Bocs de úgy látszik elfelejtettem különbséget tenni e.v és e.v között. Nem mindegy ugyanis, hogy hősünk milyen szakmában tevékenykedik. Amiről én beszéltem az a klasszikus kisker. Árbevételének nagy részét állandóan (már-már mániákusan) ELÁBÉ-ra költi (költségeinek döntő hányada ez), némi készletet halmoz fel, rezsit, bért és személyi jellegű ráfordításokat fizet. Néha kénytelen eszközöket is beszerezni. Na ennek nem jó lenni.
Amiről te beszélsz az igaz. Éppen van egy ilyen kollégám (igaz Kft. formában). Br. 500eFt értékben számláz (műszaki management). Azt nem tudom konkrétan nála mi terheli de az igaz, hogy a minimálbér után TB-zik (mellesleg igen jómódú), és év elején egy kicsit nyöszörgött, hogy millió feletti az éves befizetendő ÁFA-ja. Többről nem nyilatkozott.
Szóval igen nagy a különbség a különböző szakmák jövedelemtermelő képessége között. Úgy látszik rossz lóra tettem.
Egy példa:
Ma Magyarországon az informatikai tanácsadó cégek közül sokan azt mondják a delikvensnek, akit az adott munkára rendszeresen igénybe szeretnének venni: a Cégünk a Te munkádra 500e Ft-ot szán havonta. Döntsd el, hogy milyen formában akarod megkapni a pénzedet; számlát hozol az összegről, vagy alkalmazottként fizetünk.
Ha az alkalmazotti státuszt választod, akkor az 500e pénzből leugrik 200e Ft, amit a munkáltatód fizet be TB-re, a maradék 300 e Ft a bruttó béred.
Nem levezetve ez nettóban 161 e Ft/hó.
Ha számlát választod, akkor dönthetsz úgy, hogy vásárolsz, de mivel ez az adócsalás kategória, a továbbiakban ezzel nem foglalkozom.
A számla/b verzió, hogy egyéni vállalkozó leszel, és adsz egy frankó számlát 500e Ft+ÁFÁ-ról.
Mivel ezirányú ismereteim nem naprakészek, kérlek, hogy írd le, hogy vállalkozóként a nettó 500e pénzedet mi terheli, és meglátjuk mi a helyzet. A helyzet azért legyen hasonló, azaz ugyanazt a szellemi munkát végzed, azaz bemégy a céghez, leülsz a céges PC elé és gondolkozol.
HI alba
Szerintem érdemes különbséget tenni az egyéni k.vállalkozó (amelyik az SZJA trv. hatálya alá tartozik) és többi mondjuk társas vállalkozás között. Én némi elfogultságból mindig az egyénire gondolok. Velük kapcsolatban azonban én úgy gondolom ha „minden kötelezettségét befizeti rendben” akkor szerintem rosszabbul jár mint egy alkalmazott. Ugyanis az ADÓ és TB préselésnek az elviselésére az egyéni vállalkozók a legkevésbé képesek a gazdaság szereplői között. Ugyanúgy mint az alkalmazott az e.v. semmiképpen nem járhat, mert az e.v. sokkal hamarabb lesz kénytelen feladni (bezárni és utcára kerülni) 100%-os becsületesség esetén, mint az a cég amelyik az e.v-től eltérő kategória és jellemzően több alkalmazottat foglalkoztat. Szerintem a legtöbb k.e.v legnagyobb gondja a Tb-k fizetése. Az általad felsorolt költségcsökkentő jogcímek az adóalapcsökkentésen keresztül a fizetendő adót befolyásolják. Idáig azonban a többség el sem jut.
Sajnos a legtöbb e.v. igenis kénytelen könyvelőt tartani (én is csak a cégemnél szerzett tapasztalataim után mertem belevágni a könyvelésbe) még a pénztárkönyv és egyebek vezetéséhez is. Ráadásul a könyvelők iszonyatosan le tudják szedni az e.v.-t.
Kedves Marót!
Elfogadom, hogy a kényszervállalkozások helyzete nagyon nehéz, sőt általában az egyéni vállalkozók-é is. Az, hogy egy vállalkozás prosperál-e vagy sem nyílván sokmindentől függ, attól is, amit Te írtál.
