En csak a meset ismerem hozza. Szoval amikor Julius bacsi elhatarozta a naptarreformot, osszehivta a csillagaszokat, hogy oldjak meg a problemat. Ment a nagy fejtores, mire kisutottek a Julianus naptart, aholis az ev utolso honapjahoz hozzacsaptak egy szokonapot. Ez rendben is lett volna, de hat a naptart az istenek adtak, roluk vannak elnevezve a honapok (foleg szeptembertol folfele :-) ), nem fognak-e megsertodni, ha a februarhoz egyszeruen hozzatoldanak egy napot? Mire Gyula apanknak jott a nagy gondolat (a politikusok lathatoan mar akkor is lesz@rtak a vallast, de hat a nep hite kerem :-) ), hogy eldugjak a szokonapot a honap kozepebe, akkor nem lesz feltuno.
Nem tudom ki a szerzo, remelem nem lesz belole baj, hogy idemasolom:
" A kétezredik különleges szökôév
Mi az oka, hogy idônként az évi napok számát eggyel megnövelik, így az esztendô nem 365, hanem 366 napos
lesz? És miért éppen februárban - pontosan egy hét múlva - van a szökônap? Ezzel valóban pontos lesz az
idôszámításunk? Egyáltalán, mit jelent a ?pontos? jelzô, mihez képest számítjuk a múló idôt? Az élet minden
mozzanata a természethez kötôdik. Érthetô, hogy az emberek hamar megfigyelték a Nap és a Hold periodikus
mozgását, hiszen aszerint változott a világosság és a sötétség, a hideg és a meleg, így
tartották számon,hogy mikor kell vetni és aratni. Ebbôl az igénybôl született meg már igen korán a naptár.
Mindenféle naptárrendszer és idôszámítás alapegysége a
nap, a hónap és az év. Mindhárom független az emberi szándéktól és szükségszerűen bekövetkezik. Egy nap
hossza lángoló égitestünk mindennapos pályája az
égbolton keletrôl nyugatra. A Hold keringése a Föld körül a hónap, a Föld keringése a Nap körül az év. Azt
az idôt, amely alatt a Nap az évi látszó pályáján - az ekliptikán - haladva a tavaszponttól a tavaszpontig
visszatér,tropikus évnek nevezzük. A név görög eredetű, a Nap pályájának fordulópontjait ?tropai?-nak
nevezték. Egy tropikus év átlagos hossza pontosan 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc. A naptárkészítés
nehézségét többek között az okozza, hogy a tropikus év nem egész számú többszöröse a benne foglalt napoknak.
Ha jól meggondoljuk, akkor kiderül, hogy a 365 nap évente - kerekítve - hat órával rövidebb a
csillagászatilag
számított évnél. Ezt már az egyiptomiak is észrevették, és elôször Thébában vetették föl, hogy a 365 naphoz
évente hat órát hozzá kell adni, hogy hossza egyegyezzen a Nap által mutatottal. És ettôl kiindulva
elkezdôdött a naptárkészítôk kálváriája, mert mindenáron szinkronba szerették volna hozni a polgári naptárt
a csillagászatilag mért idôvel. Ez az igyekezet a mai napig tart. A ma használatos naptárunk a római
naptárból fejlôdött ki. Julius Caesar - miután kellemetlenné vált számukra a polgári idôszámítás olódása a
Nap járásához képest - megbízta Szoszigenész alexandriai csillagászt,hogy dolgozzon ki egy új naptárt. Az
így elkészült Julián-naptár szerinti
év átlagos hossza 365,25 nap, ami 11 perccel és 14 másodperccel hosszabb a tropikus évnél. Caesar a
szökônapokat a régi szökô (-hó) napok helyére,vagyis
februarius 23-a után illesztette a naptárba; ezért van a mi szökônapunk is február 24-én. Ez sokakat
megzavar, mert úgy vélik, hogy a szökônap február 29-e, pedig az csak a 23-a utáni nappal megnyújtott hónap
utolsó napja.
Kiderült tehát, hogy a Julián-naptár hiányos, miután 11 perccel és 14 másodperccel hosszabb a tropikus
évnél, és ez a különbség 128 év alatt egy teljes napot tesz ki (11x128=23,46 óra!). Az idôk során mind
jobban eltolódott a naptárban a tavaszi napéjegyenlôség, a tavaszi holdtölte ideje,ezáltal a fontos egyházi
ünnepek - például a húsvét - idôpontja is.
Megindultak az újabb naptárreformok, mígnem XII. Gergely pápa 1582 februárjában kiadott bullájában
elrendelte, hogy 1582. október negyedikét, csütörtököt
követôen ne ötödikét, hanem tizenötödikét, pénteket írjanak. Így a Gergely-naptár hossza 365,245 (pontosítva
365,24224) nap, a tropikus évtôl való eltérése (0,0003 nap) olyan kicsi, hogy csak 4915 év alatt tesz ki egy
napot; egy évre mindössze 22 másodperc eltolódás jut. Az is világos, hogy a
naptárban csak egész számú napokkal számolhatunk, így alakultak ki a szöktetési rendszerek, amelyek a
korrekciót végrehajtják. Mint említettük, a tropikus év tényleges hossza 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46
másodperc. Ez azt jelenti, hogy felkerekítve minden év hat órával
rövidebb a valóságosnál, ez négyévente (4x6) 24 órát, vagyis egy napot tesz ki. Ezt a ?megszökött? napot
adják vissza minden negyedik év február 23-a után, vagyis a szökônapon, február 24-én. Ezzel a dolog még
nincs elintézve, hiszen az említett 5 óra, 48 perc, 46 másodperc négyszerese nem 24 óra, hanem négyévente 44
perc 56 másodperccel kevesebb annál a hat óránál, amit
a szökônapok beiktatásával minden esztendôhöz hozzáadunk. Ez évi 11 perc, 14 másodperccel meghosszabbítja az
évet, amikor beiktatjuk a szökônapokat. Ez a kis különbség csöndben növekszik, és 400 év alatt elér egy
napot.
