De hát szó szerint rosszallja, hogy "a hagyományos hit rovására... stb". Ez értéksorrend SZVSZ. A vatikán rádióban ez OK, de miért tartózkodjon pl. az MTV vagy a Viva tv a keleti vallások vagy a New Age bemutatásától? Mert itt ezt látják problémának, nem a "lejáratást" (például hol van lejáratás?).
Az ismeretet megtagadni primitív hitvédelmi módszer, azt hiszem.
A szövegből számomra nem tűnik ki, hogy privilegizálni akarna bármit is. Úgy látom, hogy a veszély, amit emleget, hogy divatokat lovagolnak meg, és ezt a másik vallás lejáratására alkalmazzák.
Könnyű bemutatni néhány külső jelet, például kézrátételes gyógyítást. Ebben nincs is baj. De ha ezt arra élezik ki, hogy a másik vallást lejárassák vele, akkor ez más baj.
Azért azt fontos tudni, hogy ez a szöveg csak bemutatja a dokumentumot. Sajna magát a dokumentumot még nem olvastam. Remélem, hamarosan megkapom.
Igy elsore nekem az jutott eszembe, hogy:
"meg akarsz valtoztatni masokat?
Helyes! Rogton el is kezdheted magadon!"
Bar egy kicsit benne van ez is ...]
Sok szó esik a sajtóról, tömegtájékoztatásról pro és kontra. A Vatikánban ismertettek egy dokumentumot, amely ezzel a témával foglalkozik.
„Etika a tömegtájékoztatásban” Vatikán: Május 30-án délelőtt a Vatikánban a fenti címmel mutatták be a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa által kibocsátott dokumentumot, néhány nappal az újságírók jubileuma előtt. A Tanács 1997-ben tette közzé az „Etika a reklámban” című kiadványt, amely szakmai körökben világszerte pozitív visszhangra talált és arra késztette a vatikáni dikasztériumot, hogy kitágítsa az etikáról folytatott elmélkedést a tömegtájékoztatás egész területére.
John Foley érsek, a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsának elnöke beszédében hangsúlyozta: a dokumentum nem törekszik a teljesség igényére. Célja, hogy figyelmeztessen a ma rendelkezésre álló tömegtájékoztatási eszközök erkölcsös és felelős használatára. A szöveg röviden felvázolja a tömegtájékoztatás előnyeit és a velük való visszaélés lehetőségeit gazdasági, politikai, kulturális, oktatási és vallási szempontból. A gazdasági visszaélések között megemlíti a média használatát a kapzsiság szolgálatában. A tömegtájékoztatás eszközei a politikai életben igazságtalan és elnyomó rendszereket támogathatnak. A kulturális visszaélések közé tartozik a közönséges, vulgáris szóhasználat. Vallási téren pedig előfordul, hogy felületesen kezelik a hittel kapcsolatos témákat vagy a hagyományos hit rovására új vallási divatokat terjesztenek. A tömegtájékoztatás mindhárom területén – az üzenet közvetítésekor, a tájékoztatási folyamatban, a strukturális és módszertani kérdések esetében – az alapvető etikai elv mindig a következő: a személy és az emberi közösség a tömegtájékoztatás célja és használatának mértéke. A tömegtájékoztatást olyan szakembereknek kell végezniük, akik az emberek teljes fejlődését tartják szem előtt.
A tartalomra, a média által képviselt irányvonalra vonatkozó döntések nem lehetnek pusztán a piac és a gazdasági tényezők, vagyis a haszon függvényei, mivel nem alapulhatnak rajtuk sem a közérdek, sem a kisebbségek jogos érdekei. Bár a televíziós frekvenciákat magántársaságok is felhasználhatják, és ezeknek joguk van a nyereségre, közjóként vannak számontartva, ezért a műsorra vonatkozó döntések hozatalánál nem lehet pusztán a kereskedelmileg aktívabb társadalmi csoportok igényeit figyelembe venni. A dokumentum hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a média által közvetített üzenet feleljen meg az igazságnak, továbbá emlékeztet a katolikus egyház felelősségére. Foley érsek felszólalását a dokumentum zárószavaival fejezte be: „A tömegtájékoztatás fontos pontja volt és marad a következő: a személy szolgálata, egy olyan emberi közösség építése révén, amely a szolidaritásra, igazságosságra és szeretetre épül, továbbá az emberi életre és Istenben való beteljesedésére vonatkozó igazság terjesztése.” Pierfranco Pastore püspök, a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsának titkára a dokumentum keletkezésével kapcsolatban elmondta: „az előkészítő munkák során nem hagyták figyelmen kívül azt a környezetet, amelynek az üzenet szól. Az igazság kérdése arra szólít fel, hogy mindenki közösen részt vegyen keresésében. Pastore püspök kifejezte meggyőződését: a tömegtájékoztatási eszközök, befolyásuk révén, magukban rejtik a manipulálás lehetőségét. Amennyiben gátlástalanul és alapjában véve erkölcstelenül használják fel őket, elvezethetnek az egyéni szabadság és a demokrácia elpusztításához. Amikor ezek az értékek veszélyben forognak, nem lehet eltekinteni egy elmélyült etikai reflexiótól: hangsúlyozni kell, hogy az etika az információ szíve és minden etika nélküli információ erkölcstelen. Pastore püspök idézte VI. Pál pápa szavait: A gazdag emberi tapasztalattal rendelkező egyház sokat nyújthat a mai világ számára és éppen ezért nem nélkülözheti az ehhez szükséges bátorságot.”
A sajtókonferencián jelen volt Angelo Scelzo, új titkárhelyettes is. Megállapította: az információban jelentős irányváltás tapasztalható. Míg régebben a negatív hír keltett szenzációt, addig ma inkább a pozitív hírekre van igény. Foley érsek ezt alátámasztva közölte a pozitív hírt: az újságírók jubileumára 800 szakembert vártak, ezzel szemben a mai napig több mint hétezren jelentkeztek.
II. János Pál pápa a sajtókonferencia után kihallgatáson fogadta John Foley érseket, Pierfranco Pastore püspököt és Angelo Scelzót, a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsának titkárát, illetve titkárhelyettesét. VR/MK
Várom véleményeteket a témáról. Mit tehetünk mi a tömegtájékoztatás helyes voltáért? Valamilyen szinten az Internet is tömegtájékoztatás. A tömegtájékoztatás része lehet a hit hirdetése, a vallásos nézetek ismertetése, ezért lehet helye ezen a fórumon. No meg én leginkább ezt olvasom.
