Ne haragudj Cukorka, tényleg nagyon lökött voltam a multkor! Valszeg a csillagok rosszul álltak.
Meg fogom próbálni előállitani a jelenséget.
Igazából attól fogtam gyanut, hogy volt egy irásod, amely ugy szólt, hogy "na emelkedik még a kanálhang?". Ez egy kicsit ugy hangzik, mintha egy
álproblémát dobtál volna be és senki nem veszi észre! Mondom, rossz napom volt.
Én nem kotyvasztok ilyen hig kávét,mert egészségtelen, és nem kisérletezgetek, mert nem vagyok biztos abban, hogy nem ugratásról van szó... Hova lenne a tudomany, ha mindenki ilyen negativan allna hozza?? Hidd el, hogy nem ugratas, de nekem persze nem celom, hogy teged meggyozzelek... Probald ki magad.
Nem ugratas, kulonben nem irtak volna ennyien hozza a temahoz...
Cukorka! Amit leirtam, az mind teljesen tudományos és igaz. Azt várnám tőled, hogy elgondolkozol a dolgon. Az, hogy csak forróvizzel nem változik a hang, még nem jelenti azt, hogy az elmélet nem jó. Lehet pl., hogy az a bizonyos hőszigetelő filmréteg, amiről irtam, kávés viz esetén sokkal jobban hőszigetel és ezért jelentős a hatása.
Mégegyszer: az biztos, hogy a megütött csésze más hangot ad, ha feszültségmentes, mint ha van benne feszültség. A kérdés az, hogyan lehet ezt bemutatni.
Én nem kotyvasztok ilyen hig kávét,mert egészségtelen, és nem kisérletezgetek, mert nem vagyok biztos abban, hogy nem ugratásról van szó.
( van aki egy oktávnyi hangemelkedésről ir???? )
Kedves Cukorka!
Teccik-e a magyarázat? Nálam egyébként nem emelkedik semmelyik bögrében sem a kanálhang. Talán csak vicc ez az egész? Igaz én nem kávéval csak forróvizzel próbálkoztam. Ne hagyj
kétségekben, jelentkezz, nagyon feloldódtál a semmiben Cukorka!
Szerintem a magyarázat a következő:
Egy megpenditett hur vagy fürészlap által keletkezett hang magassága függ a hurban vagy fürészlapban általam keltett feszültségtől, vagyis hogy mennyire feszitem a hurt illetve mennyire hajlitom a fürészlapot.
Amikor a bögrébe forró folyadékot töltök, feszültség keletkezik a bögre falában, mert a belső felülete melegebb, mint a külső. Ha nyugalomban hagyom a rendszert, kialakul egy hőlépcső, amelyben legforróbb a folyadék közepe, majd fokozatosan csökken a hőmérséklet a bögre belső oldaláig. A bögre falánál mint hütőfelületnél kialakul egy vékony film amelyik rosszabbul vezeti a hőt, mint a folyadék, például a buborékok miatt, de más szennyezések folytán is.
Amikor megmozditom az eddig nyugalomban lévő rendszert, ez a filmréteg leszakad és forróbb folyadék jut a bögre belső felületéhez.Ezzel jobban előfeszitem a bögrét,mert megnöveltem a hőmérsékletkülönbséget a belső és külső felülete között, mint ahogyan a meghajlitott fürészlapot a hajlitással,a hurt a meghuzással, és ezért magasabb hangot fog kiadni.
Ha beülök egy kád forró vizbe és nem mozdulok
, nagyon forró vizet is elviselek, ám ha megmozdulok végem van. Ezt már biztos mindenki tapasztalta. §:)
Új kísérletet ajánlok: Miért emelkedik az análhang ?
Csinálj egy kávét, amolyan hosszút, sok vízzel, tégy bele cukrot, majd dugj egy kávéskanalat a seggedbe. Kezd el kavargatni. Aztán szaporán ütögesd a feneked és a kiadott hang egyre emelkedik. Emelkedik ? "Jo lenne megtudni, hogy mitol..."
Onnan veszem, hogy hülyeségeket beszélek. Valahogy összekevertem a vízzel töltött üvegek, mint pánsípok hatással, ahol minél több víz van az üvegben, annál magasabb a hangja. Sorry mindenkinek.
