,,Kövér László Bécsben is a magyar sajtót bírálta
2000. november 22., szerda, 8.29
Kövér László, a kormányzó Fidesz elnöke Bécsben, az Ausztriai Magyarok Központi Szövetségében tartott előadásában ismét élesen bírálta a magyar sajtót.
Kövér László a hazai média-erőviszonyokat elemezve az Ausztriai Magyarok Központi Szövetségében megismételte, hogy az arány egy a kilenchez a középbal ellenzék javára, de lehet, hogy még rosszabb. Megjegyezte, hogy az újságok ugyan szinte kivétel nélkül nyugati kézbe kerültek, ám az új tulajdonosok nem tettek semmit ezen orgánumok irányvonalának megváltoztatására. Ennél fogva a szerkesztőségeket nem cserélték le, az utánpótlást továbbra is az "öreg bolsi főszerkesztők" választják ki. És aki másként gondolkodik, azt kitették.
Kitért arra is, hogy a koalíció szempontjából nem jobb a helyzet az elektronikus tájékoztatási eszközöknél sem, bár ha az MTV-nél sikerül központi eszközökből javítani az anyagi viszonyokon, akkor ott javulhat a nézettség. Szerinte a hatalom a Magyar Rádiónál sem képes befolyásolni az eseményeket, bár ott tulajdonképpen elégedett a kormányszövetség megjelenésének arányaival. A kereskedelmi televízióknál viszont egészen drámaiak az állapotok - hangsúlyozta. A két intézményt politikailag elfogultnak nevezte, majd hozzáfűzte, hogy ezek az adók sokszor megsértik az elemi jó ízlést, a személyiségi jogokat. Kifejtette ugyanakkor, hogy nem kell foglalkozni a médiában fennálló baloldali hegemóniával, hanem más lehetőségeket kell keresni a kapcsolattartásra. Szerinte a Fidesz tevékenysége nyomán javul az ország helyzete, ám ez nem tükröződik a közvélemény-kutatásokban, mivel a szocialisták uralják a tájékoztatást.
Emberek!
Nem nézte valaki? Télleg jó volt.
(Ha ő az a Lovas kit hallottam és olvastam.....hát)
november 3. péntek, 23:05
A Záróra mai adásában a magyarországi felsőfokú újságíró képzés aktuális kérdéseiről beszélget a résztvevőkkel Rózsa Péter.
Egy legutóbbi felmérés szerint az újságírók kilencven százaléka semmilyen szakirányú iskolába nem járt. Meg lehet-e tanulni ezt a szakmát az iskolában?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy ma Magyarországon nagyon kevés olyan szerkesztőség van az írott és az elektronikus médiában, ahol valódi, klasszikus műhelymunka folyik, ahol a pályakezdőkre a tapasztaltabb kollégák odafigyelnek, válaszolnak a kérdéseikre, figyelmeztetik őket, ha valamit rosszul csinálnak, sőt azt is elmondják nekik, hogy az miért nem jó, amit kitaláltak. Van-e kitől tanulni az ifjú titánoknak?
Vendégek:
Bernáth László
újságíró tanár, Bálint György Újságíró Akadémia
György Péter
egyetemi docens, ELTE média szak vezetője
Havas Henrik
újságíró, tanár, Budapesti Média Intézet
,,Ezzel szemben tanúk bizonyítják azt, hogy pont a lap főszerkesztő-helyettese, Tamás Ervin volt az, aki a cikk megjelenése után megtagadta tőlem a válaszadás lehetőségét, mondván: "nem kívánságműsor a lap".,,
Ime , a fenti idézetben jelzett személyre tökéletesen passzol a korábbi megállapítás: ,,Ha hasonlatot kellene megfogalmazni , talán a gyermeket nemző férfi himtagjához lehetne őket hasonlítani. Hisz ha megszületik az eredmény , álltalában még érintőlegesen is csak a primitiv körökben kerül említésre az ominózus nyúlvány vitathatatlan szilajsága. A dicsőség minden esetben a feladatot kigondoló és végrehajtató észlényé marad.,,
Az emlitett személy klasszikus példája a férfi himtag megfelelőjének , és ez nem képzettségi hanem jellembeli kérdés.
