Amit a cím állít, nem fogadnám el. Eszerint a történelem az, ami történt, de ez igen naiv definíció. Az evolúciótörténet tanulmányoz mindent, ami történt, a történelem szerintem a politikai diskurzus eredményeként jött létre. Vagyis a történettudomány a politikai diskurzus történetét tanulmányozza.
Azt vetném fel, hogy mikor kezdődött a történelem? Az angol wikipédia szerint ie néhány ezer évig "prehistory" volt, amit a magyar wikipédia viszont őskornak mond. Ez stilárisan jobban belesimul az utána zajló fejleményekbe. Nekem egy köztes megoldás tetszene, amely már egyértelműen a mi elődeinkről szólna (nem a neandervölgyiekről pl.), de nem vár el látványos régészeti emlékeket tőlük. Az olyan döntéseket is már politikainak tekintem, hogy pl. melyik törzs merre vándoroljon, következménye tehát történelem.
Szeretnék egy oldalt a figyelmetekbe ajánlani, ez egy történelmi oldal, nagyon érdekes, sok mindent meg lehet találni rajta, ami biztos mindenki érdeklődését fel fogja kelteni..
Bár a topik a történelem meghatározásáról szól, mégis némileg mellékszálon a történelemtanítást szeretném megvédeni, főleg azért, mert azt hiszem, kezdenek különböző fogalmak összekeveredni. Van a történelem: maguk az események, amik valahogy lezajlottak és a tudatunk, ami feldolgozta őket. Van a történelemtudomány: egy meghatározott mesterség szabályokkal (pl. forráskritika), elméletekkel és iskolákkal (a pozitivizmustól a posztmodern irányzatokig) és részben megkövetelt tárgyi tudással (ahhoz, hogy a történelemtudományt művelhesse valaki, azért többnyire még mindig kell a történészdiploma, amihez többek között le kell tenni azokat a szigorlatokat, amik elméletileg mérik ezt a tárgyi tudást.) És van a történelemtanítás, amit kár lenne megszüntetni.
A középiskolai történelemtanításnak nem az a célja, hogy a gyerekek fejébe minden lehetséges információt beletöltsünk (ez nem is lehetséges), de első lépésként mégis ezt kell tenni (mint ahogy, ha nyelvet tanulunk, megtanuljuk a szavakat, a nyelvtant - ezek lennének az évszámok, a fogalmak, a földrajzi helyek). Azt sem képes megtenni, hogy minden lehetséges nézőpontot megmutat: sok dolog kimarad, de ha jó az oktatás (a tantárgy tanterve, a hozzá kialakított didaktikai módszerek, a tanár stb.), a diákok egy olyan képet kapnak, amit később ki tudnak egészíteni, át tudnak alakítani (lsd. a kábítószeres és Umberto Eco-s példát). A történelemtanítás végső célja tényleg az a közhely, hogy a gyerekek gondolkozzonak (pl.eszmékről, a társadalomról, a társadalomban lezajló folyamatokról), amihez segítséget nyújt az iskolai oktatás. Ha a tanár csak annyit csinál, hogy logikusan, az összefüggéseket bemutatva elmondja az anyagot, már megvalósul ebből valami. Emellet a tanárok többsége a diákok aktív közreműködését is eléri: pl. forrást olvastat, térképet elemeztet és megbeszélik közösen az osztállyal, folyamatosan kérdez és jó esetben kérdez a diák is (ez lenne a most mindenhol hirdetett kompetenciafejlesztés). Szerintem nem baj, ha kimarad rengeteg ismeret és esemény, de akár nézőpont és összefüggés is, ha a gyerekek azt látják, hogy folyamatosan, fokozatosan megértik a történelmet (bármi is legyen a történelem.) Tudom, hogy a történelemtanítás nem tökéletes, de a lesajnálása vagy a megszüntetése nem megoldás.
