Spanyolország a nizzai csúcson elérte, hogy megmaradjon a vétó.
Portugáliának, Sp.o-nak és a görögöknek biztos, hogy nem kellünk, mert támogatásuk így csökken.
Meg a keletnémet résznek is kevesebb jut.
A hatoknak SZVSZ kell az EU, ezt ki is nyilvánították.
üdv: mic.
1/ Szuverenitás feladása: nem TELJESEN .... és csak EGYELŐRE..
2/ Ma még szerintem beszélhetünk magyar nemzetgazdaságról. És addig mindenképp, amíg
van független MNB és forint, vámok, stb.
3/ Szerinted Nyugat-Európában nem erősebb a fogyasztói kultúra és a konzumidiotizmus, mint a mai Magyarországon? (Nem csak Budapestre kell gondolni.)
Az más kérdés, hogy kívül maradva kivédhető-e a kiegyenlítődés...
Mielőtt szorgalmasan elkezdesz mindenkit idegesíteni a génmanipulációval, jobb, ha utánanézel, hogy a közvetlen génmanipulált élelmiszerek termelése és forgalmazása az Eu-ban tiltott. Az USA éppen ezért akar az EU-val szemben egyes termékekre moratóriumot hírdetni, mert a génmanipulált amerikai élelmiszereket nem engedik behozni. Ezért ülnek rögötn össze nagy koponyák tiltási szándékkal, ha kiderül, hogy egyes termékek génmanipuláltak. Mo-n pedig még -tudtommal- nincs ilyen tiltás.
EU INTEGRÁCIÓ 2000 November p. 12.
Génmanipulált élelmiszer az Unióban és itthon
Aggasztó esetek az Unióban - engedély nélkül árulták a Phileas Fogg Tortilla Chipset, a Kins Zapatas Tortilla
Chipset, stb., amelyek a Monsanto GA21 génmódosított kukoricáját tartalmazták.
Közmeghallgatás génmanipulált vetőmag ügyében - a miniszterek kérésére a Chardon LL nevű génkezelt
termény ügyében a Brit Kormány november 15-re halasztotta a nyilvános meghallgatást. A meghallgatás meg
akarja másítani a kormány azon döntését, miszerint engedélyezik a Chardon LL árusítását.
És mi a helyzet Magyarországon?
A Génpiszka Hálózat felmérést végzett annak felderítésére, hogy itthon kik és milyen génmódosított anyagokat
tartalmazó termékeket árusítanak. A felmérés részletes eredménye a Kukabúvár őszi számában jelent meg
valamint olvasható a Génmanipuláció honlapon. http://www.zpok.hu/genmanipilacio/
Több helyen árulják pl. a Shoprite cég pattogatott kukoricáját, pizzaöntetét, palacsintaöntetét, amelyek a fölirat
szerint is többféle génpiszkált anyagot tartalmaznak.
Ez az a dolog, amit igencsak hiányolok az ún. magaspolitika retorikájában. Minden nyiatkozat, ami az EU-ról szól, gyönyörü, verőfényes jövőt ígér nekünk "odabennt". Mindennap elárasztanak minket a szebbnél szebb jövőképekkel. Csak a várható negatívumokról nem szól senki egy nyamvadt szót sem. Hogy nem feltétel nélkül fogják nyomni ide a pénzt.
_prisz__ felvetéseire:
1. Állami függetlenségünkből bizony fel kell adni, de pillanatnyilag úgy tünik, hogy az egyeztetett pénzügy, gazdaság- és hadügy nem fogja teljesen kisajátítani a szuverenitásunkat.
2. Magyar nemzetgazdaságról már ma sem beszélhetünk, viszont az élet- és piacképes magyar cégek regionálisan túlélhetnek. A nem piacképes magyar cégek pedig -a mai piaci viszonyok mellett is- pár éven, legfeljebb egy évtizedig tarthatóak mesterséges beavatkozással életben, felszámolásuk idő kérdése.
3.A fogyasztói kultúra erősödése számottevően -szerintem- nem fog erősödni, az azt képviselő termékek nagy részét már ma is itt gyártják, tehát a részleges vámmentesség megadása ezen termékek számára már nem fok sokat változtatni szerepükön.
