Az 500+ millió dollár, amiröl Demján még jóval a megbízás elött beszélt (meg a konferenciaközpont tervek, stb.) az talán csak nem Demjáné (sem a pénz, sem az ötletek). Ö csak a fösmasszer, aki figyel majd erre az 500 millió dollárra, meg kijáró, hogy a megbízói megkapják ezt a megbízást. Saját befektetés az, ahol a saját pénzedet kockáztatod (esetleg az ötlet is töled jön). De itt nem ez az eset forog fenn. Nem tudom, hogy volt-e egyáltalán más jelentkezö a terület beépítésére, mint a Demján által képviselt ingatlanmaffiózó csapat?
Szerintem tévedsz. Nem Demján hozza a müködö tökét (ráadásul az nem is olyan müködö, inkább ingatlanbefektetések), hanem a töke jön, s Demján azt adminisztrája a tulajok megbízásából, mint bizalmi emberük. Szerintem a West-End nem volt egy túl jó ötlet. A Skála régen (Demján idején) szerintem sokkal érdekesebb volt, mint most. A Pólust nem ismerem. A dél-pesti beruházás is egy ingatlanbuli, nem nevezném müködö tökének.
Itt az eltérés álláspontjaink között. Demjánnak nincsenek önálló ötletei. Ö azt csinálja (csináltatja) amit neki mondanak.
Cogito,
Igazad van Barthát illetöen. Kevés nála nagyobb gengszter van az országban. Nem véletlenül tették meg az elvtik annak idején az MNB fönökének. Mennyivel is nött az adósság az ö regnálása alatt? S mennyit nyúlt le?
Miért lennénk rabszolgák? Ha nem akarsz, nem mész be a bevásárlóközpontba, hanem a kedvenc kisboltodnál vásárolsz. Én például nem vagyok hasra esve a shopping centerektől, de nem is utálom őket.
Nyugaton is ott vannak, és senkinek semmi baja nincs ettől. Ha nem tetszik, nem mész be.
Amióta a tv-ben Bartha Ferenc, mint a TRIGRÁNIT egyik vezetője nyilatkozott, kétségbe vonom, hogy Demján profi üzletember. Aki ilyan munkatársakat vesz maga mellé, az csak egy politikai pénzmosoda vezetője lehet.
Az, hogy Demján Sándort minek nevezzük, teljesen irreleváns. Az viszont nem, hogy nagy összegű működő tőkét hozott be, meg hoz be az országba. A pénzügyi szakemberek állandóan azt hajtogatják, hogy minél több működő tőkére van szüksége az országnak. Ha jön, az baj?
Demján eddigi tevékenysége szerintem nagyon pozitív. Gondoljunk csak a Skálára, Pólus-centerre, West end-re, most meg a dél-pesti beruházásokra. Minél több ilyen emberre lenne szükségünk.
Természetesen nem Demján az akinek pénze van ő a befektetés ötletét adja. Mint hiteles ember hallgatnak szavára. Te sem az utcaseprőtől kérnél tanácsot, hanem szakembertől mibe vagy milyen vállalkozásba fektesd a pénzed.
Hitelbank Demján vezetése alatt virágzott ez tény, ezt visszakeresheted, az utánajövő bankvezér tette veszteségessé a bankot amit a JZS. próbált eladhatóvá tenni.Az amit a dolgozók a főnökről mondanak az maradjon a pletyka szintjén.
A Graphisoft a legnagyobb reményekkel kecsegtető vállalat, ami olyat tud mit a világon rajtuk kívül senki. Pechük hogy magyarok különben a "top ten"-ben lennének a softveresek között.
Nem hinném, hogy irigeyelnem kellene Demjánt. Viszont az én információim az ö bankári müködéséröl némiképp eltér a tiedtöl. Én úgy tudom---elég hiteles forrásból---hogy mind az ott dolgozók, mind a tulaj nagyon megkönnyebbülve sóhajtottak fel, amikor Demján távozott. Úgy nagyon kedves, de egyébként nagyon hozzánemértö embernek tartották. Mármint a bankszakmához. A Skálában viszont egész jó dolgokat csinált. Amit te Demján befektetéseinek nevezel, azok nem az ö befektetései. Ö csak a fösmasszer, a bizalmi ember. Az ötlet, a tervek, a pénz, a kivitelezés, mind kintröl jön. Viszont nem könnyü jó fösmasszernek lenni, s azt jól csinálja. Ha nem jól csinálja, akkor majd ö is kap egy tárat ajándékba, mint Fenyö.
Befektetésekre volt lehetösége, amikor kapott 12 millió dollárt, hogy játsszon vele. Nem jött be...
Demjánnal szemben pedig nincs ellenszenvem, de ö valójában nem az igazán sikeres magyar üzletember típusa, mint pl. a Graphisoft alapítója. Demján egy jó eladó (igen ritka!), s egy türhetö menedzser. Mindenestere sokkal jobb, mint kortársai legtöbbje a Skála korszakban.
