Na, legalább megvan a frusztrációm oka (tudat alatti, mert nem emlékszem, talán már mondtam, hogy részeg voltam). Hej, pedig mennyit fizettem a picilógósnak meg a regressziós biszbaszra, de egyik se tudta előcsalni, aztán most ehun e!
Azóta persze örülnél, ha megint egy ilyen akarna üldözni, mi :-)
Neeeem! Az nem lehet! A 6 hétből csupán arra emlékszem, hogy menekültem a lakásban fel s alá egy állandóan rámmeredő merev hímvessző elől. Úgyhogy ez Te nem lehettél.. :))
Biztos én voltam a másik szenvedő alany, csak én annyira részeg voltam, hogy ma sem tudok róla, hogy elvettelek volna (vagy bárki mást), meg a 6 hét is kiesett :-)
Hát neked se volt egy kalandtalan életed :-)
Azért ez a véletlen házasságkötés nem hangzik rosszul. :-) Mert olyat már hallottam, hogy valaki véletlenül a villamos alá esik, de hogy véletlenül anyakönyvvezető elé kerül... A végén azt mondod, hogy a kocsma mellett volt az Akvi Hiv., és a vécét kerested, mikor egy szép szalagos ember megkérdezte, hogy "Barackot kérsz egy féldecit?", mondtad, hogy Igen, aztán kiderült, azt kérdezte, akarod-e őt férjedül, de akkor már késő volt... :-)
Persze, értelek. Ha már más magvat nem tudsz elszórni, legalább a kételyét... :))
Lucifer pedig nem sztrájkol, csak épp nem ért rá, mert az ágyamban töltötte az idejét... :))
Jó, 1:1.
Azonban saját védelmemre felhoznám, hogy a második házasságkötésem véletlen volt, az az igazság, hogy mata részegen vonultam az anyakönyvvezető elé, már az is csoda volt, hogy az igen-t ki tudtam mondani... e házasságom nem is tartott tovább 6 hétnél... azt is delíriumos állapotban csináltam végig.
Muszáj e vonzó tulajdonságomat a nép elé tárni? :-) (nem a szkeptikusra gondolok) Maradhatott volna a mi titkunk :-)
Engem senki se óvott, én elég óvatos voltam magamtól. Okos ember más kárán is tanul, a buta a sajátján se. Ismerek itt olyat, aki már két házasságon is túl van :-)
Ugye te is hallottál már ilyenről? :-)
Hagyd már őket drága kókadt farkú panchom! Mindenki úgy cseszi el az életét, ahogy csak akarja... Téged ki óvott meg annó? Vagy ha akadt is ilyen, hallgattál rá? Nem hiszem. Ha így lett volna, most nem lennél ilyen vonzó szkeptikus.
Hát, azért lenne egy húszasom arra, hogy ha nem is tizenévesek, de 25-től nem több...
Én is csak néhány <¡>velős! tapasztalat birtokában óvalak titeket. :-)
De ha gondoljátok, még idetoborzom Vanekot is, aki ugyan nem tudta megóvni kockásfülűnyulat az esküvőtől, de mindent megtett az ügy érdekében :-)
Nem tizenévesek vagyunk akik csak rózsaszínben látják a világot...
Hátunk mögött van néhány !velős! tapasztalat és ezek tükrében nyilatkozunk úgy ahogy. Szóval ennyi.
Az a lényeg, hogy mi akarjuk és ezért fog sikerülni. Én csak védem a kapcsolatot és a saját elhatározásunkat, kiállok a saját véleményem(ünk) mellett. Tudom, hogy csak a kötekedés miatt van az egész, én pedig nem hagyom magam. :-)
Tényleg úgy kell érteni, ahogy pancho mondta, de értsd meg ez az egész csak vicc! Miért akarnánk, mi, hogy ne sikerüljön Nektek? Igenis kivánom, hogy sikerüljön, egyszerűen csak jó belekötni a dolgokba, Ti meg belénk botlottatok.