"Non vitae, sed scholae discimus..." Non vitae, sed >>ministerium<< discimus... Nem az életnek, nem az iskolának, hanem a minisztsztérium önkényének/önkénnye szerint tanulunk, felvételizünk...:(
A történettudomány nem tudja rekonstruálni egy régi kor valóságát, csak a források alapján tud megirni valószinüsithető verzókat. (Kivéve a legújabb kor történetét, de az meg már nem is történetirás hanem szinte újságirás.)
Nagyon jók vagytok, s csak mélyiteni szeretném a letört darabba turkállást, ami letörhetett az egészből, mert ha nem tört volna le, elmulhatott volna? Most hótra, vagy csonkra, (vissza lehetne csinálni?) vagy jót vagy semmit, szokás mondani? Magam, ami kellemetlenen mentem át, muljál el, vagy dödölj meg,- letöröm magamból, vagy le törlöm,- mondom magamba is, de igy is, ami elmult, hallattlan fájdalom? Szerintem még rosszabb, ha szép emlékekkel társul, nemigaz?
Feltéttlen a magyar csudásan érdekes nép, mert ami történt vele, az rémállomnak is hajborzongató, most mégis, ha tüzetesen belenéztek a más népek történelmébe, azt kell mondanom, ezek csak vótak, mig a magyarok vissza tudnak menni a boldog vadászmezőkre, s egyáltalán nem élték ki magukat, s a szerencsétlenségünk, (aha, benne vagyok én is?) csak mégjobban az aggancsos üzésére késztet bennünket?
Biztos emlékeztek a Hunor - Magor mondánkra, amivel kezdődne a földi kalandozásunk? Vajon mit keregetünk, keresünk itt? Multunkat?
Na benne van-e a szóba, valami töredék, s hogy lehetne másképpen, mint hogyan volt az egésznek a része, az egészet (igazság de magyar?) megismerve, kibontani, hogy mi is hát az igazság, a töredékekből is, összaragasztva?
" A legfontosabb a gondolkodás tudománya. Bevált módszer a logika."
Bizony, ha a történelem tanulása közben az emberek elgondolkodának, hogy ez a történelmi esemény miért is történt így - lehet, hogy nem hinnék el automatikusan az iskolai történelemkönyvet. Tele van logikátlansággal, főleg a 20. század táján.
Azóta átrágtam magam rengeteg történelmi témájú könyvön, de volt olyan szerencsém, hogy azonos történelmi eseményekről több könyvben is olvastam - természetesen a legtöbbször egyik sem egyezett meg a többivel - aztán döntsem el melyik is az igaz. De ha végig tudom gondolni, hogy a másik könyvben még ezt meg azt az adatot is hozzáírták, hivatkoztak tanúkra, meg jelentésekre, talán ki lehet bogozni a legvalószínűbb verziót (és természetesen nem biztos, hogy ez az igaz).
Az meg szerintem lényeges, hogy mikor ez a király uralkodott itt, akkor ki uralkodott a másik országban, mert ettől fontos nemzetközi események múlhattak.
De hogy csak erről szóljon egy vizsga, az már nevetséges! Azért néhány alapfogalmat megkérdezhetnének: jobbágy, földesúr, demokrácia, diktatúra, rabszolgatartás, polgári forradalom, reformáció, felvilágosodás, kommunizmus, nácizmus (lehet, hogy nem tetszik, de hát létezett!)...meg lehetne még sorolni. Ezek alapfogalmak, erről is szólnia kell a történelemtanításnak és vizsgának. Ez volna a magistrae vitae szerintem.
Természetesen ehhez nem csak a fogalmakat kell megtanulni, hanem azt is, hogy ezek miért jelentek meg, mik voltak az okai, és milyen korban, milyen körülmények között léteztek.
Konszenzus lehetne köztünk ha kijelentenénk, hogy leghatásosabban viszont azt a történelmen lehet csiszolni.
Annyi a tévedés, hamisítás, félre értelmezés körülötte, hogy sikerélmények mellett lehet a józan paraszti észhez szükséges tudnivalókkal felvérteződni.
