Szili Katalin az Országgyúlés elnöke. Az öt közjogi méltóság egyike. Ha bárhová utazik hivatalosan, lehetősége van vinni a férjét/feleségét. Ha Mádl elutazik valahová, és viszi a feleségét, ismét sikítani fogsz?
Te hol hallottad, hogy Medgyessy és Castro találkoztak? Oszd meg velünk ezt a szenzációt!
Node mi újság Szili Katalin kéthetes új-zélandi kalandtúrájával, amit a férjével töltöttek el közpénzen, illetve a hős kommunista Medgyessy és Castro találkozásával?
Továbbá Görgey miniszter úrral, aki még a H. Kovácsnál is többet volt eddig külföldön?
Kedves kartársak!
Ha ezt a topicot végig olvassátok, jól látható, hogy az Orbán kormány alatt milyen pontosan, napra készen, és előre tájékoztatták a közvéleményt. :-))))
Az USA Magyarországot olyan fontos NATO-szövetségesként ismeri el, amelynek véleménye megkerülhetetlen a NATO-bővítés ügyében – jelentette ki a kétnapos amerikai munkalátogatást tett Orbán Viktor. A magyar kormányfőt a Fehér Házban fogadta George W. Bush elnök és Dick Cheney alelnök. A miniszterelnök társadalmi programokon is részt vett: beszédet mondott a Folger Shakespeare Könyvtár magyar estjén és az American Enterprise Institute-ban is.
A két politikus a megbeszélés előtt
Kétnapos munkalátogatást tett az Egyesült Államokban OrbánViktor miniszterelnök. A magyar kormányfő tegnap találkozott DickCheney alelnökkel, majd több mint fél órát tárgyalt GeorgeW.Bush elnökkel a Fehér Házban.
A találkozó befejezése után Orbán tájékoztatta a nemzetközi és a magyar sajtót. A Népszabadság kérdésére azt mondta, hogy Bush elnök vázolta számára a rakétavédelemmel kapcsolatos új amerikai stratégiai gondolkodás fő elemeit. Ez már nem a kölcsönösen garantált pusztításon alapul, hanem a maximálisan lehetséges védelmen. Magyarország és a közép-európai államok esetleges szerepe ebben a rendszerben csak a brüsszeli NATO-csúcs után tisztázódhat – mondta. A miniszterelnök szerint a találkozó megerősítette: az USA Magyarországot olyan fontos NATO-szövetségesként ismeri el, amelynek véleménye megkerülhetetlen a NATO-bővítés ügyében.
Orbán szerint a látogatás megerősítette a magyar–amerikai szövetségesi viszonyt. Itt – mondta – 1956 emléke élő, és nagy a magyar kultúra presztízse is. A miniszterelnök utalt arra, hogy vannak a két ország között vitás kérdések is. Ezzel kapcsolatban Martonyi János külügyminiszter elmondta, hogy délelőtti találkozóján kollégájával, Colin Powellel felvetette a magyar utazók amerikai vízumhoz való jutásának nehézségeit. Most – közölte – biztató jeleket kapott erről. Martonyi előzőleg ezt a kérdést megemlítette a kongresszusban is. Orbán szerint ellentmondásos a helyzet, megalázó procedúrákon kell keresztülmenniük azoknak a magyar állampolgároknak, akik az Egyesült Államokba kívánnak utazni.
A magyar miniszterelnök beszédet mondott az American Enterprise Institut-ban, ahol átvette az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság-díját is. Ezt a díjat első ízben Orbán Viktornak adták át.
A miniszterelnök a Folger könyvtárban elmondott beszédében arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy sikerült megújítani az ezeréves Magyarországot. Ennek bizonyítéka – hangoztatta – a magyar ormányfő fiatalsága. Az ország sikereinek okát a nemzetet idegenek között megtartó ezeréves álomban jelölte meg.
A New York Times hétfőn Orbán-portrét és interjút közölt. A lap azt emelte ki, hogy Orbán aggódik az ukrajnai események miatt és az orosz befolyás kiterjesztésétől tart. A miniszterelnök azt sugallta, hogy az ukrán függetlenség megőrzése lesz washingtoni tárgyalásainak egyik fő témája is. Kifejtette azt a nézetét, hogy az orosz befolyás országunkban, a tulajdonszerzés a vegyipari és energetikai szektorban nem fegyverekkel, hanem tőkével, mosott pénzekkel valósul meg.
Orbán megerősítette: nem lesznek idő előtti választások. Kormánya csupán a magyar vállalkozókat kívánja támogatni az állami megrendelésék elnyerésében. Az ellenzék korrupciós vádjaira azt válaszolta: „bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű”. A tudósító azt írja, hogy „Orbán politikai környezete megígérte: nem lépnek koalícióra az antiszemita MIÉP párttal, amely hatékonyan támogatja a kormányt”.
Martonyi János külügyminiszter hétfőn félórás tárgyalást folytatott a Fehér Házban Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadóval, találkozott Henry Hyde-dal, a képviselőház külügyi bizottsága elnökével és Robert Zoellick külkereskedelmi képviselővel.
„Álmunk, hogy a hazánkban otthon legyünk”
Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük Orbán Viktor beszédét a Folger Shakespeare Könyvtár magyar estjén.
Amikor a szüleink generációja meg akarta fogalmazni az életérzését, az út mellett csúszó két csiga történetével példálózott. Az egyik csiga azt mondja: át kellene kelnünk az úton. Mire a másik így felel: az lehetetlen. Oda születni kell. Mi annak örülünk, hogy nem kell többet csiga módjára gondolkodnunk.