Csak éppen a problémája nem ezzel van a Tominak, hanem azzal, hogy sokat nyúl le az állam bácsi különféle jogcímeken. Én csak arra próbáltam rávilágítani, hogy ha minden kötelezettségét befizeti rendben, akkor pontosan annyira jár rosszul, mint a Mo-élő 5-6 millió alkalmazott bármelyike. Ahhoz, hogy minden kötelezettségét befizesse egy egyéni vállalkozó szvsz nem kell könyvelőt tartani. Ha pedig költségként elszámolja a telefondíjakat, az autóhasználat díjait, mosószerek, ruházkodás, repi díjait, akkor már jobban is jár egy alkalmazottnál, azaz kevesebb adót és tb-t fizet mint egy alkalmazott. Szerintem erről van szó.
A kis és középvállalkozások támogatása egy külön történet, nyílvánvalóan szükséges (lenne). Hogy nincsenek ilyen támogatások, vagy nem kielégítőek, attól még adót csalni törvénybe ütközik (azaz lehet, de ha kiderül, vállald érte a következményeket). Én sem lopok a boltban azért, mer sokat adózok. Ja nem vagyok az igazság bajnoka én sem. De adót nem csalnék, mert soknak találom a 100%-os büntetéseket, meg a dupla kamatokat.
HI alba
Én egyszerre vagyok egyéni vállalkozó és alkalmazott. Az utóbbira azért volt szükség mert hasonlóan hozzád korábban azt gondoltam, hogy kényszervállalkozónak lenni csuda jó dolog. Példátlanul nyitott gazdaságunk (más kérdés, hogy ez most jó-e vagy sem) azonban olyan helyzet elé állította vállalkozásomat, hogy kénytelen voltam betagozódni. Ne felejtsd el, hogy Mó-n egy kényszervállalkozó (szintén) példátlan mértékben kiszolgáltatott a sokak által agyon fetisizált „tomboló szabadpiaci erőknek”. Erre mindig jön egy kis adminisztratív kormányzati rásegítés és már készen is van a haldokló kényszervállalkozó.
Helyzetem kezdetben stabilizálódott (talán javult is) – saját magam után nem kell a közterheket fizetnem, a könyvelőt kirúgtam és a céges programon én csinálom tovább azt, amit Ő nem csinált, stb.-, azonban a helyzet újra kritikussá vált. Céges fizetésem második éve változatlan (reálérték csökkenése jelentős), az alkalmazottak (akik mellesleg családtagok) utáni kiadások ugrásszerűen megnőttek, az egyéni vállalkozás árbevétele pedig csökkenésnek indult (a lakóhelyünkre betelepülő multik növekvő számának köszönhetően).
Szóval valahogy most úgy érzem egyiknek sem jó lenni.
Úgy szeretnék kényszervállalkozó lenni : - )
A fizetésem 50 %-át nem vonná le a cégem helyből adóra-tb-re.
Egy rakat pénzt nem fizetne be a cégem tb-re ehóra miegyébre úgy, hogy én nem is látom azt a suskát.
Csak azért nem akarlak bántani, mivel a kényszervállalkozások mögött általában nehéz emberi sorsok állnak.
Fogd fel úgy, hogy még mindig jobb a helyzeted, mint egy alkalmazottnak. Ha azt a suskát becsengeted, ami elő van írva (és amit megfizetnének utánad, ha alkalmazott lennél), akkor nyugodtan fogsz aludni, ÉS nem kell adószakértő legyél. Ha vállalod, hogy utánajársz dolgoknak és kihasználsz legális lehetőségeket, akkor máris jobban jártál, mint pl én, és még mindig nem kell izgulni.
Tudod az én apám 5 éve veszteséges egyéni vállalkozást visz (a sok beruházás miatt), de mikor elpanaszolja az APEH dolgot, akkor mindig elkap az indulat. Szerintem akkor lennétek boldogok, ha semmit, az égvilágon semmit nem kéne fizetni állam bának. De talán még akkor sem...
