Az ügyészség megállapításait felhasználva megtettük a rendőrségi feljelentést.
---
Elvittük MTI-hez, Népszabadsághoz az anyagokat
Azóta Népszabadság egy pici hírben tudósított: ellopták az ÉFOÉSZ központjából a számítógépet. :-))))
Most éppen az ezen az oldalom keresztül elérhető infromációkat próbálom feldolgozni. Eltart egy darabig.:-) Angolul van, de szerintem nézz bele, és döntsd el, hogy mit tudsz vele kezdeni.:-)
Az ügyészség alaposnak találta beadványunk nagy részét.
Továbbá a pályáztatás nélkül kinevezett titkár most a kerületi szervezeteket próbálja megszervezni, felülről
betelt a pohár!
Hallgatva az ügyész tanácsára megtettük a feljelentést a rendőrségen is.
Az ügyészség eljárása ellen az ombudsmannál tettünk panaszt.
Kedves Esik!
Továbbra is csak csodálni tudom, hogy ebbe a témába energiát fektetsz!! És hálás is vagyok.
Mert vannak szilárd válaszaim, amikben nehéz megingatni (de mindenre nyitott vagyok), és vannak kétségeim. Épp ezért tartom fontosnak minél több emberrel, minél több oldalról megvitatni.
Ígérem presztízsből sosem ragaszkodok saját véleményemhez.
Régi vágyam teljesülne ha magyarul, hiteles anyagokhoz juthatnánk, hogyan csinálják máshol. Én tudok angolul, de inkább a számítógépet, és a köznapit. Jogi szöveggel nagy bajban lennék. Oroszul perfekt, és meggyőződésem nem onnan kellene példát vegyünk.
Most egyetlen dolog. Egy érdekvédő szervezet összetétele. Mit gondolok erről (társaimmal) az egyértelműen megfogalmazódik a bejegyzés előtt álló Értelmi sérültek Jogvédő Egyesülete Alapszabályában. Megtalálható:
http://www.civilhirado.bppiac.hu/
Az ellen nincs kifogásom, hogy mint tanácsadók, mint pártolók résztvegyenek szakemberek is. Az ellen van kifogásom, hogy szavazhassanak az érdekvédelmi szervzeteben, hogy tisztségviselők lehessenek.
Meggyőződésem nekem a szolgáltatást résztvevőnek nem kell érvelnem egyik szakmai program mellett, ellen sem. A szakmai prigramok megvédése az a szakemberek feladata. Nekem az igénybevevőnek az az a dolgom, hogy a kínálatból eldöntsem melyiket veszem igénybe. Nekem csak annyit kell tudnom melyik használ, melyik nem. Ezt pedig el tudjuk dönteni. De hogy a mi jogainkért mások küzdjenek?? Az semmi jóra nem vezet.
Azért épp a finanszírozással kezdtem, mert az mindennek az alapja. Népi bölcsek azt mondják, hogy pénz beszél, kutya ugat.
Jogi védelem. Nekünk a jogvédő egyesületnek csak pénzre van szükségünk. Az kell, hogy meg tudjunk bízni ügyvédet, mikor jogi védelem szükséges. De az ügyvédek ne szavazzanak rólunk. És itt is az a lényeg. Ha nem tetszik a tevékenység, akkor máshoz megyünk. Ehhez pénz kell, és független pénzek kellenek.
Ma egyenlőre csak ott tartunk, hogy rólunk tudomást sem akar venni senki sem.
Kíváncsian várom nemzetközi kutakodás eredményét.
Goldner Ibolya
Még inkább lelassulok, mert elkezdtem keresgélni weblapokon, hogyan kezelik ezt a kérdést az Egyesült Államokban. Ott ismereteim szerint jóval előbbre tartanak a fogyatékosok jogainak elismerésében, és nem csak beszélnek róla, de tesznek is azért, hogy teljes életet élhessenek.