Ha már itt tartok: szokásos reggeli kávékocogtatásom alkalmával tapasztalnom kellett, hogy ha nem kocogtatom egy ideig, akkor is emelkedik a hangja, talán azért nem olyan gyorsan, mintha sűrűn kocogtatnám.
Remélem több hibát nem követtem el!
Kösz a kiigazítást!
Laszilo
laszilo!
"A rezgés hangmagasságát, a folyadék feletti edényrész rezgése adja,"
Ezt honnét veszed? Próbáld ki: ha iszol belöle, nö a hangmagasság, ergo a folyadék (is) rezeg.
Másrészt, ha a kocogtatástól leválnak a buborékok, akkor a keveréstöl miért nem? Viszont az megfontolandó, hogy a buborékok esetleg nem a terjedési sebességet, hanem a csillapítást befolyásolják.
Üdv.
SPafi
Átalánydíjas termelésijuttatás. Na és akkor mi van? A felhangok az ütögetéstől mindíg ugyanolyan arányban keletkeznek, de minél nagyobb a freki, annál gyorsabban elhalnak. Azért lehet benne valami, de hogy mi???
Sziasztok!
A buborékban van az igazság .
De szerintem nem úgy ahogy gondoltátok. Én egy kb. két dl-es egyenesfalú porcelánbögrét használtam, cukor nélkül, a kávét egy üzleti kávéfőzővel főztem, háromnegyedig. Az elkészült kávét először nem kevertem meg. A jelenség igen jól megfigyelhető a bögre peremét kocogtatva.
Megfigyelések:
1. A kávénak nem kell forogni, meg sem kell keverni.
2. A magasságváltozás az ütögetés hatására következik be, ha rövid szünetet tartok, ezalatt nem változik, ha gyorsan ütögetek, gyorsan emelkedik a hangmagasság
3. Újrakeverés után előlről kezdődik a folyamat a már nyugalomba került folyadék esetén is.
4. A hang nem tisztán csengő, mint ha vízzel töltöm fel, hanem folytott, repedtfazékhoz hasonló.
5. Hasonló jelenség megfigyelhető más, buborékkiválásra hajlamos folyadék, hideg italok esetén is. Például szódavízzel. Friss szódavíz esetén a hatás fordított volt, valószínűleg az igen intenzív buborékképződés miatt. Félórás várakozás után a CO2 tartalom annyira lecsökkent, hogy itt is a hangmagasság emelkedése lett megfigyelhető, de korántsem olyan mértékben, mint kávéval.
Magyarázat:
A kávéfőző un. krémkávét főz, rengeteg buborékkal, ez hozza létre a habot is a tetején.
A rezgés hangmagasságát, a folyadék feletti edényrész rezgése adja, tehát a teljes térfogathoz képest amúgysem számottevő buborékmennyiség nem befolyásolhatja a frekvenciát.
Szerintem az edény fala katalizátorként, v. csíraként hatva elősegíti a buborékok kiválását, melyek megtapadnak, egybefüggő réteget képeznek, így elszigetelik a folyadékot a csészétől, szabadabban tud rezegni, mélyebb lesz a hangja. Az ütögetés által keltett rezgések hatására a buborékok fokozatosan leválnak a falról, helyreáll a kontaktus, emelkedik a hangmagasság. Ezért lehet szünetet tartani az ütögetés közben. Újrakeveréskor új szigetelőréteg képződik, kezdődhet minden előlről. Az elszigetelés persze nem tökéletes, nagy a csillapítás, emiatt a pengés gyorsan elhal (repedtfazék hang).
Sziasztok!
Laszilo
Elnézést, hogy egy "osrégi" dologhoz 2000.10.18 szólok hozzá, de szerintem a többiek nem megfeleloen reagáltak rá.
Igazán imponáló, ahogy kapásból válaszoltál a kérdésre, de a válaszod logikai háttere egy kissé kuszának tunik.