ThomasCovenant:
Köszönöm elismerő szavaidat, de akkor újra megkérdem: milyen megoldást képzeltél el? Legális, kevés papirmunkával jár, és keveset kell utána adózni - ilyen sajnos ma Magyarországon nincs. A három kritériumból kettő mindig játszik!
kavore:
Valamilyen alapszintű jártasságra a számviteliszabályokat, illetve a jogszabályokat illetően feltétlenül szükség van. Segitség lehet a Kamarai újság (még működik? - mer' én mostanában nem kapom) illetve egy tapasztaltabb vállalkozűó ismerős.
Általában egy kis számlaforgalmú családi Bt.-hez nem "kell egy "igazi", nagykaliberű könyvelő".
Amúgy egész' olcsón könyvelgetnek BT.-ket nyugdijasok, meg egyetemisták.
A programokhoz nem tudok hozzászólni, tucatjával hirdetik őket mindenütt, lehet ingyenes próbaverziót kérni, és otthon tesztelgetni.
> Nem ismerem a körülményeidet, de próbáld meg kicsit pozitivabban fölfogni a dolgot, és elszakadni attól a közkeletű véleménytől, miszerint könyvelés=csalás!
Alfred! Mondtam, nem olvastad el eleg figyelmesen amit irtam. :) Kulonben mar ot eve probalom pozitivan felfogni miert is jo ez nekem, de mint irtam, mostanra elegem lett. A jelek szerint azonban hiaba haborgok, mert nincs megoldas a problemamra. Ha enni akarok, akkor 10 Ft-bol minimum hatot be kell fizetnem minden fele penztarakba. Igazad van milyen jo is nekem.
Alfred! Nem szeretnek veled vitatkozni, es nincs harag. Amit nyomsz az a szokasos konyvelo duma. Az ilyenekbol elnek a konyvelok mint en. Attol fuggetlenul, hogy nem talalok elvezetet a szamokkal, papirokkal, es tb. apeh rendeletekkel valo babralasban, -sot kifejezetten irtozom az ilyesmitol- meg viszonylag normalis ember vagyok. Es azt sem szeretem amikor egy konyvelo vagy valamelyik hivatal hulyenek nez.
ThomasCovenant:
Azt te is tudod, hogy ha alkalmazott vagy, akkor jóval kevesebb a nettó béred, mint amennyit vállalkozóként számlázol. Azonban, ha semmi költséged nincs, gyakorlatilag ugyan annyi nettó bért tudsz kifizetni magadnak, mintha a megbizódnál állásban lennél. DE mivel te egy vállalkozás vagy, neked költségeid vannak, amiket elszámolhatsz. Ez nem csalás, nem trükközés, ehhez neked jogod van. Jogod van eldönteni azt is, mennyi fizetést adsz magadnak, és mennyi osztalékot fizetsz, mint tulajdonos.
Aki állásban van, az nem vállalhat szabadon más munkát, te mint vállalkozó igen. Aki állásban van, nem adhatja drágábban a munkaerejét, te viszont áratemelhetsz, esetleg átmehetsz a konkurenciához.
Nem ismerem a körülményeidet, de próbáld meg kicsit pozitivabban fölfogni a dolgot, és elszakadni attól a közkeletű véleménytől, miszerint könyvelés=csalás!
Alfred:
Mennyire számít bonyolultnak a könyvelés egy egy-két személyes Bt, családi vállalkozás esetén?
Úgy tudom vannak programok, amiknél egyben van a számlázó, készletnyilvántartó, stb. Ezek mennyire segítenek?
Viszont tény, hogy ezenkívül még sok tudás és tanulás kell egy "igazi", nagykaliberű könyveléshez.
ThomasCovenant:
Irtam egy tippet, amit az ügyfeleinknek is szoktunk javasolni, erre te tovább sirsz, hogy te nem akarsz könyvelni, te valami mást akarsz. Nincs más. Vagy magad okoskodsz, vagy megfizetsz egy könyvelőt, vagy keresel valami más szakmát, ahol szimpla alkalmazottként eléldegélsz.
Pedagógus, egészségügyi dolgozó, közhivatalnok, vagy valami nagy cégnél bármi.
> Igazából mit akarsz? Ha vállalkozol, akkor könyvelő módjára kell gondolkodnod. Ha nem akarsz, akkor ne vállalkozz.