(Ha átbogarásztam, még megpróbálom a német oldalakat is átnézni. (Az orosz tudásom sajnos megkopott, meg amúgy is kétlem, hogy sok hasznosat találnék. Az eszperantóul meg eleve halott kísérletnek tűnne a böngészés.:-)))
Addig is, hogy ne unatkozz:-)))):
Már most érdekes dolgokat találtam "self-advocacy movement" ügyben. Ennek ugye az a lényege, megfelelő támogatói rendszerrel olyan csoportok működnek, amelyek értelmi fogyatékosokból állnak, és ők maguk fogaalmazzák meg, mi a fontos számukra, milyen szükségleteik vannak. Ha jól értem, amit eddig ezzel kapcsoltban átrágtam, ekkor ennek egyúttal fejlesztő szerepe is van: közösségfejlesztés, felelősségre tanítás, és "demokratikus játékszabályok" oktatása.
Arra volnék kiváncsi, hogy nálunk van-e ilyen kezdeményezés, és ha van, mi a sorsa?
(Amúgy tetszik az első amerikai csoport neve: "people first". Ezzel azt fejezték ki, hogy a fogytékosságuk csak másodlagos ahhoz képest, hogy ők emberek.)
(Azt persze én is tudom, hogy ebbe a körbe nem vonható be mindenki)
Az érdekvédelem témájához visszatérve: azért szerintem nem haszon nélküli, ha van gyógypedagógus, szociális munkás, jogász, orvos, pszichológus az érdekvédelemben.
Az szerintem is meggondolandó érv, hogy ne legyen intézményi vezető - és függőségi viszonyok miatt az is, hogy ne legyen ellátó intézményben dolgozó. De az logikusnak tűnne, hogy érdekvédelemi szervezet által megbízott profik járjanak el, és érveljenek szakkérdésekben.
(Csak "hangosan" gondolkodom most, nyugodtan lőj le, ha nem értsze egyet.:-)) Tehát egy érdekvédelmi csoport, mondjuk, álllna a szülőkből és az érdekeiket megfogalmazni képes fogyatékosk csoportjából. A munkájukat pedig segíthetné egy - az intézményrendszertől közvetlenül nem függő-, szakértői testület.
Akik azután az önkormányzatoknál, parlamenti bizottságnál, minisztériumoknál dolgozó cúna-cúna bácsiknak és néniknek elmondanák jogászul, pedagógusul, sőt, horribile dictu, politikusul:-))), amit azok magyarul nem értenek meg.:-)
Üdv:
Esik
P.s. Amit Te írtál, az már a finanszírozásra, a támogatási rendszerre tett javaslat. Szerintem nem rossz ötlet. De ez nem maga az érdekképviselet kérdése. Ezzel szemben valami, amit egy érdekvédő szervezet képviselhetne.
Kedves esik!
Türelemmel kivárom, míg átrágod Magad. Addig újat nem írok, csupán félreértést oszlatnék.
Igyekeztem egyértelmű lenni!
Számomra nem értékítélet csupán tény ki hogyan dönt gyerekével kapcsolatban. Piroska nekem nem több s nem kevesebb, mert ő az intézet mellett döntött.
Nem kérdőjeleztem meg szülői hitelességét.
Abban nem ismerem el őt hiteles képviselőnek, hogy vélekedjék azon családok nevében, helyett (az ő megkérdezésük nélkül), akik úgy döntöttek otthon nevelik gyermemkeiket. És ezt tartom.
(Piroskát nem ezért útálom)
Az, hogy mi történik ÉFOÉSZ-ban dokumentálni tudom. Ögyészség is igazat adott több ponton nekem.
Szeretném élesen körülhatárolni és elválasztani a két területet : érdekvédelem és szolgáltatás.
A szakemberek orvosok dolga a gyógyítás, az ellátás, az oktatás.
Az érintettek kényszerű dolga az érdekvédelem. Végülis nem a szülők a fogyatékosok. Ők képesek védeni gyermekeik érdekeit.
Az általam vázolt módon nem az egyes szakmai csoportok fognak egymással vetélkedni, hanem az ellátandók "kegyeiért" fognak küzdeni. És máris fogják tudni hogyan kell a szülőkkel, betegekkel bánni. :-))))
Kedves Esik! nem tudom ki vagy. Érzem, hogy nem egy érintett szülő.
Csodálom érdeklődésed, és energiád, hogy ebbe a nem kellemes témába beásd magad.
Jó olvasást!
