Igen igen jól látod!
Elég nagy a méretkülönbség.
Egy eukarióta sejt átmérője (állat, növény):
10-30 microméter
egy prokarióta kb ennek tizede. Ezért férnek el a te sejtjeidben a mitokondriumok amik valaha baktériumok voltak.
Persze a DNS is kevesebb bennük.
OK, a bacik többen vannak. Tudunk valamit a növények és a bacik géntartalmának arányáról? Pl ha kb egyezik, és tényleg olyan sokan vannak, akkor szinte csak a bacikkal kell számolni. De ha tényleg olyan sokan vannak, akkor miböl élnek?
Ezt nem értem:
"az emberi test sejtjeinek száma kb 1%-a (vagy ezreléke? nem emléxem) a testben élosködo, illetve szimbiotizáló baktériumoknak."???????????
Tehát én akkor állok kb 1 rész emberböl + 99 rész baktériumból??? Hogy is van ez? Vagy a baktériumok több nagyságrenddel kisebbek, mint a sejtjeim???
Én mindenesetre már reszketek!
Nekem úgy tünik, azt állítod, hogy a baktériumok SOKKAL kisebbek, mint a növényi ill. emberi sejtek. Tényleg így tudod? És ha így van, akkor nem lehet, hogy sokkal kevesebb DNS-ük is van?
Én eleve feltételeztem, hogy a DNS/sejttömeg arány nem tér el a különbözö élölényekben több nagyságrendet. Kivéve az extrém példákat: mondjuk tojás, és hímivarsejt. Tévednék?
"+ még ott vannak a minden sejtben levo színtestek és mitokondriumok amelyek szintén baci eredetuek és van saját DNS-ük."
Erröl nem sokat tudok. Kifejtenéd?
Tudod mit? Reszkessenek a bacilusok, mert olyan népszámlálást eresztünk rájuk, hogy attól kódulnak!:-)
Nem a növények vannak a legtöbben. A tömegük valszeg tényleg a legnagyobb. De sejtszámban a baktériumok legalább két nagyságrenddel felülmúlják őket. Valami ilyen adatra emléxem, hogy az emberi test sejtjeinek száma kb 1%-a (vagy ezreléke? nem emléxem) a testben élősködő, illetve szimbiotizáló baktériumoknak.
Reszkessetek! A baktériumok uralják a földet!
:-)
+ még ott vannak a minden sejtben levő színtestek és mitokondriumok amelyek szintén baci eredetűek és van saját DNS-ük.
Ha jól látom, téged nem annyira a valós információtartalom érdekel, hanem a Földön található DNS mennyiség potenciális információtároló kapacitása. Ha ez a helyzet, akkor tudok egy elég pontatlan, de egyszerü becslést:
Mivel az inf. kapacitás a DNS mennyiségével arányos, ezért a Földön legnagyobb tömegben eloforduló élölényei adják a legnagyobb hányadot, ezek pedíg a növények (tekintve, hogy ok az elsodleges energiafelhasználók, és az átalakítás hatásfoka elég alacsony). Ezen belül is valószínüleg a tengeri egysejtü növények. Azt hiszem, nem tévedünk óriásit, ha csak ezeket számoljuk össze. Biztosan létezik becslés a planktonok tömegére, ezt kéne elosztani egy sejt tömegével, ami szerintem kb 1 mikrogramm, és beszorozni a genomméretével (mondjuk 10M) és 2 bittel. De vajon mennyi az össztömegük? Ha feltételezzük, hogy a szaporodásukat semmi mesterséges tényezo (pl szennyezés) nem korlátozza, akkor a napból kapott energiát a lehetöségeikhez mérten kb maximálisan ki kell, hogy használják (különben rés nyílna az ökoszisztémában). Az energiaátalakítási hatásfokuk kb 10% korul lehet, ugyhogy az általuk 1 másodperc alatt termelt szerves anyag energiája egyenlö a Föld tengereinek fél felületével, szorozva a napenergia átlagos sürüségével, /10. Ez kb 10^16 Joule. Ezt a szerves anyagot kb felerészben használja az életfunkcióinak a fenntartására, a másik felét szaporodásra, novekedésre. Ha az ember energiaigényét vesszük alapul akkor kb. kg-onként 3 Joule energiát fogyasztunk mp-enként. A növények ennél jóval kevesebbet, mondjuk 0,5 Joule-t, tehát akkor kb 10^16 kg lehet belolük. Akkor a kérdéses adatkapacitás:
10^16kg*10M*0,25 byte/10^-9 kg= 2,5*10^31 Byte
Hát nem kis szám!!! Ezt vajon milyen prefixszel lehet emberi módon leírni? Még az ExaByte is pite!
Az eredmény valószínüleg baromi pontatlan, de kis utánjárással könnyen pontosítható. Jobb becslést igényelne:
-plankton mikrogrammonkénti DNS mennyisége (10M-val számoltam)
-napenergia kihasználtsága (100%, ez azért kétséges)
-energiaátalakítás hatásfoka (10%)
-plankton energiafelhasználása (0,5J/kg/mp)
-esetleg lehetne még a nagy területet beborító gabona ill. füfélékkel és az öserdö fáival is számolni.
Ha viszont a tényleges információtartalom a lényeges akkor az óriási, és többszintü redundancia (pl: sok faj génállománya között alig van eltérés) miatt akár olyan kis érték jöhet ki, ami talán néhány wincsire is ráfér. Most ez eretnekségnek hangzik, de tényleg lehet, hogy az élovilág ennyivel leírható.
Itt van egypár élolény becsült genommérete:
virusok: 6*E03-1,6*E05
E. coli(baci): 4,7*E06
gomba: 3*E07
a gond, hogy elég nehéz egyes élolények egyedszámát megbecsülni. szerintem próbáld meg taxononként (mondjuk törzsek) megbecsülni a genomméretet, ezt szorozd be a taxonban található fajok számával, majd taxononként add össze a számokat. az a gond, hogy még így is nagyon durva becsléseid lesznek. Így persze a redundanciának egy minimális részét is kiszuröd.
Hmm.
most így belegondolva eléggé megvalósíthatatlannak tunik a terved.
Tényleg, van valami okod arra, hogy megtudd a "bioszféra információtartalmát"?
Ha jutsz valamire szólj. Érdekel