Amikor tizenöt évvel ezelőtt a mi generációnk akart hangot adni életérzésének, egy másik viccet mondtunk el, ami így szólt: mi az, kicsi, sötét és az ajtón kopog? A jövő, szólt a helyes válasz.
De azt hiszem, ennyi elég is lesz a múltunkról. Van, amikor hagyni kell, hogy a dolgok menjenek a maguk útján, és van, amikor az irányítást a saját kezünkbe kell vennünk. Tíz évvel ezelőtt felismertük, hogy cselekednünk kell. Ma, az ezeréves Magyarország ismét fiatal. Fiatal demokrácia, fiatal emberek kezében. Egy negyvenévesnél fiatalabb miniszterelnök áll önök előtt, és sok kulcspozíciót szintén fiatalok foglalnak el. Egy új generációt találunk ma az üzleti, a tudományos életben és számtalan más területen.
(...) De nemcsak Magyarországot építjük. Szomszédainkkal együtt számos más vállalkozásba is belefogtunk. Magyarországot és Szlovákiát összekötő új Duna-hidat fogunk átadni. Nemrég fejeztünk be egy új szlovén–magyar vasútvonalat (képzeljék csak el, 1942 óta nem épült új vasút Magyarországon), Horvátországgal közösen építünk autópályát, egy másikat tervezünk Romániával, és most, a Milosevics-rendszer bukásával, Jugoszláviával együttműködve megkezdtük a Duna megtisztítását, hajózhatóvá tételét. Azt hiszem, minden alapunk megvan arra, hogy kijelentsük: ma Közép-Európa a világ legizgalmasabb térsége.
Annyira drámaiak ezek a változások, amelyek velünk az elmúlt évtizedben történtek, hogy megkockáztatom: talán még egy Shakespeare-t is megihletnének.
Úgy gondolom, most bizonyára motoszkál az önök fejében a kérdés: honnét vesz egy 15 milliós nemzet ennyi életerőt?
(...) A világon mindenki hallott az amerikai álomról. Ám senki em ismeri a magyarok álmát. Pedig nekünk is van egy álmunk: a mi álmunk, hogy a hazánkban otthon legyünk. Nyelvünket nem érti más, eredetünk rejtélyes, minden rokonunkat magunk mögött hagytuk valahol Ázsiában. Németek és szlovákok vesznek minket körül, mindegyikük származása, kultúrája és nyelve idegen számunkra. Egy haza, a mi hazánk, a mi otthonunk.
Miklós Gábor
Orbán–Bush találkozó Szabadság-díjjal tüntették ki a magyar kormányfőt Washingtonban
Csontos Csaba (Washington) Külföldi tudósítónktól Felküldve: 2001. május 02. 9 . oldal
Orbán Viktort tegnap a Fehér Házban fogadta George W. Bush amerikai elnök és Dick Cheney alelnök. Térségünk biztonságpolitikai problémáinak megbeszélése mellett arra is maradt idő, hogy Bush röviden ismertesse a néhány órával később bejelentett rakétavédelmi program alapvető elemeit.
Orbán Viktor először Dick Cheney alelnökkel folytatott megbeszéléseket, néhány perc elteltével kapcsolódott be az eszmecserébe George W. Bush elnök is. A beszélgetés egyik kulcstémája, amint azt a kormányfő lapunk kérdésére a találkozó után elmondta, a NATO-bővítés volt. Ez érthető – tette hozzá Orbán –, hiszen Magyarország, lévén a NATO-tagságra aspirálók többségei szomszédaink, a kérdés egyik leginkább érintett országa. A magyar álláspont szerint az előző NATO-bővítéskor történt egy „történelmi baleset”. Szlovénia úgy maradt ki akkor a bővítésből, hogy annak nem volt semmilyen igazi indoka. A magyar kormány nemzeti érdekből és a szlovének iránti szimpátia okán is érvel Ljubljana tagsága mellett. Hasonló a vélemény Szlovákiáról is, ahol kedvező demokratikus fordulat történt a bővítés óta. A
NATO-tagsághoz szükséges feltételeket azonban a lehető legszigorúbban teljesítenie kell mind Szlovákiának, mind Romániának.
Orbán Viktor újságírói kérdésre válaszolva jelezte: nem értékeli túl azt a tényt, hogy ő volt az első kormányfő a térségünkből, aki személyesen találkozhatott az új amerikai elnökkel. Ebben a véletlen is szerepet játszhatott. Annyit azonban a kormányfő hozzátett, hogy a Bush családnak erős kapcsolata van Magyarországgal. 1989-ben ugyanis az idősebb Bush éppen a kerekasztal-tárgyalások idején járt Magyarországon, és személyesen találkozott az akkori ellenzék vezetőivel, köztük Orbán Viktorral is.
A tegnapi találkozón szó esett a balkáni helyzetről, különös tekintettel Montenegróra és Macedóniára. Az elnökkel folytatott eszmecserét ugyanakkor úgy építették fel, hogy azon kevésbé voltak hangsúlyosak azok a problémák, amelyekről részletesebb tárgyalást folytatott Martonyi János külügyminiszter amerikai partnerével, Colin Powell-lel. Ezek özé a témák közé tartoztak a Balkánt érintő kérdések is.