1. Kissé sietősen fogalmaztam tegnap. Arra gondoltam, hogy egy magyar tulajdonú gazdasági társaság a nyeresége után először kifizeti a társasági adót, majd utána a tulajdonosok a kivett részesedés, osztalék után ki kell, hogy fizessék a saját SZJA-jukat. A külföldi tulajdonú multik szintén kifizetik a társasági adót, azonban az osztalék vagy részesedés után a tulajdonosok nem fizetnek SZJA-t itt, hanem a saját országukban. Tehát a magyar állam a magyar tulajdonú vállalkozások nyereségéből végső soron lényegesen magasabb %-ot kap, mint a külföldi tulajdonúakéból.
2. Természetesen jól tudom, hogy senkinek sincs jogom diktálni, vagy rákényszeriteni az akaratomat, a nézeteimet, és nem is szoktam ezt csinálni. A szóbanforgó részt egy érvnek szántam, amellyel cáfolni akartam zöld agyar véleményének azt a részét, amellyel nem értettem egyet. Tehát bár egyik oldalról a magyar társadalom hasznosabbnak tűnhet a Burger King a büfénél, mert nyereséges és ezután adózik - a másik oldalon viszont drágább: ez pedig eltünteti az előbbi előnyt a társadalom számára. Ezt csak egy érvnek szántam, természetesen nem akarok senkinek sem diktálni.
Kedves rocky,
Igazad van, hogy ezekben a leghiresebb projektjeiben mások pénzelték Demjánt, én ezzel együtt mégis az ő sikerének tartom mind a mallokat, mind a Skálát, mert mégiscsak ő csinálta meg ezeket. Az elvtársak másokat is (n+1 jól fekvő vállalatot) nyomtak pénzzel a 70-80-as években felvett kölcsönökből, a többség mégis egyszerűen elszúrta a pénzt. De tényleg jobb lett volna nem vállalkozónak, hanem üzletembernek vagy valami másnak nevezeni, mert a saját tulajdonú vállalatai valóban nem ilyen sikeresek.
A stealth bombazo es egyeb hadiipari termekek kifejleszteset az amerikai adofizeto fedezte. (Evi ca. 260 billio-t koltenek Amerikaban a hadiiparra). A hadiiparral kapcsolatban levo multik (szamitastechnika, biotechnologia), eleg rendes summakat kapnak Amerikaban az allamtol.
Az olommentes benzint egy egyetemi kutatolaborban fejlesztettek ki, tehat tudomanyos alapitvanyokbol fedeztek. A tudomanyos alapitvanyokat szinten reszben az adokbol fedezik, reszben a multik adomanyaibol. Viszont, ha nehany multi (GM, Firestone, es egy olajceg) nem dontott volna ugy, hogy Amerikaban kotelezo mindenkinek autoval jarni, akkor nem lett volna szukseg az olommentes benzin kifejlesztesere. Mellesleg ezt a harom multit $5000-re megbirsagoltak antitroszt torvenyek megszegese miatt az ugybol kifolyolag.
1. A masodik bekezdesben kisse kevered a tarsasagi ado es a szemelyi jovedelemado fogalmat.
2. Ne akarj diktalni a piacnak. Ha valaki megveszi a 350 Ft-os csirkeszendvicset akkor had tegye meg.
Demjánt nem nevezném magyar vállalkozónak. Demján az egyik nagy izraeli-észak amerikai ingantlanmaffia magyarországi rezidense, bizalmi embere. Demján soha nem hozott létre egyetlen vállalkozást sem a saját erejéböl. Mindig más pénze és ötlete volt az ügyben. Már a Skálánál is. Aztán bankárként sem volt egyetlen saját ötlete sem. Késöbb kapott 12 millió dollárt játszani, s kiderült, hogy az önálló üzletelés az legalább egy számmal túl nagy neki. Aztán az ingatlanmaffia bevette fösmasszernak. Az ötletek, a tervek, a pénz, minden kintröl jön. Gyakorlatilag Demján ugyanazt a funkciót tölti be, mint a Skálánál. Akkor az elvtársakat, most az ingatlanmaffiát képviseli. Nem nevezném üzletembernek, mert az eddigi üzleti jellegü tevékenységei nem voltak igazán sikeresek.
Teljesen igazad van abban, hogy a multikra szükség van, a tőkéjük és a tapasztalatuk miatt. Nélkülözhetetlen hasznot és fejlődési lehetőséget jelentenek az ország számára, és más utat nem is nagyon lehetne elképzelni. Ez azonban szerintem nem teszi irrelevánssá a topicban szereplő kérdést, vagy ahogy H.Kovács társunk felvetette, azt a kérdést, hogy kihasználnak-e minket vagy sem. Vagy annak vizsgálatát, mennyiben előnyös és mennyiben hátrányos számunkra ez a kapcsolat.
