Szeretnénk felvenni veled a kapcsolatot. Egy fizikus barátommal tartom a kapcsolatot, érdekelné őt és még talán másokat is az eredmények. Emai cim sajnos nem publikus.
Legalább egy éve, de lehet, hogy több is, akartam készíteni egy olyan szerkentyűt, hogy egy présletlemezből készül dobozba akartam tenni alufóliát, selyempapírt, folpackot, szépen egymásra pakolászva, jól összepréselve. Ez adna elektromos feszültséget állandóan?
Ha figyelembe vesszük, hogy sokkal több energiát emészt fel a kristályok
torzítása mint amennyi a töltés eltolódásra fordítódik, kicsi az esélye
a hatásfok javításának.
Hát azért ha a kristályoszcillátorok jósági tényezőjére gondolok, akkor nem a kis hatásfok jut az eszembe. Az is sokat mond, hogy egy piezó gyújtó kisüléskor jól érezhetően összeugrik.
Köszi, világos tájékoztató volt. Mi van akkor, ha közös hatás kényszeríti őket az energiaszolgáltatásra, csak az anyag megahatározza, hogy ez miként történjen.
A méret növelésével növelhető a hatásfok? A feszültség csökkentésével nem lehet növelni az áramerősséget?
Úgy vélem a galvanizációt és a piezo effektust ugyanaz a hatás idézi elő, csak a galvanizáció során a sav felzabálja a fémet. Ez az ára a nagyobb hatásfoknak. A legkisebb energiaszinttel kell megelégedni, így megkíméljük az anyagot és a hatásfokot más módon kell növelni. A szerény hatásfok z első lépésekben nem lehet akadály. Egyébként az elmúlt 5 évben megoldódott a topic címadó kérdése?
Jó régen bíbelődtem ilyesmivel, de itt a topicban leírtam akkor. A pontos értékekre már nem emlékszem, de mondom, leírtam ide, csak vissza kell keresni. Folyamatos áramról nem tudok beszámolni, az összes általam barkácsolt eszköz néhány nap alatt kimerült. Kivéve azt a bizonyos piezót, de azt meg nem én csináltam...
Nagyban? Erről akarod a mosógépet járatni? Ha úgy gondolod, hogy tudod a választ az elektretekre, akkor mért kérdezted ezt a nagybant? Amit én mértem ilyen polarizációs dolgokat, az mind az észlelési határ közelében mozgott. És ott sem tartósan. (Kivéve azt a fránya piezót aminek a méréseit ebben a topicban hosszú időn keresztül leírtam, az ha jól emlékszem év nagyságrendben szolgáltatott némi töltést, és a végén nem magától múlt ki.)
Nézd, nem tudom, én is dilettáns vagyok a témában. Vannak itt sokkal okosabbak is a témában.
Ha elolvastad az eddigieket, akkor láthatod, hogy mi a bajom ezzel az elektrettel: nem tudom belátni, ha az elektret belsejében van szabad töltés, vagy létrejön bármi módon szabad töltés az mért ne vándorolna az elektret végéhez a belső térerő következtében. Aztán ha már ott van, akkor azt mért ne lehetne kisütni, és aztán ez a folyamat mért ne kezdődhetne elölről. De azt hiszem ezzel az értetlenkedéssel már csak magamat égetem itten, mert annyi magyarázatot kaptam már, hogy valszeg mindenki mindent ért, csak én maradtam oktalanul.
Hogy mi a helyzet ezzel a polarizációs kísérlettel? Szerintem mindent ki tudsz próbálni először kicsiben is, majd megcsinálod nagyban is, ha van eredmény.
Én azt tapasztaltam, hogy szinte minden szigetelő anyagból lehet ilyen polarizált micsodát csinálni, azután azonban mindegyik hosszabb rövidebb idő után ki is sült. Itt esetleg bele lehet kapaszkodni a hosszabb szóba, talán ezt az időtartamot lehetne használható hosszúságúra javítani. A kristályos anyagok ilyenek lehetnének, de hát ki tud azokkal dolgozni amatőr körülmények közt?
Nem beszéltem vele, nem akarok még egy egelyi vitát.
Megépítettem, olvastam róla amit lehetett. Itt is éppen azst írta az olvtárs, hogy miként épül fel. Aki egy kicsit is érti miként működik egy galván elem, az ebben nem lát csodát.
"A Szamosköziét is híjják kondenzátornak, de valójában galvánelem. Csak baromi nagy a belső elllenállása. Nem a töltés lesz nagyobb, hanem a feszültség. Ilyenek a sorbakötöt elemek."
Beszéltél már vele/reprodukáltad a cuccát? Ő mit mondott?
Nem úgy működik. Ez mechanikai, a szamos meg vegyi töltésmegosztást produkál.
A Szamosköziét is híjják kondenzátornak, de valójában galvánelem. Csak baromi nagy a belső elllenállása.
Nem a töltés lesz nagyobb, hanem a feszültség. Ilyenek a sorbakötöt elemek.
Tényleg butaságokat írogatsz, mert a vegyi energia nem kötődik jobban a nullpontihoz, mint bármely más energia. te magad is írod, hogy az átmeneti potenciál külömbségre gondolsz, mint feszültség forrásra, ami a töltésmegosztást végzi. Akkor miért volna nullpontis az eszköz energiaforrása?
