Sziasztok, nagyon érdekes volt egyben végigolvasni a fórumot, sok érdekességet találtam; és sajnos nagyon igaz hogy a minőséget mindenkinek belülről kéne éreznie és művelnie! (az emberiség fogjon tükröt a kezébe, és nézze meg jó alaposan, hogy ki a felelős a MINŐSÉGÉRT!)
Ui.: a 42-es igen meredek, megnézném szívesen a teszteket. az autószerelős sztorival "sajna" már találkoztam (többször is) Márkaszerviz -izzócsere következmény teljes lámpacsere (a lámpa motorosan szintállítós) a szerkezet széteset a munka folyamán (nem javítható) ~45000Ft Most mi a jobb?? a papír vagy a hozzáértés. Sajna tudnék még mondani, de negatívumot bárki tud, és ÉN NEM A MINŐSÉG ELLEN VAGYOK!
Sziasztok! Szakdolgozat írásához kellene segítség. Statisztikai adotot keresek: Magyaro.-on vagy Bp.-en hány ált. isk-ban vezezték, vagy nem vezették be a minőségirányítáts. eddig még sehol sem találtam iylen adatot. Köszönöm a segítséget: Sackó-mackó
Látom nem nagyon él ez a fórum, ezért szeretném felpezsdíteni! Készítettünk egy kis összefoglalót, arról, hogyan kellene egy jól működő ISO 9001 rendszernek kinéznie. Ezt egy pár szakmai szervezet munkatársai közösen készítették el. Szeretnénk kérni a véleményeteket! Szeretnénk, ha ez az összeállítás hasznos lenne minden ISO 9001 rendszert kiépíteni szándékozó részére, illetve azoknak akik fejleszteni szeretnék rendszerüket. Az anyag egy cikksorozatban talállható meg. Kérlek benneteket tekintsétek meg a www.standard-team.hu oldalt, és ott az ISO 9001 lépésről lépésre cikksorozatot, és véleményezzétek, vagy fejleszzétek tovább! Mindenki ötletét szívesen fogadjuk és beleépítjük a cikksorozatba. Ha nem találnátok a honlapon, illetve egységében szeretétek, akkor: http://iso9001.felkeszites.hu/ ! Nincs www! Köszönettel: Szabó Ágnes
Kicsit off lesz a téma, de nem találtam olyan topicot, ami ezzel foglalkozna.
-Olyan szoftwerek érdekelnének, amelyek támogatják az UML diagramok rajzolását és esetleg tartalmaznak némi automatizmust is (Visio és National Rose kivételével /*lehet rosszul írtam*/), továbbá olyanok, amelyekkel lehet felhasználói interfészt tervezni (tehát csak megrajzolni, hogy a kódolás előtt be lehessen mutatni a megrendelőnek, hogy így fog kinézni, mit szólsz)
- Érdekelne minden módszer, szoftver, bármi, ami segítene automatizálni a tesztelést.
- A szoftver minőségének mérésére valami bevált módszer (LOC alapúakat, COCOMO módszert ismerem, de azok nem az igaziak)
az angoltanárom szerint is az volt a legnagyob baj, hogy az angolszász agyjárást akarták tesztelni a begyöpösödött porosz agyakon, és csodálkoztak, hogy nem jött össze.
már minden minőséget biztosítottunk, hogy ennyire leült a topic???
Most jutott eszembe, hogy a sok magyartalan fogalmazást és a méhek különös táplálkozási szokásait talán az magyarázza, hogy a feladatlap eredetileg nem magyar nyelvű, és próbálták lefordítani. Próbálták.