Mindezeket a dilemmákat az általad felvetett példákon is jól be lehet mutatni. A Burger King igaz, hogy nyereséges és befizeti a ma meglehetősen alacsony társasági adót (kulcsa alig magasabb az amerikai kulcs felénél), ám tulajdonosai a jövedelem után nem fizetik Magyarországon - a már jóval magasabb kulcsú - SZJA-t, ellentétben a magyar vállalkozókkal, akik elvben és valamennyire azért a gyakorlatban is fizetik. A Burger King nyeresége továbbá nagyrészt pont azoknak a jelenségeknek a következtében alakul ki, amelyeket korábban a topic boncolgatott: igen alacsony fizetésekért hajtás pajtás van az éttermekben, megállni, a pultot támasztani egy fél percre sem szabad. Ezenkivül nem tudom, hogy az emlitett békebeli 5-8 kiszolgálós büféhez képest nem lettek-e lényegesen magasabbak az ételek és italok árai. Azaz arra célzok, hogy az általad emlitett nyereség nem igazán vagy nem kizárólag a korszerű nyugati tapasztalatból, technológiából ered, hanem azt mi fizetjük meg, egyrészt mikor alacsony pénzért a Burger Kingben hajtunk, másrészt, mikor kifizetjük a 350Ft-os csirkeszendvicset a 150 Ft-os kólával.
Az Oktogonnál lévő büfével ellentétben szerintem vannak jó példák is, például a Móriczon működő Viking Étterem nem látszik sokkal rosszabbnak a mellette lévő McDonaldsnál. Vagy például több olyan magyar pizzéria van, amely szerintem hozza, sőt meg is előzi a Burger King vagy a Pizza Hut szinvonalát.
A MATÁV-ot szintén kétesnek érzem: nem volt szivbajos megcsinálni olyan húzásokat, mint új előfizetők kedvező feltételekkel való beléptetése, majd a telefondijak felemelése. Ezenkivül a pletykák szerint a kapcsolások önköltsége teljesen más szinten van, mint az értük felszámitott dij: állitólag még azok felét sem éri el. Azaz egy részben itt is mi fizettük ki a jó befektetés hozamát. Ezekhez képest a külföldi befektető által hozott tapasztalatok eredményeit eddig jóval kevesebbnek látom. Ahogy én MATÁV közelben dolgozó emberektől hallottam, a MATÁV belül kifejezetten bürokratikusan működik.
A hazai vállalkozók közül a rossz oldalról hoztál példákat, de a jó oldalon is több példát be lehet mutatni: Demján, Transelektro, Graphisoft, Recognita, Pharmavit (amely ma már valóban multi része, de eredetileg, sikerei eléréséig nem volt az), de mondhatjuk akár a Mogyit is.
A magyar gazdaság szempontjából a multiknak érdemeik mellett árnyoldalaik is vannak. Igaz, hogy a multik nagy részt tesznek ki a magyar gdp-ből (ez szükségszerű is, mert nem nagyon volt a rendszerváltás után magyar tőke - és ma sincs nagyon), több esetben azonban tőkeerejükből adódó erőfölényük segitségével kifejezetten megakadályozzák a magyar vállalkozások megerősödését. A szénsavas üditők piacán például több olyan magyar vállalkozás van, amelynek üditői érték/ár arányukban nem rosszabbak a Coca-Cola vagy Pepsi csoport termékeinél, a 2 cég azonban ügyesen kialakitott marketing-stratégiával szinte lehetetlenné teszi piaci érvényesülésüket. A kis abc-kben szekrény nagyságú ingyen hűtőket osztogatnak, amelyek annyi helyet foglanak el egy-egy ilyen ABC-ben, hogy más üditőitalt már nem célszerű tartani. A vendéglátóipari egységeknek pedig ingyen üditőital automatákat adnak, kizárólagos szerződésekért cserébe. Azaz alapvetően ezekkel az eszközökkel szoritják ki a magyar vállalkozásokat, a jobb minőség vagy tapasztalat messze nem eredményezne ilyen egyeduralmat. A szomszédos rostos üditő piacon például nem működnek ilyen erejű és ilyen módszerekkel dolgozó multik, és látható, hogy a magyar vállalatok elég jó termékekkel elég jó eredményeket tudnak elérni. De hasonló példákat más területekről is lehet hozni, például ha megnézzük a METRO-t, amely kész csapás volt a magyar fogyásztási cikk nagykereskedelmi vállalkozásokra, vagy példáu mosószerpiacot.
Ez igaz.
Akarhogy is nezzuk ma a magyar gazdasag a kulfoldi multik miatt mukodik. Ok termelik a gdp es az export nagy reszet, ok alkalmaznak az ehberner kisse magasabbert, ok fizetnek adot tb-t nyugdijat utannad, nem a hires magyar vallalkozok.
