A Balkán valóban közeledik, de nem az ország számára. Lengyel László megy arrafelé, vagy ő talán mindig is valahol ott volt. Ez az ember tipikus példája a bizánci örökségű szovjet szellemiségnek, hozzáadva egy kis (ál)őszinte odamondogatós népi szláv szellemiséget a hruscsovi idők őszinte és továbbra is hazug stílusában. Népi szlávjaink valóban őszinte emberek, csak ott tévednek, hogy már az ükapjuk is a legsötétebb ázsiai zsarnokot szolgálta.
Nagyobbik baj, hogy azt állítottad Lengyelről, hogy lop, és ezt nem bizonyítottad!
Még nagyobb baj: ellenőrízni akartam magam,hogy valóban ezt írtad-e, de olyan lassan tölt a gépem, hogy erre 2 nap óta képtelen vagyok:-(
Ezért elnézést, ha rosszul emlékszem!
De: hazudni sem hazudik!!!
Nem politológusnak tartja magát, hanem közírónak.
S ebben semmi hazugság nincs.
Lacikára is igaz ...?
A politikát és az emberiség sorsát olyan
emberek alakítják, akikben nincsenek ideák
és belső nagyság. Akikben van lelki nagyság,
azok nem mennek politikusnak.
(Albert Camus)
Meg hozzatennem,hogy erdekes modon bar sok taxis ceg mukodik , de az tarifat az onkormanyzat szabja meg es erdekes modon eppen forditva, arminimumot szabnak meg ami ala nem mehetnek, ezzel tamogatva a helyi tomegkozlekedest.
A monopólium és a multi természetesen nem ugyanaz, én nem is mondtam ilyet.
A Danone talán még nincs Mo-on monopolhelyzetben, de mindent megtesz ennek érdekében. A Győri Kekszet már felvásárolta, egy vetélytársat kipipált.
Ugyanez történt a médiában a Lauder-féle TV3 felvásárlása és megszüntetése kapcsán (azt hiszem, az MTM-SBS vette meg). Arra sincs semmi garancia, hogy holnap nem fog fuzionálni mondjuk az MTM-SBS és az RTL, és az már tényleg tájékoztatási monopólium.
Ez az a tendencia, amiről beszéltem : Fúziókkal, felvásárlásokkal vállalatóriások jönnek létre, amelyek monopolhelyzetbe kerülnek. És ha ez éppen a tömegtájékoztatásban történik, annak bizony a demokrácia csorbulása a következménye, mivel a demokrácia legfőbb biztosítéka a nyilvánosság és annak ereje.
"a klasszikus definició szerint, ami valami olyasmi, hogy a piac fele 5 cég kezében van"
Hat ha mar 5 ceg van akkor aligha beszelhetunk monopoliumrol. Egy konkret peldarol tudok, sokaig egy ceg a Cox Cable uralta itt a kabeltelevizios piacot es ezert az arait az onkormanyzattal valo egyeztetes utan hatarozhatta meg. Beindult egy masik szolgaltato is es ekkor az addigi ceg kerte az arszabalyozasnak a feloldasat arra hivatkozva,hogy mar nem egyedul van a piacon. Az onkormanyzast azzal utasitotta ezt el,hogy az uj ceg megcsak kb 8 szazalekos piaci reszesedesu es ezert nem oldjak fel az arszabalyozast a varos reszerol.
„a jelek szerint egyetlen érdemi mondanivalója van a társadalom számára: aki a Fideszre szavaz, a szélsőjobboldalt is támogatja, illetve kirekeszti az országot az Európai Unióból.
Lengyel László és a szocialisták tehát semmit sem tanultak, semmit sem felejtettek: 1998-ban ugyanezzel a stratégiával maradt alul az előző koalíció a jobbközép oldallal szemben.”
Balkán klub. A Magyar Nemzet cikke
Igazad van, de annyit hozzátennék, hogy a mai multik között azért vannak néhányan monopolhelyzetben a klasszikus definició szerint, ami valami olyasmi, hogy a piac fele 5 cég kezében van. Ez a definició tudtommal amerikai, és nem biztos, hogy a fele, lehet, hogy még alacsonyabb az a bizonyos hányad.