üdv. Goldner Ibolya
Két dolgot gyorsan szeretnék azért rövidre zárni. Az egyik, hogy szerintem sem Te, sem én nem vagyunk abban a helyzetben, hogy Gyene Piroskáról, mint szülőről nyilatkozzunk. Ezt nem is tartom a vita ízléses vonálának. (Egy fogyatékos gyermeket színvonalasan ellátó intézet kiválasztása szerintem szülőként senkit nem tesz hiteltelenné.) Így azt mondani, hogy nem hiteles, mint szülő: szerintem nem szerencsés. (Kicsit úgy tűnhet, mint vitapartner támadása személyében, az érvek összemérése helyet. Ez, szerintem, nem helyes kiindulópont egy szalmai vitában. Lehet utálni, de ez nem lehet érv a vitában.) Szerintem ezt a részt inkább hagyjuk.
A másik dolog csak egy nagyon egyszerű közlés:-)Mielőtt pár nappal ezelőtt kicsit hosszabban írtam volna, végigrágtam magam az általad megadott linkeken elérhető anyagokon. (És próbálom mindjárt folytatni.:-)
Becsütettel bevallom, hogy abban nem kívánok, és nem is szeretnék ítéletet mondani, hogy X. vagy Y. mennyiben volt, vagy nem volt korrekt. Valószínűleg, ha egyszer úgy alakul, ezt meghallgatom személyes beszélgetésben, de egy internetes fórum szerintem ennek nem szerencsés hely. (Többek között azért sem, mert a "megszólítottak" nincsenek itt)
Abban, hogy adott esetben a szülők és a szakemberek közötti összhang esetleges hiánya miatt ki a felelős, megint nem ítélkeznék. Egyszerűen azért nem, mert arrogáns szülő éppen úgy van, mint arrogáns szakember. Szerintem sokkal inkább érdemes az egyes szülők és egyes szakamberek közötti problémáról beszélni. Ha ugyanis szakma versus szülők fogjuk fel a kérdést, akkor szerintem nem sok jóra számíthatunk.
Más kérdés, hogy az én szememben nagyobb az egyes szakember felelőssége, mert megfelelő felkészítés esetén neki bizony a szülőkkel való kapcsolattartásra is felkészültnek kell -kellene -lennie. De ez az én magánvéleményem.
Hogy mégis miért mentem fel magamban őket, a szakembereket is? Azért, mert bár ez képzési elem -a szülőkkel, családtagokkal, hozzátartozókkal, stb. - való bánás technikájának oktatása szerintem szükséges volna orvosoknál éppen úgy, mint a pedagógia bármelyik képviselőjénél, vagy éppen a szociális szakma dolgozóinál, hiányzik. Ebben a dologban éppen úgy az ösztöneire hallgathat, mint a szülő.
Az érdekvédelemről szólva. Számomra vita nincs arról, hogy ott, ahol az érintettek erre képesek, legyenek akár fogyatékosok, vagy betegek, az érdekvédelmi szervezeteiket maguk kell, hogy kialakítsák. A választott vezetőik feladata pedig az, hogy a megfelelő utat megtalálja az érdekképviseletre -nyilván felkészült egészségügyi szakemberek, pszichológusok, vagy éppen gyógypedagógusok, jogászok, stb. bevonásával.
Az már egy másik kérdés, hogy az érdekvédelem és bizonyos szolgáltató funkciók kicsit összecsúsznak olykor - (de ez egy szakszervezetnél éppen így van), és éppúgy felfogható egy tágabban értelmezett érdekvédelemnek is. Egy példa: pszchológiai tanácsadás, vagy a sorstárs csoportok megszervezése. Ennek oka, hogy az érintetteket tömörítő szervezetek nem érzik úgy, hogy most csak azért létre kell hozniuk egy külön szervezetet pusztán a szolgáltató funkciók megvalósítására.
Amennyiben pedig mégis létrejön akét szervezet -mondjuk az egyik egy országos alapítvány, a másik pedig egy a törvényhozás által elismert szervezet formájában, akkor sajnos elképzelhető, hogy megindul egy verseny a szűkös forrásokért. És ennek "hozadéka" lehet a "rivális" szervezetek képviselői közötti akár személyeskedésig fajuló harc, a másik szervezet ellen irányuló burkolt vagy éppen nyílt támadások. És elképesztő hasznos energia megy veszendőbe azzal, hogy egymás ellehetetlenítésével szórakoznak az érintettek. Én -kicsit kívülről, de azért talán némi információk birtokában:-)- ezt vélem látni.