Nem, nem a töri a legfontosabb tudomány. A legfontosabb a gondolkodás tudománya. Bevált módszer a logika. Fontos, hogy tudjuk, mit honnan tudunk - vö. ismeretelmélet. Ez akkor van edzésben, ha valami tényleg tudománnyal foglakozunk, pl. fizika, vagy akár szisztematikus hibakeresés. Ha itt megismertünk kellő számú buktatót, akkor van alapunk szűrni. Persze eddigre már illő némi törit is magunkban tudni.
És még valami. Megkockáztatom, hogy az (adott tárgyban) gondolkodó amatőr sokkal közelebb van a történészhez, mint pl. a (másik amatőr a) fizikushoz. Előbbi esetben sokkal több a jól feltett kérdés, utóbbi esetben már az is igen ritka (olvassatok bele a tudomány topicokba, ha nem hiszitek). Pedig nem állítható, hogy a társadalom működése egyszerűbb lenne, mint statikus szerkezeteké, vagy elektronok világáé.
De olvassuk. ÉS emellett alakítsunk ki "hihetőségi szűrőket". Persze nincs biztos módszer, hisz a közvetlen tapasztalás nagyon kis hányada az olvasásból megszerzett tudásnak, így könnyen bemegyünk a történelemhamisítók utcájába. És próbálgassuk elgondolásainkat a többieken. Erre jó a fórum is.
Hogy mi értelme átírni? Hát mi értelme gyakorolni a hatalmat? Ennek a része a tört. átírása is, az ideológia és a döntések megindoklása miatt.
És főleg ma van értelme, amikor egyre több info cserélődik elektronikusan. A technikai lehetőség ráadásul ma sokkal egyszerűbbé (megvalósíthatóbbá) teszi Orwell még papíralapú ideológiai uralmat írt le, mi már fejlettebb - mert papírkorlát nélküli -módszert használhatunk. Nem kell begyűjteni az újságokat, csak pár szerveren átírni a megfelelő file-okat. Úgyis mindenki a netes archívumokban keresgél, ÉN IS, ha pl. újságról van szó. Ill. esetleg a régieket a user gépein olvashatatlanná tenni (pl. inkompatibilis szövegszerkesztő...)
Ami meg a levéltárakat illeti, Laszlo000 igazat ír. A tanúk szűrhetőek, megkeverhetők, legtöbbször kis szegmenseket látnak. Továbbá: Levéltárba elhelyezek egy, az én változatomat erősítő iratot: máris 10-0 helyett 10-1 lesz. És így tovább. Marad a világnézeti, hihetőségi alapon való szűrés.
És egy fontos momentum: Nincs végtelen időd és agykapacitásod. Ezért majdnem semmit sem fogsz elovasni az eredeti anyagokból. Még az egy körben szűrtekből sem (pl. Ungvári K.)
OFF A fentiek ellenére, vagy épp azért Nekem ez utóbbit, úgy érzem, át kéne néznem, mégha esetleg pártos is a szerző Ha ezt észreveszem, úgyis szűrni fogok ON
És igaz: Az emberek legnagyobb részét nem érdekli, nem szűr (nem tud és-vagy nem akar), ker.TV-k a proliknak, ideológiai művek,újságok a párttagoknak (Orwell beosztását használva), stb. De ez az orwelli világképp felé tett lépés, nem pedig egy akkor-ma már ellentétpár
A már megtörtént eseményekből, és azok prezentálásából, prezentálási módjából rengeteg tanulság vonható le a mai mindennapi életre. A történelmi folyamatok tanulmányozásával átfogóbb ismereteket szerezhetünk napjaink hatalmi berendezkedéséről, a hétköznapi életünket befolyásoló döntések mozgatórugóiról, segíti a tisztánlátást közéleti politikai kérdésekben. A történések ok-okozati viszonya viszont sajnos nem vizsgálható a fogalmak, évszámok ismerete nélkül, ezek jelentik a beugrót a mélyebb tudáshoz. A történelem tanulmányozása kétélű fegyver. A hatalomban levők számára eszköz és önmegvalósítás, a vezetettek részéről alkalmasint csak frusztrációs forrás a rálátás a folyamatokra. Véleményem szerint tanítási módja nem nyit távlatokat, hisz ez egyik rezonnak sem célja. Ők használni szeretik.
