Vincze Ottót én is szivesen látnám újra a keretben. Bár igazából nem újabb középső középpályásra lenne szükség, hanem rendes szélsőkre! Németországban biztos, hogy nem csinálhatta azt, mint itthon a Fradiban (hisztizés, balhé, stb.). Ott nem tűrik el. Ettől szerintem biztos lehiggadt valamennyire. Mindenesetre, ha egy Nagy Tamást vagy azt az iszonyat Ferencit olyan lelkesen lehet próbálgatni, Ottó is kaphatna egy esélyt!
Hajrá Magyarország!
Vincze Ottót jó játékosnak tartom, az igaz, hogy néha elborul az agya, de a szöv.kap. többek között azért is van, hogy eldöntse, hogy milyen idegállapotban van a játékos, ha épp olyanja van akkor nem rakja be a csapatba, de hogy a keret közelébe sem kerül az luxus szerintem.
Zacsko, nem errol volt szo. Hanem arrol, hogy Csank azert nem mondott le az 1-7 utan, mert 1. amig hivatalban volt, kapta a fizeteset (ami akkor havi 1 milla volt) 2. a vegen, amikor kirugtak, kapott valami plusz penzt
A Nemzeti Sport címoldalán nagy betűkkel: " játszd
újra Fehér". A vasárnapi újságot nem vettem meg, mert... Az lehetett volna az első oldalon:" játszd
újra válogatott". Képzeljétek el, hogy holnap reggel felkelnénk, ránéznénk a naptárra. Nahát, végre eljött március 24. Mióta vártuk ezt a napot.
Hova tettem a jegyemet? Már meg is van! Kár, hogy ez csak egy álom lenne, mert felébrednénk, és kinyitnánk az újságot. Bicskei nyilatkozik, tulajdonképpen egész jók voltunk, küzdöttünk, meg minden. Még mindig veretlenek / vagy nyeretlenek /
vagyunk, ez oltári jó! Ezek a litvánok olyanok voltak, mint a Kőműves Kelemen, falat húztak a kapujuk elé, szép sárga téglákból. Ez annyira
meglepte a magyarokat, hogy elfelejtettek kapura
lőni!
A meccsre megjelent Stopliban volt egy elemzés, melyik régi magyar válogatott milyen eséllyel pályázhat az újbóli beválogatásra.
Most sajnos nincs előttem az írás, mert még a meccs hevében eldobtam, de asszem az "újra válogatott lehet" vagy a "még reménykedhet a meghívóban" kategóriába tartozott Vincze O.
De ha tud vki pontosabbat, remélem, megosztja velünk.
Egyébként az én véleményem is az, hogy nem kéne erőltetni!
Ha én erre tudnám a választ! Mindenesetre elszomorító, hogy nem tudunk úgy harcolni, mint azt -szerintem- a litvánok tették. Igaz, sok kis taktikai szabálytalanság, néhány színészkedés is becsúszott nálunk, de küzdöttek!
Pedig az olaszok ellen látszott, néha még "ezek a magyar legények" is képesek magukból normális teljesítményt kipréselni...
Ugyebar en fradista vagyok, de megmondom: anno Csank is ezt csinalta, ugyanazert, amit leirtal...
A selejtezok kozben ne valtsunk kapitanyt, most mar varjuk meg a veget. Aztan utana meglatjuk.
Bicskei a meccs előtt folyton arról beszélt, hogy felállt védelem ellen kell majd játszani és a litvánok be fognak tömörülni. A meccs után meg azt mondta, hogy "hát az volt amire SZÁMÍTOTTUNK,a litvánok 10 emberrel védekeztek".
De ha pont ugy játszottak ahogy Bicskei számította, akkor hogyhogy nem voltunk eredményesek? Ebből látszik hogy a csapatot nem készítette föl rendesen a védekező litvánok ellen, pedig az edzőnek éppen az volna a feladata hogy az ellenfél várható taktikájára kidolgozza az ellenszert.
Vagy bicskei titkon remélte, hogy a litván edző is akkora hülye mint ő és védekezés helyett 10 emberrel fog támadni? Tévedett.
De legalább megvan a 11 meccs óta tartó veretlenség...hurrá.
Én szurkolok a magyar csapatnak, igenis legyenek csoportmásodikok, a pótselejtezőn meg kapják meg Jugoszláviát!!!
Egy nagy zakó kellen hogy bicskei is vehesse a zakóját és távozzék...
Nem mondtam, hogy én nem voltam el hazafelé, csak azt nem értem, hogy ott mindenki üvölt, a meccsen meg csöndesen üldögélnek...