Kedves Esik!
Egyetértek Veled abban, az kevés program, ha csak azt mondom így ne.
De vannak konkrét elképzeléseink arról is, hogy hogyan igen.
Lássuk: pénz elosztás. És lássuk most (az egyszerűség kedvéért) csak a középsúlyos ill. súlyos értelmi fogyatékosok pénzeit.
Így képzelem el.
1. először szakmai alapon életkorszerint felosztanám ezt a csoportot. pl.
0-1 év - ez a korosztály az intenzív gondozás, intenzív fejlesztés.
Tulajdonképp ezt mindenkinek kötelező lenne igen magas színvonalon biztosítani!!!!
A kórházban megállapítják a diagnózist, megállapítják a tennivalókat. Ezzel az igazolással egyidőben a gyerek nevére számla nyílik, és a megállapított normatíva a gyerek számlájára kerül. Ez egy olyan összeg, ami csak és kizárólag az államilag elismert korai fejlesztőkhöz kerülhet átutalásra. Ezzel párhuzamosan az egyik szülőteljes ellátást kell kapjon, hogy tudjon felügyelni gyerekére, tudja a foglalkozásokra vinni, stb.
A szülő megkeresi azt a szolgáltatót, akiben megbízik, aki elvállalja. Megállapodik az árban.
mindaddig, míg a szolgáltató ellátja gyermekét a pénzt átutalja számára. Ha a szolgáltatást nem találja megfelelőnek nem viszi többet gyerekét, mást keres, a pénzt másnak utalja.
Ezzel szemben ma mi történik?
A fogyatékosnak járó pénzt a szolgáltatók kapják meg. Mégpedig úgy, hogy nem az érintettek választják ki, sőt közük nincs hozzá. Még csak véleményt sem mondhatnak. És, mert a "megrendelőtől" teljesen független a szolgáltató, és, mert a szolgáltatás minőségétől függetlenül megkapják az árát, hát nincs is szükségük igyekezni jó színvonalú munkát végezni.
A fogyatékosok teljesen kiszolgáltatottak.
Nézzünk konkrét példát:
Jó nevű alapítvány elnyeri az állami támogatást. Létszámarányosan kapja elvben a pénzét. Csakhogy felveszik a gyereket áprilisban, a szeptembertől kezdődő évre. Októberben kiteszik a gyereket, mert nem együttműködő. és a pénz ott marad egész évre!!!!
És ennek a gyereknek a pénze ugye elvész. És a gyereket máshova nem veszik fel. Se pénz, se fejlesztés. Alapítvány munka nélkül kapja a pénzünket!!!
Tehát minden korosztálynak meg kell határozni az állapota szerinti normatívákat, azt a gyerek nevén nyitott számlára utalni. A mindenkor rendelkezésre álló pénzekről a család dönt, hova, kinek, milyen ütemben utalja. Egyetlen megkötés, csak elismert fejlesztő, oktató team-k kaphatják.
Ez a világon már működő rendszer. Dr Szolnoki Andrea szerint is megvalósítható.
Ez szolgálná mind a fogyatékosok, mind a jó szakemberek érdekeit.
**********
Most ennyi. Ki és hogyan védje az érdekeket erre térjünk vissza miután erről megírod a véleményed.
Addig is van rengeteg anyagom a neten.
pl.
ÉFOÉSZ, gondnoksági törvény, ügyészi vizsgálat pl.
fotexneten efoeszbp névvel írt anyagaim. Önálló fórumok, ill. Gyárfás Tamás fórumába, Verebes István fórumába írottak.
Érdeklődéssel várom válaszodat.
Goldner Ibolya,
budapesti elnök
Kedves Esik!
Igen egyetértek azzal a megállapítással, hogy személyes ellentétek feszülnek a szervezeten belül (ezek jóval megválasztásom előtt keletkeztek). Ezeknek fő okozója a diktatórikus kézi vezérlés.