"de ettől függetlenül úgy gondolom, hogy a monopóliumok létrejötte az élet minden területén, elsősorban a tömegtájékoztatásban, megszünteti a demokráciát"
A monopolium es a multi az nem ugyanaz. MO-on monopolium a helyi aramszolgaltato, vagy telefontarsasag, mert nem mehetsz mashoz(persze ettol meg lehet multi is). De pl multi a General Electric de nem monopolium,hiszen vehetsz Philips, Siemens, es meg kitudja hany cegtol ugyanazt a tipusu termeket, es ezek mind multik. Vagy eppen a most annyit szidott Danene is multi, de nem monopolium.
A tomegtejekoztatasban meg igazan nincsenek monopoliumok, hiszen nem csak az RTL- van hanem meg jopar tarsasag is mas tulajdonosokkal. Tomegtajekoztatasban monopolium MO-on eppenhogy az epulo es szepulo szocializmusban volt a tomegtajekoztatasban.Volt egy TV ket csatornaval es kesz.
GATT: Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény. Igazad van, ez más.
Én sem bánnám, ha az EU-átlag demokráciája lenne nálunk, de ettől függetlenül úgy gondolom, hogy a monopóliumok létrejötte az élet minden területén, elsősorban a tömegtájékoztatásban, megszünteti a demokráciát. A tendenciák egyértelműek.
"6. Az Európai Unió eleve azért jött létre, hogy a GATT-nak, az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezménynek versenytársa legyen. Minden duma az egységes európai gondolatról vagy miről csak ezt megideologizálandó maszlag."
(Ugye tudod, hogy Gatt nem egyenlő észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény? Mert megfogalmazódásod így is értelmezhető lenne.)
Az egész európai integráció azzal indult, hogy rájöttek, valamit kell csinálni, hogy Franciaország és (Nyugat-)Németország ne rontsanak egymásnak úgy átlag 30 évente. Meg arra is ráeszméltek, hogy kicsit túlhaladott az az elképzelés, hogy minden ország nyomuljon csak magában, csak lesz valahogy. Erre építkezett aztán fel lépésről lépésre minden más. Az, hogy fogjunk össze az USA meg Japán ellen, csak később jött.
Amikor megindult az európai integráció, akkor a NAFTA-nak még a gondolta se merült fel. Abban pedig, hogy az EK-ból EU lett szerintem ugyancsak kis szerepe lehetett a NAFTA-nak vagy a GATT-nak.
Különben az európai ideológiát nem is vettem fel az érvek közé, hiszen nem lett 7. pont.
"2. A demokrácia intézménye az egész világon megszűnőben van, még az USA-ban is. A globalizáció nem tűri a demokráciát."
Ezt a quebec-i tüntetők mondták? Vagy Csurka?
Nem bánnám, ha olyan demokrácia lenne nálunk, mint az EU-átlag.
Az USA-ban eppen a nagy multiknal voltak a legkemenyebb sztrajkok az utobbi idoben, mint pl a Boeing-nel. Ami eleg nagy ceg multi. Es nem lovetett senki kozejuk mint valamikor Carnegie idejen Pinkerton emberei a sztrajkolo United Steel munkasai koze. Es nem rugtak ki oket mint Reagen alatt a legi iranyitokat. A kormany egyszeruen semleges volt, mint ilyenkor egy demokraciaban illik neki. Az EU meg joval regebbi mint a Gatt. Az ok es okozat inkabb forditott.
2. A demokrácia intézménye az egész világon megszűnőben van, még az USA-ban is. A globalizáció nem tűri a demokráciát.
6. Az Európai Unió eleve azért jött létre, hogy a GATT-nak, az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezménynek versenytársa legyen. Minden duma az egységes európai gondolatról vagy miről csak ezt megideologizálandó maszlag.
Néhány megjegyzés, bár gyanítom, hogy le fogtok hurrogni.
1. Egységes jogi környezet
Az EU-n belül gazdasági kérdésekben meglehetősen egységes mindenféle szabályozás. Ha Magyarország belép, akkor ezeknek itt is érvényesülniük kell. Tehát a nyugati cégek nagyon jól tudni fogják, hogy milyen jogi környezetben kell tevékenykedniük Magyarországon (ez perzse fordítva is igaz). Itt említeném meg azt is, hogy ezen európai jogszabályok betartásán az Európai Bíróság ügyelne, tehát valószínűleg ugranak a közbeszerzés nélküli autópályaépítések.
