Én is.
(persze ezt csak a frappánság kedvéért válaszoltam, igazából szerintem az amerikai esküdt rendszer sokkal gázosabb mint a magyar profi biró, de spec megvenni mégis nehezebb. Mégiscsak 12 embert kell kifizetni 1 helyett ;))
De ennek semmi köze az amerikai szórakoztató iparhoz.
Khmm...akkor én most eltévedtem. Pedig ez mar nagyon kezd ugy kinezni. Mégeccer bocsika.
Uramatyam, ha ez mind ilyen eccerű lenne...
Tudod mit? En sokkal nyugodtabb lennék egy amerikai torvenyszek elott szobrozni mind a 12 dühös majommal egyutt), mint egy magyar elott, mer' lehet, hogy azok hulyebbek(nincs garancia), de tuti, hogy nem lehet megvenni oket kilora, mint a magyart, amelynél korruptabb talán csak a török...
Az In God We Trust-ot meg egyszeruen eszre se veszem, mer' minek? Tradício. Ornament.
Bezzeg dicso kormanyfonket, aki par eve meg habzo szajjal szidta a kereszteny-konzervatív vilagot szep hazankban (lévén szabadelvű-liberális, haha)... Nezd meg most az isten barmát!
OK, a fogyasztói társadalommal végülis nincsen semmi baj, mint társadalmi rendszerrel. Viszont valakinek a magánéletében következetesen végigvinni a logikáját vagy ugyanez egy társadalom kultúrájában, az azért elég gáz. De ez valóban nemcsak az USA-ra jellemző, nem ez itt a baj.
Az egyik gond az, hogy bár a kultúrális termékek valóban lehetnek árucikkek, de egy komplett kultúrális rendszer nem. Pláne úgy, hogy nem lehet komplett kultúrákat átvinni máshova. Bennem állandóan felmerül az a kérdés, hogy miért lenne jobb, ami náluk van, még akkor is ha nem ismerem. Ugyanis én azt hiszem, hogy jobban ismerem a saját életemet és környezetemet, mint egy amerikai, és egészen egyszerűen nem értem, hogy miért akarja bárki megmondani többezer kilóméterről, hogy miről mit kéne gondolnom. Ami ott jó, az nem biztos, hogy itt is az.
Itt van például az jelenlegi elnökválasztás: egészen meg vagyok döbbenve, hogy egy saját magát annyiszor a világ legdemokratikusabb államának nyilvánító országban megeshet, hogy egy héttel a szavazás után képtelenek megmondani egy szavazatról, hogy érvényes-e. Ez önmagában nem akkora baj, de ilyenről még sosem hallottam, és nagyon furcsa, hogy erre pont ebben a különlegesn tökéletes országban nincsen semmiféle szabály ezek szerint.
A másik: az elektori rendszerben pontosan benne van, hogy kevesebb szavazattal is lehet nyerni. Ezt pontosan lehetett tudni 10, 20, 50, 250 évvel ezelőtt is. Ha most bekövetkezik ez az eset, akkor úgy meg lesznek döbbenve majd az amerikaiak, hogy az nem is igaz...
De nem baj, mert a választók és az elnök közé állított elektorok és a fent emlytett lehetőség ellenére ez az elképzelhető legdemokratikusabb rendszer, hiszen közvetlen befolyást gyakorolhat mind a kétszázmillió amerikai és a enyer, aki a legtöbb szavazatot kapta :)))
Aztán ott van az esküdtszék. Az a kedvencem. A minden külső befolyástól mentes 12 ember. Akik aztán úgy megmondják a frankót, hogy utána már fellebezni sem lehet.
Meg persze az állam, aki soha, de soha nem szól bele a polgárok magánéletébe. Persze megtilthat bizonyos szexuális pozíciókat, de az tulajdonképpen nem a magánélet része.