Egyetértek Veled abban is, hogy nagyon fontos, megtalálni a közös hangot a szülők és a szakemberek között. Ha ez az összhang nincs meg az nem elsősorban a szülők hibája. Azt azért elhiheted, hogy ha megfelelően bánik gyermekeinkkel valamelyik szakember annak maximálisan hálásak vagyunk!!! Vannak jó példák. Pl. Dr. Gerő Zsuzsa, pl. Dr. Weiss Mária. És vannak nagyon rossz példák, mint pl. Dr. Balázs Anna.
A legnagyobb gond akkor kezdődik, mikor a szülőt, a családot nem tekintik egyenrangú félnek.
De szó nincs arról, hogy szakember ellenes lennék.
Itt egy konkrét helyzetről van szó.
Az ÉFOÉSZ-t SZÜLŐK hozták létre.
Értelmi Fogyatékosok Országos ÉRDEKVÉDELMI Szervezete-ként.
Tehát ennek a szervezetnek nem szolgáltatás a feladata.
Hol húzódik az ellentét? Mire mondom hogy rabok és rabtartóik szakszervezete?
Egy konkrét példával világítom meg a gondot.
Gödöllőről visszaköltöztem Budapestre, és első dolgom volt felkeresni a Dohány utcai iskolát, mert valamikor Tillám ott tanult és nagyon elégedett voltam.
Telefonon jelentkeztem be, konkrét időpontot kaptam. És kértem Hitzinger Lilla igazgatónőt, hogy segítsen, adjon tanácsot mit kezdjek 21 éves, képezhető fiammal.
Minősíthetetlen volt, amit velem (is) művelt.!!!
Megválasztottak budapesti elnöknek. És az Országos elnökségben Hitzinger Lilla volt, aki leginkább ágált ellenem, és vádaskodott mindenfélével.
Szóval szükségem lenne a rossz ellátás miatt valaki megvédjen. Majd pont ez az iskola igazgatónő fog megvédeni!:-))))
Azóta Hitzinger Lillát Piroska kinevezte bp-i titkárnak. És ő vezeti pl. azt a szülő fórumot, amelyik pl. hivatott lenne fellépni, pont a Dohány utcai iskolában tapasztalt anomáliák ellen.
Remélem érthető mi a gond, ha a szolgáltatók (szakemberek) vezetik a szolgáltatást igénybevevők érdekvédelmét.
Ezt a gondot felismerve, ez EU-ban már nem megengedett, hogy a szakemberek, az orvosok vezessék a betegek érdekvédelmi szervezeteit.
Ugyanezt képzeld el, a betegjogi szervezetekkel. Ahol az orvosok mondják meg jól látják -e el feladatukat.
Nagy betegjogi szervezetek ügyészségi vizsgálata szintén folyamatban vannak.
Kedves esik!
Hálás köszönet tényszerű hozzászólásodért, és nagyon hasznos kérdéseidért!
Kezdem az első és legkönnyebb kérdéssel.
Gyene Piroska, mint szülő.
Gyene Piroska az életnek erre az igen nehéz kérdésére azt a választ adta, hogy gyermekét intézetbe vitte. Tehát ő nem igazán autentikus képviselője azoknak a szülőknek, akik gyermekeiket otthon nevelik.
Sietek kinyílvánítani számomra nincs értékítélet abban ki hogyan oldja meg ezt a kérdést. Bár szülőtársaim többsége haragszik azokra, akik intézetbe adják gyerekeiket, én azt az álláspontot képviselem, hogy ez lehessen mindenkinek saját döntése.
Tehát Gyene Piroskát nem tartom a családok problémáinak hiteles képviselőjének.
******
Kedves ibolyka!
Azért amennyire az én csekélyke ismereteim kiterjednek, Gyene Piroska nem csak intézményi vezető, hanem szülőként is érintett.
Azt is alítom, hogy személyes ellen és rokonszenek feszülhetnek a szervezeten belül.
Viszont: én nem tekintem rabok és rabtartók közti viszonynak. Tudom, hogy nem egy helyen gond van, különösen a vidéki intézmények között. Meg azt is tudom, hogy jóval kevesebb a szakképzett ember, mint amennyi kellene. (Olvastam anno az ombudsman jelentését a bentlakásos intézetekről.)