Orbán Viktort három órával a Nemzeti Rakétavédelmi Rendszerről szóló nagy horderejű bejelentés előtt tájékoztatta George W. Bush. A magyar kormányfő éppen ezért előzetesen nem is akarta kommentálni a kérdést, ám anynyit megjegyzett: most a stratégiai elképzeléseket vázolta az amerikai elnök, és arról még korai lenne beszélni, hogy annak megvalósításában Washington milyen szerepet szán az európai szövetségeseknek, köztük Magyarországnak. A rakétavédelmi rendszer kérdése szóba került Martonyi János és amerikai kollégája találkozóján is. Powell tájékoztatta a magyar külügyminisztert arról, hogy Bush elnök bejelentése után a washingtoni vezetés szakértőket küld mind az európai szövetségesekkel, mind Oroszországgal, mind Kínával lefolytatandó konzultációra. Fontos eleme volt a Martonyi–Powell eszmecserének a magyar állampolgárok vízumhoz jutásának ügye is. Martonyi azt kérte, hogy a washingtoni külügyminisztérium tegyen meg mindent a mostani állapotok javítására, hiszen nem kívánatos, hogy a magyar közvéleményben kedvezőtlen kép és hangulat alakuljon ki a legnagyobb szövetségessel kapcsolatban.
A magyar kormányfő két meghívásnak tett eleget, amikor az amerikai fővárosba érkezett: az egyik egy kitüntetés átvétele, amelyet az American Enterprise Institute adományozott neki, a másik egy rangos, Magyarországot bemutató gálaest megnyitása. Ezeknek az eseményeknek az ad különös jelentőséget, hogy ezzel Magyarország néhány napra az érdeklődés homlokterébe került a washingtoni elit körében. Különösen igaz ez a Folger Shakespeare Könyvtár gálájára, amelyen a washingtoni politikai, diplomáciai és kulturális élet kiemelkedő személyiségei jelentek meg. Beszédében Orbán Viktor jelezte: a XX. század lezárulta után ma Magyarország ismét optimista, az ország irányítását fiatalok vették át, és a gazdaság lendületesen fejlődik. „Annyira drámaiak ezek a változások, amelyek velünk az elmúlt évtizedben történtek, hogy megkockáztatom: talán még egy Shakespeare-t is megihletnének” – jegyezte meg Orbán Viktor. A kormányfő az amerikai álomhoz hasonlóan egy magyar álomról is szólt. „Nekünk is van egy álmunk: a mi álmunk, hogy hazánkban otthon legyünk. Egyszóval a magyarokat az az álmuk vezeti, hogy hazájuk megtartása érdekében meg kell őrizniük önálló államiságukat a Kárpát-medencében. A mi álmunk egy ezeréves álom, ez a mi életerőnk, lendületünk, találékonyságunk és derűlátásunk forrása.”
A Folger Shakespeare Könyvtár a kultúra szentélye. Itt őrzik William Shakespeare legtöbb kéziratát, drámáinak korabeli, ritkaságszámba menő kiadását. Az intézményt 1932-ben alapította Henry Clay Folger gazdag olajipari vállalkozó. A könyvtár a Shakespeare-kutatás egyik világhírű központja, amely nemcsak a tudósok, de bármely látogató előtt nyitva áll. A Folger 280 ezer darabos könyv- és kéziratgyűjteménye szinte páratlan. Jelentős a 27 ezer festményt, rajzot, metszetet, valamint korabeli hangszereket és jelmezeket őrző múzeumi rész is. Az épület egyik kincse a színházterem. Az Elisabethan Theatre háromszintes nézőterével, színpad-kialakításával az angol drámaíró korának színházépítési tradícióit mutatja. A színházteremben (ahol a magyar gálaest is volt) rendszeresen játszanak Shakespeare-darabokat.
Interjú a The New York Times-ban. „Ukrajna garantált függetlensége nélkül Európa egész hidegháború utáni biztonsági architektúráját veszély fenyegeti” – nyilatkozta Orbán Viktor. Szerinte Ukrajna az eddiginél több figyelmet érdemel, hiszen kulcsországnak számít az új európai biztonsági struktúra szempontjából. Magyarország kapcsán Orbán leszögezte, hogy nem fog előrehozott választásokat kiíratni. A kormány tehát kitölti négyéves ciklusát, ami fontos stabilitási üzenet a választóknak és a külföldi beruházóknak. A The New York Times szerint Orbán „munkatársai ígéretet tettek arra, hogy a Fidesz nem köt hivatalos koalíciót a MIÉP nevű antiszemita, nacionalista párttal, amely gyakorlatilag támogatja a kormányt”.
Már soha nem tudom elfelejteni azt a TV interjút Kósánével, ahol az arca hátúlról kapott súrolófényt, és megdöbbentően kiemelte aznapi borotválatlanságát. Mivel felvételről ment, nyilvánvaló volt a szándékosság.
Úgy van az, kedves HJM, hogy ha egy "magyar" szerkesztő a magyar miniszterelnöknek az USA elnökénél tett látogatását csak az ötödik hatodik helyen tartja érdemesnek híradójában megemlíteni, elé véve holmi városligeti meg hajógyárszigeti zsákbafutás játékokat, egy másik netújság-szerkesztő meg 40-50 képből igyekszik, nehéz szellemi munkával kiválasztani azt az egy előnytelent, ami megjelenhet lapjában, akkor ezeket tudatosan tendenciózus (magyarul aljasan tudattorzító) tájékoztatásnak illik nevezni.
Ha meg valaki, mint most te, ezen kuncogva kesereg, hogy nehogy a dolog elkerülje véletlenül a figyelmünket, azt én a tudattorzítás végerősítésének tartom.
