"A tetszőleges nagy mélységben a vízmolekulák nem kerülhetnek közelebb egymáshoz, de elmozdulni elmozdulhatnak." Hova mozdulna el, ha ott is vízmolekula van, ahova elmozdulna?
Abban igazad van, hogy a vas (ebben az esetben) nem folyadék. Megfelelő nagy nyomáson a kristály szerkezete változna. Ebben az esetben a szerkezete nem változik, de atomjai elmozdulnak a helyükről, majd vissza térnek. A példámmal nem is az összenyomhatatlanságot akartam bemutatni, hanem azt, hogy a rezgés továbbítás és a nyomás nem ugyan az.
A tetszőleges nagy mélységben a vízmolekulák nem kerülhetnek közelebb egymáshoz, de elmozdulni elmozdulhatnak.
Szerintem nincs igazad, a vas igenis összenyomható. Csak a folyadékok az összenyomhatatlanok Még ennek az oka is rémlik, -most nem akarok hülyeséget írni-, de valami olyasmire emlékszem, hogy indokolva volt, hogy a rácsszerkezet miért összenyomható (vas), a folyadék meg miért nem.
Ez vonatkozik a vasra is. Gondolom kiszámitható, hogy ekkora nyomást kézzel lehetetlen létrehozni. Aztán vannak olyanok akik ezt nem tudják, csak rácsapnak a sín végére, az meg sűrűsödik-ritkúl... :O)
Annak kapcsán jutott eszembe ez a kérdés, hogy olvastam valahol, a víz oly mértékben nehezen nyomható össze, hogy tízezer méter mélységben is csak pár százalékkal nagyobb a sűrűsége, mint a felszín közelében. Tehát valami gigászi erő kellene egy sűrűség hullám keltéséhez. Ezzel szemben a víz alatt víz alatt egész jól csettegnek, füttyögnek az állatok, valószínűleg nem különösen nagyobb erőkifejtéssel. Néhány tíz méter mélységben nem a felszín emelkedik és süllyed a hanghullámoktól, inkább torlódás-ritkulás úton terjedhet a hang. Na de ha ilyen nehezen nyomható össze?
Hát egyrészt nem egészen összenyomhatatlan, másrészt általában felülről nyitott, ezért csak az aktuális mélységhez tartozó nyomás ellen kell dolgoznia a hangkeltő eszköznek. A magasabb frekvenciákon a rugalmasság, kisfrekvenciákon a nyomás dominál.
Igen, szag után tájékozódnak (ennyit már utána olvastam a témának), haza meg állítólag egyes fajok a madarakhoz hasonlóan a mágneses erővonalakat figyelik.
Két link: 1) http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/2839.html (Brehm, nem tudom, mennyire aktuális még, de legalább érdekes)
Egy ízben egy teniszpálya szélén figyeltem meg hangyákat, amelyek szép sorban közlekedtek. Kíváncsiságból a cipőmmel húztam egy vonalat keresztbe az útvonalukon. Addig azon a ponton szépen átmentek, de ezután feltorlódtak, láthatóan nem tudták, merre kell menni. Szerencsére egyikük vaktában átbukdácsolt az általam húzott vonalon, és a többi követte. Onnantól mind az új, módosított útvonalon ment. Ennyi volt a kísérlet.
Nézelődtem a neten egyébként, nagyon sok érdekes infó van a hangyákról, bár ahogy elnéztem, leginkább csak általánosságok, de nekem még az is újdonság.
Vagy hogy miért volt az, hogy néztem egy hangyát 2-3 méterről, szépen ment a fal mellett, aztán hirtelen meghülyült és ezerrel elkezdett rohangálni, aztán 10-15 mp múlva szépen sétált tovább. Lehet tudni, ilyenkor mi történik?