".....mű levéltári adatokat és visszaemlékezések százait tartalmazza. Ezetete vajh hogyan lehet (lehetne) meghamísíani? "
Lehet hamisítani ezeket is. A levéltári adatokat mindenképpen, hiszen megeshet, hogy az iratok már a keletkezésük korában is hamisak voltak.
A szemtanúk visszaemlékezéseit már nehezebben, de mondjuk van száz szemtanúnk, az mind a száz másképp emlékszik az eseményekre, de talán van tíz, aki úgy látta, ahogy mi szeretnénk. Vagy nem láttak mindent, de amit láttak az beilleszthető abba amit szeretnénk az olvasóval elhitetni. A másik kilencvenet meg nem hozzuk nyilvánosságra. De a levéltári iratoknál is működik ez a verzió. A szovjetek is valahogy így írtak történelmet.
"Hát mi értelme így átírni a törit???"
Mondjuk a politikusok választási győzelméért, vagy azért hogy az emberek elfogadják azt a rendszert amiben élnek. Az emberek többsége tényleg a tévében informálódik, de gyerekkorában az iskolában tanulja a történelmet. A legtöbb át se gondolja mit tanul, hanem automatikusan elfogadja. De így tanultak törtémelmet a poltikusok meg a tévések meg még a töritanárok is. Aztán később meg magyarázhatod neki, hogy nem is úgy történt a dolog...Ami egyszer bekerül egy könyvbe, azt elhiszik még évtizedekkel, évszázadokkal később is, hiába van mondjuk egy rakás bizonyíték arra, hogy ez a bizonyos esemény nem is úgy történt.
"És akkor ne olvassuk a saját történelmünket?"
De, olvassuk, dene csak egy könyvet, amit aztán automatikusan az egyetlen igazságnak hihetünk.
Több művet el kell olvasni, mert minden szerző a saját igazát akarja elhitetni, de mindegyik tévedhet, vagy akár hazudhat is. Egy írást sem szabad automatikusan elfogadni. Én már olvastam olyan könyveket, amelyik az angol és amerikai történelemhamisítókról rántja le a leplet, közben meg a szerző maga is hamisít (vagy csak téved egyes dolgokban).
Hát igen.
És akkor ne olvassuk a saját történelmünket?
Egyébként meg az olyan múvek mint "Ungvári Krtisztián Budapest Ostroma" c. álalam nagyra tartott mű levéltári adatokat és visszaemlékezések százait tartalmazza.
Ezetete vajh hogyan lehet (lehetne) meghamísíani?
Meg minek is mert egy Orwelli doktrimában lenne értelme de ma már?
Az emberek többsége,avagy jó réste úgyis azt kajollja ami a ker.tévékből jön.
Hát mi értelme így átírni a törit???
A történelem valóban nem az, amit felsoroltál. Illetve az is történelem (évszámok, fogalmak) de véleményem szerint ez csak egy szegmense.
Én már 4 éve erettségiztem, nem történelemmel tanultam tovább. Középiskolában nem szerettem a történelmet, pontosan az általad felsoroltak miatt. Azóta viszont sorra olvasom a történelmi témájú könyveket. Amikben nem csak évszámok és fogalmak és "mettől meddig uralkodások" szerepelnek, hanem annál sokkal több. Korképek, társadalom-leírások, mindennapi élet az adott korban stb.
Ezekről is kellene hogy szó essen a történelemórákon. Szerintem.
"...Olyan történelmet láttam, melyet nem megtörtént események alapján írtak, hanem annak alapján, aminek különböző 'pártvonalak' alapján történnie kellett volna..."