Kedves Alfred!
Latom figyelmesen elolvastad a topicnyitot. A banat akart ceget maganak, de nelkule nincs munka, es ha nincs munka nincs fizetes, anelkul meg manapsag ugyebar ehendoglik az ember.
ThomasCovenant:
"Nagyon rendesek vagytok, hogy ötletekkel probáltok segíteni, de az elmúlt öt évben belefáradtam az álandó "hazudozásba". Miért kell nekem dörzsölt könyvelő módjára gondolkodnom?"
Igazából mit akarsz? Ha vállalkozol, akkor könyvelő módjára kell gondolkodnod. Ha nem akarsz, akkor ne vállalkozz.
Azt nem fogja senki tanácsolni, hogy szüntesd meg a vállalkozásodat, és a megbízóidnak adj fal számlát, mert azért hosszútávon sitt jár.
Nem illegalis megoldasra gondoltam. Eppen abbol van mar elegem, hogy allandoan kiskapukat kell keresni. Nem letezik, hogy torvenyes keretek kozott maradva nem lehet Magyarorszagon normalisan elni vallalkozokent.
Helyzetemben rohejes a vallakozo kifejezes, de hat igy hivjak ezt az allapotot, hat az vagyok.
Tudom naivnak tunok -szandekosan-, ez mar inkabb elmelkedes.
Láttam egy riportot a tv-ben (m1 ablak). Egy pesterzsébeti állampolgárt letartoztattak mert nem jelentette be, hogy meghalt a kutyaja. Akkor engem föl fognak akasztani? Kezd az egész már olyan lenni mint a Brazil című filmben. (Eszembe jutott az 1984 is, de nálunk a helyzet inkább morbid) Hamarosan már az is bejelentési és adózási kötelezettség alá esik majd, hogy mit és mennyit eszünk. És ha véletlenül egy étkezést elmulasztunk és nem jelentjük azt, akkor megbüntetnek minket. Mr. Tuttle, segítség! :)
Itt van egy terminológiai probléma. A ‘kényszervállalkozó’. Egy régész professzor csak számlakönyvvel, Bt.-vel stb. tud a jövedelme egy részéhez jutni. Ő semmiképpen sem nevezhető kényszervállalkozónak, mint ahogy lehet, hogy te sem. Pl. Rejtő Jenő ma nyilván a kényszervállalkozó kategóriájába esne, mert ha nem ad számlát (Sz.j: egyéb művészeti tevékenység), nem kap lóvét. Howard Bt. Stb.
Külön kellene választani az állampolgárok számlaadási kötelezettségét a vállalkozástól. Egy barátom újságíró vállalkozó stb. Egy töltőtolla van, meg egy win3.1-ese. Meg egy bétéje.
Erre a különválasztásra nem hiszem, hogy bárki is gondolna a PM-ben.
Szóval a számlaadási kötelezettség és a vállalkozás ég és föld. Köztük meg a PM és az APEH teljes apparátusa.
ThomasCovenant:
Miért kell nekem dörzsölt könyvel? módjára gondolkodnom?
Na igen.
En is vegeztem szamitasokat, multkor konkretan arra, hogy ha a cegnek (Bt-nek) van havi 200 EFt-je egy alkalmazottra, abbol mennyi is marad egy kifizetes utan, tisztan, adokat levonva.
A TB-t es SZJA-t levonva kb. 100 EFt jott ki.
Azaz a fele (es ez meg csak a kifizetesre vonatkozik, mert egy cegnek ezer mas koltsege is van, konyvelo, tarsasagi ado, stbstb.) marad meg.
Szoval 200 ezerbol 100 ezer. (Ha gondoljatok, pontositsatok, nem vagyok teljesen up-to-date.)
Azon is elgondolkoztam, hogy mennyi lenne az az osszeg, amit meg "szivesen" leadozna az ember.
En ezt 200 ezernel 40-50 EFt-re saccolom (kb. 20-25%), igy maradna 150-160 EFt. Persze sajnos ez csak egy szep alom ;)
> Olyan költségeket is elszámolhatsz, amik "nem a vállalkozás érdekében" merülnek fel, és azután csak...