Így átolvasva tűnik fel, hogy én sem értem a szöveget:
A kártya hátoldalán elhelyezett információk elsődleges célja az, hogy elmagyarázzák ... Ezt úgy értettem, hogy "a kártya hátulján abból a célból hgelyezték el az információkat" - lévén hogy az információ eléggé elvont fogalom ahhoz, hogy céljai legyenek. És erre mondtam, hogy nem vagyok gondolatolvasó. Viszont itt szó szerint az információk céljáról van szó, azaz hogy lehet hogy amit ők igazából kérdezni szerettek volna, az magyarul így hangzik:
"A kártya hátoldalán lévő szöveg leginkább arról szól..."
De lehet hogy én vagyok maradi, és Pesten már így beszélnek a népek. Ja, aki nem tudná, ezeket a szövegeket 9. osztályos (nem csak gimnazista) tanulóknak kellett volna felfogni.
>ezen a teszten a lányom is nagyon kibukott, egy-két részlet érdekelne.
-Nyugi, a hűtőgépes részt megcsináltattam három tanárral, a nyelvszakos és a történelem szakos 0-ra válaszolt jól a négyből, a fizikás háromra, feltehetően nem a szövegértése, hanem az előismeretei miatt.
Szóval szerintem az is érdekes lenne, ha a tanárokkal is kitöltetnék a képességvizsgáló teszteket, és annak fényében értékelnénk a diákok eredményét...
No, akkor lássuk a medvét. Olvasás, 9A típusú feladatlap.
"ENERGIA"
Egy új hűtőszekrényhez tartozó kártya elő- illetve hátlapja van mellékelve, mint forrásanyag. A megértendő szöveg durván magyartalan. Három * mellett például a következő olvasható (SIC!): "Minél többcsillagos, annál hatékonyabb a berendezés energiafelhasználása."
Ez magyarul például így hangzana: "Minél több a csillag, annál hatékonyabban használja fel a készülék az energiát."
A hátlapról kiderül:
"Az energiafelhasználás hatékonyságát jelző csillagok száma attól függ, hogy a készülék mennyi energiát fogyaszt működés közben. Egy nagy készülék ugyan több energiát igényel, mint egy kisebb modell, viszont a hatásfoka sokkal jobb.
Vásárlás előtt választását alaposan fontolja meg, mert a szükségleteihet képest túl nagy készülék pazarlás volna."
Meg kell még jegyeznem, hogy a valóságban nem csillagok, hanem A, B, C, D stb. energiaosztályok jelzik a hűtők hatásofokát, nem véletlenül, az emberi agy ugyanis nem szereti a fordított arányosságot, tehát a több csillag-kevesebb energia összefüggést. Ha jól tudom, a csillagok száma a teljesítményt jelzi, tehát hogy időegység alatt mennyi energiát tud a hűtőtérből kiszivattyúzni.
Ezek alapján eldöntendő, hogy
14. feladat: A kártya hátoldalán elhelyezett információk elsődleges célja az, hogy elmagyarázzák
A a termék jellemzőit
B miért használják ezt a kártyát
C hogyan választható ki egy megfelelő méretű hűtőszekrény
D hogyan értelmezzük a kártya elülső oldalán lévő információkat
-Ez ugye egy gondolatolvasós feladat, mert honnan tudjam, hogy az illetőnek mi volt a célja. Ha életszerűen gondolkodom, akkor biztosan az, hogy rámsózza a hűtőjét... Szóval a D válasz nem akkora hülyeség, de ugyanúgy nulla pont, mint az A vagy a B.
15. feladat:
A kártyán szereplő csillagok száma mindig több azon a berendezésen, amelyiknek...
A kevesebb energiára van szüksége
B több energiára van szüksége
C kisebb az energiavesztesége
D nagyobb az energiavesztesége
Nehéz erre választ adni, mert eléggé zavaros az eredeti szöveg. (C a helyes) Nehezíti a választ, hogy a kérdés nem cáfol egy olyan prekoncepciót, hogy az összehasonlított hűtők egyforma méretűek. Ezzel a prekoncepcióval "Az energiafelhasználás hatékonyságát jelző csillagok száma attól függ, hogy a készülék mennyi energiát fogyaszt működés közben" mondatban is találkozunk, ezért az A válasz sem akkora hülyeség.