Megnyugtatásul közlöm , hogy egyre fogyatkozik a számuk ezeknek a bérlihegöknek. Tehát bizva a szebb jövőben , szabadság olvtársak. :-)))))
Balogh Gyula (FKGP) országgyűlési képviselő közleménye
--------------------------------------------------------------------------------
Budapest, 2000. november 1. (OS) - Az Országos Sajtószolgálat az alábbi közlemény kiadására kapott felkérést:
"A Népszabadság és a 168 Óra című lapok személyem és pártom ellen a legutóbbi időközi választások óta folytatott kampányára tett pontot a Fővárosi Bíróság 2000. október 31-én kelt jogerős, immár megfellebbezhetetlen ítélete, amelyben a bíróság másodfokon velem szemben mindkét lapot helyreigazításra kötelezte.
Közleményemben a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletének tudatában, felvetve a lapok főszerkesztőinek felelősségét, az alábbiakra kívánom felhívni a nyilvánosság figyelmét:
Mindannak közlésére, amit a tárgyalóteremben is hangsúlyoztam igazam tudatában a Népszabadsággal szemben, most a Fővárosi Bíróság helyreigazítás formájában kötelezi a lapot.
Ennek értelmében a Népszabadság elismeri, hogy a nevét nem vállaló munkatársa által megszerkesztett cikkben valótlanul állította rólam, hogy rendőröket és kormányőröket fenyegettem volna meg, és leendő miniszterként tüntettem volna fel magam előttük.
Nemkülönben cáfolatot nyert a tanúvallomások alapján az az állítás is, hogy egyik képviselőtársam feleségét zaklattam volna.
A Népszabadság újságírója még attól sem riadt vissza, hogy azt állítsa, keresett engem a cikkel kapcsolatban, én viszont nem reagáltam.
Ezzel szemben tanúk bizonyítják azt, hogy pont a lap főszerkesztő-helyettese, Tamás Ervin volt az, aki a cikk megjelenése után megtagadta tőlem a válaszadás lehetőségét, mondván: "nem kívánságműsor a lap".
Cikkeinek helyreigazítására kötelezte a Fővárosi Bíróság a 168 Óra című hetilapot, amely megalapozatlanul híresztelte, hogy a választási kampány idején Balogh Gyula konzervgyárának készletében osztogattak volna konzerveket a választóknak.
A lap munkatársa - aki beszélgetéseink egyikét sem volt képes soha szó szerint visszaadni - úgyszintén valótlanul írta le azt, hogy Balogh Gyula feldolgozó üzeme 500 milliós támogatást kapott volna a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól.
Valótlanul állította a 168 Óra továbbá azt is, hogy Balogh Gyula az időközi választási kampányban több ezer üveg konzervet használt volna fel kortes célokra.
Mint ahogy azt is megalapozatlanul és valótlanul híresztelte a lap, hogy győzelem esetére bármiféle előnyös beruházást ígértem volna a helybélieknek.
Balogh Gyula
országgyűlési képviselő" +++
Soraidat olvasva , kirajzolódik elöttem egy ragyogóan szervezett csapatmunka. :)
Egyuttal megerősítesz abban , hogy az újságirók eszköz mivoltát egy türhetően megfogalmazott hasonlattal jellemeztem:
,,Ha hasonlatot kellene megfogalmazni , talán a gyermeket nemző férfi himtagjához lehetne őket hasonlítani. Hisz ha megszületik az eredmény , álltalában még érintőlegesen is csak a primitiv körökben kerül említésre az ominózus nyúlvány vitathatatlan szilajsága. A dicsőség minden esetben a feladatot kigondoló és végrehajtató észlényé marad.,,
Soraidat olvasva egyre inkább az a meggyőződésem , hogy nem igen szenvedünk hiányt a topic cimében emlitett tulajdonsággal felruházott újságirókból.:((
Azt hiszem , hogy akik ebben részt vettek kiérdemlik a seggfej jelzőt.
