Ez a Hájder csak ne írkáljon!
Ismerjük jól őtet, tuggyuk, hogy mire törekszik!
Saját bőrünkön érezzük a hozzá hasonlók ügyködésének következményeit.
Ó, bárcsak Szászi Júliából volna több! :-)
Nem vagyok biztos benne, hogy fütyülnünk kéne azoknak a véleméyére és aggályaira, akiket hátrányosan érint a miáltalunk megálmodott út. Talán, ha meg tudnánk győzni, őket félelmeik alaptalanságáról, akkor ők is támpgatnák ügyünket. Csak hát nem lehet meggyőzni őket, mert nincsenek rá érveink. Hiszen mi is nagyon jól tudjuk, hogy igen jelentős társadalmi rétegek számára katasztrófa az EU-csatlakozásunk. Nálunk is, és nyugatra is vannak ilyen embercsoportok, de az ő félelmeikre sehol sincs válasz. Talán ennek tudható be, hogy ezek után, ha van politikai tömörülés, aki elvállalja eme csoportok védelmét, az ilyen tömörülésnek felmegy az ázsiója. (ld. Haideréké)
"Ha a munkaerővándorlás teljesen liberalizált lenne, és a magyar munkaerő megszállná Ausztriát, akkor biztos fellángolna a magyar ellenesség, a magyarok meg utálnák az
osztrákokat."
Vagy mégsem lángolna fel a magyar ellenesség, úgy általában az osztrákok részéről. S lehet, hogy a magyarok sem utálnák úgy általában az osztrákokat. De ha lennének - vannak - is bizonyos számban ilyen emberek, nem hozzájuk kell igazítani az EU-csatlakozás ütemét, igaz?
Köszi :)
Egy dologban nem értünk egyet, történetesen abban, hogy egy napilap - meg mindenféle sajtótermék - ne variáljon, irja a lehető legszorosabban azt, amit a nyilatkozó mondott, ha "közelitet", akkor azt, ha "elérit", akkor azt, ha "hozzávetőlegeset" akkor azt. Szerintem ez az alapvető kritériuma annak, hogy egy sajtóterméket "hitelesnek" lehessen nevezni.
Vitaember,
Valami azt súgja, hogy ezt nem nekem cimezted, ha mégis, akkor olvass el újra, pont azt mondom, hogy 70 nem egyenlő "hozzávetőleg 70-nel", stb...
gedeon_2001,
Túlélem. Fő az őszinteség. :)
Szerintem maradjunk annyiban, hogy hozzávetőleges nagyképűséggel azt akartam mondani, hogy nevetségesen bárgyúnak tartom, mikor emberek olyanokat mondanak, hogy "hozzávetőlegesen megközeliti=megközeliti=eléri". Ez nyilvánvaló ostobaság, de egyesek horribile dictu még érvelnek is emellett...
Abban viszont teljesen egyetértünk, hogy Haidernek ez a kijelentése - hozzávetőlegesestül, vagy anélkül - nem azt jelenti, hogy türelmetlenül vár minket az EU-ban, de ennek ellenére a mondat két verziója nem felcserélhető.
Székkutassal ellentétben példádat sem szellemesnek, sem jónak nem tartom. Még abban sem vagyok biztos, hogy mit akarsz vele mondani. Mert miután nem egy konkrét beírásra válaszoltál, hozzászólásodat akár úgy is lehet érteni, hogy szerinted, ha csak hozzávetolegesen közelítjük meg az osztrák átlagbért, akkor bent maradunk a cellában, vagyis kívül az EU-n. Ha igy gondoltad, szándékaid szerint én nem tartozom a gyengébbek közé, és szekértáborice mellettem véltél érvelni. (ha nem is a logika szabályai szerint.) De én inkább arra tippelek, hogy hozzávetolegesen tudod, mit jelent a szemantika, és azt akartad figyelemreméltó nagyképuséggel a nagyérdemu tudomására hozni, hogy a "hozzávetolegesen" határozószó kihagyása egy mondatból súlyos hamisítás.