A CSILLOGÓ TÁRGY - feladat:
A forrászöveg egy fél oldalas sci-fi. Gyerekek észreveszik egy űrhajó becsapódását, apró lények vannak bennük. Az egyik életben maradt, megpróbálták táplálni, de elpusztult. A poén az utolsó mondat: "Majd nyolc, még gyermekien vékony lábukon szaladva és fejletlen farkukon ugrándozva visszatértek játékaikhoz" - ebből derül ki, hogy az eddig marslakónak gondolt lények homo sapiens-ek, a gyerekek pedig "marslakók". (Erre 1 diák jött rá 4 osztályból...) A bajom ezzel a feladattal van:
"A gyerekek nagyobbak voltak, mint a talált lény. Ezt a szerző úgy közli velünk, hogy a lényt az "apró" és a "kis" jelzőkkel illeti. Másolj ki a szövegből három olyan részletet, amely más módon érzékelteti, hogy a gyerekek nagyobbak a lénynél!" Javítókulcs:
-lezuhanni látták a kis csillogó tárgyat
IMHO ez hülyeség, mert minden kicsi, ha messze van, és később ki is derült, hogy az űrhajó nem volt annyira kicsi, csak a benne lévő lények.
-eltemették egy kőrakás alá
IMHO egy lovat is el lehet temetni egy kőrakás alá, tehát ez sem a kicsiségről szól.
Nincs viszont megemlítve az a részlet, hogy "izgalmas lett volna kézbevenni őket", (így aki ezt írta, az nem fogadható el), pedig ez tényleg a kicsiséget implikálja.
NEKTÁRGYŰJTÉS:
A szöveg a méhek (kommunikációs) táncáról szól, és tárgyi tévedéseket tartalmaz. Igaz, hogy ettől még érteni lehet a szöveget, de bezavarhatnak az esetleges helyes háttérismeretek. (Például ha méhész az apuka)
Idézem:
"A méhkas és a táplálékforrás között lévő távolságot az jelzi, hogy a méh a potrohát milyen sokáig rezegteti.Ha a táplálék viszonylag közel van, akkor rövid ideig, ha messzebb, akkor hosszabb ideig táncol a méh." Egy szó hiányzik: egy kört (nyolcast). Magyarul a távolság függvényében gyorsabban vagy lassabban mozog, illetve a szaporábban vagy kevésbé szaporán riszálja a potrohát. Még egy mondat tetszik: " Ők a szájukban ide-oda hordozzák a nektárt, kitéve a kaptárban lévő meleg és száraz levegő hatásának". Ezen jót röhögtem, mert a "nő a spermabank előtt" jelenet jutott eszembe. Ugye a méhnek nincs szája, így a beszippantott nektár nem közvetlenül érintkezik a levegővel, hanem a méh "kiizzadja" a vizet, ezáltal töményítve a nektárt. Ebből következően a kaptárban lévő levegő nem száraz.
Még egy érdekesség:A méhek nektárjának legfontosabb forrásai a gyümölcsfák és a lóhere. Hát ez sem így van. A lóhere nektárjához nehezen fér hozzá a viszonylag rövid szájszervű méh. Így az csak akkor mézel jól, ha olyan az időjárás, hogy bő a nektártermelése. Jól mézel a repce, a napraforgó, a tisztesfű, a fák közül az akác, a hárs, a gesztenye (stb.). A gyümölcsfák is mézelnek, de inkább a termés miatt fontos, hogy látogassák őket a méhek. De ez csak "szépséghiba". A súlyos az, hogy csupán a fenti egymondatos információ után fel merik tenni a következő kérdést: Írd le a méhek nektárjának három legfontosabb forrását! Javítókulcs:
"gyümölcsfák, lóhere, fák, virágok - tetszőleges sorrendben, akár egy sorba írva is."