Washington, 2001. május 1. (MTI) - A munkalátogatáson Washingtonban tartózkodó Orbán Viktor magyar miniszterelnök Martonyi János külügyminiszter kíséretében kedden a Fehér Házban találkozott Richard Cheney amerikai alelnökkel, és fogadta őt George Bush elnök. A rövid eszmecserén a magyar NATO-tagság tapasztalatai mellett - az előzetes tervek szerint - szóba került Közép-Európa és a Balkán helyzete, valamint a transzatlanti viszony. Később a nap folyamán Orbán Viktort az American Enterprise Institute-hoz tartozó Új Atlanti Kezdeményezés által nemrég alapított, most először adományozott Szabadság díjjal tüntetik ki. Ezzel a kitüntetéssel kívánják elismerni Orbán Viktor erőfeszítéseit, amelyeket a rendszerváltásért, illetve a magyar szabadságért és függetlenségért tett. A díjátadást követően a magyar miniszterelnök beszédet mond, amelyben biztonságpolitikai és stratégiai kérdésekről fog szólni. +++
Washington, 2001. május 1. (MTI) - A hivatalos látogatáson Washingtonban tartózkodó Martonyi János magyar külügyminiszter kedden találkozott amerikai hivatali partnerével, Colin Powell külügyminiszterrel. A külügyminisztérumban tartott hivatalos tárgyalások után a magyar diplomácia irányítója Orbán Viktor miniszterelnök kíséretében jelen lesz a George Bush amerikai elnökkel és Richard Cheney alelnökkel tervezett fehér házi találkozón. Martonyi János hétfőn Condoleezza Rice fehér házi nemzetbiztonsági tanácsadónővel, Henry Hyde-dal, a képviselőház nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó republikánus elnökével, valamint Robert Zoellickkel, az amerikai kormány (kül)kereskedelmi főképviselőjével folytatott eszmecserét. Martonyi János magyar külügyminiszter és Robert Zoellick amerikai külkereskedelmi főképviselő tárgyalásukon egyetértettek abban, hogy a kereskedelempolitika eszközeivel is elő kell segíteni a gazdasági-kereskedelmi-befektetési kapcsolatok erén az Egyesült Államok és Magyarország érdekeinek érvényesülését. A találkozón az amerikai fél hangsúlyozta, hogy a jó politikai és az elmélyült szövetségesi kapcsolatok mellett kiemelt jelentőségűnek tartják a gazdasági együttműködést is. Martonyi és Zoellick egyetértett abban, hogy ha bármilyen területen probléma merül fel, azt konzultációk útján kell rendezni. A találkozón részletes eszmecserét folytattak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) következő tárgyalási fordulójának előkészítésével kapcsolatos kérdésekről. Martonyi János kiemelte, hogy Magyarország határozottan támogatja a WTO következő tárgyalási fordulójára való felkészülés jegyében tett lépéseket, és lehetőségei szerint kész előmozdítani az új tárgyalási forduló eredményességét. Mindkét fél nyugtázta, hogy a két ország között ilyen vonatkozásban már korábban is hasznos együttműködés alakult ki, és ezt a jövőben is készek folytatni. +++
Hmmm... olyan magányosnak tűnnek politikusaink a fotókon...
Hungary's Premier Is Fearful of Turmoil in Ukraine By STEVEN ERLANGER
BUDAPEST, Hungary, April 29 — Viktor Orban, at 37, is one of Central Europe's most unusual politicians, leading a political and cultural counterrevolution against what he considers the residue and inheritors of Hungary's Communist past.
He became famous in 1989 when, as a scruffy opposition leader, he called for the withdrawal of Soviet troops from Hungary, articulating the desires of the whole region.
Born in the provinces, he retains a visceral dislike for the tainted elites of the capital who he says collaborated with the old Communist government.
He has moved his party, Fidesz, to the center-right, hoping to create a lasting alternative to the Socialists, all the while plucking at Hungarian nationalist heartstrings.
He has pressed hard for entry to the European Union, sided firmly with the United States on a range of security issues and says Hungary, as one of the alliance's newest members, feels secure within NATO, which he would like to see expanded to Russia's borders.
But just now, in his third year as prime minister and as he prepares to meet President Bush and Vice President Dick Cheney for the first time this week, the new reach of President Vladimir V. Putin's Russia and the political turmoil in neighboring Ukraine seem uppermost in his mind.
"Ukraine is the key country in the whole new European security structure, and probably Ukraine deserves more attention," Mr. Orban said in an expansive interview, suggesting that it would be a prime topic for him in Washington, where the new administration has had little to say so far about Ukraine.
"Without the guaranteed independence of Ukraine, the whole post- cold-war security architecture of Europe is in danger," Mr. Orban said. "For Ukraine to maintain its independence, in all senses, especially in political and security terms, is vital for all of Europe."
With Ukraine's Western-minded prime minister, Viktor Yushchenko, ousted last week and President Leonid D. Kuchma facing constant protests as he is accused of corruption and ordering the murder of a journalist, Ukraine is open to meddling from Moscow, Mr. Orban said.
Both Mr. Yushchenko and Mr. Kuchma support a more democratic, Western style of government, Mr. Orban said. "What is going on now in Ukraine is an attack on this structure, to pull Ukraine back into the chaos where it was," he said. "And chaos in Ukraine opens up the possibility of the loss of Ukraine's independence, and the candidates for a more pro-Russian Ukrainian foreign and security policy are there — they are already on the stage."
He insisted that he did not want to speculate, but then added: "So who is behind this development? I would not forget about the possibility of the more Russian-oriented political groups."