"...Tudom, divat arról beszélni, hogy az írott történele legnagyobb része valmiképp hazug. Hajlamos vagyok az tgondolni, hogy a történetírás legnagyobb része pontatlan és részrehajló, de csak a mi korunk vonja kétségbe, hogy egyáltalán lehetséges a valóságnak megfelelő történetírás.
A múltban az emberek szándékosan hazudtak, vagy öntudatlanul kiszínezték azt, amit írtak, esetleg harcoltak az igazság ellen, jól tudva, hogy sok mindent meg kell hamisítaniuk.
De minden esetben hittek abban, hogy a "tények" léteznek és többé-levésbé felderíthetőek. A gyakorlatban pedig nagyon sok tény volt, amiben egyetértettek.
Ha az ember elovassa pl. az elmúlt háború történetéről az Encyclopaedia Britannica-ban írottakat, láthatja, hogy az anyag igen tekintélyes részét németből vették át. Egy brit és egy német történész számos kérdésben nem értene egyet, közük alapvető fontosságúakban sem, de még mindig maradna tekintélyes mennyiségű semleges tény, melyet egyikük sem vitatna.
Az egyetértésnek ezt a minimumát pusztítja el a totalitarianizmus azzal a feltétellel együtt, hogy az emberi lények egyazon faj tagjai"
És így tovább
Idézet G.Orwell: Esszék/Visszatekintés a spanyol polgárháborúra, 1943
Magam részéről hozzáteszem, hogy most inkább a hagyományos hazugságok korát éljük. De ebben nem lehetek biztos. A marketing- és propagandatudomány sokat fejlődött.
A módszerekről való gondolkodásban segíthet a fenti szerző tanulmányozása. Mivel ő volt minden: újságíró, szegény csak csavargó, BBC háborús hírelemző (=propagandista), hadd ne soroljam tovább.
Aki tudja hogy készül a Túró Rudi - ezért nem eszik belőle.
1. évszámok helyett inkább nagyjábóli elhelyezés kellene. Ezt az (5) ben írott kérdéssor részben teljesíti. Igaz, kevés kérdésre tudnék pontot érően válaszolni, noha töriben tájékozott amatőrnek tartom magam (és nem 3 évvel az érettségi után).
Mondjuk az utolsó Osztrák-M Cskir. halála ROSSZ kérdés, ui. nem egyértelmű, hogy királyként kellett-e meghalnia vagy jó-e lemondottnak, és ez jelent vagy 40-50évet (lévén Ferencjóska/IVKároly - nem mindegy). Műszakiként azt mondom, hogy jellemző humán slendriánság...
2. Mögöttes folyamatok. A töri (tahát középiskolai és NEM egyetemi szint) tanítás alkalmatlan a korabeli mindennapi élet bemutatására. Ennek több oka van.
a. Idő - Más tárgyra is kell
b. Szemlélet - a tájékozódási pontok nélkül semmire nem mennének a diákok. Ez pedig vmi hasonló, mint a "nagyjábóli elhelyezés" - azaz a mai alapozó "töri"-hez hasonló.
c. tudományos technikai szint, és a belőle következő lehetőségek - ld b., súlyosbítva némi természettudományos szemlélet igényével
d. haditechnikai (harcászat-hadászat) szint - ld b., de c. is érdekes
Ezenkívül kellene némi társadalmi működés-tan (jobb híján szociológia), de ez a tudomány valahol ott jár, mint a fizika Galilei előtt kicsivel (mondjuk Roger Bacon)
Ugyanis nem tudja a sok bejövő adatot (élt, harcolt, lehtséges irányok/stratégiák) egy kevés taggal leírható, de működő modellé redukálni. Tudom, a világ bonyolult...
Képzeljük el, ha fizikai erőtant esési-idő/magasság táblázatokkal kéne leírni a "frappáns" képletek helyett...Ennél már csak a repülési-esési hajlam jellegű modellek voltak kevésbé gyümölcsözőek (analógia - nemzeti karakter és tsai kizárólagosan alkamazva)
A mögöttes folyamatokhoz persze nem csak a mindennapi lét, a technika, a hadsereg, a hatalomgyakorlás NAPI (és persze általános) módja tartozik.