Könyörgöm, ha egyszer azt írom, hogy "virágok", akkor az nem foglalja magában a gyümölcsfákat és a lóherét??? Szóval ha valaki szöveghű, és csak kettőt ír (gyümölcsfák, lóhere) az hülye? Aki összekeveri a fogalmi szinteket, az viszont okoska, és felfogta a szöveget? (Az én válaszom, ami abszolút nem szöveghű: virágok, levéltetűk által termelt mézharmat, túlérett sebzett édes gyümölcsök)
Összegészében vizsgálva a feladatlapot az a véleményem, hogy 60 percre erősen túlméretezett, nagyon kevés lesz a kiváló megoldás, és igen sok a gyenge - azaz a teszt rosszul van belőve, mert kevéssé differenciál. Ráadásul az említett hibák miatt nem egyértelmű, hogy a teszt mit mér. Nálunk például egészen kicsi volt a különbség a szakmunkástanulók és a felvételivel szelektált gimis osztályok között. (Mind nagyon gyenge)
Szóval egy csomó pénzt és munkaidőt áldozott az ország egy (szerintem) szakmailag megalapozatlan vizsgálatra, amiből főképpen az fog kiderülni, hogy ez egy hülye teszt volt.
A dilettantizmus a vizsgálat honlapján is megnyilvánul. Magyartalan mondatok (Olvasás-szövegértés terén a hazai Monitor és nemzetközi összehasonlító teljesítménymérések hagyományait követve alapvetoen három szövegtípusból (elbeszélo, magyarázó, dokumentum) kerültek be a felmérésbe olyan olvasmányok. Milyen "olyan", pornográf???), charset=iso-8859-1 kódolású szöveg, meg egyáltalán mi ez a free tárhely....
"mi az hogy "jó minőségű termék"
Erre van egy kozhely. A minoseg az, ha a vevo jon vissza es nem a termek. Persze ez elelmiszerek eseteben kicsit nehezkes ertelmezni.
alaphelyzet: oktatásügyhöz nem értek, csak szenvedő alanya vagyok.
a szakmai alaphelyzet: mi az hogy "jó minőségű termék"?
a keverőtárcsás mosógép is lehet még ma is "jó" valakinek.
a lényege az, ha ma Trabant minőséget igérek, akkor az minden nap olyan legyen, egyik nap ne Mercedesz, másnap Csepel bicigli szinten mozogjon.
ha vállalok egy minőségszint elérését (mint gyártó, termelő, szolgáltató) a minőségbiztosítási rendszer arra próbál meg garancia lenni, hogy azt a szintet folyamatosan tudom produkálni.
Saját példámon úgy tudnám elképzelni, ha ZH végén odadughatnám a kérdéseket a feltevő tanárnak: árulja már el, ezeket honnan kellett volna tudnom?????? ha a jegyzetben és a kötelező/ajánlott könyvekben ilyenről szó nincs?
(ezen a teszten a lányom is nagyon kibukott, egy-két részlet érdekelne.
"Sokan úgy érzik, hogy csak papir gyártás, értelmetlen okoskodás"
Ja. Tovabba meg azt latom, hogy sokan osszekeverik a minosegbiztositast a minosegellenorzessel. Persze optimalis esetben szervesen osszekapcsolodnak, de nem feltetlen kell egy tanusitvanyhoz, hogy a az adott "termek" jo minosegu legyen.
Felhozom a topicot, eltelt már kis idő, lássuk a fejleményeket.
Aktuális felháborodásom tárgya az országos felmérés. Olvasásértést és logikai képességeket vizsgáltak. Jó ötletnek tartom, mert így tényleg lesz egy országos kép a diákok képességeiről, hogyan alakul területenként, iskolánként.