Egyebkent felesleges vitatkozni arrol, hogy jok-e vagy rosszak. Bizonyos fejlesztesekhez szukseges a multik ereje, bizonyosakhoz meg nem. Ha olyan teruleten mozogsz ahol a szellemi tokere van szukseg akkor gyerunk, mutasd meg, hogy tudod jobban is csinalni naluk.
Akár tetszik akár nem a multikra szükség van, egyrészt a tőkéjük miatt másrészt a tapasztalatuk miatt.
Számodra is érzékelhető példát mondjak: az Oktogonnál volt egy Büfé 5-8 kiszolgálóval, szendvicsek üdítők stb… tisztáság kívánnivalót hagyott maga után nyereség elnyésző. Helyette Burger King áll, a termékek izlésén lehet vitatkozni de a cég nyereséges, adót fizet a dolgozók száma 50 meghaladja. Másik példa a sokat szidott energia szektor privatizációja: ha lett volna a magyar nyugdíj biztosítónak v. OEP.nek sok milliárd befektetendő Ft.ja befektetni én is szívesebben láttam volna őket, a választ te is tudod. A külföldi befektető a garantált 8% hozamért – ami szerintem nem magas – hajlandó volt beruházni. Én 8% garantált hozamért semmilyen üzletbe nem szállnék be mert nagyon alacsony a haszon. Telefon társaságot miért adta el az állam ha olyan jó befektetési lehetőség? Se pénze, se tapasztalata nincs ehhez. Hazai befektetőkről tőmondatokban: Palotás, Pharma…. József Nádor tér. A multik mikor ide telepítenek egy gyárat hozzá még hazai beszállítókat is foglalkoztatnak tehát duplán jó nekünk. Az már a politikusaink felelőssége, hogy olyan környezetet teremtsenek a nyereségüket további hazai beruházásokba invesztálják.
Olvashatod többek között a Globalizmus topikban, hogy messze nem kedvelem a
multikat, és "gengszterváltó" vezetésünk legnagyobb hibájának tartom, hogy a
helyzetet vagy fel nem ismerve, vagy szándékosan az egyik szörny hatalmából a
másik szörnyébe vezette az országot. Ebből adódik, hogy a Munkáspárt szociális
jellegű észrevételeit is, mind pedig a jelenlegi szörnnyel szembeni fellépését is
pozitivan értékelem. Nagyra értékelem bennük, hogy viszik tovább az eszméjüket,
és nem a "pragmatizmusra helyezik a hangsúlyt. (Nem tartom "szélsőségesnek" a
Munkáspártot, és nagyon nem értek egyet az ilyen jellegű hecckampánnyal.)
Viszont az alapvető eszméjükkel akkor is probléma van. Mert ez az eszme, a
"marxizmus-leninizmus" bebizonyította megvalósíthatatlanságát. Bebizonyította,
hogy a "szocializmus" semmivel sem volt különb semmilyen "kapitalizmus"-nál. A
szovjet birodalom világuralmi törekvéseinek "ideológiai eszköze" volt, és ugyanúgy
rabszolgákat igényelt, mint a multik. Az általad "a pártban megjelenő neves közéleti
személyiségek" mind nevüket, mind közéletiségüket az "egyik szörny"
szolgálatában folytatott tevékenységüknek köszönhetik. Ráadásul a nekik
tulajdonított "szakértelmük" abban merült ki, hogy országunkat beindították az
adósságspirálba, és abba a helyzetbe hozták, hogy az MSZMP vezetése a 80-as évk
végén már nem látott más kiutat, mint hogy időben meneküljön, és a
"szakértelmével" összehozott csőd másnak a nyakába szakadjon. Ezért, meg a
"pragmatikus" része (MSZP) zavarosban halászási lehetősége kedvéért "adta át
békésen" a hatalmat.
A Munkáspárt "nemzetszerető" jellegét elsősorban a tudatosan vállalt kommunista
előélete, másrészt az utóbbi évek közismert vajdasági szerb térhódítás, és etnikai
súlyeltolódás előidézésében jelentős szerepet betöltő Miloseviccsel fenntartott jó
viszony miatt vonom kétségbe.
Kedves Nem tudom. 2000-03-31 18:25:41
Biztos, hogy volt. Csak ahhoz nem "modellek"-ben "szakértői attitűd"-del
nagyképűen, hanem elemzően, alázatosan kellett volna gondolkozni. (Emlékszem a
lózungra. "Az állam a legrosszabb tulajdonos". A szemlélet leghangosabb képviselői
a rendszerváltás reformkommunista és SZDSZ-es köreiben voltak.) Ma is
alapvetően ezt a gondolkodást hiányolom.
Kedves félős 2000-04-01 22:22:14
Alapvetően igazad van, csak nem biztos, hogy végső soron jó helyre irányítod
észrevételedet. Azért téves az irányítás, mert SZVSZ az MSZP (a többi pártelittel
együtt) csak képviseli és érvényesíti az idegen érdekeket. Azon multik (ill a
mögöttük álló pénzek kezelőinek/tulajdonosainak) érdekeit, akikről ez a topik szól.