Ha olvasunk az utolsó 250év titkosszolgálati, fedett műveleti, gyarmatosítási technikáiról, bizony azok is. Ezt pl. belevehetnék a "töribe" is.
Messze a teljesség igénye nélkül:
Drogháborúk - Kiérti a "töri" alapján a XIX.sz.-i Kínát, vagy a mai Kolumbiát
Javasolt Bayer István: Drogok történelme)
Indián háborúk - "Anglia-Franciao. worldwide" XVII-XVIII. egyik fejezete
(Javasolt: james F. Cooper úr könyvei - a kaland-motívum nélkül, más is biztos van, énnekem nem jut eszembe)
Ki a csuda érti a pápaság császárság XI-XII. sz. harc lényegét? Nem kétpólusú volt!
Az apátságok, mint "független" központok...Olvassunk Umberto Eco-t.
Ki érzi át a töritanulmányok alapján, hogy a kora-középkori (VIII sz. körüli) Európa némi túlzással "egy büdös, sötét disznóól" volt? Mert nem volt senki hatósugara néhány napi járóföldnél nagyobb (nem is mentek hát). Csak a jelzőt tanuljuk!
A régi Rómát is azért "értjük" csak, mert "mindent" dokumentáltak. (Persze az ért/het/i, aki sokat tanult róla - nemcsak törit, mint sajna én is)
Ami meg a felvételi szűrést illeti: jogosak az alant leírottak. Azzal főzünk, amink van.
Ühüm.
Idézet a közgáz-felvételiből. Mennyire része ez az általános műveltségnek, mennyiben segíti saját szakmájának történeti távlatú helyes értelmezését?
Íme:
1.)
a) Mikor (év) indult az első szervezett keresztes sereg a Szentföldre?
b) Mikor (év) alapították a keresztesek a Jeruzsálemi Királyságot?
c) Mi a neve a nyugati keresztesek által a Bizánci Birodalom romjain alapított államnak?
d) Hol és mikor (év) szenvedett vereséget a keresztes háborúk idején alakult Német Lovagrend a lengyel-litván hadseregtől?
2.) Ki volt a török szultán, amikor
a) véget ért a százéves háború?
b) VIII. Henrik szakított a pápával és magát nyilvánította az angol egyház fejévé?
c) Alba herceg kivégeztette Egmont és Hoorn grófokat?
d) Kara Musztafa serege megfutamodott és Bécs felszabadult az ostrom alól?
3.)
a) Mikor (év) írta alá Anglia az amerikai függetlenségi háborút lezáró békét?
b) Ki uralkodott ekkor
1. Franciaországban?
2. Poroszországban?
3. a Habsburg Birodalomban?
4.) Hogyan mondják idegen eredetű szóval
a) a papok és szerzetesek kötelező nőtlenségét a római katolikus egyházban?
b) a rendi gyűlést Magyarországon?
c) a nem nemesi származású értelmiségieket a reformkori Magyarországon?
d) más állam fennhatósága alá tartozó terület katonai megszállását?
5.) a) Meddig (év) volt kormányon a Szabadelvű Párt Magyarországon?
b) Ki (vezeték- és utónév) alakított kormányt ezt követően?
c) Ki (vezeték- és utónév) követte őt a kormány élén?
d) Mikor (év) került kormányra a Nemzeti Munkapárt?
6.)
a) Mikor (év, hó) lépett trónra Ausztria-Magyarország utolsó uralkodója?
b) Mikor (év, hó, nap) kiáltották ki a köztársaságot
1. Ausztriában?
2. Magyarországon?
c) Hol halt meg az utolsó osztrák császár és magyar király?
7.)
a) Mikor (év) fogadta el a békekonferencia a Nemzetek Szövetsége Alap (Egyezség) okmányát?
b) Hol (város) volt a szervezet székhelye?
c) Melyik volt a két fő szerve?
d) Mikor (év) vették fel Magyarországot a Népszövetség tagjai sorába?