Ha feltételezzük, hogy a cukor oldódásakor valóban no a suruség, abból még nem következik, hogy a terjedési sebesség csökken, mert a közeg összenyomhatósága is megváltozik közben. Ennek ellenére tételezzük fel, hogy tényleg csökken a sebesség! Miért csökken ekkor a hullámhossz? A hullámhossz tényleg arányos a sebességgel, de csak akkor, ha a frekvencia állandó, márpedig itt errol szó sincs! Jelen esetben éppen a hullámhossz az, ami állandónak tekintheto (fogjuk rá), tehát a rezonanciafrekvencia csökkenni fog(f=v/lambda).
Ezek után az általad csökkenonek minosített hullámhosszhoz növekvo frekvenciát rendeltél, ami viszont állandó terjedési sebességnél helyes (a kiinduló feltételezés szerint ez nem teljesül).
Így végül három különbözo fizikai jelenség összekeverésével pont ellentétes eredményt hoztál ki. Nem kis teljesítmény, foleg, hogy hónapokig nem jött rá senki!
Végül hogy ne tunjön úgy, hogy csak kritizálni tudok, íme egy jobb (bár közel sem teljes) magyarázat:
Az italban fel nem oldódó de felkavart részecskék a terjedési sebességet csökkentik, ez alacsony frekit eredményez (lásd fent), de ha békén hagyjuk, akkor fokozatosan visszaáll az eredeti magas frekvencia. Hogy milyen anyag képes ilyen jelentos változást létrehozni kis koncentrációban is? Például apró buborékok! Mint ismert, a levegoben egy nagyságrenddel lassabb a hang mint vízben.
Mint fő kávémániás, én is tapasztaltam ezt a misztikusnak tűnő jelenséget. Bizony a hang magasságának emelkedése elég tetemes, ha elég korán kezdem a zenélést, egy oktávnyi is lehet (kb). Zenészaggyal inkább a pohárra koncentrálok , hisz annak a hangját hallgatom, a pohár a rezonáns üreg, a méretét pedig a kávé állaga "virtuálisan" befolyásolja (???) tutti, hogy nem a néhány mm, hanem valami más (Flogisztron II) ;))))
Hát lehet, hogy egy picit, tényleg hülyén hangzik... Meg így utólag (átnéztem én is, azt a kfki-s url-t) lehet, hogy nem teljesen fedi a valóságot. Az a magyarázat nagyon hihetőnek tűnik, hogy attól van ez , hogy a forgó folyadék centri-izé-hozé hatás miatt "felmászik" a csésze falán és ahogy lassul a forgása egyre nagyobb lesz az a csík a csésze falán, amit nem fed folyadék. Olyasmi ez szerintem, mint amikor a húzogatós trombitát megfújod és az U formájú részét szépen lassan kitolod.
Szerintem is jó a felvetés és örülök, hogy másokat is érdekelnek ilyen témák...
Arra gondoltam, mint laikus, fizikaórán kupálódott diák, hogy nem lehet az, hogy egyszerüen csak abból a hatásból fakad az egész, mint amikor katonák mennek át a hídon és az leszakad... (biztos hallottatok már erről a pédáról, egyszerre lépkednek és a híd berezonál és leszakad.) Tehát arra gondolam, hogy lehet, hogy csak egyszerüen az ütemes ütögetéstől egy egyre magasodó rezonancia kondenzálódik és ettől érzékeli úgy az emberi fül, hogy egyre magasodik a hang.
Közben megnéztem, hogy mit is írnak azon az URL-en a megoldásról. A buborékos elmélet határozottan meggyőző. Mindenesetre itt is írják, hogy instant kávéval jól működik a jelenség.
A kanálhang emelkedését én is észrevettem, mikor csupa oldódó anyagból, kevés vízzel sűrű kávét készítettem: instant kávé, Completa, cukor, forróvíz, üvegpohár, fémkanál.
Annyira feltűnő volt a jelenség, hogy hosszasan próbálgattam rájönni a dolog nyitjára. Én is az oldódásos elmélet híve lettem, bár valaki azt írta, hogy cukor nélkül is működött nála a dolog. Persze nekem még ott volt a kávé, meg a Completa is, mint oldható anyag.
Azt hiszem komoly kísérletekbe kellene fogni: működik-e hideg vízzel, nyugvó, nem kavargatott vízben, ilyen-olyan oldatokkal, stb.