,,rezső válasz erre | adatok | e-mail 2000-09-18 03:29:49 (353)
Napi sajtószemle
- Lovas István összeállítása -
Felküldve: 2000. szeptember 18.
8 . oldal
Die Zeit
A balliberális, értelmiségieknek szánt német hetilap Viktor király címen ír a magyar miniszterelnökről. Már az alcímében jelzi: Orbán
az antiszemita jobboldallal is kész paktumot kötni. A Budapesten járt Christian Schmidt-Häuer úgy látja, hogy ?Orbán tőzsdespekuláns külseje alatt hamarosan egy inkább klasszikus
balkáni politikus tört a felszínre?. Orbán ?főként a romákat, de egyre inkább a zsidó polgártársait is? ellenségnek tekinti. Bírálói
közül néhányat a tekintélyuralmi Horthy Miklós vezérre (eredetiben:Führer ? L. I.) emlékezteti. Mert elveszi a levegőt az ellenzéki
pártoktól és a szakszervezetektől. Orbán feudális is. Bizonyíték: a Szent Koronát ?törvények fölötti, mitológiai entitássá? változtatja. A
cikkben forrásként elsőként a ?fiatal, liberális? Gosztos Péter és Nody Tamás jelenik meg (az SZDSZ Új Generációjának neve nélkül ? L. I.). Orbán kisöpörte az ellenzéki kurátorokat a rádiótól
és tévétől ?a rasszista MIÉP vezére (Führer ? L. I.), az antiszemita író és a kommunista titkosszolgálat korábbi besúgója, Csurka
István? segítségével. Orbán Schüsselt és Haidert személyében egyesíti. Belpolitikája félelmet keltő. Sógor-komasági viszonyai és ?mai szülővárosához, Szolnokhoz fűződő politikai szálai? Meciarra emlékeztetnek. De Václav Klausra is emlékeztet. Legfontosabb szövetségi partnereinek Haidert, Schüsselt, a bajor Stoibert és a svájci Blochert tekinti.
A cikkben felbukkan Horn Gyula is, aki ?1995-ben
Magyarországot egy mexikói adósságcsődtől mentette meg?.
Az Orbán-körkép utolsó részében megszólal Vásárhelyi Miklós is,aki szerint Orbánnak nincsenek elvei. A Soros Alapítvány vezetője
?az egyszerű házból származó briliáns diákot Oxfordba küldte tanulni?. A cikk ezután így folytatódik: ?Egy évtizeddel később az
intézettől csaknem minden támogatást megvontak?. (Feltételezhető,hogy a cikkíró összekeverte jegyzetét, és az általa korábban nem
említett ?56-os Intézetre gondol, nem Soros intézményére ? L. I.).
Ehelyett a kormány létrehozta a XX. Század Intézetet Schmidt Mária történész és miniszterelnöki főtanácsadó vezetésével. Ő
nacionalista és rasszista felhangú cikkeket ír a romák ellen. Hasonló cikkek olvashatók a ?félhivatalos? Magyar Nemzetben és láthatók a
?kormány uralta? tévében. A miniszterelnöki hivatal munkatársai Horthyt akarják rehabilitálni és a holokausztot felülvizsgálni. A cikk
legutolsó mondatai Sárközy Tamás aggodalmát visszhangozzák. Ő Orbán hatalmi éhségét tartja a nagy problémának, merthogy a szélsőjobb Csurkával köt majd szövetséget. ?És akkor majd mit
tesz a Nyugat?? ? aggódik az utolsó mondat.
Úgy általában az újságírókról nem tudok nyilatkozni, de néhány itt a törzsasztalon folyamatosan jelenlévő újságíróról, vagy újságíró tanoncról annál inkább. Neveket sajnos nem írhatok, mert letiltanának.