Node maga a teszt - eddig csak a szövegértés feladatsoron küzdöttem át magam, de nem igaz, hogy egy ennyira nagy volumenű felmérés feladatsorát miért nem tudja néhány értelmes ember átnézni, mielőtt kiadnák. Most akkor találjuk ki a "minőségbiztosítás minőségbiztosítását", mert ezek szerint az sem működik megfelelően? Konkrétumok hamarosan, előkerítem az ominózus feladatlapot, hogy pontosan tudjak idézni.
Érdekes volt végigolvasni a topic hozzászólóinak véleményét, mennyire negativ az átlag vélemény a minőségüggyel kapcsolatban. Én elfogult vagyok a témában, mivel jónéhány éve ezzel foglalkozom, de nem hittem volna, hogy a megitélés ennyire rossz.
Sokan úgy érzik, hogy csak papir gyártás, értelmetlen okoskodás, pedig ahol komolyan veszik és ténylegesen foglalkoznak vele ott gazdaságilag kimutatható haszna van egy "működő" rendszernek.
Ahol viszont csak a papir kell a falra és évente három napig működik a rendszer ott tényleg nyűg.
Én éppen a minoségbiztosítással kapcsolatban írom a szakdolgozatomat.
Lentebb olvastam Liliann hozzászólását: "Nem szeretnék a minoségügy részletes ismertetésébe bocsátkozni, ha valakit
tényleg érdekel igen részletes szakirodalom áll rendelkezésre, akár a neten is. "
Tudna vki pár címet mondani a neten vagy könyvcímeket?
Előre is köszi:
Orsi
Érdeklődéssel olvastam eddig a topicot, részint mert egyik kedvenc gumicicám az oktatásügy, részint másik kedvenc gumicicám a hatékonyság javítása, a megbízhatóság, kissé tágan értelmezve a minőségbiztosítást.
Az oktatásról csak annyit, hogy tanító az alapvégzettségem, jelenleg pedig fenntartói (önkormányzati szakértő) oldalról szemlélem a kérdést.
No tehát:
Persze pénz kéne az oktatásba, mégpedig sok. De változtatni kéne a pedagógusképzésen is (a kiválasztástól a felkészítésig)! Kevéssé alkalmas, kontraszelektált, rosszul fizetett, frusztrált emberektől nemigen lehet minőséget elvárni. Hogy mégis vannak zseniális pedagógusok??? Hát kérem... mindenki máshogy hülye... :)))))) Még szerencse, hogy egyáltalán vannak.
És persze a pedagógiai munkát segítőkre is sokkal jobban lehetne és kéne támaszkodni (logopédus, cihológus, szociális munkás, speciális képzettségű pedagógusok - pl. részképesség-zavarosokkal foglalkozó, gyógyped,stb.) Így talán a derék pedagógusok idejének egy jó nagy részét valóban a tanításra-nevelésre fordíthatnák. De jelenelg a helyzet az, hogy az iskolák egy részében csak fél-, harmad, negyedállású logopédus van, pedig nagyon kéne!!! Iskolacihológusról már ne is beszéljünk... :(((((
Á csak kómában van, mint a közoktatás. Orvosok kellenének, de csak kuruzslók és kufárok vannak...
Jó amit írogatsz, kellene is. Lesz is,(van is,) majd a magániskoláknál. A köznek elég a papír. Azzal legalább...
Utolsó előtti hozzászólásodra már Lilann részben válaszolt. Kösz Lilann : ))
(Most lehet hogy én válaszolok helyette.)
Utolsó hozzászólásod utolsó passzusádból kiderül: elég jó ötleteid vannak, (nem is értem miért nem támogatod a minőségügyet), a minőségügy csak azoknak papírgyártás és értelmetlen, akik rosszul csinálják, ők a tanúsítvány lobogtatók... akik komolyan veszik, azok tudják a minőségirányítás segíti a munkát nem hátráltatja.
Rugalmasan kell kezelni a dolgokat, testre kell szabni a szabványkövetelményeket, figyelembe kell venni minden olyan különleges körülményt, ami az oktatásra jellemző és amiket alább felsoroltál.