Mr. Orban has been criticized by his opponents as aggressive and even authoritarian, limiting the powers of Parliament, but he says that in his time in office he has become "less harsh."
"People want to see leadership in the country," he said, explaining how he had survived the disgrace and fall of a corrupt coalition partner while improving his own ratings. "I solved a conflict — that's their understanding — and I maintained leadership. Thinking not with the mind of a politician, we have to admit that this is the right approach."
Mr. Orban calls for a better attempt by the West to analyze Mr. Putin's efforts to reorganize Russia and restore its influence, this time not through tanks and soldiers but through economic might.
While tanks and soldiers are noisy and obvious, Mr. Orban said, much Russian money is hidden and laundered. Efforts to buy shares in Hungarian energy and chemical companies are being investigated by the government, "and I've learned a lot," Mr. Orban said, aided by a unit of the F.B.I. here that concentrates on Russian organized crime.
"Free trade and economic cooperation are good things, and we don't want to discriminate against Russian capital," he said. "But it's not transparent capital. We worry that money laundering and organized crime and suspicious offshore companies are involved."
As for Russia, he said, "we should try to understand them with a Russian logic, but that doesn't mean accepting all their arguments." And he said he would like to see NATO expanded to include the Baltic nations of Estonia, Latvia and Lithuania, a proposal strongly opposed by Moscow.
"I understand there are difficulties," he said. "I've been a politician for several years, but I still try to listen to my heart."
Mr. Orban spoke in English, only rarely looking to aides for English phrases. He was voluble and amusing, going off the record to discuss other regional politicians and acknowledging that corruption in Hungary remained a problem, "but not so severe as the opposition says."
Such allegations from the opposition, he said, using a Hungarian expression, are "like the owl telling the sparrow he has a big head."
He conceded that his government's effort to promote Hungarian companies for key state contracts created "a tension" with competitive bidding, but said he was trying to strike a balance. The opposition, of course, says his government merely favors companies that contribute to his political party and its allies.
Mr. Orban's fiercely anti-Communist Fidesz party is running even in opinion polls with the Socialists, who are the reformed Communist Party, with about a quarter of the vote each.
All other parties, including the Liberals, who were once in coalition with the Socialists and could be again, get less than 5 percent, and more than 40 percent of voters interviewed say they are undecided.
Despite disarray among the Socialists about their leadership, Mr. Orban insisted that he would not call elections until next April at the earliest, so his government would complete a four-year term — an important message of stability, he said, to voters and foreign investors.
And his aides have promised that Fidesz will not go into any formal coalition with MIEP, an anti-Semitic nationalist party that effectively supports the government.
Win or lose, Mr. Orban says he is proud of trying to bring clear language to Hungarian politics and some optimism to the young.
"Those with education have the duty to find language to bring ordinary people into the common affairs of the nation," he said passionately. "People feel that politics is part of their lives and belongs to them, not just to the elite."
When he was growing up, he said, his grandmother, reflecting "the melancholy of our national character," begged him not to be confrontational or a troublemaker.
"Just being gray and having no dreams was a good thing," he said. "That kind of pessimistic approach to the future was very common in Hungary. I can't say it's over, but we're living under a new tendency, with more people brave enough to have their own dreams of the future."
Budapest, 2001. április 30. (MTI) - Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn háromnapos munkalátogatásra Washingtonba utazott. A kormányfő, aki átveszi az Új Atlanti Kezdeményezés által neki ítélt Szabadság-díjat, kedden találkozik George W. Bush amerikai elnökkel. Tengerentúli útjára Orbán Viktort elkíséri Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Schmidt Mária miniszterelnöki főtanácsadó. A kormányfő hétfőn részt vesz a washingtoni Folger Shakespeare Könyvtár éves gálájának ünnepélyes megnyitóján. Az eseményen magyar zenészek adnak előadást. Orbán Viktor kedden találkozik Richard Cheney alelnökkel, majd a tervek szerint ezt követően fogadja a miniszterelnököt George W. Bush elnök. A tárgyalásokon részt vesz Martonyi János külügyminiszter is, aki már vasárnap az Egyesült Államokba utazott. Magyar miniszterelnök legutóbb 1999 áprilisában tett hivatalos látogatást az Egyesült Államokban. +++