Általános viselkedésmintaként megfigyelhető, hogy ezek a személyek használják a legtöbb nicket, ezzel mintegy tömegként feltüntetve magukat, nem egyszer saját magukkal beszélgetve.
Szintén általános, hogy olyan "álhíreket" kezdenek el terjeszteni, melyekért szerkesztőjük nem kis dorgálásban részesítené őket, hiszen a minden alapot nélkülöző rágalmazásokért a nyakukba akasztott perek után az újságnak még nyomdafestékre sem tellene. Gondolom itt szeretnék megteremteni a "nem zörög a haraszt(i)" alapot agyszüleményeikhez, elvégre születtek már cikkek az indexet, mint forrást megjelölve.
Viselkedésükben érdekes kettősség figyelhető meg a nick anonimitásának megőrzése és a valós újságírói identitás publikálása közötti belső konfliktus miatt. Az anonimitás ugyanis nagyon fontos, hogy következmények nélkül folytathassák kisded játékaikat, ellenkező esetben a nyilvánvaló rágalmak láttán esetleg etikai vétségként könyvelnék el tevékenységüket. Ezzel szemben valamilyen szinten mégiscsak tudomására kell hozni a tömegnek (akár egy álnicken történő kiszivárogtatással), hogy végeredményben kik is ők, hiszen egy ilyen bizonyíték nélkül, nem lehet odamenni a gazdihoz egy kis jutalomcsontért pitizni, hogy lám-lám én szabadidőmben is gyengítettem a gonosz elenfelet és milyen hasznos tevékenységet folytattam a mieink számára. A kiszivárogtatás után természetesen fenn kell tartani a látszatot, hogy ez csak a véletlen, esetleg a gonosz ellenfél műve, tehát folyamatosan sikítozni kell az IRL adatok közzététele miatt.
,,Mivel nagyon szeretnének még több hatalmat, ezért mindenre képesek.,,
Aki még több hatalmat szeretne az törvényszerüen meg sem állna a legfőbb hatalom megszerzéséig. Az újságiróknál ez fel sem merül ! Az Ő szerepük egészen más dimenzióban teljesedik ki . Ők az örök eszközök a hatalomért rendithetetlen harcot folytatók kezében. (Ez nyilvánvalóan lehet pozitiv vagy negativ szerepkör. Természetesen függetlenül a képzettségük fokától.)
Ha hasonlatot kellene megfogalmazni , talán a gyermeket nemző férfi himtagjához lehetne őket hasonlítani. Hisz ha megszületik az eredmény , álltalában még érintőlegesen is csak a primitiv körökben kerül említésre az ominózus nyúlvány vitathatatlan szilajsága. A dicsőség minden esetben a feladatot kigondoló és végrehajtató észlényé marad.
Természetesen a fenti gondolat nemigazán dönti el a fő kérdést , mármint ,,Az újságirók seggfejek?,, . Erre tulajdonképpen a kiosztott feladatot elválaló személy elvégzett munkájának kiértékelése adhat választ.
Lendvai Ildikó: Magyarországon sajtószabadság van, de azok támadják, akiknek meg kellene védeniük - Budapest, 2000. szeptember 16. (MTI) -
"Magyarországon van ugyan sajtószabadság, de azok támadják, akiknek meg kellene védeniük, és azok számára létezik, akik meg tudják fizetni - jelentette ki Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakciójának helyettes vezetője a nyilvánosságról rendezett szombati, budapesti fórumon. ...
Lendvai Ildikó véleménye szerint a demokratikus rendszerekben a sajtószabadságot a gazdasági lobbik és a tulajdonosi érdekek veszélyeztetik, Magyarországon azonban a hatalom kezében is számos eszköz van erre. A politikus elmondta, hogy az újságírókra lélektani nyomás nehezedik, amely erősíti a kiszolgáltatottság érzését és félelmüket munkahelyük elvesztésétől.
