Az SZDSZ után az MSZP (s talán más pártok is) felvetették az adórendszer átalakításának gondolatát, amit most úgy néz ki, hogy a FIDESZ akar halasztani, aki az utólsó választásoknál éppen fő adúként dobta be.
Szivesen hallanék véleményeket a különböző javaslatokról.
Sziasztok.
Látom nincs nagy mozgolódás adó témában így arra gondoltam untatlak benneteket régi monomániámmal mivel azóta sem találtam ki jobbat. Hátha valakit értdekel. Itt találja őket:
HREF="http://www.freeweb.hu/szaboi/szaboi/MIERT3BL.DOC">Miért éppen az adórendszer - WORD
Disputa: Egykulcsos?
2001-01-18 (a nyomtatott MH cikke)
,Szocialista-liberális holdudvarnak" nevezi és "farizeus ellenállással" vádolja meg cikkében (MH, jan. 3.) Somogyi Zoltán és Szabados Krisztián azokat, akik az SZDSZ-ben és környékén kételyeket fogalmaznak meg az Egykulcsos személyi jövedelemadóval kapcsolatban. Nem örülök annak, hogy a minősítés már liberálisok körében is megelőzi az érveket - ez Hayekhoz aligha méltó, márpedig a szerzők, akik köztudottan (és örvendetes módon) aktív szabaddemokraták, a Hayek Társaság alapítóiként jegyzik cikküket. Mint az SZDSZ decemberi küldöttgyűlésén kiderült, a lineáris adóra vonatkozó javaslat erősen megosztja az SZDSZ tagjait, és nyilvánvalóan szavazóit is. Célszerűnek mutatkozik ezért a megbélyegzést megelőzően tárgyilagosan mérlegelni az éveket.
Amíg Somogyi és Szabados az adók csökkentése mellett érvel, lelkesen egyetértek velük. Kár, hogy nem teszik ugyanakkor világossá: az adók érdemi csökkentése az állami kiadások csökkentését is feltételezi, s nem mondják meg, hogy mely területen gondolnak az állami kiadások számottevő csökkentésére. (Azt ugyanis nem feltételezem róluk, hogy elhinnék azt a fideszes kampányblöfföt, hogy az adók csökkentése olyannyira javítja az adózási kedvet, hogy az adótömeg nem is csökken, és ezért kiadáscsökkentésre sincs szükség.) A fő problémát azonban cikkükben az okozza, hogy azonosítanak három törekvést: az adók (adókulcsok, adótömeg) csökkentését, az adórendszer egyszerűsítését és az Egykulcsos adózás bevezetését. Holott az a kérdés, hogy összességében mennyi adót von el polgáraitól az állam, nem azonos azzal, hogy hogyan oszlanak meg az adóterhek a társadalom különböző csoportjai között.
A Korszakváltás programja szerzőinek igazuk van abban, hogy a szociális indíttatású jövedelem-újraelosztásnak nem az adórendszer az ideális eszköze. Abban is, hogy a magas jövedelműek jelentős része meg tudja kerülni az adózást, és ezért a progresszív adótábla csak részben éri el deklarált célját. Ezek megfontolandó érvek. Ha 1988-at írnánk, talán helyesebb lenne lineáris adókulccsal bevezetni a személyi jövedelemadót (és akkor azonos mértékű lett volna a keresetek bruttósítása is, tehát mások lennének az adózatlan keresetek arányai). De nem ez történt, és ezért az ellenérvek is méltók a komoly mérlegelésre. A progresszív adótábla nem teljesen hatástalan, a magasabb jövedelműek regisztrált jövedelmének valamivel nagyobb része kerül elvonásra, mint az alacsony jövedelműeké. Az áttérés a lineáris adóztatásra az áttéréskor jobban csökkentené a magasabb jövedelműek adóját, mint az alacsony jövedelműekét, tehát a magasabb jövedelműek javára csoportosítaná át a jövedelmeket. Kérdés, hogy időszerű-e ilyen jövedelem-újraelosztó program vállalása olyan időpontban, amikor az átalakulás nehéz évtizede számottevően növelte a jövedelmi különbségeket. S vajon helyesen tenné-e ezt az a párt - az SZDSZ -, amely annak a Fidesznek a leváltásáért küzd, amelynek jövedelempolitikája kifejezetten a különbségek növelésére irányul? Helyesen tenné-e ezt az az SZDSZ, amelynek identitásához megalakulása óta hozzátartozik az elesettekkel vállalt szolidaritás?