A tanári munkát lehet a diákok teljesítményén viselkedésén keresztül, ha nem is mérni, mondjuk így: monitoringozni, figyelni, hogy megfelelő -e vagy sem.
Szóval a MIR-re tényleg nem szabad több pénzt költeni, mint amennyi haszon várható tőle, oktatásügyben persze a hasznok kissé nehezen mérhetőek fel, de erről már írtam (társadalom "haszna")
Nagyon sok minden dől el az iskolákban, hogy a felnövekvő generációból mennyien lesznek kiegyensúlyozott, becsületes emberek...
((Azonkívül igen hasznos lenne a tanárok alkalmasságát vizsgálni (pszichológiai tesztekkel, tudásuk felmérésével, annak viszgálatábval, hogy mit tesznek kritikus helyzetekben), így csak mentálisan és szakmailag alkalmas tanárok taníthatnának.))
A tanárnak szerintem az is feladata, hogy lássa, milyen téren tehetséges a diák, ha vki már ált. iskolában kiemelkedő teljesítményt nyújt mondjuk a zene terén, nem kell erőltetni, hogy matek versenyre készüljön heteken át, még akkor sem, ha esetleg az átlagosnál jobban megy neki a matek.
A keretszámok csökkentése elszomorító, ha vmi ez biztos nem az oktatás fejlődését szolgálja...
Kedves Liliann, persze vannak mérhető paraméterek, csak ezek nagy hibaszázalékkal mérhetők, és igen nagy energiabefektetéssel - nagyságrendileg kb. akkorával, mint maga a tanítás. Különösen nehéz a helyzet, ha a mérésnek következményei vannak a pedagógusra nézve. (Erre a fenti becslés) És akkor felvetődik hogy megér-e ez ennyit, illetve tulajdonképpen mire jó ez az egész.
Azért néhány ellenpélda:
>Ellenben, az pl. hogy hanyan, milyen aranyban ( figyelembe veve
kulonbozo szempontokat pl. iskola milyensege ) tanulnak tovabb
mar iranyado lehet.
-Arra nézve hogy melyik tanár van olyan pozícióban, hogy ki tudja halászni magának a jobb diákokat... (Nem irigységből mondom, én már abban a pozícióban vagyok :-)
> Vagy az is minositheti egy tanar munkajat,
hogy mennyire kepes a tanulokban a tudas iranti vagyat felkelteni,
mennyire tudja oket egy-egy munkaba ( kutatas, palyazat ... )
bevonni.
-Elvonva őket más tárgyak tanulásától... Persze nem mindegy hogy a "kit tud többet a mobiltelefonról" országos vetélkedőről van szó, vagy tényleg valami értékesről.
>Arrol nem is beszelve, hogy merheto a tanulmanyok kezdeten
a tovabb tanulasi hajlam,
-??? Az mi? Arra fizetik az ösztön-díjat? :-)
Szóval egyrészt nehezen és pontatlanul mérhető, másrészt az oktatás csapatmunka. (és a csapatba itt most a szülők a televízió meg sokminden beleértendő) Lehet hogy azért javulnak az eredmények kémiából, mert az új rajzszakos osztályfőnök hatékonyabban serkenti őket a tanulásra. De lehet hogy a kémiatanár hatékonysága javult. Lehet hogy az idei anyagrész más jellegű, a diákok számára érthetőbb mint a tavalyi. Lehet hogy a diákok lettek érettebbek, komolyabban veszik. Lehet hogy a kémiatanár kialakuló látászavarai miatt nem veszi észre a puskázást. Szinte a végtelenségig lehetne sorolni a lehetséges okokat.