Bár most el kell ismerni, hogy voltak olyan szakaszok, amikor zengett a Stadion! Amikor visszahallod a "saját" hangod, az vmi kegyetlen jó érzés tud lenni! :)
Én éreztem, hogy nem győzünk! Ugyanis mindenki nagyon visszafogottan nyilatkozott, hogy "egy gól is bőven elég lenne", "mindegy hogyan, csak gyötörjük be". Eddig a válogatott játékosok mindig magabiztosan nyilatkoztak, főleg egy 6-1 után kellett volna ugyanezt tenni.
A románok veresége ellenére is bizonyossá vált, hogy a 2002-es VB-t is otthonról nézzük...
A válogatott teljesítményében a jó évet rossz követi:
1998: jó, 1999: rossz, 2000: jó, 2001: nem a legjobb...
Ja még a régebbi kérdésedre:Az 1. félidő télleg rendben volt, kár hogy később vettem csak meg a jegyet, így már nem kaptam a T-be, a rendezők + nem engedtek be.Nem maradt más átmásztunk:)De sajna már csak fenn volt hely a szektorban.Ja, én is kiabáltam a mocskos BKV-t, de nekem igazából a meccstől ment el a hangom:)
Komolyan, ez az ember egy másik meccset nézett??? Ültünk egyik barátommal, és majdnem földhözb... vertük az újságot!
Csak néhány példa:
"- Természetesen jobban játszottunk (mint Boszniában), de felállt védelemmel szemben ezúttal ennyire futotta."
Már írtam lejjebb is: miért, mire számított? Hogy kitámadnak a litvánok 5 csatárral?
"- Nem gondolkodtatja el az a tény, hogy ismét rossz periódusban van a csapat?
- Én nem tudok semmiféle rossz periódusról."
"- ...el kell ismernem, hogy a döntetlen után az olaszok sikerét követően immár minimálisra csökkentek az esélyeink a csoport első (!!!) helyének megszerzésére."
Mi??? Eddig hol volt erre az esélyünk, könyörgöm???
Nem szeretem Sinkovics Gábort sem különösebben, de már komolyan sajnáltam! Hiába szenvedett, képtelen volt BB-t meggyőzni, hogy szarok voltunk... :)
A legnagyobb baj az, hogy ezután a meccs után ki fogja majd elkísérni Romániába a válogatottat? Én készültem, de nem megyek, mert nem fogok utazni
annyit, hogy lássam kínlódni a hőn szeretett válogatottunkat! Eddig optimista voltam ,de most már én is azt mondom, hogy Bicskei Bertalannak alapvetően meg kellene változnia, ha nem, akkor vegye a kalapját, oszt viszonlátás! Ennyi gerincesség szoruljon bele, hogy észrevegye magát, hogy mit művel ezekkel az egyénileg nem annyira rossz képességű játékosokkal! Nem alkalmas a posztjára, ha nem tudja jobban összerakni és összerázni a csapatot! Az is gyalázat, hogy egy-egy játékos lelkét hetekig kell ápolgatni a válogatott meccsei után, mert beletipor a lelkükbe rendesen. Meghívja őket a csapatba, és egy barátságos meccsen egy perc játékidőt se ad, végig ott ülhetnek a kispadon. Mit képzel a Bicskei úr, hogyan esik ez egy igenis válogatott szintű focistának?
Ha én szövetségi kapitány lennék, nem mondanám azt, hogy jól játszott a csapat a litvánok ellen...
Nem, hiszen a csapat most nem játszott (jól foleg nem), hanem valami görcsös erolködéssel próbálta rákényszeríteni az akaratát egy olyan ellenfélre, amelynek tagjai igencsak szívósan védekeztek.
Ha én szövetségi kapitány lennék, akkor nem mondanám azt sem, hogy fölényben voltunk a szombat esti világbajnoki selejtezon...
Nem, hiszen a statisztika másról árulkodik, és azt bizonyítja, hogy az igencsak szerény képesség?nek ítélt ellenfélnek több góllal kecsegteto helyzete volt szombaton a Népstadionban - ideszámítva azt a mosolyogtató esetet, hogy az egyik csatáruk lyukat fejelt(...), avagy azt, ahogyan két alkalommal öt sárga-zöld mezes játékos nézte álmélkodva a magyar kapu eloterében a lábuk elott elsuhanó labdát. A fölényt már csak azért sem emlegetném, mert bevillanna, hogy a csereként pályára küldött Dombi Tibor tíz perccel a lefújás elott, 1-1-es állásnál kétségbeesve rohant a litván Robertas Poskus után, hogy aztán parádés becsúszással szerelje a ziccerbe kerülo litván csatárt...
Ha én szövetségi kapitány lennék, akkor nem mondanám azt, hogy a küzdeni akarással nem volt baj...