Vajon honnan veszi Somogyi és Szabados, hogy az Egykulcsos adó "két dolgot jelent: egyrészt adócsökkentést az alacsony jövedelműek számára, másrészt könnyítést a gazdagoknak"? Az SZDSZ programkészítői az állítás első részét sohasem hangoztatták, komolyabb emberek ők annál.
Az adóbevallás egyszerűsítése pedig nem az adókulcsok számával, hanem az adókedvezmények sokaságának visszaszorításával függ össze. Márpedig ugyanazok, akik szívesen beszélnek adórendszerről, egyoldalas adóbevallásról, más pozícióban maguk is gyakran lépnek fel különféle adókedvezményekért és -mentességekért. Vajon végiggondolták-e a szerzők ezeket a szempontokat?
Higgyék el: komolyabb dolog az adózás a liberálisok számára, mintsem hogy az érvek és ellenérvek alapos mérlegelése helyett komolytalan vagdalkozást engedhetnének meg maguknak vele kapcsolatban.
Amennyiben kiviszik az országból a készterméket, akkor teljesen indokolatlan lenne a belföldi vámmal megnövelni a termék árát mivel így versenyképtelen lenne a magyar gazdaság. A régebbi információim revidiálásra szorulnak, mivel a VPOP befizetéseit 1800 vhány mrd.-re taksálják 2001-ben. A többi bevételről nem került felszínre információ számomra.
Nem tudok rólluk semmit. A Hayek néhány írását olvastam, de nem egyértelmű nekem az összefüggés azzal amit nyilatkoznak. Csak láttam az írásukat s érdekesnek tartottam s betettem ide. Sorry.
szabi, mi ez a Hayek társaság? Az elnöküket láttam az Aktuálisban a globalizációról beszélni, most meg a szadisok használják a nevet...
Mi ez? Kik ezek? Hogyan lehet belépni?
Somogyi Zoltán-Szabados Krisztián
Az adózás furfangjai
2001-01-03 (a nyomtatott MH cikke)
Somogyi Z.
Szabados K.
,Egy társadalmat leginkább azon az alapon ítélhetünk meg, ahogyan adóztat, akit adóztat, ahogyan kiveti, begyűjti és elkölti az adókat" - írta Charles Adams történész híres könyvében. Ezen az alapon Magyarországot nagyon rosszul kell megítélnünk. Aki adóztat, az magát nem adóztatja, akire kiveti, az eltitkolja. A beszedett adó látványos része eltűnik, az elköltöttek pedig azoknak a javára mennek, akik nem szorulnának rá. Ilyen a magyar adórendszer.
De mi ennek az oka? Mitől van az, hogy a polgárok többsége polgári engedetlenségi mozgalomként szinte sportot űz abból, hogy adót csaljon? Alapvetően három okát látjuk ennek:
1. az adórendszer igazságtalan;
2. bizalmatlanság a mindenkori kormányzat iránt;
3. és ami a legfélelmetesebb lehet, a kormány hatalmi helyzetének megszilárdítására (lesújthatok, ha rossz vagy), a szervilis polgárok megteremtésére (nem sújtok le, ha jó vagy) használja az adórendszert.
A Marketing Centrum által 2000 nyarán készített közvélemény-kutatás szerint a megkérdezetteknek 72 százaléka gondolja úgy, hogy a magyar adórendszer igazságtalan. A legtöbb adót a kis jövedelműek fizetik, miközben a tehetősek a bonyolult jogszabályok között könnyen megtalálják a kiskapukat. A magyar adórendszer vesztesei a bérből és a fizetésből élők, vagyis a társadalom nagyobb, szegényebb része. Ez egyfelől komoly feszültségeket gerjeszt a jövedelmi szempontból is mindjobban távolodó csoportok között, másrészt generálja a feketemunka, a hálapénz és a korrupció mindent átszövő hálózatát. Nem meglepő, hogy ilyen rendszerben csekély az adófizetési hajlandóság. A szakértői becslések több százezerre teszik a kényszervállalkozók számát, vagyis azokét, akik az adórendszer miatt menekülnek a vállalkozói létbe, abban reménykedve, hogy így nem veszítik el jövedelmük jelentős részét. Ők kénytelenek az adókikerülés, az eltitkolás útját választani.