Washington, 2001. április 30. (MTI) - Hétfőn munkalátogatásra Washingtonba érkezett Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete. A kormányfő helyi idő szerint este - magyarországi idő szerint kedd hajnalban - a magánalapítványként működő Folger Shakespeare Könyvtár gálarendezvényén vesz részt. Ez az alapítvány, évente tartott adománygyűjtő összejövetelét - amely az amerikai fővárosban a kiemelten rangos társasági események sorába tartozik - egy-egy külföldi ország bemutatásával szokta összekapcsolni. Magyarország az első nem európai uniós tagállam, amely - az államalapítás millenniumára, az elmúlt évtizedben elért eredményeire, kulturális és történelmi gazdagságára, gasztronómiai értékeire és nem utolsósorban világszerte híressé vált boraira tekintettel - meghívót kapott az eseményre. A középkorias stílusban megépített Folger Shakespeare Könyvtár falai közé több száz vendéget várnak - idén fejenként ezerdolláros részvételi díj ellenében. Magyarország mint meghívott zenés-táncos műsort ad az estélyen. Fellép Jandó Jenő zongora-, Onczay Csaba gordonka- és Szabadi Vilmos hegedűművész, továbbá Farkas Zoltán és Tóth Ildikó, a Magyar Állami Népi Együttes két vezető táncosa, valamint Szvorák Katalin énekesnő. A magyar miniszterelnök kedden a Fehér Házban találkozik Richard Cheney amerikai alelnökkel, s fogadja őt George Bush elnök. A rövid eszmecserén a magyar NATO-tagság tapasztalatai mellett előreláthatólag szóba kerül Közép-Európa és a Balkán helyzete, valamint a transzatlanti viszony. Ugyancsak kedden, Orbán Viktort az American Enterprise Institute-hoz tartozó Új Atlanti Kezdeményezés által nemrégiben alapított, most először adományozott Szabadság-díjjal tüntetik ki. Ezzel a kitüntetéssel kívánják elismerni Orbán Viktor erőfeszítéseit, amelyeket a rendszerváltásért, illetve a magyar szabadságért és függetlenségért tett. A díjátadást követően a magyar miniszterelnök beszédet mond, amelyben biztonságpolitikai és stratégiai kérdésekről fog szólni. A miniszterelnök és kísérete helyi idő szerint kedden késő este (magyarországi idő szerint szerda hajnalban) indul haza Magyarországra. +++
Washington, 2001. május 1. (MTI) - Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügyminiszter, valamint Magyarországról érkezett művészek részvételével gálarendezvény volt hétfő este - európai idő szerint kedd hajnalban - a magánalapítványként működő, washingtoni Folger Shakespeare Könyvtár épületében. Ez az alapítvány, évente tartott adománygyűjtő összejövetelét, amely az amerikai fővárosban a kiemelten rangos társasági események sorába tartozik, egy-egy külföldi ország bemutatásával szokta összekapcsolni. Magyarország az első nem európai uniós tagállam, amely - az államalapítás millenniumára, az elmúlt évtizedben elért eredményeire, kulturális és történelmi gazdagságára, gasztronómiai értékeire és nem utolsó sorban világszerte híressé vált boraira tekintettel - meghívót kapott az eseményre. A középkorias stílusban megépített Folger Shakespeare Könyvtár falai között több száz vendég jelent meg - idén fejenként ezer dolláros részvételi díj ellenében. Magyarország, mint meghívott, zenés-táncos műsort adott az estélyen. A műsorban Haydn-, Liszt-, Bartók- és Kodály-műveket mutattak be. Fellépett Jandó Jenő zongora-, Onczay Csaba gordonka- és Szabadi Vilmos hegedűművész, továbbá Farkas Zoltán és Tóth Ildikó, a Magyar Állami Népi Együttes két vezető táncosa, valamint Szvorák Katalin énekesnő, aki a magyar és az amerikai himnuszt énekelte el. A műsort megelőzően Orbán Viktor köszöntötte a megjelenteket. Szólt a magyar nemzet életerejéről, a XX. századi megpróbáltatások utáni új országépítő evékenységről - arról, hogy az ezeréves ország ma ismét fiatal. A vacsora alatt a Szászcsávás erdélyi cigányzenekar szórakoztatta a vendégeket, Tabányi Mihály tangóharmonika-művész pedig Zsébényi Adrien énekművészt kísérte, aki a harmincas évek budapesti hangulatát felelevenítő dalokat adott elő. A Folger Könyvtár épületében híres budapesti vendéglátó helyek "kihelyezett részlege" tartott nyitva: a János pincében márkás magyar borok kóstolgatására nyílott alkalom, a Kárpátia teraszán és a Gundelben nem csupán jellegzetesen magyaros ételsor, hanem az európai konyha számos más remeke is várta a nagyérdeműt, az édességek birodalmát pedig a New York kávéházat és a Gerbeaud-t felidéző díszletek között lehetett fellelni. A Vilmos sétahajónak berendezett tribünön, aki akart, "táncolhatott a kék Dunán", Doc Scantlin és Imperial Palms nevű zenekara zenéjére. x x x A magyar miniszterelnök kedden a Fehér Házban találkozik Richard Cheney amerikai alelnökkel, és fogadja őt George Bush elnök. A rövid eszmecserén a magyar NATO-tagság tapasztalatai mellett előreláthatólag szóba kerül Közép-Európa és a Balkán helyzete, valamint a transzatlanti viszony. Ugyancsak kedden, Orbán Viktort az American Enterprise Institute-hoz tartozó Új Atlanti Kezdeményezés által nemrégiben alapított, most először adományozott Szabadság díjjal tüntetik ki. Ezzel a kitüntetéssel kívánják elismerni Orbán Viktor erőfeszítéseit, amelyeket a rendszerváltásért, illetve a magyar szabadságért és függetlenségért tett. A díjátadást követően a magyar miniszterelnök beszédet mond, amelyben biztonságpolitikai és stratégiai kérdésekről fog szólni. +++