A média is azok kezében van, a "médiaértelmiség" (már amennyiben
"értelmiségnek" nevezhető) ezek zsoldjában áll. Egyébként a felsőoktatást csak
részben akarják szétverni. Szakbarbár, csőlátású "szellemi rabszolgára" szükség van.
Aztán legyen magabiztos, és higgye azt, hogy "mindent" tud.
2000-04-03 00:08:35
A Dereknek írott részben írom, hogy én hogy definiálnám az értelmiséget. Ennek
alapján az a véleményem, hogy az országnak nagyon sok értelmiségre van szüksége,
és ehhez nem a felsőoktatás, hanem az erős és széleskörű alapfokú oktatás a
legfontosabb. Sok JÓ pedagógussal. És ez az a pont, ahol sajnos a legszűkebb a
kapacitás. Az én tapasztalatom szerint nem elsősorban a mennyiséggel, hanem a
minőséggel van a baj. (A tapasztalatom egyaránt a gyerekem szerencsére
viszonylag jobb tanárain valamint az ismeretségi körömben levő nem egy
pedagógus ismereteire, és nem "országos felmérés"-re támaszkodik.)
A magasabb képzettségű embernek több lehetősége van értelmiségivé válni, mint az
alacsonyabb iskolázottságúnak, de ebben a kérdésben nem ez a döntő.
Kedves Derek 2000-04-02 13:40:47
Az értelmiségi attól értelmiségi, hogy széleslátókörűen és önállóan gondolkozik.
Vagyis nem a diploma, nem a "bumáska" (ha vén még olyan itt a T.Asztalnál, aki
emlékszik e kifejezésre), hanem a tájékozódás és ismeretszerzés igénye, az önálló
gondolkodás teszi az értelmiségit. Ha ezt teszi a pénzügyi szakember, és ezt teszi a
költő, mindkettő értelmiségi. ha a költő "eszmei mondanivaló" nélkül irogat
formailag szép verseket semmivel se "értelmiségibb" mint a pénzügyi szakember,
ha sémában gondolkozik, bármennyire is bonyolult és alapos ismereteket is
igényel a séma. Ugyanez vonatkozik a diplomákat halmozó, önálló gondolat
nélküli, de összeköttetései révén akár "akadémikusi" szintet elért "tudós"-ra is.
Aztán nem biztos, hogy a társadalom "vevő" lesz rá. De rossz szó itt a társadalom.
Mert ezt nem a társadalom dönti el, hanem azok, akik a pénzzel rendelkeznek. És ha
az értelmiségi olyan gondolatokat pedzeget, ami a pénz fölött rendelkezők érdekeit
sérti, hiába lenne az jó a társadalom nagyobb részének, a pénz fölött rendelkezők el
tudják zárni a gondolatait a társadalomtól.
2000-04-03 00:38:13
"Szerintem azért esik le a pohár az asztalról,mert létezik gravitáció, szerinted azárt
létezik a gravitáció mert leesik a pohár az asztalról!
Az asztalrol sosem esik le a pohar, hacsak le nem vered."
????
Kedves Geo 2000-04-02 23:24:43
"...de a Horn-kormány végül is jól menedzselte az egyensúly-teremtést, a
privatizációt..."
Gondolom sejted, hogy nem értünk egyet. A Horn kormány a ténykedését avval
kezdte, hogy hosszú ideig nem csinált semmit. Ill. egyet tett. Elzárta az egyik
legtöbbet ígérő kitörési lehetőséget, kidobta az ablakon a millenecentenáriumhoz
kapcsolódó infrastruktúrafejlesztésre vonatkozó előkészületeket. Ezután persze,
hogy szükség volt "egyensúlyteremtésre". A privatizációt pedig az addig folyó se
semminél is jóval nagyobb "káló"-val menedzselte. (Azt a kótyavetyét
"menedzselés"-nek nevezni!!!!)
Hát ebben sajnos igaza van Csurkának. A multik gyarmata lettunk, akik gatlastalanul kihasznalnak bennunket. Mi meg boldogan hajtjuk az igaba a fejunket, mert a Kadar-rendszerhez kapcsolodo szocialis (munkahely, egeszsegugy, nyugdij) letbiztonsagot megszuntettek a rendszervaltok, azt csak maguknak tartottak fönt...
Tényleg nehézfejü, bár igen szorgalmas vagy. Nem írtam, hogy a multik nem fejlesztenek. Azt sem mondtam, hogy a multik nem finanszíroznak máshol kutatást. Az a kör, amelyben én mozgok (a szakterületem) kb 25%-át teszi ki a jelenlegi tözsdei kapitalizációnak. Úgyhogy tényleg elég szük kör. Kétségkívül szükebb, mint a 200 dolláros cowboy csizmád szára.