Nos. Az átlagbér olyan változó, amely egy skálán nagyon sok - elvben végtelenül sok - értéket felvehet. Ilyen még például a testsúly, a testmagasság példának okáért. Aztán vannak dummy variable-ök. No-férfi. Tud úszni- nem tud úszni. Eléri a kulcsot a fogoly-nem éri el a kulcsot a fogoly. A dummy variable-ök kezelése a statisztikában külön tudomány. Igaz: aki majdnem tud úszni, az nem tud úszni. De aki hozzávetolegesen 183 centi és 78 kiló, az lehet 180 centi és 80 kiló, de nem lehet 146 centi és 63 kiló. (Hozzávetolegesen húsz százalékot igyekeztem levonni.) Tehát nem dummy variable-ök esetében van értelme azt latolgatni, hogy mit jelent a "hozzávetolegesen", hogy mekkora hamisítás egy mondatból kihagyni ezt a határozószót. Az engem kapásból lezsidózó és/vagy lehülyézo olvtárs szerint Haider 70-80 százalékos osztrák átlagbért gondolt "hozzávetolegesen azonosnak" az osztrák átlagbérrel. Honnan tudja? Mi szól az ellen, hogy 99 százalékot gondolt annak? Sot, Haider számtalan más megnyilatkozásából tudható, hogy kívül akar bennünket tudni, és olyan kritériumokat fogalmaz meg, amelyek garantáltan teljesíthetetlenek. Egyébként a hetven-nyolcvan százalék is teljesíthetetlen 2003-ig. Vagyis mire ez a huhó.
Eszemben sincs a Népszabadságot védeni. Gusztustalan lap, bár nem olyan bestiálisan buta, mint a Napi Magyar Nemzet. Botrány Oplatka cikkének meghamisítása. De ez a Haider-interjú nem volt az. Haider megerosítette ebben a levélben, hogy o azt gondolja, amit a Népszabadság szerint mondott. Aki mást olvas ki belole, az hozzávetolegesen hülye.
Üdv.: Gedeon
Szellemes a példád, és jó is, úgy általában.
Egy politikai napilapban megjelenő interjúra a szemantika szabályait azonban kár lenne, ilyen mereven alkalmazni. A diplomáciában is csak utólagosan szokás egy-egy vitatott (ám korántsem véletlenül elkottyantott) kifejezést magyarázgatni. (vagy rákenni az egészet a fordítóra! :-))
Haider pedig csak azért írt Orbánnak, -enyhítve a választási győzelem hevében tett, bennünket negatívan érintő kijelentéseit- hogy így fejezze ki elégedettségét, az Európát "megbotránkoztató" baráti kézfogásért.
Na, akkor egy kis szemantika a gyengébbek kedvéért:
Tegyük fel hogy X be van zárva egy rácsos cellába, a zárkaajtó kulcsát pedig ledobják a földre a rácsoktól bizonyos távolságra.
X persze ki szeretne menni, és kotorászik a kulcs után.
Ha kezével megközeliti a bilincskulcsot, akkor benn marad a cellában. Ha hozzávetőlegesen közeliti meg, akkor is.
Ha viszont eléri, akkor ki tudja nyitni az ajtót, mert megvan a kulcs.
Pusztán ennyi a különbség.
Aki újságiró, annak ezzel hozzávetőlegesen illik tisztában lennie.
Meg azért másnak is.
Kérlek borogasd a fejed hideg vízbe mártott törülközovel. És akkor se forrjon fel az agyvized, ha hetven deka - "hozzávetoleg" egy kiló - bélszint kapsz a hentestol, amikor egy kilóért fizettél.
Nem vagyok Gedeon bácsi, és nem Izraelben élek.
Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem tartom viszolyogtatónak a beírásodat.
Gedeon
Haider állítása és Szászi fordítása a lényeget tekintve ugyanaz.
8-10 szeres különbséget ledolgozni 20-30 %-osra, annyit jelent, hogy nagyságrendileg "felzárkóztunk" Ausztriához.
Haider politikus és nem patikus, mielőtt beszél, nem szokása a mérlegelés. Annál inkább, az utólagos "visszamagyarázás".
Torgyáni frazeológiával azt mondta, hogy ha rajta múlna, Magyarország "sohanapján" társulhatna Európához!
Úgy gondolom, hogy ez a topic nem Haiderről vagy Magyarországról szól, hanem szerves része, egy hetek óta egyre erősödő, a Népszabadságot lejáratni szándékozó jobboldali kampánynak.
Vajon ettől várható, hogy tartalmában, minőségében, esztétikumában, hamarabb felzárkózik hozzá valamely jobboldali sajtótermék? Nem hiszem.
Én inkább Lenint idézném: "Tanulni, tanulni, tanulni!" Ez eredményre vezethet.