- Istennek hála, hogy 18 megyei lap külföldi kézben van - mondta a frakcióvezető-helyettes."
____________________________________________________________________________
Íme az MSzP hívő tagozata. pedig azt hittem, hogy az elvársak is besegítettek ...
off
Hali !
Na most próbáld piviszi !
Persze én a bambikukacelender.hu-ra küldtem,
fogalmam sincs, hogy miért.:(
Akkor jó ötletnek látszott :)
(ugy látszik elnéztem a cimet)
De akkor ki kapta meg ? mert a démon se hozta
vissza :(
na csá :anyu
off
uff
Rengeteg hozzászólásom, ahol a firkászok özönét szapulom itt az indexen valahol elakadt!
Egyre többet találkozom viszont az újságokban az indexre való utalással. Csak tiszta forrásból...
Az is lehet, hogy az újságírók stb.. megelégelték, hogy a politikusoknak oly nagy a hatalmuk, s arra gondolnak, hogy cserélni kéne. Szóval véleményükkel megfellebbezhetetlenül kiválasztottaknak érzik arra magukat, hogy ők hirdetik az igét. ÉS ODA HALANDÓ BE NE TEGYE a lábát, mert eltapossák. Mivel nagyon szeretnének még több hatalmat, ezért mindenre képesek. MÉG POÉNGYILKOSOK IS! HAMISAN VALLANAK! LETAGADJÁK SZERETŐ ANYJUK, APJUK!
olvasó
zebrapinty
Én ugyan nem csatlakozom a topikinditóhoz, de szerintem nem csak az uj szenzációkról kellene irniuk.
Nagyon lekonyult például ez a Tocsik ügy.
Ugy tudom folyik az eljárás.
Az ujságiróknak szerintem követniük kellene az eseményeket és tudositani róluk.
De jó, hogy ma reggel láttam a Kereszttüzet, Forró Tamást majd kifelejtettem a sorból. Hát, ha az itt felsorolt újságirók enbéegyes seggfejek, akkor Forró, minimum világbajnok seggfej. Amit ma reggel (is) előadott, az utánozhatatlan. És ahogy kinéz, az is...
ha már ez a farok szikinger szóba került, tud valaki valamit az előéletéről ? állítólag ez is "újságíró " volt a bolsi érában (belügyi szemle ?)
hogy kinőtte magát azóta...
Egyébként a piás-kábszeres Pálfipista is egy enbéegyes seggfej. Amit az tegnap a Tényekben Szikinger zugügyvéddel összenyavajgott azon, hogy milyen rossz sora van T. gengszternek a sitten, az nem semmi. Hogy szegény nem használhatja a konditermet. Hát naná, hogy nem, ha egész nap az internetes "testvérlapnál" cseverész a törzsasztalon. Mint VIP. Mindenre nem juthat ideje...
;-)
Kedves Zebi,
köszi, hogy így hejreraktál, de tényleg.
Azért már csak hivatalból is kötözködnék kicsit, azt még sem mondhatom, hogy igazad van, hüjén venné ki magát, meg különben is, igazam az nekem van. „A nézeteltérésre okot adó kérdések ilyen ,,magasröptű,, eszmefuttatással :) történő kiherélése , mint amire kisérletet tettél egyáltalán nem liberális gondolkodásra utal.:))„, mondod.
Rátapintottál a lényegre. Ha az a kiindulópontunk, hogy a G.W. Bush nevű elnökjelölt orca a R. Cheney nevűnek leseggfejezte a NYT újságíróját, akkor beszélgetnünk a Politikusok seggfejek? témakörben kellene. Ezért valóban nyílt kasztrációt intéztem a további verbalizálás ellen. Ha mégis továbbmegyünk, és az újságírókat seggfejezzük le, az szerintem másról szól. Arról, hogy ha nem tetszik, seggfej, ha tetszik, nem az.
Ez így túl kisstílű balhé.
