Mi a közgyüléseken hoztunk anyagi döntéseket (többek közt kimondottan a tetőfelújításra mi is létrehoztunk egy alapot az általáőnos célú felújítási alapon kívül). Volt akinek nem tetszett, de hát a közgyűlési határozat az kgy.hat. Mit mond a PTK? Gőzöm sincs, nem vagyok jogász; a társasházakról szerzett ismereteim mint gyakorló társtulajdonos szereztem. Mi alapján fog a bíróság döntét hozni? Nemt'om. A törvénysértő határozatokat -gondolom én- hatályon kívül helyezi, mint pl. közös bankrablásra való kötelezés, II/5-ös lakótárs demokratikus kivégzése, meg ilyenek. :-)
A megismételt közgyűlés megfelelt a törvényi előírásoknak.
Átböngésztem az érvényben levő társasházakról szóló törvényt.
Abban van szó arról, hogy a legfőbb döntéshozó szerv a Közgyűlés és annak határozatai minden tulajdonosra kötelező. Így a megismételt közgyűlés határozata is. Nem találtam utalást arra, hogy anyagi vonatkozásban vannak e kötelezhető előírásai és korlátai egy közgyűlésnek. Vagy általánosnak kell tekinteni, hogy közgyülési határozat és ez tartalmától független?
Netán a PTK valahol erre kitér? Nem tudom, hogy ha azzal a lehetőséggel élek, miszerint "a Közgyűlés határozata a területileg illetékes Bíróságnál 60 napon belül megtámadható", akkor a Bíróság mi alapján fog döntést hozni? Ezt elkerülendő nyitottam ezt a topikot.
Hacsak nem tartozásról van szó, akkor szerintem nem húzhatnak ki direkt pénzt bárki zsebéből sem. Hiába, ha valakinek nincs rá x ezer forintja, akkor nem kötelezhetik, hogy menjen ki az utcára és lopja össze. Nem?
Mondjuk érdekelne a téma, mert mi is így szívtuk meg az egészet. Le akartuk festetni az egész házat, de megbukott az egész. Épp e miatt.
Szerintem igen. Egy 60 lakásos társasházzá alakult szocreál ketrecben élek én is.
Szoval a társasház döntéshozó testülete a közgyűlés. A közgyűlés határozatot hoz, mely minden tulajdonostársra nézve kötelező érvényű.
A közgyűlésen a tulajdoni hányad szerinti (nem tulajdonos személye szerinti) 50% feletti részvételi arány szökséges. Amennyiben ez nincs meg, akkor a legkorábban x nap múlva összehívott megismételt közgyűlés a megjelent tulajdonostársak/tulajdoni hányadtól függetlenül határozatképes.
IMHO az a kérdés, hogy a megismételt közgyűlés jogszerű volt-e vagy sem. Értem ezalatt, hogy a sikertelen közgyűléstől számítva valahány napnak el kell telnie a megismételt közgyűlésig, melyet asszem tán legalább 8 nappal korábban ki kell hirdetni a házban. Ha a megismételt közgyűlés jogszerű volt, akkor a határozata is kötelező érvényű a tulajdonostársakra.
Ha valaki zokon veszi, hogy 6-2 arányban döntöttek 30 lakásról (tehát a jelelnlévőkön kívül még 22-ről), annak üzenem, hogy legközelebb szíveskedjen megjelenni a közgyűlésen, ahol elmondhatja, hogy mit akar és mit nem. ha elég sokan jelen vannak, akkor lehehet, hogy a "mit nem" oldal lett volna az erősebb; de ha b@sznak megjelenni a saját ügyükben, b@szbak évente 2 közgyülésre lemenni a földszintre, akkor azok meg is érdemlik, hogy kihagyják őket a döntésből. IMHO.
Egy 30 lakásos társasházban lakom.
A szabályosan meghírdetett közgyűlésre nem jött el elég tulajdonos, ezért (az előre meghírdetett időben) un. "megismételt" közgyűlésen vitatta meg a tulajdonosi közösség a társasház pénzügyi helyzetét és egyéb ügyeit.
Ezen a közgyűlésen született egy olyan határozat, hogy minden tulajdon után cca 30-35 forint egyszeri tőkebefektetésre kötelezték a tulajdonosokat tetőfelújításra való tőkegyűjtés címén.
A közgyűlésen mintegy 8 tulajdonos jelent meg, és hozta meg a határozatot 2 ellenszavazat mellett.
Vagyis 6 tulajdonos kötelezte az összes tulajdonost.
Kérdem én. Kötelezhető vagyok egyrészt az összeg megfizetésére (mint közgyűlési határozat végrehajtására), talán jó lenne tudni, hogy milyen joghely alapján? Másrészt, egy ilyen kaliberü döntés megszülethet e ilyen körülmények között.
Ebben kérném a T. Topiktársak véleményét és segítségét.