A másik probléma, az úgynevezett átláthatóság, sokkal bonyolultabb. Az adófizetők nem bíznak a kormányban, mert nem látják, hogy mire költik a pénzüket. Ugyanakkor a kormány sem bízik az állampolgárokban, mondván, hogy a politika jobban tudja elkölteni a pénzt, mint ők maguk. De ne feledjük: nem a kormány teremt jólétet! A jólétet a polgárok kreativitása, vállalkozása, kockázat- és felelősségvállalása teremti. A kormány ebben lehet partner, de okozhat problémát is. Ha egy kormány bízik polgáraiban, akkor adót csökkent. Ha nem, ha azt hiszi, hogy a politikusok és a bürokraták jobban tudják, mire kell költeni az adófizetők pénzét, akkor adót emel. Miközben a Fidesz 1998-ban adócsökkentést ígért, a KSH hivatalos adatai kimutatták, hogy tavaly nemhogy csökkent volna, hanem tovább nőtt az átlagos adóterhelés. Orbán Viktor kormánya nem bízik polgáraiban, ráadásul be is csapja őket.
Az egyik legerősebb érvelés szerint a kormány "nem engedheti meg magának" az adócsökkentést, mert visszaesnének a bevételek, kevesebb pénzt lehetne költeni a különböző feladatokra. Ezzel szemben a konzervatív George W. Bush egyik beszédében arra hívta fel politikuskollégáinak a figyelmét, hogy a kormány semmire sem költ, az adófizetők költenek a kormányra. A kérdés szerinte nem az, hogy egy kormány mekkora költekezést engedhet meg magának, hanem az, hogy az adófizetők mennyi pénzt áldozhatnak kormányukra. Ez a gondolkodásmód homlokegyenest ellentétes mindazzal, amit Európa jóléti államaiban vagy Kelet-Közép-Európa kommunizmustól szabadult országaiban láthatunk.
Az emberek elvárják kormányuktól, hogy ugyanúgy gazdálkodjék a költségvetési pénzekkel, mint ők maguk teszik odahaza a háztartási pénzzel. Ehelyett mit látnak? Semmit. Pontosabban nem látják azt, hogyan és milyen úton-módon költi el az állam az adójövedelmeket. A döntések átláthatatlanok, nincsenek felelősök, nincsenek működőképes ellenőrző mechanizmusok. Az autópálya-építések, a Nemzeti Színház vagy éppen a bejglis tűzijáték körüli kormányzati arrogancia, a mi közöd hozzá? politika csak tovább mélyíti a bizalmatlanságot.
Ráadásul a polgárok belefásultak már az arroganciába. Magyarországon nincs hagyománya a számonkérésnek. Egy normális demokráciában ha egy köztisztviselő nem hajlandó nyilvánosságra hozni egy államilag finanszírozott ünnepség költségeit, az másnap már munkanélküli. Egy normális demokráciában ha egy politikus nem tekinti önmagára kötelezőnek a tiszta vagyonbevallást, miközben elvárja azt a szavazóktól, az nem juthat sem kormányzati, sem ellenzéki szerephez, nem kell senkinek. Ehhez képest Magyarországon a közfelháborodás hamar elcsitul, és marad minden a régiben
Ez a helyzet újabb érv az adóreform mellett. Minél kevesebb pénz fölött rendelkezik az állam, annál kisebb a tere a politikusi ügyeskedésnek, annál nagyobb az esélye annak, hogy a pénzeket közcélokra fordítják, és nem magánzsebekbe vándorolnak. Azért sem engedhetjük meg magunknak a csalásra késztető adórendszert, mert elveszítjük jogunkat a hatalom kritikájára. A már említett közvéleménykutatásból kiderül: a megkérdezetteknek 58 százaléka úgy véli, "az adóellenőrzéseknél politikai és egyéb érdekek is érvényesülnek".