Máskülönben, a szabadelvűség szép. Fontosabb mint a levegő. Amikor toleranciaatomok áramlanak a véráramokban, a szélsőségesség gondolatmérgezése sem kerülgetheti az embert, így a tintenpenemet sem kell aranyba mártogatni, jó az így is, mezei toll, ami ír, tolerál, szereti, hogy sokféle emberállat szaladgál szerteszana, meg ilyenek.
-Provokativitásról nem igen lehet szó a felvetett kérdés esetében , hisz a potenciális elnökjelölt megjegyzését hangszalag rögzítette . Ugyan igy a jogos vagy jogtalan felháborodást , amely a példa nélküli sértést dramatizálja , video szalag rögzíti.
- A nézeteltérésre okot adó kérdések ilyen ,,magasröptű,, eszmefuttatással :) történő kiherélése , mint amire kisérletet tettél egyáltalán nem liberális gondolkodásra utal.:))
- A szerény tintenpent amely remek gondolataidat rögzíti talán mégis csak hagyni kellett volna aranyba mártatni , hisz igy az esetleges vérmérgezés esélye megszünhetne. :)))
Ha a libsik már Amerikában is seggfejek, mit várhatunk itt tőlük? Persze odaát a kutya se olvassa a politkai hablatyaikat, csak itt idézgetik a ballibsik, mint a szentírást. Azt hiszik majd mi megesszük a sok import sódert, miközben ők összeszűrik a levet Mogiljevicsékkel?
Hát igen, a kapitalista újságíró-elvtársak a botrányokat szeretik (ha nics, hát keltenek), a szocialista kádereknek a szoc.reál volt meghatározva annak idején. Ezt nagyon megúnhatták, mert a "függetlenné" vált ex-szoci káderek ma nagyívebn tesznek a közösségre és a valóságra (vadkap.-irreál).
Azt teszik, amit a kiadójuk elvár tőlük, néha még túl is lihegik - de ez nem újdonság.
Ha valaki kérdőre vonja őket, fel vannak háborodva, persze a "SZAKMA" nevében. Aki meg meri kérdőjelezni a szakma függetlenségét, abból rögtön első számú közellenséget csinálnak - mindezt a demokrácia védelmében. De jaj a demokrácia ellenségének. Azzal szemben tehát minden megengedhető (meg is engednek maguknak mindent). Megvédik a fiatal demokráciát, - meg a kiváltságaikat. Itt már csorbát szenved a szabadon gondolkodás, a szabadelvűség.
A fejlett Ámerikában csak annyi történt, hogy egy elnökjelölt nem tartotta magában a véleményét. Ez csak akkor lenne baj, ha emiatt elveszítené a választást?
A kérdés, hogy miért kellene szeretni őket? Miért akarják előírni másnak, hogy mi legyen a véleménye? Hát nem ők küzdenek a szabad véleményalkotás szabadságáért a leghangosabban?
Nem lehet egy lapon elíteni ezt nagy íróink hírlapírói tevékenységével (sem a tartalmában, sem a stílusában).
Kedves Ámber, mondod, hogy
„Szal az egy kicsit túl király munka lenne, hogy azért keressen valaki (nem is kis) pénzt, mert elmondja, úgy kábé, amit gondol.„
Az íróság . erről szól.
Gondol, lát, érez, tapasztal valamit a pasas, keres hozzá formát, műfajt, szavakat és leírja.
Nagy íróink közül sokan szívesen vállalták a hírlapírást, megélhetés gyanánt is, de szakmailag is vállalhatták. Mikszáth, Kosztolányi makszimálisan vállalhatta.
Más kérdés, hogy valaki jó író vagy gagyigyár.
Megint más: aki ma a sajtóban bármely politikai erőnek lefekszik, elqrvul kvázi, annak annyi. Azt a lapot nem veszik, azt a szerzőt, orgánumot lefikázzák minden index-topicon. Kivéve az övéi, azok szeretik, ha ugyanazt a baromságot szajkózza, amit ők hallani akarnak. De ez sekély kéj, nem akarnám kiprószálni mennyire az.