Ha valahol létkérdés a fogyatékos szervezetek bármelyikénél, hogy a szakma és a szülők megtalálják a közös hangot, akkor az pont az ÉFOÉSZ. Maximálisan tiszteletben tartva az érzelmeidet és a gondolataidat, engedd meg, hogy azt mondjam: nem érzem szerencsésnek, hogy szinte ellenségnek állítod be a gyógypedagógusokat. (Sőt, nagyon komoly hibának érzem.)
Tudom, hogy körülbelül hogyan, milyen rendszerben osztják el a fogyatékos szervezetek között a pénzt.
Arra volnék kiváncsi, hogy Neked milyen javaslataid, ötleteid volnának. Mert mi a helyzet most?
1. Van egy célcsoport, akit támogatni kell: az értelmileg akadályozottak(vagy közép és súlyos értelmi fogyatékosok)
2. Van egy szervezet, akit az állam elismer a fogyatékos csoport képviselőjeként, viszont Te -és akik Veled azonos véleményen vannak - azok nem. És azt mondod- mondjátok-, hogy a pénzt ne rajtuk keresztül kapják az érintetek.
Én ezt értem, de azért lássuk be, az önmagában csekély program.
Szóval:
1.Milyen módon lehetne szerinted - a lehető legkisebb állami bürokrácia mellett - elosztani a pénzt?
2. Kik és milyen mértékben jogosultak védeni szerinted az érintettek érdekeit? Azért ne felejtsük el, hogy egy nagyon speciális helyzetről van szó, mert
- Az érintettek ezt nem tudják képviselni magukat
(ez tény)
- A szülők, rokonok, akik érzelmileg a legközelebb állnak hozzájuk nagyon sok esetben tökéletesen felkészületlenek és fogalmuk sincs a teendőkről, és pusztán segítő szándékból néha elképesztő dolgokat csinálnának (ez is tény)
- az intézményi vezetők között is akad nem egy, akinek a személyes érdekei nem feltétlenül egyeznek a gondozottak érdekeivel, és ilyen esetekben nem egy valóban habozás nélkül a saját érdekeit helyezi előtérbe. (Ez is tény)
Szóval, szerinted (szerintetek) mi a manó volna a megfelelő megoldás?
Azóta megérkezett az ügyészség zseniális válasza.
Többek között, hogy nem használhatom betekintési jogom arra, hogy a szerzett információt valami bizonyítására használjam.
Valaki nem komplett az tuti!
Most fogalmazhatok ombudsmannak. Csak már elegem van ebből az állandó beadványosdiból. :-(((
Goldner Ibolya
ÉFOÉSZ bp-i elnöke
Kedves Hy!
Örömmel tapasztalom félelmed nem igazolódott.
Kedves Andrej, konkrétam mit szerettem volna megtudni?
20 évvel ezelőtt értelmi fogyatékos gyerekeiket nevelő szülők összefogtak, és alapították ezt az ÉFOÉSZT - érdekvédelemre.
Volt egy normális alapszabályuk, ami előírta többek között:
a helyi szervezetek autonomitását - önálló jogi személlyé válhatóságát.
a fizetett és választott tisztségek összevonásának tilalmát
az országos vezetőség helyi ügyekben történő intézkedésének a tilalmát.
97-ben nagy rohammal beléptettek egy csomó gyógypedagógust, intézményi vezetőt. Összehívták az országos küldött gyűlést (küldöttválasztások nélkül)
Megváltoztatták az alapszabályt, és a szervezet nevét
Ma már nem Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége, hanem
Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége.
Ez tulajdonképpen rabok (értelmi fogyatékosok) és rabtartóik (intézményi vezetők) szakszervezete.
Ma az országos vezetőség (is), a helyi titkárok is intézményi vezetők. Ha gondunk van iskolával, foglalkoztatóval, önkormányzattal, ők ülnek a minket védő (?) szervezetben mindenütt.
Egyetlen dokumentumot akartam megnézni:
a 96-os küldöttgyűlés jegyzőkönyvét.
Ezért kellett ügyészhez fordulnom - de megmutatni ő sem fogja.