Te ugye nem gedeonbacsi vagy Izraelből? Róla még el tudnám képzelni, hogy a magyar nyelv ilyen értelmezési nehézségeket szül nála... Vagy Te egyszerűen csak megjátszod a hülyét?
Tehát: teljes mértékben kiegyenlítődik akkor, amikor az átlagmagyar bére schillingre annyi, mint az átlagosztráké. Hozzávetőlegesen megközelíti mondjuk egy 30 %-os eltérés esetén, amikor már nem 8-szoros a két ország bérszínvonala között a különbség. Utóbbi esetben már a pesszimistább osztrákoknak sem volna annyi félnivalója az olcsó magyar munkaerőtől.
Haider szerint Haider a következot gondolja: "természetesen elképzelhetőnek tartom Magyarország csatlakozását, amikor bérszínvonala hozzávetőlegesen megközelíti Ausztriáét."
Szászi szerint Haider a következoket mondta: "a szomszédos országokat kizárólag akkor lehet felvenni az unióba, ha elérik a nálunk kialakult bérszínvonalat."
Nem ugyanazt jelenti tartalmilag a két mondat? Hol itt a hamisítás, a csúsztatás, a félreidézés? Akkor is, ha Haidert szavahihetobbnek tartjuk, mint Szászit.
Magyarországnak az EU csatlakozás után érdeke lenne a további bővítés szorgalmazása a határainkon túli magyarság érdekében, hogy a magyar-magyar határ ne schengeni-határ legyen. A kárpátaljai és az erdélyi
bérszínvonal meg nem mostanában fogja elérni az ausztriai szintet. : (
Nem a Népszabadság cikkére akarok, reagálni, hiszen azt, hogy a Szabad Nép/Népszabadság hazudik, negyven éve alatt megyzoktam. Csupán elgondolkodtam azon, hogy vajon Magyarországnak nem okozna-e gondot, egy esetleges román EU-csatlakozás a munkaerő-vándorlás tekintetében.
És lássunk egy kicsit tovább is mint az orrunk hegye. Ha a munkaerővándorlás teljesen liberalizált lenne, és a magyar munkaerő megszállná Ausztriát, akkor biztos fellángolna a magyar ellenesség, a magyarok meg utálnák az osztrákokat.
Végső soron ebben a témában mindenki üdvét szolgálná a lassú lépések politikája.
Irod:"Ehhez képest Szászi Júlia, Haider és EU-bővítés ügyben nincs más cikk a www.nepszabadsag.hu-n"
Az eredeti cikk, amirol szo van, egy interju, februar 12-en jelent meg "Jörg Haider nem teszi szája elé a kezét" cimmel. Idezem a vonatkozo reszt:
"- Az EU-bővítéssel kapcsolatos aggályairól nyilatkozva Magyarországot nem sorolta a felkészületlen országok közé. Az ön elismerő szavai vonatkoznak azokra a területekre is, amelyeken pártja hangsúlyozottan ?óvatosságra? int a reformországok felvételével kapcsolatban?
- Nos, kétségtelen, hogy a szomszédos országokat kizárólag akkor lehet felvenni az unióba, ha elérik a nálunk kialakult bérszínvonalat. Ellenkező esetben a munkaerőpiac liberalizációja hátrányos helyzetbe hozhatja az osztrák munkavállalókat. Ezt a kockázatot senki nem kérheti tőlünk - de ez a különbség várhatóan a hosszabb átmeneti időszak alatt eltűnik majd."
Óriási különbség egy publicisztikában egy vitatható újságírói vélemény megfogalmazása, mint egy külföldi politikus nyilatkozatának szándékos, sajtóbali meghamisítása.
Szerintem a magyar sajtónak is hozzá lehet lassan szoknia ahhoz, hogy nemcsak a belpiacon, hanem külföldön, foleg az EU tagállamokban is számít, amit mond. A belpolitikai célú csúsztatásokra egyre inkább külföldrol is jöhet válasz. De ha sok ilyen mellélövés lesz, az nagyon rosszat fog tenni megitélésünknek, csatlakozási esélyeinknek, bármilyen politikai szinezetü lap is követi el a stiklit. Ebben a tekintetben a jobboldali publicisztikák nyelvhasználata is idönként kifogásolható.
Szerintem kormány- és ellenzéki oldalon mindenki egyetért abban, talán az egy MIÉP-et kivéve, hogy figyelni kell arra, ha az EU-n belül jelentős politikai vezetők bővítésellenes kijelentéseket tesznek.