8.)
a) Ki (vezeték- és utónév) lett az Ideiglenes Nemzeti Kormány elnöke Magyarországon?
b) Kik (vezeték- és utónév) követték őt - sorrendben - a kormányok élén 1952 nyaráig?
1.
2.
3.
4.
Hát, ezt talán olyanoktól kellene megkérdezni, akik kitalálták...
Egyébként szerintem (de ez teljesen csak magánvélemény) azért van szükség pl. a közgázon a történelemre, mert az ad valami olyan plusz tájékozottságot, műveltséget ( pl. hogy valamennyire átlássa, egyes gazdasági -politikai döntéseknek milyen hatása volt a múltban), amit a diák talán közvetlenül soha nem fog használni, de a szemléletén, világhoz való hozzáállásán alakít. Ahhoz, hogy valaki jó szakember legyen, nemcsak a szorosan szakmai dolgok tartoznak hozzá, hanem az ilyen kézzel nem fogható dolgok is. Mivel a közgáz most divatos hely, jó lehetőségei vannak annak, aki elvégzi, tegye meg az egyetem, hogy kiválasztja azokat a diákokat, akik erre a plusz tudásra/erőfeszítésre is képesek.
Az idegen nyelv tudása meg létszükséglet, azt úgyis megtanulják...
Egyébként szerintem azzal, aki igazán jó, a felvételi nehézsége, esetleg a fölösleges dolgok megtanulása nem fogja megutáltatni magát a történelmet. :-)
Clea
És ezt mind el is fogadom.
Viszont: ha a felvételinek a lényege a szelektálás, akkor miért egy - szerinted is - szubjektívan értékel(het)ő tantárgyat kell beugróul kiválasztani? Miért nem csak a matematika pl. a közgázon a felvételi? Vagy miért nem egy nyelv, hiszen ezerszer több haszon lehet ebből, már a tanulmányok ideje alatt is (vö.: idegen nyelvű szakirodalom, külföldi szakmai gyakorlat stb.)
Egyébként, ha megnézzük az idei közgáz felvételit, még azt sem mondhatjuk, hogy gazdasági kérdések voltak túlsúlyban. Így aztán nem is tudhatjuk meg, hogy a majdan felvettek tudnak-e értéktöbbletről, merkantilizmusról, szabad versenyről képet alkotni?
Szóval úgy érzem: a felvételikkel szinte megutáltatnak valamit, ami pedig oly kellemes dolog lehetne...
Jogos a kérdésed, a történelem szerintem sem abból áll, hogy évszámokat, és fogalmakat tudjunk. Meg aztán (saját tapasztalatból is mondhatom) ez a tudás három évvel az érettségi után már csak nyomokban létezik (hacsak nem ezzel foglalkozik valaki), később meg már annyira sem. De a felvételin nem is azért ezt kérik számon, mintha olyan fontos lenne, hanem mert ez jól mérhető, alap a differenciálásra. A humán tantárgyak értékelése így is nagyon szubjetív, és valahogy mégiscsak rangsorolni kell a jelentkezőket. Ez persze nem jelenti azt, hogy jól van így, de sok esély nincs a változásra.
A történelemtanítás célja szerintem (teljesen laikusként, annyi közöm van hozzá, hogy mindig szerettem a történelmet) az kellene hogy legyen, hogy
a diákok valamiféle képet kapjanak a régi korokról, el tudják képzelni, hogy milyen is lehetett akkor az élet, miért, és hogyan változott az idők folyamán
tudják, mi az alapja, eredete a mai társadalmaknak - vallási, gazdasági, politikai szempontból. Ez szerintem kell ahhoz, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világban.
Ehhez persze kell némi tárgyi tudás, de a napra pontos számonkérés tényleg fölösleges. Az érettségin talán nem is kérik, ott inkább arról kell számot adni, hogy van-e valami képed világ folyását befolyásoló főbb eseményekről, amit történelemnek neveznek.
Clea