Ja, és persze az állam szigorú világnézeti semlegessége. Fantasztikus, hogy senkit nem kényszerítenek arra, hogy a Bibliára esküdjön. Meg a dolláron sem In God We Trust felirat van...
nem. tracy, szerintem a biznisz az nem hordoz értékeket, az profitot hordoz (az értékduálja, ugye :) az nem az értékes/nem értékes, hanem a rentábilis/nem rentábilis), csak talán más országokban ez a fajta szorakoztató ipar nem létezik ilyen vegytiszta formában. És ennek szerintem semmi nemzet karakterológiai vagy más fajelméleti ( ;)))))))) ) oka nincs, csupán a lehetőségek a tér meg a többi ahogy azt lentebb irtam.
Persze ez a modell az életben nem jelentkezik ilyen tisztán, amerikában is összeérnek a rétegek (tarantino, mittudomén ki a te kedvenced)csak van egy ilyen elkülönült szféra (szorakoztató ipar) ami más országokban pusztán az anyagi és tárgyi feltételek hiányában nincsen meg.
És természetesen - mielött kapok mégegy sznobot :) - van értékes (de nem szivesen használom ezt a szót, de ebbe most ne bonyolódjunk bele, mondjuk, hogy hagyományos értelemben értékes) amerokai kultúra is, csak az egy más tészta.
Uristen, stein, nehogy megsertoggy!!!
tracy, ovatosabban azzal a fogyasztoi dumaval. Ez a hetvenes evekben meg okés volt, manapsag Mo. szvsz lekorozte ebben amerikat....
Na de hordoz ez értékeket? És ha igen, mik azok? Énszerintem rémisztő a pénz dominanciája, meg a fogyasztói társadalom. De persze nyilván nem lehet ez ellen tenni, viszont az amerikai tömegkult (ahogy mondod) ezen belül a legrosszabb fajta. Az európai kapitalista (pénzre épülő) kultúrák azért mégis emberszerűbbek. Hogy egy példát mondjak: nem mindegy, hogy miért akar valaki sok-sok pénzt keresni. Azért, hogy úgy éljen, ahogy akar, vagy azért, hogy még többet szerezzen. Szerintem az amerikai életérzés folymatosan sugározza a "minden megvehető" érzést, ami hamis. De ez még nem minden, mert közben sikerül neki sugároznia a "vannak dolgok, amiket pénzért nem lehet megvenni" érzést is...
Az a hiba, hogy végtelenül leegyszerűsíti a világot. Ha sikeres vagy és korrekt, akkor te vagy a király. Aztán újabban már elég, ha sikeres vagy. Viszont a sikeresség nem jelenti, hogy valakit szeretnek, és ebben tömény hazgság jön onnan...
Vagy amit írtál, a szigorú rétegződés: ez átjön a filmeken, de közben mégis úgy néz ki, mintha tökéletesen egyenlő lenne mindenki...
És végül a példa: a film végén a széttépett és megalázott néger családja borzasztó boldog, mikor a szigorúan néger nyomozó, a törvényes eljárást persze szigorúan betartva átadja a széttépőt és megalázót a rendőrségnek...Embertelen...
És akkor még a PC-ről szó sem volt...
Tracy, szerintem a kérdést az amerikai tömegkultúrával kapcsolatban van értelme feltenni, mert a brit, új zélandi és faroer szigeteki kultúra szerintem nem különbözik jellegében más nemzeti kultúráktól, a brit és a francia kultúra (lehet egyáltalán igy en bloc összehasonlítani kultúrákat?) nem tér el jobban egymástól, nem más a viszonyuk mint pl. az ukrán és a norvég kultúra. Nem térnek el abban sem, hogy a mögöttük álló nemzet/állam/nép a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik terjeszteni az adott kultúra termékeit, bár hangsúlyeltolódások lehetnek, lásd grandeur francaise. Az amerikai tömegkult viszont tényleg másképp látszik működni.