4. lásd eddigi véleményeim erről.
Amúgy én biztosan rá szavaznék.
Ui. Hosszú távú érdeke Mo.-nak a csatlakozás, amiért -sajnos- rövid távon több dolgot is fel kell áldozni.
No, hát pontosan a gondolkodás nélküli igen, az ami engem bosszant.
Ezzel együtt vszleg én is igennel szavaznék. De ez egyáltalán nem biztos. Gondolkodom.
Játsszuk azt, hogy szentté akarjuk avatni a Nagy Csatlakozást. Ehhez persze kell egy
ördög ügyvédje (műveltül az advocato diaboli). Ez lehetnék én. :-)
Szóval megpróbálom - kontra - összeszedni az érveket:
1/ Jelentős (és valószínűleg még meglehetősen fokozódó) mértékben fel kell adnunk állami
függetlenségünket.
2/ A folyamat végére gyakorlatilag nem lesz olyan, mint "magyar nemzetgazdaság", legalábbis a mai értelemben. A multik még jobban uralni fogják a terepet.
3/ A fogyasztói kultúra felerősödik, vele párhuzamosan az, amit tömören konzumidiotizmusnak
nevezek.
4/ A konzumidiotizmushoz párosul a nyelvi lepusztulás (Hunglish) felerősödése.
Ha ma lenne a népszavazás az EU ügyben gondolkozás nélkül igenre szavaznék.
És ti?
A magyarnyelv szerintem nem a shopencititől lesz rosszabb vagy jobb hanem a gyerekkorban megszerzett szókészlettől.Aki nem tud szépen,választékosan beszélni az , hogy tanítsa meg a gyerekének a magyar nyelvet?
Amit az EU az osztrákokkal tett az gyomorforgató volt.Valoban volt értelme ennyire kiakadnia?
Az EU az alapszabályában lefektette ha jól emlékszem hogy az USA vetélytársa szeretne lenni a piacokért vívott harcban.
Az osztrák eset mindössze -nem csekélység- annyiban más, hogy ott a belépés után került a hatalomba az EU-nak nemigen tetsző Haider párt.
Nálunk ez kissé megelőzheti a belépést.
A demokrácia, úgy tűnik, egyre inkább, hogy az USA számára egy szabadon értelmezhető és bővíthető saját találmány. Bombázzuk Belgrádot - a demokrácia nevében. Majd meg nyavajogjunk a sok sz@r miatt, ami ebből kinőtt (lsd. Koszovó). Oszt hirtelen gyüjjünk rája, hogy a szerbek mégiscsak talpig demokraták egytől-egyig. Azért mondjuk az EU ettől még messze van. Bár egy Eu sem engedheti meg magának, hogy szélsőségesek legyenek jelen a kormányokban. Mióta megrendszabályozták Haidert, azért kevesebb visítozásáról hallani... Amúgy meg kíváncsi leszek, mi lesz Olaszo-val májustól....
Hát bizony, az osztrák eset engem is erősen gondolkodóba ejtett és erős kétségeket támasztott bennem az EU demokratizmusával kapcsolatban.
A dolog az USA "demokrácia"-ideológiájára emlékeztet. (Kis túlzással az a "demokratikus"
rendszer nekik, amit az érdekeik diktálnak. ld. dél-amerikai diktatúrák korábban, az izraeli-palesztin kérdés, az a hihetetlen kétszínűség, ahogy most Kínát kezelik, stb.)
A nagy politikai egységek (a nagy Szovjetúnióhoz hasonló méretűek :-) )
így működnek? ;(
Átolvasva eddigi elmés és velős hozzászólásaitokat - és azokat nagyra értékelve - én egy másfajta aspektusból vizsgálnám a csatlakozás kérdését.
Azzal, hogy telnek múlnak az évek és késik a felvétel, milyen érzelemváltozás tapasztalható a befogadó és a csatlakozó ország lakosaiban, és ez segíti vagy nehezíti a csatlakozást?