Ezt úgy korrigálják, hogy minden negyedik év szökôév, de a százzal oszthatók közül csak azok, amelyek
400-zal is maradék nélkül oszthatók, így három szökônap kimarad; a naptári év és a tropikus év hossza így
közelítôleg azonoslesz. Ez az utóbbi szabály a gregorián szöktetési rendszer legfontosabb tényezôje. Így egy
400 éves ciklusban három évszázadon át 24 szökôévet számolunk, és csak a ciklus legutolsó évszázadában
25-öt.Ilyen a most kezdôdött 2000.év.
Legutoljára Kr. u. 1600-ban volt hasonló helyzet, ami tulajdonképpen nem lett volna szökôév, de mivel kerek
szám és 400-zal is maradék nélkül osztható, az is szökôév volt.
Miután a dátumváltást nagyobb kuszaság nélkül megúszta a világ, itt az új YK2 félelem: 2000. február 28-a
után február 29-e következik, és nem március 1-je. Ebbôl is adódhatnak dátumproblémák, ha nem is olyanok,
mint amilyeneket január elsején vártak. Azt elmondhatjuk, hogy a Gergely-naptár csillagászatilag majdnem
kifogástalan. A megreformálására irányuló
törekvések inkább társadalmi-gazdasági okokra vezethetôk vissza.
Különösen erôs volt a változtatás igénye a század húszas-harmincas éveiben, de a reformtörekvések
napjainkban sem ültek el."
Kedves Kaputykin azt az eltitkolt naptárreformot még Augustus császár vezette be. Kolléganőd téved, de persze, te hihesz inkább neki, a szomszédasszonynak, a házmesternéninek és a sarki újságosan. Ők biztosan nagyon tájékozott emberek.
Hat a tesom feb24en szuletett. Kiskrunkba' folyton azzal dicsekedett, hogy igazibol ez a szokonap, en meg persze mindig mondtam, hogy ne hulyeskedjen mar, honnan vesz ilyen baromsagot.
Hat most ugy latszik, igaza volt.
De a kerdes most az: Ha valaki teszem azt Geza, es altalaban febr. 25-en unnepeli az nevenapjat, akkor minden negyedik evben febr. 26-an unnepeli?
Van itt valaki, aki Geza? Vagy Edina? Vagy Matyas? Tudtak rola, hogy negyevenkent egy nappal kesobb unnepelhetnek?
Hogy van ez?
A kolleganom allitja, hogy negy eve 29-e volt a Szokonap. En hiszek neki. Szerintem ez igenis fontos dolog, mert gondoljatok bele, lehet hogy ez egy eltitkolt naptarreform, es mire eszbe kapunk, mar december 31-re esik a Karacsony, es igy csokkentik a szabadnapokat.
A szökőnap kialakulása a római korig nyúlik vissza, a római kori naptárig.
Kb. az i.e. V. század közepétől a római naptár a hold járásán alapult. Egy-egy négyéves ciklus évei 355+377+355+378 naposak voltak. A hónapok részban 31, részban 29 naposak voltak, csak a február volt 28 napos. Február 23. napján ünnepelték a Terminaliát, a határok ünnepét. A fennmaradó öt nap toldaléknapnak számított. Ez a naptár nem követte sem a Hold, sem a Nap járását, ezért - hogy az időszakhoz kötött ünnepek helyre kerüljenek - a pontifexek testülete időnként szökőhónapot szórt be február 23.-a után. Ezekben az években a február csak 23 napos volt. A testület általában saját kénye-kedve szerint döntött a naptárról, az i.e. 47.évben már durván három hónap volt a hiba.
Julius Caesar i.e. 46-ban megbízta Szoszigenész egyiptomi származúsú csillagászt az új naptár kidolgozására. Elsőként az évek alatt felgyülemlett hibákat javították ki, november és december köző két hónapot iktattak. Ez az év így 445 napbúl állt (ez a naptártörténet leghosszab éve: "annus confusionis", a zűrzavar esztendeje.
Ezután rendelet született arról, hogy négy évből legyen 3 365 napos, a negyedik legyen 366 napos.
A szökőnapot február 23. és 24. napja köző iktatta be, ahol eddig a szökőhónapok kezdődtek.
Caesar nem döntött, hogy mikor legyenek a szökőévek, néhány el is maradt. Augustus császár a város alapításának 761. évét (i.sz.8) és minden rá következő évet nyilvánított szökőévnek.
A forrás:Hahn István - Naptári rendszerek és időszámítás
Itt van elottem egy naptar. Minden napnal van egy nevnap ugye, ahogy azt megszoktuk. Meglepo, de 29-e Elemer napja, viszont 24-enel szerepel a Szokonap c. nem tul elterjedt utonev.
Tudja valaki, miert van ez? Es miota?