Nem mondanám ezt, hiszen a tudottan szerényebb képesség? ellenféllel szemben mindez nem kiemelheto erény, hanem alap, amire egy profinak mondott labdarúgó a meglévo játéktudását építi. Az emlékezetemben visszapergetve a meccset, és az ismétlésekben avagy a videoszalagon újra megnézve a találkozót látnám (mert, sajnos, látnom kellene), hogy a szombat esti csapatból hiányzott a plusztudás, amelyet csak a lelkesedés nem tud pótolni. És, ugyancsak sajnos, tudnám azt is, hogy a csapatom ebben az évben a felkészülés során sem a bosnyákok, sem a jordánok, sem a litvánok ellen nem tudott maradandót, azaz gyozelmet eredményezo futballt produkálni.
Ha én szövetségi kapitány lennék, akkor nem mondanám azt, hogy a szívós, betömörülo litvánok ellen megfelelo volt a taktika...
Nem, mert látnám, hogy a középpályán vannak gondok a csapatomban. Érdemesnek tartanám megszámolni, hogy összjátékban és az abból fejlodo szervezésben mit tudott produkálni közösen Vasile Miriuta és Illés Béla, illetve megnézném, hogy védekezésben mennyire volt aktív ugyanezen két ember (a két felvetésre adott válasz negatív kicsengés? lehet...), emígyen látnám, hogy ilyen összetételben nem igazán jó a válogatott. És ahogyan meccs közben, úgy most is érthetetlennek tartanám, hogy a szervezojátékosom (Miriuta) miért ívelte fel makacsul, kilencven percen át a labdákat a középcsatárposzt irányába.
Ha én szövetségi kapitány lennék, akkor nem szégyelltem volna - most ez egyszer kivételesen - azt sem, ha elrontom a szurkolók örömét...
No, persze, a drukkereknek most igencsak fáj ez az 1-1, ám ha tudom, hogy ezt a meccset a „kötelezo gyozelem keserves erofeszítés árán lesz csak megszerezheto" szlogennel címkéztem fel, akkor az 1-0-s vezetés után nem szégyelltem volna védekezésre visszaállítani a csapatot. Utólagos okoskodás, de akár igaz is lehet: az amúgy is izzadtságszagú futballunkat most érdemes lett volna így elcsúfítani a mindennél fontosabb három pont megszerzése érdekében. Legfeljebb elnézés járt volna a futballrajongóktól a szándékosan elszürkített játékért, viszont mindenki megértené, hogy legalább nem kellene annyira félni az elottünk álló meccssorozattól. Merhogy tény: a mieinknek immár gyozniük kell június elején Romániában (aztán késobb a magyarországi visszavágón is), és ami manapság még nem realizált veszély, de elobb-utóbb ezzel is szembe kell néznünk, sikerre kell vinni a meccseinket Grúzia ellen, amely csapat egyik csatára, Sote Arveladze a holland Ajax leggólerosebb futballistája, míg a Milan csapatában jobbhátvédként alkalmazott Kaha Kaladze speciel a világválogatottságig vitte...
Szóval ha én szövetségi kapitány lennék, akkor csakis arra törekednék, hogy a válogatottam a legközelebbi, április 25-ei, Finnország elleni barátságos meccsig taktikában, tudásban és összeállításban hasonlítson a fél évvel ezelotti önmagához, mert akkor - de csak akkor - van remény... "
túl azon, hogy a játék kilátástalan és értékelhetelen volt, nem tudom, hogy mit várunk.
Reálisan nézve, ha valami oltári szerencse révén megcsípnénk a második helyet, akövetkező csapatok közül kapnánk az ellenfelet:
oroszok-jugók, portugál-holland (esetleg ír), cseh-dán, török-svéd-szlovák, lengyel-ukrán, belga-skót-horvát, spanyol-osztrák-izrael, angol-német.
Talán az osztrák-izraeli csapat valamelyike ellen lenne némi sanszunk, de ehhez malacos sorsolás kéne.
Szóval semmi sanszunk kijutni a vb-re, akkor pedig ne legyünk másodikak sem, mert így legalább nem kapnak óriási prémiumot a lényegében semmit sem érő második helyért Bicskeiék.
Így is túl vannak fizetve a képességük és nyújtott produktum alapján.
Én nem akarom bántani B.B.-t de én személy szerint már nagyon unom ezt a szöveget amit nyom. "Jók voltunk, Nem volt szerencsénk, Ha bement volna a ziccer, Nem baj nyertek az Olaszok...." De ha a Grúzok és a szőröstalpúak ellen sem lesz "szerencsénk"???? Nem (csak) a szerencsén múlik egy meccs! Ha pedig nem jönnek az eredmények BB-nek sem lesz "szerencséje". És akkor majd magyarázhat.....
De ez már egy másik topic témája.
Engem fokent az akasztott ki hogy Bicskei a meccs utan a balszerencsere hivatkozott, hogy bezzeg a romanoknak szerencsejuk volt, a 90. percben lottek gyozets golt... A qrva eletbe, masoknak miert van mindig szerencsejuk, nekunk meg balszerencsenk?!?!?! Bicskei, vagy barki ezt az eredmenyt nem tudja megmagyarazni...