"De azért ha már a vegyészetnél tartunk, mintha valami nagy dolgot említettél volna, ami a nevedhez füzödik, s
te sem egy multinál dolgozol."
Az igaz, de ahhoz,hogy ez meg tudott szuletni ahhoz bizony a multik a hetvenes evektol sok sok szazezer dollart koltottek erre a temara, es , hogy a mi csoportunk csapott bele az az elozetes eredmenyek nelkul nem lett volna lehetseges, mert azt mar tudtuk,hogy mit nem kell mar megcsinalni. Es innentol a tovabbi fejlesztes mar nem megy valamelyik multi penze nelkul. Ilyesmire nem lehet bankoktol, vagy a tokepiacrol penzt kicsikarni,mert mi van ha 5 ev mulva derul ki , hogy human vonalon olyan mellekhatasai vannak ami nem jelentkezett az allatoknal, vagy ott nem volt erdekes. Egy multi mondjuk a LaRoche megengedheti maganak, hogy 10 eves kifejlesztesi programot finanszirozzon. Persze parhuzamosan tobbtucatot, amibol bejon a vegere egy.
Na meg egyszer utoljara, mert bar latom, hogy szorgalmas , de egy kisse nehezfeju vagy.
"Visszatérve a megállapításaidra, nekem van az az érzésem, hogy te egy mondatot kiragadsz abból amit írok, s azt
ragozod. "
Ezt inkabb te csinalod ,, mert csak azon a szuk koron belul tudsz gondolkodni amiben mozogsz. Persze, hogy kiragadok egy mondatot, amivel nem ertek egyet , vagy en maskepp latom, mert mit irtal, te azt, hogy a multik nem foglalkoznak fejlesztessel, nem szivelik a kreativitast, ha odairod, hogy egyes multik , akkor azt mondom, hogy OK es oda se bagozok.
Az igaz, hogy az Intel, de mas cegek is, mint a Hewlett -Packard, a Beckman, kis sufnikent kezdetek ,es mint most mar mint multik igencsak sokat koltenek a fejlesztesre, tehat itt sem all amit irsz.
De a Microsoft is.Az is kis cegkent kezdete Eppen most vette fel nemreg a Lovaszt Californiaba elcsabitva a Yale-rol egy ket evre. Gondolom,nem rutinmunkara CD-ket masolni.
Az osszes nagy multi igy kezdte a Fordtol a General Dinamics-ig, de nehogy azt akard nekem bemagyarazni, hogy a Ford es a GD nem fejleszt? Vagy a General Electric?
A vegyészeti példákhoz nem tudok hozzászólni, mert nem értek ahhoz az üzlethez. Matematikus sem vagyok, mert apám annak idején azt mondta (én matematikus akartam lenni, s felvéwteli nélkül fel is vettek volna), hogy abból nem lehet megélni. Ma már nem bánom, hogy megfogadtam tanácsát.
Visszatérve a megállapításaidra, nekem van az az érzésem, hogy te egy mondatot kiragadsz abból amit írok, s azt ragozod. De azért ha már a vegyészetnél tartunk, mintha valami nagy dolgot említettél volna, ami a nevedhez füzödik, s te sem egy multinál dolgozol. A félvezetökhöz csak annyit, hogy annak idején a planár technológiát is egy kis cég találta ki, mert mindenki a dendrites kristálynövesztést eröltette. Az Intel is igen kis vállalkozásnak indult, s a csöd szélén állt, amikor átálltak a mikroprocesszorra, amiböl multik lettek. Erröl többet olvashatsz Gróf András könyveiben. A humán töke szerepe a harverfejlesztésben is döntö, mert ma már azt is könnyen lehet a tökepiacról finanszírozni, ha fantáziát lát az ötletben a pénzpiac. A Cisco is egy kis családi vállalkozásnak indult (férj+feleség) nem is olyan régen. De van még egy csomó más példa is. Ugyanakkor tízszerannyi sikertelen példa is van. Egyébként a software iparban a programozás jó ha csak fele a dolognak, s ezt nálunk leginkább elfelejtik (ill. nem is tudják). A többi a marketing és értékesítés. De mi még a régi rendszer hagyományain élünk, ahol csak a "megcsinálás" a menö. Sok interjút csinálok álláskeresökkel. A legtöbbjük kurvára el van ájulva magától, mert már írt egy pár sor programot az életében. De üzleti ötlete még soha nem volt. Az Intershopot azért hoztam fel, mert az ürge (alapító) három félév után otthagyta az egyetemet, s egy ötlettel elment a Silicon Walley-be pénzt felhajtani (nem programozó bérmunkásnak, mint az álmok netovábbja, persze rizikó nélkül), s abból csinált egy világterméket.
Mint mondtam, vannak dolgok amit csak igen nagy és tökeerös cégek tudnak kifejleszteni. Ha van öt ilyen cég a világon, akkor gyakorlatilag az is monopólium, s a hatékonyság nem sokat számít. Majd a fogyasztók (mi) megfizetjük.