A harmadik érv az adóreform mellett etikai természetű. A magyar gazdaság növekedése 1996-ban kezdődött. A gazdasági csődből való kilábalás árát akkor az adófizetők fizették meg. A jelenlegi prosperitás nekik köszönhető. Most pedig itt az idő, hogy a kormány visszafizessen az áldozathozatalért. Itt az idő, hogy a kormány visszaadja a pénzt oda, ahol a legjobb kezekben van: a polgároknak, a családoknak. Az elkerülhetetlen megszorító intézkedéseket nem azért szenvedte meg a lakosság, hogy az állam bevételeit gyarapítsa, hanem abban a reményben, hogy a szűk esztendők után a gazdasági növekedés révén gyarapodni fog jóléte. Az adócsökkentés és az adóreform biztonságot jelent a húzd meg, ereszd meg gazdaságpolitikával szemben, és tartósíthatja a gazdasági növekedést.
Egy adóreformnak a közérdeket kell szolgálnia. Márpedig a legfontosabb közérdek a polgárok jólétének növelése. Olyan adórendszerre van szükség, amelynek révén bárki a polgárosodás útjára léphet. Azok is, akik ma még a rendszerváltás veszteseinek tekintik magukat. Olyan adórendszer kell, amely azoknak adja a legtöbbet, akiknek a legkevesebbjük van. A tehetőseknek pedig nem kell többé adócsalással elrejteniük jövedelmeiket ahhoz, hogy tisztességesen megélhessenek. Az adóreformnak az az elsődleges célja, hogy lebontsa a polgárosodás útjában álló akadályokat, és erősítse a jogkövető magatartást. Az új adórendszernek két alapkövetelménynek kell megfelelnie: az egyszerűségnek és az igazságosságnak.
Az SZDSZ nemrégiben hozta nyilvánosságra egykulcsos személyijövedelemadó javaslatát, amelyben minden jövedelmet egységesen 20 százalékos adó terhelne. Ez bátor lépés, hiszen a szabaddemokratáknak várhatóan szembe kell nézniük nemcsak a Fidesz, hanem saját szocialista-liberális "holdudvaruk" farizeus ellenállásával is. Ma a világban általános tendencia az adócsökkentés, a jövedelemadó-sávok számának csökkentése, az adórendszer egyszerűsítése. Csak az elmúlt évben Blair, Schröder és Putyin jelentett be adócsökkentő programot, de az amerikai elnökválasztási kampány jó részét is e kérdés töltötte ki. Az egykulcsos adórendszer két dolgot jelent: egyrészt adócsökkentést az alacsony jövedelműek számára, másrészt könnyítést a gazdagabbaknak. A magas jövedelműeknél az adófizetési hajlandóság javulása várható, hiszen korrekt adókulcs mellett már nem érdemes kockáztatni a csalást. Ez tehát fontos lépés a társadalmi igazságosság felé - már ha van ilyen. Ezzel együtt egyszerűsíteni kell az adóbevallásokat. Az a cél, hogy néhány éven belül az adóbevallási ív egyetlen oldalból álljon. Minden egyszerűsítés (egykulcsos adórendszer, egyoldalas adóbevallás stb.) milliárdokban mérhető megtakarítás az állami költségekből, és ez a pénz szintén az adófizetőknél maradhat. Einstein mondta egyszer, hogy a világegyetem legfelfoghatatlanabb dolga a jövedelemadó. Ha adórendszerünk egy régen élt francia liberális elvére épülne, amely szerint "az az állam adja a legtöbbet, amely a legkevesebbet veszi el", bizony még Einstein is megértette volna.