Nagyon rendesek vagytok, hogy ötletekkel probáltok segíteni, de az elmúlt öt évben belefáradtam az álandó "hazudozásba". Miért kell nekem dörzsölt könyvelő módjára gondolkodnom? Egy-két év alatt mi lettünk a több millió könyvelő országa. Ehez képest sehol sem tartunk.
> Muszáj vállalkoznod? Biztos, hogy nem egyszerűbb, ha számlát veszel, ha kell?
És ha az "ügyfél" nem fizeti be az áfát? Kedves munkaadóm nem biztos, hogy repesne az örömtől.
Bár még ez tűnik a legszimpatikusabb megoldásnak. De ez már azt hiszem bűncselekmény. Zorro leszek, akarki meglássa! :)
ThomasCovenant:
Olyan költségeket is elszámolhatsz, amik "nem a vállalkozás érdekében" merülnek fel, és azután csak 18% társasági adót kell fizetni. Például nyaralás, illetve a reprezentáció fél százalékát meghaladó része. Optimalizáld, hogy a vállalkozásodból mennyit veszel ki bérként, és mennyit osztalékként.
ThomasCovenant:
Olyan költségeket is elszámolhatsz, amik "nem a vállalkozás" érdekében merülnek fel, és azután csak 18% társasági adót kell fizetni. Például nyaralás, illetve a reprezentáció fél százalékát meghaladó része. Optimalizáld, hogy a vállalkozásodból mennyit veszel ki bérként, és mennyit osztalékként.
lakásfelújítás: a telephelyedet újítottad fel, nem??? ;-)
az ajándékok számláján meg ne akadj fenn. mint írtad, a ruhák elszámolására esélyed nincs, pedig a megjelenést megkövetelik mindenhol. tehát szerény kompenzáció erre.
> Ugyanez komolyabban: mivel is foglalkozol? milyen személyes kiadásokkal nem tudsz mit kezdeni?
Pl.: Bevásárolok a reggelimhez, ebédemhez, vacsorámhoz, lakásfelújítás, ruha, cipő, és egyéb finomságok. Apróság de fontos, hogy ha ajándékot veszek valakinek, azt elvből nem számolom el.
> nekem vki aszonta hogy 100 k huf ért el lehet tüntetni egy bt-t
Hát nem tudom hogy gondolta? Már utána jártam, és nem eszik olyan forrón. A nem fizetésről meg csak annyit, hogy ha akarnék sem tudnék minden adót, járulékot, meg mifenét befizetni. Van is bajom belőle elég. Ezzel a rendszerrel a hasonló cipőben járók átlagéletkorát szerintem úgy húsz évvel megrövidítették, a szebb és boldogabb jövöbeni Magyarország érdekében.
nekem vki aszonta hogy 100 k huf ért el lehet tüntetni egy bt-t.
nyilván ha rendesen fizettél adót akkor ennek nem sok értelme van, de ha rendesen fizettél adót akkor te nem vagy igazi válalkozó.
Úgy 5 évvel ezelőtt kénytelen voltam Bt.-t alapítani. Igazan soha sem értettem hogyan lehetséges az egy "jogállamban", hogy embereket ilyesmire kényszerítsenek. Hiszen ha nem vagyok szamlaképes, nem alkalmaznak. Mendegélt is a dolog, egy darabig. De mára elegem lett. A keresetem kb. 40%-át mindenféle dolgokra kell befizetnem, és amit magamnak mint alkalmazottnak fizetek, az után még magánemberként is adóznom kell. Egyszerüen ellehetetlenültem. 100 forintból nagyjaból 40 forint az ami igazan az enyém. Ha kb. haromszor annyit keresnék mint most, akkor maradna annyi pénz a tárcámban amennyit most keresek bruttóban. Ez hihetetlen! Ki hogyan birkózik meg ezzel a problémával? Az olyan tanácsok, hogy vegyek mindent számlára, nem igazán segítenek. Nekem furcsa módon vannak személyes kiadásaim is, amit nem igazan lehet elkönyvelni. Én lennék az egyetlen ilyen ember?
Ki szeretnék mászni a kakiból, de egyelőre nem sok esélyt látok.