Washington, 2001. április 30. (MTI) - "Ukrajna garantált függetlensége nélkül Európa egész hidegháború utáni biztonsági architektúráját veszély fenyegeti" - idézte a The New York Times hétfői száma Orbán Viktort, a magyar miniszterelnökkel készített terjedelmes interjúban. A lap - utalva arra, hogy Orbán a George Bush amerikai elnökkel és Richard Cheney alelnökkel való első találkozójára készül - megállapította: a magyar kormányfő szemében kiemelt fontossága van a Vlagyimir Putyin elnök Oroszországával és az ukrajnai politikai felfordulással kapcsolatos kérdéseknek. Orbán szerint Ukrajna az eddiginél több figyelmet érdemel, hiszen kulcsországnak számít az új európai biztonsági struktúra szempontjából. A lap - Orbán Viktor politikai portréjának megrajzolásakor - egyebek közt kiemelte: pártját, a Fideszt jobbközépre vezette abban a reményben, ogy tartós alternatívát teremt a szocialistákkal szemben, miközben magyar nacionalista húrokat is penget. Erőteljesen szorgalmazza az Európai Unióhoz való csatlakozást, egy sor biztonsági kérdésben szilárdan az Egyesült Államok mellé állt, és azt hangoztatja, hogy Magyarország biztonságban érzi magát a NATO-ban. Szeretné, ha az atlanti szövetség - a balti államok bevonásával - Oroszország határáig bővülne. A magyar miniszterelnök a The New York Timesnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy jelenleg Ukrajnát megpróbálják visszarángati a korábbi káoszba, ami felveti az ukrán függetlenség elvesztésének eshetőségét. Orbán szerint az orosz tőke nem átlátható tőke, és aggodalomra ad okot a pénzmosás, a szervezett bűnözés, a gyanús offshore vállalkozások sora. A magyarországi korrupció Orbán szerint létező probléma ugyan, de nem annyira súlyos, miként az ellenzék állítja. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök a "bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű" mondást idézte. Orbán Viktor leszögezte a The New York Times tudósítójának, hogy jövő április előtt nem fog előrehozott választásokat kiiratni. A kormány tehát kitölti négyéves ciklusát, ami - fogalmazott a kormányfő - fontos stabilitási üzenet a választóknak és a külföldi beruházóknak.A The New York Times szerint Orbán "munkatársai ígéretet tettek arra, hogy a Fidesz nem köt hivatalos koalíciót a MIÉP nevű antiszemita nacionalista párttal, amely gyakorlatilag támogatja a kormányt". +++
Washington, 2001. április 30. (MTI) - A transzatlanti kapcsolat helyzetéről és jövőjéről, Oroszország szerepéről, valamint Közép- és Délkelet-Európáról, a Balkánról, illetve a NATO további bővítésének kérdéseiről volt szó elsősorban a hivatalos washingtoni látogatáson tartózkodó Martonyi János magyar külügyminiszter és Condoleezza Rice amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónő hétfői megbeszélésén. A magyar diplomácia vezetője a találkozó után adott sajtónyilatkozatában egyebek közt kitért arra, hogy érintőlegesen szóba került Ukrajna helyzete is. "Ukrajna kérdése Magyarország számára kiemelt kérdés, és mindig is igyekeztünk segítséget nyújtani Ukrajnának a politikai és gazdasági reformok megvalósításához" - hangoztatta Martonyi. Az amerikai rakétavédelmi kezdeményezéseket illetően a magyar külügyminiszter utalt arra, hogy George Bush amerikai elnök kedden ezzel kapcsolatos fontos bejelentésre készül, a hétfői magyar-amerikai megbeszélésen tehát részletek még nem kerültek szóba. A téma azonban - tette hozzá a miniszter - felmerült a transzatlanti együttműködés apcsán. "Amellett, hogy megértjük az Egyesült Államok problémáit, nagyon szoros európai-amerikai együttműködésre lesz szükség. Az elmúlt ötven esztendő meghatározó tényezője és a hidegháború megnyerésének a döntő tényezője a transzatlanti együttműködés volt" - hangsúlyozta Martonyi János, kiemelve azt is, hogy ez egyszerre jelenti az amerikaiak európai jelenlétét és az európai integráció folyamatát. Martonyi elmondta: Colin Powell amerikai külügyminiszterrel kedden folytatandó, valamint Henry Hyde-dal, az amerikai képviselőház nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának republikánus elnökével még hétfőn sorra kerülő eszmecseréjén fel fogja vetni azt a gondot, hogy magyarok nehezen kapnak beutazási vízumot az Egyesült Államokba. "Nagyon bízom abban, hogy a jelenlegi (amerikai vízumkérelem-elbírálási) gyakorlat változni fog" - mondta. Martonyi János hétfőn Robert Zoellickkal, a washingtoni kormányzat (kül)kereskedelmi főképviselőjével is megbeszélést folytat. Kedden a Powell-lel való tárgyalás után - a munkalátogatásra hétfőn Washingtonba érkező - Orbán Viktor miniszterelnök kíséretében jelen lesz a George Bush amerikai elnökkel és Richard Cheney alelnökkel tervezett fehér házi találkozón. +++
Kétséges, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az Amerikai Egyesült Államokba látogat, jelenleg az utazás előkészítése folyik – közölte Borókai Gábor kormányszóvivő az MTI érdeklődésére. Ennek ellentmond a washingtoni magyar nagykövet tájékoztatása, aki biztosra mondta a látogatást.
Orbán Viktor április végi washingtoni útja kapcsán lehetőségként felmerült, hogy a konzervatív, republikánus körökhöz közelálló American Enterprise Institute által a magyar kormányfőnek adományozott kitüntetést George Bush volt elnök adná át. Az eseményen megjelenne George W. Bush jelenlegi amerikai államfő is, ami alkalmat adna az elnök és a magyar kormányfő informális megbeszélésére – értesült lapunk. A magyar kormányfőt az alapítvány, illetve a Folger Shakespeare Könyvtár hívta meg az Egyesült Államokba.
Orbán Viktor április végén washingtoni magánlátogatásra utazik. Az ez alkalomból rendezendő szűk körű gálaesten Kossuth-díjas művészek vesznek részt, akiknek költségeit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fedezi. A Folger Shakespeare Library alapítvány estélyén kívül nyilvános koncertet nem adnak. A művészek úgy tudták: olyan fogadáson játszanak majd, amelyen Bush amerikai elnök is részt vesz.