A rendszerváltás kezdeti éveiben a hazai lakosság zöme (lehet naivan) azt képzelte, hogy egy két éven belül (max öt) tagjai leszünk az EU közösségnek. Alátámasztott ezt a hitet az NDK beolvasztása és vita nélküli beillesztése az EU-ba. Amilyen sokan várták az eseményt, legalább annyian hittek is annak szükségességében és hasznosságában. De mi a helyzet a csatlakozás időpontjának folyamatos kitolása során, az embereknek már jelentősen kevesebb része hiszi azt, hogy az nekünk jó is lesz. Több összetevő közrejátszása is kell hozzá, de ez is komoly szerepet játszik a lakosság politikai jobbratolódásában. Aztán itt az osztrák példa: nem sokkal bekerülésük után az EU, nem tisztelve saját maga által deklarált "nemzetek önrendelkezési jogát", erőből próbálja annulálni egy demokratikus választás eredményét. Aztán hátra arc.
Ez az EU már nem az az EU, mely nagy csáberőt jelent mindenkinek, gondolhatja az egyszerű halandó.
Aztán nézzük EU szempontból: egyéni (nemzeti!!) érdekek akadályozzák, és lassítják az EU felvételeket. Milyen érdekes, EU politikusok nemzeti gondolatokkal. Féltik megszerzett pozícióikat, már nem olyan fontos a segítség a kelet-közép-európai régiónak. Mintha történt volna már ilyen a történelem során, nem?
Én nem mondtam, hogy a "Hunglish" terjedése most kezdődött, sőt azt sem, hogy az egyértelműen az EU-hoz köthető lenne. Ez világtendencia, globalizáció, Pax Americana,
fogyasztói társadalom, stb.
Csak azt mondom, hogy a Nagy Csatlakozás ennek a kedvezőtlen dolognak egy nagy lökést
adhat.
Kedves __prisz__!
A "hunglish" behatolása nem most kezdődött, és az EU-tól függetlenül tarolt. Nem hiszem, hogy a Nagy Csatlakozást (jó!!) ezt érdemben befolyásolná. Terjedését elsősorban a kerskedelmi termékeknek köszönhetjük (lsd. másik topic - Uj Péter véleménye a petitdanon-ról)- azért a franciák sem hülyék.
Én is azt hiszem, hogy ez "központilag" nem megy. (Megható a franciák erőlködése. :-) )
Ha elfogadjuk, hogy a Nagy Csatlakozás (megtetszett, mostantól ezt használom irónikusan)
nagyságrendekkel felgyorsítja ennek a pidgin-nyelvnek a terjedését, akkor ez is egy érv
a 4-ik változathoz, nem?
Jó lenne, ha igazad lenne ezzel a 25 évességgel...
Amikor majd kellően elterjedt a Hunglish, akkor várható lesz ezek szerint lesz egy "normális magyar nyelvért" típusú lázadás is. ;-)
Az oktatáson mindenesetre van mit javítani.
Jav. az előző hozzászólásomon: mint gyakorló tanár
Na, mint gyakorló tanár, megállapthatom, van igazság abban, amint mondasz. A gyakorlati analfabetizmus nem mást jelent ebben az esetben, hogy az olvasott dolog értelmezése nem ütközik nehézségekbe. Ezért nem értek egy-két dolgot: ha megmondom, mit kell köv. órára megtanulni, az meg, de ha megkérem értelmezze, magyarázza meg a benyalt szöveget, a diákok fele csendben maradt. A gondolkozás nem az erőssége a mai fiataloknak... De elég ennyi off.
A shopping-angol terjedésének megállítása tényleg nem könnyü feladat -szinte egyenlő a lehetetlennel. Központilag, legalábbis. Némileg lehetne a terjedését visszafogni kulturális oktatással, de sajna mint gyakorló tár rájöttem, hogy pisztollyal senkit nem lehet olvasásra kényszeríteni.
Ja, és még valami a shopping-angolról: egyes nyelvészek szerint ez a fajta nyelvtorzulás zömében a fiatalságra jellemző, annak minden korosztályi jellemzőjével (kialakulásának oka: sajátos nyelvi lázadás), a életkor előrehaladtával szinte teljesen elveszik. Hogy ebben mi igaz, mi nem, nem tudom, de hajlok elfogadni. Értelmes embertől (25 felett) már nemigen hallani.