A Marketing Centrum már idézett felméréséből még egy nagyon érdekes tényre derül fény: az adórendszer teljes átalakításával a sok adót fizetők, a diplomások, a városokban élők értenek egyet a legnagyobb valószínűséggel. Pártállás szerint pedig a MIÉP és az SZDSZ szavazói. Vagyis a felmérés megerősíti azokat az aggodalmakat, amelyek szerint a szélsőjobboldaliak szavazóbázisukat mindinkább a középosztályból merítik. Öröm az ürömben, hogy amíg az osztrák Szabadságpárt idegengyűlölő, bevándorlóellenes politikája mellett a gazdasági liberalizációt, a privatizációt és a multinacionális tőke szabad befektetését hirdeti, addig Csurka államosítana, gyűlöli a külföldi tőkét és inkább államszocialista gazdaságpolitikát hirdet. Vagyis helyzetéből adódóan nem képes megközelíteni azt a tulajdonosi polgárságot, amelyet a Szabadságpárt megnyert magának. Ez azonban nem feltétlenül lesz így örökké. Figyelmeztető jel a magyar liberálisok számára: nem késlekedhetnek és nem engedhetik át az adóreform témáját a szélsőjobb demagógjainak.
A külföldi vállalatoknak mivel exportálják az árút --esetleg Magyarországra.
Egyébként az adat megtalálható az APEH csicsás belső kiadványán ahol részleteket nem közöltek.
Tényleg félreérthető volt a felvetés, mert más az állami bevétel aránya s más az adóterhelés szintje. Az adóterhelés a 18-28%-ával ahol az adózók 80%-a vagy nem fizet adót vagy az alsó sávba tartozik, nem tekinthető magasnak. Államonként is van eltérés, s van ahol negatív adó is van. A vállalati elvonás ennél magasabbra tehető. Pár éve volt 36%, de most nem tudom. Ezért olyan viszonylag sikeres Buchenen a maga 20%-os lineáris adójával. A Clinton jelentés pár éve még több mint 60 millió emberről beszélt akinek nem volt egészségbiztosítása, s amely területen a kormányzat nyolc éve sikeresnek mondható.
A másik vitatéma a növekedés és csökkenés kérdése, ahol különbséget kell tenni a GDP és a GNP között. A LÉTMINIMUM ÉS MINIMÁLBÉR topicba betettem ennek a görbéjét (ez itt a reklám helye) s most nem keresem meg, de ott megtalálható az USA-ra vonatkozó görbe.
"Hanem arrol ,hogy sokan MO-on azon sirnak,hogy az adok tobbseget a berbol fizetesbol elok fizetik be"-írod, ez nem igaz a legnagyobb bevétel a költségvetésbe a VPOP, de ezt már az első beírásba is írtam. Az USA adózási rendszerét nem ismerem, de még a magyart is csak vázlatosan. Mindenesetre az egészség biztosítás mint közteher és befizetés ez szerintem a két ország között a lényeges különbség. A multik adókedvezményt kaptak hogy beruházzanak és ez helyes döntés volt, persze van akinek ez nem tetszik, de hát így lehet motiválni őket hogy beruházzanak.
Szerintem elbeszélgetünk egymás mellett, mindketten mondjuk a magunkét és nem tudjuk a másik miről akar beszélgetni.
"Az eredeti vitaindítóhoz visszatérve szerintem egy USA-ban honos adórendszert bevezetni nálunk nem ésszerű, "
Az eredeti vitainditoban nem errol volt szo. Hanem arrol ,hogy sokan MO-on azon sirnak,hogy az adok tobbseget a berbol fizetesbol elok fizetik be az osszbevetelen belul es nem a cegek, es erre hoztam fel a peldat,hogy ez az USA-ban is igy van.
Egyebkent mit tudsz az USA-beli adozasi szisztemarol ,hogy olyan biztos vagy benne ,hogy nem lehet bevezetni, mert en nem latok lenyeges kulonbseget a magyar es az amerikai kozott. Ami kulonbseg, hogy a forgalmi az itt helyi ado es csak a vegso fogyaszto fizeti, a kozbeeso lepesekben nincs ezert itt nincs az afavisszaigenylesekkel kapcsolatos trukkozes.
Mindent meg lehet csinálni csak kérdés milyen áron. Pl.: Bokros csomagban a családi pótlék jogosulstság ellenőrzése többe került ( talán ha volt) volna mint amennyi megtakarítást hozhatott. Amíg nem látható az összes bevétel addig nem lehet ilyen fajta adózást bevezetni. De VSZ. mindegy milyen módszert alkalmaznak a lényeg a teherviselés "igazsásos" elosztása. Ez pedig nagyon nehéz hogy minden réteg kedvébe járjanak. Az országot működtetni kell és ehhez pedig pénzre van szükség, ezek után a módszer már szinte mindegy, egyik se fog tetszést aratni.