Megpróbált lerázni téged, hogy nehogy megtudd, hol alszik :)
A hangyák életéről tudtok nekem ajánlani könyveket? Két napja bejött lakásba néhány hangya és unalmamban nézegettem őket egy kicsit és felmerült néhány kérdés bennem. Pl. hogyan alszanak? Állva? Felhúzzák a lábukat és hason? És hol alszanak? Minden egyes hangya mindig ugyanott a bojban, vagy ahol éppen "eszébe jut"? Satöbbi. Vagy hogy miért volt az, hogy néztem egy hangyát 2-3 méterről, szépen ment a fal mellett, aztán hirtelen meghülyült és ezerrel elkezdett rohangálni, aztán 10-15 mp múlva szépen sétált tovább. Lehet tudni, ilyenkor mi történik?
Pedig lehet, Jánossy Lajos egészen kis intenzitású fotonnyalábokkal kisérletezett. A berendezésben szabad szemel néhány tucat fotont lehetett érzékelni.
"Ennek a detektálására van valami műszaki kacat. Foton, vagy elektron sokszorozó? Vagy mi fene a neve."
Na jó, de hogyan állítanak elő egyet egyszerre? Egy izzólámpa akkor is rengeteg különböző fotont sugározna ki, ha nincs bekapcsolva. Mondjuk, hogy adott frekvencián értik, na de ezt is hogyan lehet?
Én úgy számoltam, hogy a 60W-os ízzó fényéből a falról visszaverődve a retina minden egyes csapocskájára és pálcikájára vetül ennyi foton másodpercenként.
Egy foton energiája sacc/kb. 1 eV, az pedig 1,6*10-19 J.
U.i.: Valaki ellopta a négyjegyűmet! Ezt terrorcselekménynek nyilvánítom, és véres bosszút fogok állni!
"Ez elég nyilvánvalónak tűnik, engem csak az zavart, hogy a párolgás kevés, a kopás nulla (mert semmihez sem súrlódik a cipőm), a maradék bennmaradása pedig érzékelhető súlynövekedést kéne eredményezzen.
Éreztem én, hogy itt valami mély és sötét titok lappang, és ma reggel rá is jöttem a megoldásra. A hiányzó mennyiség a rongyban marad, amivel kenem a cipőmet. Abban valóan tekintélyes mennyiségű anyag gyűlik össze!"
A kopás sem teljesen 0, mert egyrészt a levegővel súrlódik, másrészt bele is rugsz ebbe, abba. (A por is belepi.) Ezek kicsit effektusok, de valószínűleg van némi hatásuk.
Ha mindig ugyanazzal a rongyal kened a cipőt, és az is szárad, akkor az hozza le a felesleget, és összekeveri friss, nagyobb nedvességtartalmú keverékkel. Nem tudom, mi lenne, ha életed végéig ugyanazt a rongyot használnád, és sosem mosnád ki. Valószínű, hogy olyan kemény lenne, hogy nem tudnád rendesen használni, és vennél egy másikat.
"A pörgettyűmozgás annyiban "zavar", hogy a gravitációnak semmi köze nincs hozzá, hiszen a világürben, a súlytalanság állapotában is ugyanúgy viselkedik mint a Földön. De akkor mihez képest akarja a síkját megtartani, amikor nulla gravitációs térben forog, hogyan érzékeli az állócsillagokat, vagy van még valami amit nem mértünk ki? "
Szerintem azt érzékeli, hogy ő hogyan forgott előtte. Ugyanúgy, ahogy az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetén is.
Ha a két pörgettyű nem egy síkban van, akkor a harmadik síkban forgatva a merev rendszert, az egyik pörgettyű síkban is mozdítani kell.
Amennyire tudom, síkban elmozdítva a pörgettyű nem fej ki más ellenállást, mint amennyi a tömegéből adódik.
Pontosabban egy akárhány pörgettyűt is tartalmazó rendszert a tömegközéppontjában támadó erővel tetszőleges irányba el tudod mozdítani, anélkül, hogy a pörgettyű hatásokkal számolnod kellene, mivel azok csak a tengely szögelfordulása esetén jelentkeznek. Így nem hinném, hogy bármiféle abszolut koordináta rendszert szabadna rájuk "építeni".