Szerintem ez lehet azért, mert amerikában, mivel van hely, pénz, fogyasztó, alkotó, és minden ami kell bőviben, a kultúra rétegei sokkal jobban elkülönülnek egymástól mint egy kissebb/kevesebb lehetőséggel rendelkező országban (és az usához képest ebből a szempontból minden ország ilyen). Az átjárás ilyen praktikus okokból sokkal kissebb a különböző rétegek/szintek között, gondolj el pl. egy profi hollywoodi forgatókönyv írót, aki évente tucatszám írja a producer és a studió által elfogadott ötletekből/szinoipszisokból a gyártáskész forgatókönyveket, vagy egy keleti parti ivy league egyetemen tanító irodalom tanárt, akinek soha nem kell néznie a helyi zambo jimmyt a tv-ben, mert van legalább féltucat csatorna a helyi kábel tv-n ami őt érdeklő müsort sugároz (miközben persze 500 helyi z.j. szinvonalú sztárt vetít az 500 fogható dárídó jellegű/színvonalú tv csatorna). Van piac, na. Máshol, hogy magyarországot ne is említsük, nem igy müködik a dolog, a rétegek összeérnek, egymásbaérnek.
Ez lehet az oka annak, hogy ez a tömegkultura olyan gagyi-nak tünik, mert csak ezt kapod, tisztán, minden más rétegre való minimális csatolás nélkül, ahogy ez egy brit/francia, stb tömegkultura termék esetében soha. Ott mindig van valami minimális átjárás más rétegekbe, ha másért nem azért, mert a film operatőrje eddig csak halál elvont művészfilmeket készített és ez még látszik a stílusán, vagy azért, mert az írodalomelmélet professzora tegnap este a forro nyom közben rájött, milyen baró jó krimi is a kafka perje. (Gondolj csak a vér sznobb - ez lesz teliholdkor a sznobból :) - amerikai hoch kultúrára, amibe persze az ő kissebbségi érzésük is bejátszik az öregebb országokkal szemben, de talán a fentiek is)
Ez a tömegkultúra pedig üzlet, mindenhol a világon, és üzletben az amerikaiak nagyon jók, van pénz, meg piac, meg mindwen, mint emlitettem volt,
Egyébként kedves stein, nem rosszak a kérdéseid, valóban, szerinted mitől angolszász a kultúra, amiről szó van + a többi kérdéseid, és ezenkívűl a topicnyitó kérdésekről is érdekelne a véleményed...
stein baby,
nem vagy te egy kicsit...khmmm...felületes?
Ez a szó, ez a "kulturmocsok", ez olyan...hm...torgyános.
Pedig hozzaszolasodbol talan inkabb az tűnik ki, hogy te inkabb mi is vagy? Igen, megvan, sznob!
De annak is nagyon felületes.
Bocsika...
Amelyik egy olyan társadalomra jellemző, amelyik olyan országban van, ahol angolul beszélnek.
A brit is lehetne éppen, de én inkább arra az inkább amerikai és kevésbé brit dologra gondolok, ami az Egyesült Államokból indul világhódító útjára. Persze kérdés, hogy az USA-ban mennyire ez a normális, amit kifelé sugároznak...
mitöl angolszász a kultúra?
nyelvtől?
és mi van a nem verbális kultúrával?
a keletkezési helytől? az kapcsolódó emberek (szerző? (fel)használó? fogyasztó? finanszírozó?) identitása miatt?
azér ez nem mindegy.
És, ha lehetek egy kicsit szemét, angolszász kultúra a brit, neaggyisten az ír is, vagy csak az amerikai kulturmocsok?
Talan nem eleg jo a megkozelites...
De megoldod te, ahogy elnezem, csak probalkozz, bar itt ezeket az LT-seket nemigen erdekli mas, Chaka nagy magyar valoság.
Kitartás...:-)
Hát itten most az angolszász kultúráról lenne szó...Először is, van-e olyan, ha van, milyen is az? És van-e itt hatása minálunk? Kéne-e, hogy legyen? Ésatöbbi, ésatöbbi...