A tanári munka hatékonyságát szerintem nem mérni kell, hanem javítani. Amit mérni kell az a diákok tudásszintje, képességeinek fejlődése. Ezt eddig is mérték. Nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően jók voltunk természettudományokból, de csúszunk lefelé. A bevezetetndő kerettanterv 2/3-ra csökkenti az óraszámukat. Egyedül a történelem óraszám nem csökken, helyenként nő is. (ide számítva társadalomismeret, stb-t is) Talán mert töri szakos a műv. miniszter - már magyarázatot eddig nem találtam.
Nem vagyok változásellenes, csak szerintem a változások apró, KONKRÉT lépésekből jöhetnek létre, nem úgy hogy odacsapunk egy csomó pénzt, aminek egy része arra megy el, hogy kitaláljuk akkor most mire is költsük azt a csomó pénzt, határozzuk meg mi is a minőség, találjuk ki hogyan lehet mérni, érdemes-e mérni (aztán majd rájönnek idővel hogy nem)
Például én azt tenném - ha már mindenképpen mérni kell a tanári teljesítményt - , hogy a diákok tudásának mérését részben függetleníteném az őket tanító tanártól - így nem ő a rossz ember, ő csak segít nekünk hogy meg tudjuk írni a teszteket. Másrészt lenne szabad tanárválasztás - de legalábbis szabad szavazás arról hogy a diákok jövőre kit szeretnének. Ezt sem tartom nagyon fontosnak, csak néhány alkalmatlan ember eltávolítására volna jó, viszont a versenyhelyzetben a nevelőmunka mindenképpen háttérbe szorulna a lexikális anyag átadásával szemben - tipikus amerikai iskola, ami sem "etikai" sem lexikális nevelés területén nem túl hatékony.
Amit fontosnak tartok (viszont semmi köze a minőség ellenőrzéséhez) hogy pszichésen egészséges emberek álljanak a katedrán. Mindenképpen csökkenteném a kötelező óraszámot, vagy növelném a csoportbontások számát. (Eddig mindkettő a rossz irányba változott, középiskolában 18-ról 20-ra növelték a kötelező óraszámot, és még további növeléseket terveznek) Akár úgy hogy propagálnám a részmunkaidős foglalkoztatást. (Én is csak 10 órát tartok egy héten, anyagi okokból :-) Lehetőséget adnék a tanároknak különféle személyiségfejlesztő tréningek (nem a Scientológusokra gondoltam :-) ingyenes igénybevételére, valamint a sportolási lehetőségek is fontosak. Persze jelenleg olyan kevés a fizetés, hogy senki nem menne el :-(
En ugy erzem az OKTV-s dolog csak mellemagyarazas.
Nyilvan ez csak egy pelda, es lehet, hogy nem is a legjobb.
Ellenben, az pl. hogy hanyan, milyen aranyban ( figyelembe veve
kulonbozo szempontokat pl. iskola milyensege ) tanulnak tovabb
mar iranyado lehet. Vagy az is minositheti egy tanar munkajat,
hogy mennyire kepes a tanulokban a tudas iranti vagyat felkelteni,
mennyire tudja oket egy-egy munkaba ( kutatas, palyazat ... )
bevonni. Arrol nem is beszelve, hogy merheto a tanulmanyok kezdeten
a tovabb tanulasi hajlam, majd a kesobbiek soran, ezek az eredmenyek
mar mindenkepp osszevethetok, elemezhetok. Es meg bizonyara millio
peldat lehetne gyujteni.
Elkepzelheto, hogy tovabbi cafolatokat is be tudsz vetni, de most mar
el kell ismerned, igenis vannak merheto parameterek.
Hogy konkretan melyek ezek, hogy lehet merni ezeket, illetve milyen
kovetkezteteseket lehet beloluk levonni, ezekett egy szakertoi csoportnak kellene
megallapitania. (pedagogusok, min.ugyi szakemberek, pszihologusok...)