Mégpedig azért, mert az ilyen állásfoglalásokkal nekünk vitáznunk kell, és elérnünk azt, hogy egyetlen EU-tagállamban se legyen bővítésellenes az uralkodó vélemény. A bővítést ugyanis mindegyiknek ratifikálnia kell.
Ebből az is következik, hogy hosszabb távon senkinek sem használ, ha európai politikai vezetők nyilatkozatait meghamisítják.
A Népszabadság maga ismerte be, hogy tévesen idézte Haidert, a Szabadságpárt sajtóosztályának hitelessége tehát ebben az esetben nem tartozik a releváns kérdések közé.
Számomra magától értetődő következtetés az is, hogy Ausztria bővítés melletti elkötelezettségét támogatni kell. Akármit mondjon Haider. Ha nem mondja, akkor pláne.
Az ellenzék magatartását értem, csak teljesen elfogadhatatlannak tartom. A külpolitikai érdek nyilvánvaló, és mégis arra használják az ügyet, hogy azt bizonygassák, a kormány megint a szélsőjobboldallal játszik össze, és ellentmond az európai értékeknek. Ezzel a kétes módszerrel nyilván választókat akarnak nyerni. Sokkal súlyosabb, hogy ugyanezeket a vádakat külföldön is hangoztatják, és olyan képet alakítanak ki az országról, mintha itt a nácik kormányoznának, akik megtagadják az európai értékeket. Holott pont arról van szó, hogy a kormány az EU-csatlakozás előtti lehetséges akadályokat akarja elmozditani, úgy tűnik, sikeresen.
A Népszabadság féle sorozatos csúsztatások pedig mindehhez szállítják az érveket.
"Olyan feltételt, miszerint Magyarország csak akkor csatlakozhat, amikor Ausztria és Magyarország bérszínvonala teljes mértékig kiegyenlítődött, ebben az összefüggésben nem említettem, az általam mondottakat mégis ilyen értelmezésben adták közre."
Ehhez képest Szászi Júlia, Haider és EU-bővítés ügyben nincs más cikk a www.nepszabadsag.hu-n, csak ez: (Ha volt is másik, már nincs ott.)
Schmid: „Nem a keleti bővítésre”
Haider zsebnapóleonnak nevezte Chiracot
Michael Schmid, osztrák szabadságpárti infrastrukturális miniszter „nagyon
kritikus az EU-bővítéssel szemben”. A miniszter vihart kavart televíziós
nyilatkozatával, amelyben hitet tett egy ma már nem létező, ám két évvel
ezelőtt Stájerországban a bővítést ellenző akcióbizottság céljai mellett.
Susanne Riess-Passer alkancellár, az FPÖ kijelölt elnöke igyekezett enyhíteni
a miniszter szavait, hangsúlyozva: a kormány szabadságpárti tagjai is vállalják
az eredetileg Jörg Haider és Wolfgang Schüssel által aláírt preambulumot,
amely a keleti bővítés támogatását is tartalmazza. Az FPÖ igent mond a jól
előkészített bővítésre – hangsúlyozta a politikus asszony.
Schmid a Népszabadság kérdésére szóvivője útján részletezte álláspontját.
Mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy az idézett preambulumot nem a
miniszterek írták alá, hanem csak Haider és Schüssel, illetve utólag
Riess-Passer. Ami a miniszter állásfoglalását illeti, az a bizonyos „Nem a
keleti bővítésre” elnevezésű akcióprogram tartalmában árnyaltabb volt, mint
a cím, s egy munkáskamarai felmérést beolvasztva inkább az „igen, ha ..”
mellett tett hitet. Schmid két évvel ezelőtt a stájerországi FPÖ vezetőjeként
szívvel-lélekkel támogatta ezt az akciót. Ma is úgy véli, hogy a keleti határ
menti tartományoknak több káruk származik a bővítésből, mint előnyük.
Osztrák politikusként kötelességének érzi időben figyelmeztetni arra, hogy a
keleti bővítés nem paradicsomi állapotokat, hanem valós problémákat hoz. Az
intelemtől nem tekint el, még ha e „jó magaviselet” megnyugtathatná azokat,
akik az Európai Unióban egyszerűen megfeledkeztek a demokráciáról.
Schmid – szóvivője szerint – elengedhetetlennek tartja a bér- és szociális
viszonyok „megközelítő kiegyenlítését”, a csatlakozásra várók
infrastruktúrájának szintre hozatalát. Mint mondta, egy felmérés szerint csak
Stájerországban 15 ezer munkahely megszűnésével lehet számolni, ezért a
legnagyobb gond a csatlakozás időpontja. Két évvel ezelőtt az akkori
kormány jóslatával ellentétben a 2008-at tartotta reálisabbnak.