A helyi adókról helyben kell dönteni egy gazdagabb környéken több pénzt keresnek a vállalkozók több befizetést is el tudnak viselni, míg szegényebb helyen pont fordítva van. Ez így van rendjén amíg a kormány a paritásokat megfelelően súlyozza nem megy egyiknek vagy másiknak mint hazánkban túlzottan a rovására.
Az eredeti vitaindítóhoz visszatérve szerintem egy USA-ban honos adórendszert bevezetni nálunk nem ésszerű, Micsurin ténykedéséhez hasonlítanám a dolgot.
"Az USA-ban lehet hogy jól működik de ez itt nálunk elképzelhetetlen"
Nem ertem miert allandoan a sajat tehetetlensegunket kell bizonygatni. Egyebkent sem ez a topic temaja, de mindegy.
MO-on ha valamit meg kell csinalni, vagy van valakinek valamilyen epkezlab otlete, vagy lopott otlete tokmindegy, akkor osszeul egy bizottsag amelyik draga penzert, es napidijert bebizonyitja ,hogy miert nem lehet megcsinalni, es kb igy ment ez otthon a sajat munkammal kapcsolatban is, amikor meg odahaza muveltem az alapkutatasnak csufolt matatast, itt meg kb igy ment: megkerdezte a fonokom, meg tudom-e csinalni ezt es ezt: en azt mondtam igen, OK fel van veve. Ennyi volt a szakmai egyeztetes, a tobbi ot mar nem erdekelte, csak a vegeredmeny.
Gondolj bele, a sok újonnan érkezettnek biztosítani azokat a szoc. biztonságot amiket a többiek már sokéves befizetései alapján már megtettek. Számomra nehezen elképzelhető technikailag.
Nekünk itt Magyarországon az a legnagyobb gondunk hogy a bevételek nem jelennek meg a könyvelésben, az adóbevallásokban. Így bármelyik kormánynak igazságosan elosztani lehetetlen.
Az USA-ban lehet hogy jól működik de ez itt nálunk elképzelhetetlen. Vedd figyelembe a GDP különbséget is. A sok pénzt könnyebb elosztani. A fogyasztás után beszedni az adókat látszik az egyszerűbbnek, mivel ezt könnyebb ellenőrizni. Kávé itt nem terem, dohányt csak gyárban állítanak elő. Benzint krakkolás útjan nyernek, ezt a hátsó udvarban nem lehet előállítani. Tehát aki igénybe veszi a szolgáltatást, megveszi a terméket az fizet. Paralel persze a SZJA-t csökkenteni kellene, a TB járulékot pedig fix-é tenni, aztán a fogyasztást szigorúan ellenőrizni, talán így jobban működne a dolog. Még nem sokról hallottam hogy adócsalásért sokan börtönbe kerültek volna -Stadler sem lett véglegesen ott tartva, IBB vezetője is megúszta, Kordax vezérne még a szája is nagy. Német példát tudok mondani Stefi Graf papája, le is ülte a lánya meg fizetett is. Ez a járható út. Tasnádit fogva tartják már egy éve, hát vadászkutya legyek ha minden stimmel az adózása körül.
Nem neked szántam, hogy keresd ki, hanem a véleményem volt magyarországi adózási szerkezet a német sajátosságokhoz közelebb áll. Jelenleg is ehhez hasonlít, figyelembe véve az egészségügyet az üzemanyagok jövedéki adóját. Az USA adózási rendszerétől pedig a milyenk idegen.
"Összegezve az USA egy iparilag fejlett ország és nagyon különbözik még a szerkezetétől is a mi országunktól. Jobb
lenne egy német példát alapul venni ott több a közös vonás. "
Semmi akadalya,de ilyet kerj olyasvalakitol aki ot el es adozik es ne tolem, en sajnos csak az USA-val tudom a MO-i adozasi viszonyokat osszehasonlitani, mert en itt adozom, es innen kapom meg az USA kormanyatol azokat az adatokat,hogy mibol volt a szovetsegi allamnak bevetele es hogy ezeket mire koltotte el. Ugyhogy ne nekem cimezd az ilyen osszehasonlitasi igenyedet. .