Hali, hát szomorú vagyok. Azt hittem van valami jobb ötleted. Én is nyertem az "Úttörő Természetkutatók" járási versenyén (megyein is dobogós lettem), de ettől még csapnivaló tanáraim voltak. (És volt képe ezek után év végén hármast adni kémiából...) Kedvenc szakvezetőm mondotta volt a tehetséges gyerekekre, hogy őket nem kunszt tanítani, tanulnak ők maguktól. Az említett országos versenyekkel kapcsolatban persze egyetértek, hiszen ott már akkora a verseny, hogy a sikerhez nem elég csak a diáknak vagy csak a tanárnak tudni. De ez nem MÉRÉS, csak két kategória: vannak akiknek győzött a diákjuk az OKTV-n, és vannak akiknek nem. Mondjuk 1-1000-hez az arányuk. De ha Schumachernek mondjuk minden évben csak Trabant meg Velorex jutna, akkor soha nem nyerne futamot, hiába ő a legjobb.
Nálunk (amely intézmény inkább a Járműegészségügyihez áll közel) pont azzal érveltek a minőségbiztosítás szószólói, hogy az azért lesz jó, mert nem az abszolút érték, hanem a hozzáadott érték lesz a mérce.
A másik hogy a "minőségi munka" egészen mást jelent a Fazekasban, mint a Járműegészségügyi Szakközépiskolában. "Nem az a lényeg hogy hogyan tanítassz, hanem az hogy a diákok hogyan tanulnak" - és az egy másfajta képesség, olyanokat tanítani, akik eleve úgy ülnek be a padba hogy ők az adott tárgyból tehetségtelenek, nem érdekli őket. Aztán ugye nem csak oktatunk hanem nevelünk. Tehát a méréshez először meg kellene határozni, hogy mi az az érték, amit mérni akarunk, utána lehet próbálkozni. De "objektív módszer" nincs, például milyen skálán lehet mérni a diákok jólneveltségének növekedését... Csak szubjektíven lehet értékelni, tehát egy külső szemlélő megállapíthatja hogy amit a tanár csinál, az szerinte mennyire és milyen szempontból jó. Több szemlélő nyilván mást mond, de azért van valamilyen konszenzus - persze semmi sem garantája hogy a többségi vélemény egyúttal helyes is. Különösen ha az értékelést egyéni érdekek torzítják...
OFF: véletlen hogy pont a Fazekassal példálózom, és nem akarom azt mondani hogy ők nem lennének jó tanárok mostohább körülmények között (csak azt hogy nem biztos). Konkrétan egy tanárt ismerek onnan, aki korábban egy másik suliban kollegám volt, és éppen az volt benne a nagyszerű, hogy nem tagozatos osztályokban is érdekes órákat tartott, azaz kiemelkedő színvonalon tudott tanítani - de csak most nyernek OKTV-n a diákjai, hogy a Fazekasban tanít.
Én_x
Ez nem a beszéljünk szépen, helyesen topic, habár ez a szó tényleg nem létezik. Igazad van, de nem ez a lényeg.
Ha van esetleg tapasztalatod, véleményed a minőségüggyel kapcsolatban, szívesen olvasnám, és külön nagyon jó lenne, hogy ékes magyarságával
mind szebb fogalmazásra ösztönözné a topic hozzászólóit.
A.
A tanári munka mérhető! Ki is lehet dolgozni rá módszereket, de legegyszerűbb példa: kerületi versenyek. Na ne tessék mondani, hogy nem dícséri a tanárt, ha minden évben benne van a kerületi matek verseny első 3 helyezetében egy diákja...
(középiskoláknak: OSZTV, OKTV, KÖMAL,... biztos vannak még ezek az intézmények, ha vki nem érti a rövidítéseket, akkor szóljon...)
Ha meg kellenek a mókusok, akkor kellenek!!!
Nincsennek? Amikor én voltam ált. iskolás, akkor volt külön logopédusa a sulinak, aki egyben mókus is volt...
(OFF: ezért aztán meg sem tudta tanítani a gyerkőcöket beszélni, mert ő is csak mókogott... :-))