Visszatérve az eredeti állításra, azt határozottan állítom, hogy a digitális gazdaság megjelenéseével a humán tökének egyre nagyobb a szerepe.
Ebböl a szempontból a multik eddig idetelepített részlegei sajnos inkább a múltat jelentik, mert igazán alkotó és know-how transzfert jelentö dolgokat még nem hoztak ide. Aztán ha pl. az autógyártás kezd rosszul menni Suzukiéknál vagy Audiéknál, akkor elöször a peremterületeken lévö üzemeket csukják be. Aztán az lesz, mint Birminghamben a Rover bezárása után.
De most már a kommentálás helyett talán valami saját tartalmat is szeretnék látni töled.
Te kiemeltel egy viszonylag szuk keretet az szoftverfejlesztest, amiben tokeletesen igazad van, itt a human toke az elsodleges, es meg van tobb ilyen terulet is.de ami itt igaz az nem jelenti azt ,hogy ez kiterjesztheto az egesz vertikumra, mert mar pl a hardver teruleten nem igaz.
Namost az, hogy multi az egyaltalan nem jelenti, hogy monopol. A gyogyszeriparban tobbtucat multi van a vilagon a Johnson & Johsontol az Organon-ig es ezek kozott kimeletlen verseny van a fejlesztesek teruleten. Na persze ezeknel a cegeknel kulon osztaly foglalkozik olyannal is , hogy a lejart, meg nem ujitott szabadalmakra, amelyek szamukra hasznosithato racsapjanak.
De egy elelmiszeripari kutato es minosito labor, hiaba van a human toked annak a felszerelese tobbmillio dollar. Vagy a kozmetikai iparban.
A statisztika szerint egy uj gyogyszer bevezetesehez 2000 uj vegyuletet kell szintetizalni es bevizsgalni. Es elore nem lehet meg ma sem megjosolni, hogy abbol a 2000-bol melyik lesz alkalmas human gyogyaszati celra, hiaba vannak csodalatos molekulamodelezo softverek.
Te mint jolkepzett matematikus, ha az vagy egy softvert ki tudsz fejleszteni otthon a szobadban, de ahhoz, hogy egy alaplapot megcsinaljanak a szamitogepedbe ahhoz a multiknak milliardokat kellett elotte beleolni a fejlesztesbe, hogy egyaltalan olyan tisztasagu es karakteru anyagokat tudjanak a szilardtestfizikusok es kemikusok kidolgozni, ami alkalmas a chip-ek gyartasara, es ahhoz nem eleg a human toke, hanem iszonyatos draga berendezesek kellenek.
Aztan ha ez mar rutinna valik akkor vilagos hogy olcsova valik, de amig oda eljutottak az nem ket filler.
most nem akarom még egyszer részletesen ragozni, de kb. ugyanezt írtam le, csak nem annyira részletesen, s nem a vegyiparból vett példákkal (nem vagyok vegyész). A multik általában ott jók, ahol igen nagy tökeigényü, infrastruktúra típusú fejlesztésekröl van szó. Ott sem igazán hatékonya, de a monopolhelyzet miatt ez nem túl érdekes. Viszont az internet megjelenésével a know-how szélesebb körben elérhetö, software fejlesztésekhez kisebb induló töke kell, de más típusú fejlesztésekhez is akár nagy mennyiségü tökét lehet kapni a tökepiacon. Igen sok ilyen esetben a multik lemaradnak. Egy ilyen példa az Intershop esete, ahol ugyan az Intershop a standard e-commerce katalógussoftware területén csak no. 3 jelenleg, de hamarosan no. 1 lesz, mert az IBM(!) és a Microsoft(!) is bedobta a törülközöt. De tudnék még más dolgokat is említeni. Ez mutatja, hogy egyre inkább a humán töke a meghatározó, s az nem mindig a multiknál hasznosul a legjobban. Azok pontosan olyanok, mint a szocialista nagyvállalatok egy csomó adminisztrátorral meg párttitkárral. Csak valamivel jobban vannak szervezve.
"Nagyon igazad van. A multiknak nemigen van szükségük kreatív emberekre. Nem is igen tudnak fejleszteni, vagy csak
kurva drágán. Ezért inkább felvásárolják a kicsis, de eredményes cégeket, s termékeiket beillesztik a portfoliójukba."
Ez jol hangzik , es van is ilyen de nem altalanosithato. Pl a jarmuiparban, repulogepgyartasban, gyogyszeriparban, nehezvegyiparban azert igencsak sokat koltenek fejlesztesre a multik.Pl a stealth vadasz es bombazogepeket sem valami garazsban fejlesztettek ki. Es az ilyen kis cegek alapitasa sokszor eppen arra megy ki, hogy egy szabadalom , vagy know how birtokaban a kis ceg jo feltetelekkel felvasaroltathassa magat egy multival. Szamos kis vegyipari ceg csinalta ezt.