Igaz Gyene Piroska elnökasszony az ügyésznek most aztán meg kell mutasson mindent.
Nekünk csak az maradt: úton-útfélen hangosan mondjuk: Ez a szervezet nem értünk van. Ennek a szervezetnek ne adják a fogyatékosoknak járó pénzeket.
És ezt teszem is.
És kénytelenek vagyunk új szervezetet létrehoznunk.
Természetesen a törvény a rossz.Már a legmagasabb szintü törvény az alkotmány is rossz és így nyivánvalóan a többi sem lehet jó és ehhez társul még a rossz végrehajtás, a korrupció, a hivatalos személyek mevesztegetése stb.
Titkos pénzek? Szinte csak ilyen van,fel is kerültünk a legnagyobb pénzmosó országok listájára.Nem mondanám, hogy a cégbiróságokon levő iratokból túl sokat meg lehetne tudni,gyakran csak hajléktalant jelentenek be fiktiven tulajdonosként aki az egészről semmit se tud és ha majd rájönnek hogy milyen csalások történtek a cégnél akkor a semmiről sem tudó hajléktalant büntessék meg.
Banktitok,üzleti titok,adotitok is a tisztességtelen embereknek kedvez.
Az sem jó ha egy civil szervezet be van jegyezve,de az iratait nem mutatják meg, de sajnos van ennél rosszabb is amikor a szervezetet egyáltalan nem jegyeztetik be és a gyülései sem nyilvánosak. Így működnek például a szervezett bűnözők,a maffiák szervezetei sajnos Magyarországon is.
Itt, a politikai tasztalnál ne nagyon várj normális választ kérdéseidre, ez káromkodós részleg -basztatasztal.
A "Törzsasztalon" lenne ennek a helye. Azt sokkal többen látogatják!
A topic célja tulajdonképp az lenne, hogy véleményt mondjanak erről a törvényről. Lehet, hogy valamit nem jól látok? nem jól értek? Szerintem felháborító, és tenni kellene, hogy megváltoztassák.
Jelenleg számunkra ettől fontosabb törvény megfúrásán dolgozok (2001. évi XV. tv.)
Ad 1 . a gyermekrák alapítványról senki sem mondta, hogy saját zsebre dolgoznak. A probléma annyi volt, hogy "idő előtt kezdtek gyűjteni. arra hivatkoztak (és szerintem jogosan), hogy ha az állam hoz létre kiemelten közhasznút, az rögtön kezdhet gyűjteni (ld. BS).
Ha jól követtem meg is kapták a pénzüket az Apehtól.
Én minima kettő alapítványt ismerek, amelyik nem saját zsebre dolgozik.
Az egyik pl. A Magyar Williams Szindrómás Társaság. A jelzett nevű betegségben szenvedő gyerkőcöknek szerveznek szuper jó fejlesztő foglalkozásokat, magas színvonalon.
A másik az Értelmes Életért Alapítvány (WEB-lapjukat én kezdtem csinálni). A Vakok Állami Iskolájából véglegesn kikerült, otthoni gondozást vállalni nem tudó családoknak segít. Bentlakásos foglalkoztató működtetésével, üdültetéssel.
Tapasztalatom, hogy az Önéhez hasonló sommás véleményt olyanok alakítanak ki, akik semmi önkéntes munkát nem végeznek.
Vannak cégek, gazdasági társaságok, melyek saját pénzeiket fektetik be, nyernek vagy veszítenek.
Ezeket a cégbíróságon tartják nyilván.
Ha szükségem van adataikra, a cégbíróságon kikérem az aktát, és megnézem, másolhatom, jegyzetelhetem, stb.
Nemrég egy civil szervezet iratait szerettem volna megnézni. Egy civil szervezet, melynek ülései (vezetőségi is) nyilvánosak, mely közpénzből gazdálkodik, mely érdekvédelmi szervezet - és én tagja vagyok.
És legnagyobb döbbenetemre a nyilvántartás és az összes irat titkos. Csak a szervezet írásos engedélyével nézhető meg. A bibi épp az, hogy Alapszabálya szerint bárki betekinthet az iratokba, de ezt megtagadják.
Ez viccnek is rossz.
Remélem sikerül tennem ellene valamit.