2. Politikai okok
AZ EU-nak érdeke, hogy keleti határai mentén stabil demokráciák legyenek. Ezt gondolom nem kell indokolni. Nyilván az ország EU-tagsága elősegítené a magyar demokrácia megszilárdulását, illetve kiteljesedését.
3. Gazdasági különbségek tompítása
AZ EU-nak nem lehet érdeke, ha keleti határai mentén tartósan fennmarad egy olyan hatalmas gazdasági színvonalbeli különbség, mint amilyen ma létezik. Ez óhatatlanul feszültségeket generál, illetve generálhat a jövőben.
4. Piacszerzés
Ez magáért beszél (És hiába van ott a hatalmas ex-szovjet piac. Azért ott a vásárlóerő még a mi szintünket se éri el.)
5. Munkaerő
Kicsit más körülmények között mehet valaki ma Magyarorszáról munkát vállalni az EU-ba, mint mehet majd akkor, ha tagok leszünk (+ már lejárt az átmenet) Azaz, ha tényleg céljuk lenne innét munkaerőt elcsábítani, akkor annak a munkaerőnek sokkal jobb körülményeket tudnának nyújtani. (Ez a pont lehet, hogy hülyeség.)
6. Japán és USA
Az EU-nak elsősorban Japánnal és az USA-val kell felvennie a versenyt. Amennyiben sikerül integrálnia keleti szomszédait, akkor nyilván ezekben az országokban az EU-ból jövő vállalatok előnyhöz juthatnak amerikai és japán vetélytársaikkal szemben + magának az EU-nak a mérete és gazdasági súlya is növekszik (utóbbi valamelyest, de hosszú távon (remélhetőleg) mindenképp)
Hála az NDK-ért? Alig, akkor már inkább az európai gondolat kiteljesedése. (Különben elég érdekes oldalról közelíted meg az NDK csatlakozásának kérdését. Léteznek olyan tényezők is, mint nemzeti elkötelezettség és hazaszeretet.) Bizonyos kérdésekért érdemes és illik is áldozatot vállalni, nem mindig a közvetlen pénzügyi költségek döntik el valamiről, hogy azt meg kell-e tenni.
Hirtelen ennyi jut eszembe.
"Mármint akkor, ha nem KIFEJEZETTEN JÓ a viszony a hosszú távon fennmaradó liberális szocdem áramlattal?"
Barátom,
fején találtad a szöget. Így van: Nem kellünk az EU-nak!!!
Ezért van az egész huzavona: kétsebességes Unió, munkaerő szabad áramlásának 5+2+X éves korlátozása, stb., stb.
Csak a vak nem látja, hogy ez a hisztéria a cigányokkal, a cigány-magyar ellentét fokozása ugyanezen okból történik. Kifogásra van szüksége az EU-nak, hogy miért nem vesznek már fel minket.
Magyarország szólóban nagyjából semmire. De a CEFTA az kb. 70-80 milliós piac. Ha nem sikerül integrálni
1. csúnya konkurencia lehet(ne) 10-20 év múlva.
2. visszakerülhetne az orosz érdekszféra alá.
Meg egy közgazdász magyarázni a magamfajta bölcsésznek, miért kell Magyaroraszág az EU-nak? A legképzettebb munkaerőt így is elszívhatják. Piacként így is használhatnak. De ha nem használnak, az se számít. Nem vagyunk jelentősek. A szovjet utódállamokba azt visznek, amit akarnak. 1989-ben mi voltunk az ajtó, ahová az ügynök betette a lábát. Ma ez nincs. A felvétel csak kötekezettségeket jelent nekik. Hála az NDK-ért? Bevásároltak egy csomó szélsőséges nemzeti és/vagy szocialista munkanélkülit, meg szociális és környezetvédelmi problémát, ráadásul a környezetük fél, hogy megint túl erősek lettek. Miért szeretnének annyira? Elképzelhető, hogy felvesznek, de minél később. Vagy sehogy. MINEK VAGYUNK NEKIK? Mármint akkor, ha nem KIFEJEZETTEN JÓ a viszony a hosszú távon fennmaradó liberális szocdem áramlattal?
Nem mintha a vegytiszta liberalis elvek felvallalasa eppen egeszseges kiindulopontja lehetne barmely ma ervenyesulni kivano partnak.