Magyarország teljesen más gyökerekhez nyúlik vissza mint az USA. Nézd meg a gyökereket és megtalálod a megoldást is. Mindenki a szabad új világba vágyott a lehetőségek hazájába, nem a másikon akart élősködni dolgozni tenni akart valamit. Az egészségbiztosítás hiánya a lakosság körében is eddig vezethetővissza, míg Európában Bismarc volt ki bevezette az első nyugdíjbiztosítás intézményét, alig 130-140 éve. A joggyakorlata is teljesen más az USA-nak ez is a kezdetekig vezethető vissza. A faluban a falu elismert emberei ítélkeztek a megtörtént bűnügyek felett. Innen ered az esküdtszék intézménye, persze az idők folyamán ez "tökéletesedet". Itt már forrással is tudok szolgálni: Gönczi.....Egyetemes jogtörténet.
Visszatérve az alapkérdésre: nálunk Magyarországon a legtöbb adót a VPOP szedi be. Vám, jövedéki adó...
A személyi jöv. adót beszedni igazságosan a jövedelmekhez képest beszedni lehetetlen, mit beszedni még megbecsülni is. Célszerűbb a fenti módszert alkalmazni a fogyasztás oldalán beszedni a költségvetéshez szükséges pénzt. A multikat lehet szidni de az adók befizetése terén elöljárnak. Nincs a szupermarkatba fekete pénz amit kap az mind benne van a könyvelésben. A társasági nyereségadó alacsony csak itt költséggel el lehet tűntetni a bevételt, már abban az esetben ha méltóztatnak számlát adni a tevékenység során. Minnél nagyobb egy cég annál nagyobb avalószínűségi faktora, hogy szerepel a könyvelésben a bevétel.
Összegezve az USA egy iparilag fejlett ország és nagyon különbözik még a szerkezetétől is a mi országunktól. Jobb lenne egy német példát alapul venni ott több a közös vonás.
A szegénység definiciója kb. olyan mint a fogyasztói kosár. Bele van rakva egy Kjoul érték az élemiszerre, amit egy tagnak el kell fogyasztani az egészséges életben maradáshoz. Emellé jön még a lakhatás, ruházkodás, iskoláztatás átlagos költsége. Nem tudom, hogy van-e még érték egészségügyre stb. Végeredményben kijön egy átlagérték, ami alatt szegénységröl beszélnek. USA spezifikusan hatalmas eltérések vannak. NY-nál maradva. Egy 30nm-es apartment Brooklynban kb. 600 USD-t kóstál, mig a 42. utcában 2.200-at. (De ez Baltimorban csak 250 USD) Most ebböl ki lehet hozni egy NY-i átlagértéket, amiböl 2 tag esetén az egyik e fölött van a másik ez alatt, azaz 1 tag szegény. A valóság inkább az, hogy mindenki ott lakik, ahol azt a keresete engedi.
A 30 éve tartó életszinvonal csökkenés nem inkább a Keleti-Blokk története? Mert ez aztán vicc a javából. Az USA növekedés ugyanis 90%-ban a belsö fogyasztásra épül és csak kb. 10%-ban exportra.
Az USA-ban 6 hónapig lehetsz munka nélkül segélyen, utánna semmi. Az elmúlt 10 év arról szólt, hogy a munkanélküliség (s ezzel együtt a szegénység) aránya a normális munkanélküli ráta alá zuhant. Eredmény az USA szerte: évente kevesebb bünözés. Hiába, aki dolgozik, nincs ideje hülyeségeken gondolkodni. Másik eredményea nem fehérek körében végbe ment nagyfokú szocializáció (öltözködés, iskoláztatás)
De az adóknál maradva: Mo-nak semmilyen adóközelitést nem kell csinálnia az EU csatlakozás érdekében, mivel az adóharmonizáció csak egy jelszó, ami terén az EU már lassan 10 éve semmit nem tett és nem is lesz képes soha semmit se tenni. Már ezért se értem, hogy akkor miért beszélnek EMU-ról (Economic and Monetary Union)