Nem az angoltudáson sajnálkoztam. Szeretem az angolt (de csak a brit változatot,
az amerikai gurgulázás bosszant :) ) és jól is beszélem. Ez tényleg elengedhetetlen ma.
A latin nyelvűséget is túléltük, igaz kellett egy rendes nyelvújítás.
Én a nyelvrontásra gondoltam. Amikor shop-ba kell menni bolt helyett. Ráadásul egy csomó
esetben nem is angolul vannak feliratok/szövegek,stb. hanem valami lehetlen magyar-mit-tudom-én-milyen-nyelv/angol "pidgin" nyelven.
"Farm tojás kapható!" "Mobil (telefon) centerbe megyek a plazában."
A walesiek vagy a skótok, bretonok, katalánok, stb. esete szerintem nehezen hasonlítható össze a miénkkel a nagyon eltérő történelem/geopolitikai helyzet, stb. miatt. Ők évszázadok óta saját állam nélkül élnek vagy nem is nagyon volt saját államuk.
Mi csak a finnekkel, dánokkal, portugálokkal stb. vethetjük össze magunkat minden szempontból.
Sajnos-nem sajnos, az angol már ma elengedhetetlenül szükséges dolog. A magyar nyelvet az évszázadok alatt hihetetlenül sok idegennyelvi hatás érte - többnyire előnyére. Ez pozitív folyamat, de mindenesetre szabályozni kell - akár, mint a finnek. Bár ahogyan észrevehető, az európai országokban az angol előretörésének "köszönhetően" reflexióként megindult az anyanyelvek oktatása. Egyre többet figyelnek erre. És ahogyan a kisebb országokban észrevettem, a nemzeti dolgok is egyre erősebbek - nekünk magyaroknak meglepő módon nem az elszakadás miatt (lsd. a 10-15 éve folyó walesi anyanyelvi oktatást). Ott a nemzeti értékek megőrzése nem jár együtt a függetlenség teljesen túlzásba vitt hangoztatásával, ők ugyanis rájöttek, hogy a politikai függetlenség korlátozása nem feltétlenül jár együtt a nemzeti hagyomány korlátozásával.
A haza-vagy-haladás jellegű dilemmának van egy nem csak politikai-gazdasági oldala is.
A nyelvkérdés!
Nehezen vitatható (szerintem), hogy az EU-csatlakozással vészesen fel fognak erősödni a
kedvezőtlen idegen nyelvi hatások. Mást ne mondjak, a "Hunglish"-től kitör a frász...
(Mellesleg nagyon tudok örülni az állítólag készülő törvényről, miszerint magyarul IS ki kell
írni a dolgokat.)
Erre nagyon oda kell figyelni , ha bekövetkezne az állítólag elkerülhetetlen. (a Nagy Csatlakozás)
A finnek mindjárt a csatlakozásnál külön kutatóintézetet hoztak létre ez ügyben.
Csatlakozom az előtem szólóhoz. Inkább csendben elhalálozzak el, minthogy a másik topic áltlam legkevésbé sem kultivált hangnemét felvéve vonyítsak (tiszt. a kivételnek). Legfeljebb időnként visszanézünk, van-e valaki rajtunk kívül, akit ilyen szinten (társalgási hangnem haladóknak) érdekel. Legfeljebb vegetál még egy keveset a topic...
No, hát épp ezzel indítottam a témát: Gondoljuk át, hogy miért is kell nekünk az EU?
Tényleg nincs más választás? Annak a bizonyos 4-ik lehetőségnek (ld. előbb) a
lehetetlenségéről/kivitelezhetetlenségéről/stb. még senki sem győzött meg.
Szerintem ez az EU-s dolog olyan, mint a Messiás várása errefelé...
A "magunk erejéből" is juthatunk valameddig. Sem a norvégok, sem a svájciak nem kérnek
a nemzeti függetlenségük feladásából.
Ja, egyébként, ha valakit érdekel a könyv, amire az indításban utaltam: Jerry Pournelle: King David's Spaceship (magyarul nem tudom, hogy megjelent-e)