Az olommmentes benzin es a hozzakapcsolodo kemiai eljarasok kidolgozasa, igaz ez a kaliforniai egyetemen ment , de a nagy olajtarsasagok es vegyipari cegek penzen es evekig, amig ki nem dolgoztak Olah-ek a benzinreformaciot es megtalaltak a legjobb katalizatorokat. De ugyanez az autokban hasznalatos katalizatorok kidolgozasara is igaz, es az ilyen szilardteskemiai kutatasok piszok dragak es ez a multik penze nelkul nem megy.
Az vegul is mindegy, hogy egy fejleszto labor az multi tulajdonaban van es az ott dolgozok az o alkalmazottaik, vagy egy kulso csoport vegzi ezt a munkat ugyanugy a multik penzen.
Itt a mi intezetunk is jopar japan , amerikai , nemet gyogyszeripari multitol kap nem is kis osszegeket fejlesztesre es kutatasra. Gyogyszeriparban egy uj molekulat ki lehet talalni egy haromszor ot meteres laborban, de annak a molekulanak a teljes bevizsgalasa ami kb 10 evig is eltart a multik penze nelkul nem megy. Egy kis ceg honnan tudna felhajtani penzt olyan kotelezo bevizsgalasokra, hogy megnezze, hogy a vegyszerrel kezelt patkany ukukuk unokajaban kb 3 ev mulva okoz-e genetikai karosodast az anyag, es ezek a vizsgalatok kotelezoek a Contergan eset ota.
Szoval ez szakterulettol fugg, hogy mennyit es mennyire es hogyan fejlesztenek a multik. Vilagos, hogy a szamukra legolcsobb megoldast valasztjak mindig, dehat ezert miertr kellene oket karhoztatni.
Nagyon igazad van. A multiknak nemigen van szükségük kreatív emberekre. Nem is igen tudnak fejleszteni, vagy csak kurva drágán. Ezért inkább felvásárolják a kicsis, de eredményes cégeket, s termékeiket beillesztik a portfoliójukba. Amerikában aztán az alapítók rendszerint egy év után elhúznak, s új céget alapítanak. A multik ott jók, ahol nagy tökeigénnyel lehet csak valamit csinálni. De ez is most némileg kikezdödött az internettel, meg azzal, hogy ötletre is lehet kockázati tökésektöl pénzt kapni. Nem is keveset. Ismerem a multikat igen jól, emberállományuk messze nem a legjobb. Ismerek személyzeti elöírásokat is. Cél: "Jól kezelhetök" kiválasztása. Mint az MSZMP káderkiválasztási útmutatói. Ez persze periódikus válságokhoz vezet, de akkor is elöször azokat rúgják ki, akik tudnának is tenni valamit. A multik kifejezetten a 35 alatti korosztályokra építenek, mert addigra általában benö az emberek fejelágya, s az kellemetlen lehet. Habár újabban kezd az a felismerés teret nyerni, hogy a fiatalokat általában csak a karrier érdekli, a cég nem, így ez a politika igen sokba kerülhet. De mutassatok nekem olyan valóban iránymutató termékeket, amelyek multiktól jöttek az utóbbi 20 évben. Ilyen csak igen kevés van. A saját cég ha nehéz is, hosszútávon mindenképp a legjobb megoldás. Csak nálunk még hiányzik ez a mentalitás. Az üzletet a multiknál Magyarországon nemigen lehet megtanulni, mert azokat a részlegeket aztán végképp nem telepítik ide.
"Lengyelország megtagadta az adósságfizetést, és moratóriumot kért és kapott. Nem omlottak össze, ma jobban állnak, mint mi. "
Igen, de nem hiszem, hogy szivesebben eltel volna ebben az idoszakban Lengyelorszagban, amig a sokkterapia eredmenyei nem mutatkoztak.
Valoban az Antall kormany a kedvezo politikai helyzetben , ha meg nem is tagadhatta volna,de egy elonyos atutemezest kicsikarhatott volna, lett is volna mire hivatkozni. Nem tettek a pillanat elszallt kar rajta meditalni.
Amennyire en tudom a lengyel allamadossag szerkezete jelentosen kulonbozott a magyaretol, mig a legngyelek elsosorban kormanyoknak tartoztak ,addig a magyar adossag nagy resze maganbankok fele volt esedekes.
Namost ha egy kormannyal szemben tagadja meg egy masik orszag az adossagot akkor jobb az esely, hogy a kormany ezt leirja, de egy maganbank az ugyan nem, mert ha van ra a sajat kormanyatol garancia akkor behajtja rajtuk, ha nincs akkor az elso birosagnal letiltja a magyar adossag fejeben a magyar allam kinnlevosegeit. Csak egy egyszeru pelda. Levisz Babolna 10 vagon csirket Olaszorszagba, es ennek az ellenerteket egyszeruen letiltatja es nem kerul haza az ara, hanem a hitelezo bankok szamara jovairjak.