Immár bizonyosnak tűnik, hogy kétnapos amerikai munkalátogatása alatt Orbán Viktor kormányfő a Fehér Házban találkozik George W. Bush amerikai elnökkel is. Orbán a világon elsőként veheti át az American Enterprise Institute által létrehozott Szabadság-díjat. Május elsején félórás munkamegbeszélést folytat Orbán Viktor kormányfő Dick Cheney amerikai alelnökkel és George W. Bush elnökkel – tájékoztatta a sajtót zemerkényi Réka, a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A megbeszélésre a Fehér Házban kerül sor, de a részletek egyelőre nem világosak: elképzelhető, hogy Orbán Cheney dolgozószobájában tárgyal majd, amikor „véletlenül” feltűnik az elnök. A tárgyalásokon részt vesz Martonyi János külügyminiszter is. Várhatóan szó esik a közép-európai helyzetről, a Balkánról, a transzatlanti viszonyról, illetve a kétéves magyar NATO-tagság tapasztalatairól. Az államtitkár aszszony szerint a tárgyalások témái között nem szerepel sem az F–16-os harci repülőgépek vásárlása, sem a jövendőbeli budapesti amerikai nagykövet személye.
Arra a kérdésre, hogy a találkozó tényét Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövet miért nem tudta korábban megerősíteni, Szemerkényi annyit mondott: ő már korábban biztos volt a találkozóban, ezért a nagykövetnek hozzá kellett volna fordulnia információért.
Mint arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor április 30-án a konzervatív American Enterprise Institute (AEI) és a Folger Shakespeare Library meghívására érkezik Washingtonba. Május elsején délután átveszi a részben az AEI által létrehozott Atlanti Kezdeményezés Szabadság-díját, amit a rendszerváltás és a magyar függetlenség érdekében kifejtett erőfeszítéseiért ítélték oda – a világon először – Orbán Viktornak. A díjat valószínűleg Jeanne Kirkpatrick,Ronald Reagan volt elnök ENSZ-nagykövete fogja átadni, Kirkpatrick maga is az AEI prominens tudósa.
Ezt megelőzőleg, április 30-án Orbán részt vesz a Folger Shakespeare Library éves gáláján. Erre rendszerint egy országot vagy várost hívnak meg, a korábbi meghívottak között Párizs, London, Berlin és Velence szerepelt. A gálán 300 ember vesz majd részt a Folger Színházban, ahol a magyar delegációval utazó művészek – Jandó Jenő zongoraművész, Szabadi Vilmos hegedűművész, Onczay Csaba gordonkaművész, Tóth Ildikó és Farkas Zoltán népi táncosok – a magyar zene elmúlt 300 évéből adnak ízelítőt.
Orbán Viktort és szűk delegációját az AEI hívta meg, míg a magyar művészek utazását és kinntartózkodását az Országimázs Központ fedezi. Szemerkényi úgy vélte, hogy egy ilyen szintű kulturális esemény nagyobb hírverést jelenthet az országnak, mint egy diplomáciai látogatás.
igen az igaz, hogy nyugaton nem nagyon jegyzik Orbánt - a miniszterelnökök.
Nyugi, a légitársaságok igen, és gondolom lett is katonás rend, amerre elhaladt! :))))
Félreértés ne essék, de én egy OV fan vagyok. ;-)
Igazad van ez egy nemzetnek szóló gesztus, de ne felejtsük el, hogy az egész cécó egy kézfogás + 2 perc keep smiling és azonmúlik, hogy szakit-e ennyi időt az USA elnöke OV-re.
Ha létrejön a találka, óriási kormánypárti taps, ha nem, akkor az ellenzék cinikus hahotája fog hallatszani.
Orbán Viktor kedden találkozik Richard Cheney alelnökkel, majd a tervek szerint ezt követően fogadja a miniszterelnököt George W. Bush elnök. A tárgyalásokon részt vesz Martonyi János külügyminiszter is, aki már vasárnap az Egyesült Államokba utazott.MTI
Félreértés ne essék,nem vagyok OV fan.De mint magyarnak nem mindegy,hogy fogadja e öt Bush vagy sem.Mert a nemfogadás nem csak OV személyének,hanem az egész nemzetnek szólna.Holott az a nagy seggnyalás amit már produkáltunk az USA-nak,megér egy fogadást.Jobban menne töle a további nyalás.
Nem akarom kedvedet szegni, de az előzetes egyeztetések alatt sem derült ki, hogy biztosan találkozik-e Georges W. Bush-sal. Egy biztos, hogy Dick Cheney fogadja, és esetleg pár percre(!), valószínűleg egy jatt erejéig bemutatkozhat Bush-nak. Ez van. Mi egy nagyon kis ország vagyunk és egy-másfél éve már kint volt az Orbán hivatalos látogatáson - ez a magyarázat.
Budapest, 2001. április 30. (MTI) - Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn háromnapos munkalátogatásra Washingtonba utazott. A kormányfő, aki átveszi az Új Atlanti Kezdeményezés által neki ítélt Szabadság-díjat, kedden találkozik George W. Bush amerikai elnökkel.
Érdekes,hmmm..mintha valami olyasmit olvastam volna egyik topikban,hogy a nyugati politikusok nem igen értékelik OV-t.
A külügyminisztérumban tartott hivatalos tárgyalások után a magyar diplomácia irányítója Orbán Viktor miniszterelnök kíséretében jelen lesz a George Bush amerikai elnökkel és Richard Cheney alelnökkel tervezett fehér házi találkozón.