Az emberi jellem, illetve annak arnyoldala igen erosen bele tud kaka'lni meg a legszebb ideologiakba is ha azok gyakorlati kivitelezeserol van szo.
Ezek alapján elmomdhatjuk, hogy nagy vonalakban összeraktuk a szabadelvűség alapjait.
Én a magam részéről nem találok a mai magyar politikai palettán olyan formációt, amely ezt az elvet képviselné.
De ez nem ide tartozik.
Felettébb tanulságos üzenettel lepte meg a magyar választópolgárokat a tévedhetetlenségéről, objektivitásáról és függetlenségéről ismert politológus az MSZP szombati kampánynyitó előmajálisán. Lengyel László eszmefuttatása harmonikusan illeszkedett a balliberális ellenzék által a dabasi vereség óta sulykolt propagandaszólamokhoz. Az egyelőre sem használható programmal, sem miniszterelnök-jelölttel nem rendelkező, mégis kormányváltásra készülő MSZP-nek – a Demszky-féle stratégia kudarcát most feldolgozó SZDSZ-hez és az elfogultságát a kampány közeledtével egyre kevésbé leplező sajtóhoz hasonlóan – a jelek szerint egyetlen érdemi mondanivalója van a társadalom számára: aki a Fideszre szavaz, a szélsőjobboldalt is támogatja, illetve kirekeszti az országot az Európai Unióból.
Lengyel László és a szocialisták tehát semmit sem tanultak, semmit sem felejtettek: 1998-ban ugyanezzel a stratégiával maradt alul az előző koalíció a jobbközép oldallal szemben. Az állítólagos szélsőjobb veszéllyel való egyre hisztérikusabb riogatásnak és az EU-ra való folytonos hivatkozásnak mindazonáltal súlyos következményei is lehetnek. Aligha tesz jót például az ország megítélésének, hogy Romano Prodit a baloldali ellenzék lassan a saját szószólójaként, csodafegyvereként kezeli. A már említett, Lengyel László felszólalásával megterhelt szocialista rendezvényen olyan kijelentés is elhangzott, hogy a jelenlegi – „antidemokratikus, a szélsőjobboldallal összejátszó” – kormány a magyar választókat megtévesztheti ugyan, de a Prodi által vezetett Európai Bizottságot nem. Lengyel László szerint Orbán Viktornak nincs egyetlen európai szövetségese sem, a kormányfő az Európai helyett a Balkán Klub tagja.
A Gallup néhány hónapja készített felmérése szerint Magyarország uniós csatlakozását a feltételezettnél jóval nagyobb arányban támogatja a vizsgált EU-tagországok és hazánk közvéleménye. Kevés dolog alkalmas annyira e konszenzus szétverésére, mint a fent idézett kijelentések. Meggyőződésem, hogy a társadalom józan többsége tisztában van azzal, mekkora súlya lesz Magyarországnak majdan az Európai Unión belül. De komolyan felerősítheti az integráció ellenfeleinek hangját, ha egyesek Brüszszelt a belső viták döntőbírájaként igyekeznek beállítani, s az EU feltételezett reakciójával fenyegetik a választókat. Ez a velejéig antidemokratikus, szervilis, a magyar társadalom önérzetét sértő, a „megtéveszthető” választókat lenéző gondolkodás visszaüthet, amikor népszavazással kell megerősíteni az uniós csatlakozást. Erre azonban valószínűleg nem gondolnak azok, akik belpolitikai céljaik érdekében bármikor készek kockára tenni az ország érdekeit. Megtette ezt már az MSZP a médiatörvény jogharmonizációs célú módosításának megvétózásakor is.
Ám akárhogy okoskodnak az ezerszer levitézlett politológusok, akárhogy terrorizálja a közvéleményt a „fasiszta veszéllyel” a sajtó, a választók pontosan tudják, hogy már tíz éve nem valamely külső erő, hanem az ő szavazataik döntik el, milyen erőviszonyok alakulnak ki a parlamentben. Ha pedig egyedül senki sem szerez abszolút többséget, kormányt azok a pártok alakítanak, amelyek együtt biztosítják az ehhez szükséges többséget az Országgyűlésben, s képesek megállapodni a koalíciós együttműködésről. Tiszta Balkán!