Frontális támadást intézett minden bírálója ellen Jörg Haider: a pártelnökségről
lemondott karintiai tartományfőnök egy több száz fős rendezvényen Jacques
Chiracot „zsebnapóleonnak”, Klestil államfőt „hitetlen Tamásnak” nevezte,
támadta az osztrák szociáldemokratákat, gúnyt űzött az amerikai elnökből,
fenyegette a hazai sajtót, az Európai Uniót pedig hallgatósága tapsvihara
közepette arra figyelmeztette, hogy „várhatja az osztrák hozzájárulást”. A
kirohanások időpontjában Klestil államfő és az SPÖ elnöke is Brüsszelben
tárgyalt.
"Mindehhez hozzáfűztem azonban azt is, hogy természetesen elképzelhetőnek tartom Magyarország csatlakozását, amikor bérszínvonala hozzávetőlegesen megközelíti Ausztriáét."
Az újság állítólag ezt írta:
"Olyan feltételt, miszerint Magyarország csak akkor csatlakozhat, amikor Ausztria és Magyarország bérszínvonala teljes mértékig kiegyenlítődött, ebben az összefüggésben nem említettem, az általam mondottakat mégis ilyen értelmezésben adták közre."
Tehát áll egy "hozzávetőlegesen meközelíti" összetétel, szemben egy "teljes mértékig kiegynlítődött" összetétellel. (megjegyzem, én nem emlékszem arra, hogy a Népszabadság ezt írta volna - az archívumukban meg nem találom -, de biztos így van. Ha Haider mondja...)
És vajon mit ért azon, hogy "ebben az összefüggésben" ? Vajon milyen összefüggésben lehet még beszélni erről a dologról?
Haider nem mondott semmit, illetve, amit mondott, azzal megerősítette a Népszabadság korábbi cikkét...
A Népszabadságban február 11-én megjelent Jörg Haiderrel készített interjú nagy vihart kavart. A magyar sajtóban folyt polémia híre természetesen eljutott Ausztriába, és az érintett szabadságpárti politikus ezzel kapcsolatban tisztázó levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben cáfolja az unió bővítésével kapcsolatosan neki tulajdonított vitatott kijelentést.
„Ez év február 11-én interjút készített velem a magyar Népszabadság című napilap egyik újságírónője (Szászi Júlia – a szerk.). Ebben a nyilatkozatban többek között szóba került az Európai Unió keleti bővítése, s az a kérdés, hogy ennek révén milyen esélyek nyílhatnak meg Magyarország előtt” – írja Jörg Haider. Majd így folytatja: „Az újságírónőnek elmondtam – amint azt a keleti bővítéssel kapcsolatos összes nyilatkozatomban mindvégig hangsúlyoztam –, hogy a keleti bővítés tempójáról minden tagjelölt maga dönt azáltal, hogy elvégzi a szükséges »házi feladatokat«, illetve teljesíti a feltételeket.
Kifejtettem továbbá, hogy véleményem szerint Magyarország – Szlovénia mellett – már igen erősen előrehaladt a felkészülésben. Ebben az összefüggésben utaltam arra, hogy magától értetődően adódhatnak nehézségek a munkaerőpiac azonnali megnyitása esetén, tekintve, hogy a kelet-európai országok bérszínvonala jóval alacsonyabb az EU-tagállamokénál.
Mindehhez hozzáfűztem azonban azt is, hogy természetesen elképzelhetőnek tartom Magyarország csatlakozását, amikor bérszínvonala hozzávetőlegesen megközelíti Ausztriáét. Olyan feltételt, miszerint Magyarország csak akkor csatlakozhat, amikor Ausztria és Magyarország bérszínvonala teljes mértékig kiegyenlítődött, ebben az összefüggésben nem említettem, az általam mondottakat mégis ilyen értelmezésben adták közre.
Miután ez az interjú Magyar-országon több helyütt ingerültséget váltott ki, fontosnak tartottam, hogy személyesen tájékoztassam önt a beszélgetés pontos tartalmáról. Remélem, hogy jelen tisztázó levelemmel hozzájárulok Ausztria és Magyarország kiváló kapcsolatainak további fenntartásához” – írta Jörg Haider.