Serintem se pancho, se a többiek nem akrnak rosszat nektek, erre akár mérget vennék. Ha holnaptól ne írnék, naiv voltam, és megérdemlem.
Sajnos csalódtam benned. Te is ugyanolyan erőszakos vagy, mint más hozzád hasonló véleményen levők ezzel a témával kapcsolatban. A Vapiti-féle közlést megértettem akármennyire is nem tűnt fel. Nem értem, hogy miért lennék hülye akkor, ha érdekel, hogy mi van azzal akit szeretek. Egyébként Chris-t legalább annyira érdekli mi van velem, mint engem a vele kapcsolatos dolgok. Odafigyelés és tolerancia nélkül elég nehéz jó kapcsolatot kiépíteni. Én nem akarok abba a kategóriába tartozni, aki csak teng-leng a világban mindenféle kötődés nélkül valakihez, aki csak saját magával törődik és folyton az előző csalódások sebeit nyalogatja. Az én életem sem volt eddig egyáltalán felhőtlen, az előző barátom szó szerint nem kesztyűs kézzel bánt velem (ha érted mire gondolok). Nagyon fájó élmények voltak, de emiatt nem akarom kizárni azokat az embereket az életemből, akik tudnának őszintén szeretni. És mivel most megtaláltam az Igazit, férjhez is megyek hozzá! Ha tetszik ha nem!
Azért elmondanám ennek a vapiti-féle rejtvénynek a megoldását, mert még mindig nem vagyok meggyőződve arról, hogy átment a közlés.
Szóval arról lenne szó, hogy öt év múlva bármit is tesz ez a Chris fiú, az lesz a baj. Ha eltör bármilyen vacak findzsát, azonnal az lesz a kedvenc bögréd. Bár valóban jobb, ha egy nő nemcsak vak, de hülye is (lásd: "minden ami Chris-szel kapcsolatos érdekel és nagyon fontos számomra" - nem sértés akart lenni, csak példabeszéd).
Mi már csak tudjuk :-), az élettapasztalat...
Azt hiszitek, azt hiszitek...
Mindenki azt hiszi. Aztán mégis mennyi a válás. Lásd pl. vapiti & én...
Már válni akar, alig másfél hónap után. Pedig milyen romantikus 1 napos ismeretség után köttetett...
(ezt csak elrettentésképpen jegyeztem meg)
Pancho: Köszönjük a "törődést", de azt hiszem tudjuk, hogy mit csinálunk. Tulajdonképpen mi is győzködhetnénk téged, hogy jó a házasság, de végül is mindenki úgy csinálja ahogy neki jó. Persze nem fogjuk elkapkodni, egyikünk sem meggondolatlan ember. Az a jó, hogy a házasságellenességed nem erőszakos. Azt már nem szeretem. De így minden OK. De azért kívánom neked, hogy a Te fejed is csavarja el úgy valaki, hogy végül összeházasodtok. :-))
Csak a szokásos malíciám tört el(ő).
Ha már összeházasodtok, akkor én is remélem, hogy együtt maradtok (miért legyen nektek jobb, mint másnak? :-).
De addig még a házasság ellen vagyok, ezért próbálom ezeket az indirekt lebeszéléseket bevetni, hátha gondolkodóba estek, hogy mégse kéne elkapkodni :-)
Pancho: Persze semmi sem lehet biztos (csak a halál és az adók, ahogy Joe Black mondta), de 99 %-os lehet. Én teljes szívemmel bízom abban, hogy IGEN, ILYEN HANGULATBAN ÉS MÉG EGYÜTT leszünk itt Chris-szel akár 5,25,35 év múlva is. Ha esetleg Vapitit félreértettem volna, akkor az is azt jelzi, hogy minden ami Chris-szel kapcsolatos érdekel és nagyon fontos számomra. Amúgy szerintem inkább nekem kell a szádbarágni azt, hogy szeretjük egymást és hiszünk abban, hogy ez már így is marad.
