Fogalmam sincs, mi lenne a gépember lényege. Sci-fi-kből merítve valószínűleg haldokló testűek próbálnának először ebbe az irányba menekülni. Valószínűleg igazi emberi kapcsolatban szeretne maradni a bio-élőkkel a gépember, nem csak mint egy folyamat (CPU processz, ha úgy tetszik). Ekkor jön a Star Trek és Sliders sorozatokból is ismert epizód, hogy valaki ugyan gép, de teljesen emberszabású, maga sem tud gép létéről.
Persze, ha sok ilyen gépember van, akkor felvetődik az igény egy alternatív géptársadalom létrehozására és ebben a pillanatban valami egészen más lesz a dologból, ami már semmiképpen sem emberi. 1GHz-cel élveztethetik a neurális hálózatukat, építhetnek maguknak Mátrixot, ...
Tehát, mint látszik, én elfogadom embernek a teljesen emberi gépembert, aki talán még maga sem tud gépi létéről. Ezek után egy művégtaggal vagy egy sertésszívvel élő emberről eszembe sem jutna nem emberként vélekedni.
Majom emberős, bunkósbottal hadonászó ősember, gépeket használó ember... Ezekben van valami közös, amit embernek nevezhetünk? Szerintem aligha, mert miért neveznénk egy majmot (jó, hogy nem rögtön egy medvét) embernek. Közös érték azonban van, de ezeknek az értékeknek a többsége még egy macskában is megtalálható. Például:
Szeretet és gyűlölet.
Öröm és harag.
Szociális magatartás (még a macskaféléknél is létezik).
Utódnevelés akár saját érdekek sértésével is.
Gyermeki játékosság, felnőttkori küzdenitudás.
Kíváncsiság.
Életbenmaradásért küzdés.
Genetikai változatosságot segítő szaporodási mód.
... és gépember. Nos, az ha előbbi értékeket elfogadjuk emberinek, akkor ha ezek közül valamelyik is elveszik, akkor a gépember már nem ugyanaz az ember. Például:
Nincs utódnevelés, mert létrejöttkor megvan minden infó, ami kell.
A gépember csinál magáról egy gyakran frissített biztonsági másolatot, és ha az egyiknek annyi, akkor automatikusan feléled a másik. Ekkor nincs igazán oka halálfélelemre. Ez meg a szociális magatartás csorbulásához is hozzájárul.
Nem egészen.. Nem láttam ugyan a Mátrix-ot, de nagyjából hallottam miröl szól a film. Én nem egészen erröl beszélek, és az ötlet már kb 5 évvel ezelött merült fel bennem, amikor a Mátrix-nak még nyoma sem volt... De nem csak bennem, végül is a William Gibson féle Neurománc és társai is hasonlóról szólnak, söt néhány filozofiai rendszerben is létezik a fogalom: árnyékvilág. Söt, ha bizonyos szempontból nézed a reinkarnációs tanokat, ott is találhatsz némi párhuzamot,
Üdv:Micu
A Mátrix című film gondolatvilágáról beszélsz itt, ami szerintem hülyeség, hisz ha virtuális világban élünk, akkor miért van bizonyíték az evolúcióra, az ember fejlődésére. A Mátrix arra megy vissza, és végső sugallata az, hogy az ember talán zárt programmal rendelkezik, mint az állatok, ami persze hülyeség, és én utálom ezt a ...... Hollywoodot, amiért az embert egy önző, erőszakos baromnak tünteti fel. A C64-es program nem tud eszmélni, nem tud gondolkodni, nem tud érezni, az ember viszont igen. Beláthatja, hogy ha felelőtlenül él, akkor elpusztítja a világot. És hogy miért él mégis az ember felelőtlenül? Mert benne van a mátrixban: a média és a hatalom mátrixában!!!
Hogy hát mi is tesz minket valójában Emberré, avagy mi is teszi az Embert...?
Van egy szűkebb és tágabb definíció szerintem, első fokon is.... A szűkebb szerint, ember= Homo Sapiens , az az értelmes szerszámkészítő állat(-világból kiemelkedett), foldi élőlémy faj, amely Mára elárasztotta a földet, és komolyan vaszélyezteti önmaga, és az őt létrehozó Földi ökorendszer létét is...
Tágabb értelemben, talán minden, lehetséges, tudattal és értelemmel rendelkező, természetes evolúció útján kialakult élőlény csoport, faj, ha létezik ilyen az emberen kívül.....
Persze már ez is leszűkítés, a legtöbb vallás és hívei, Isten által saját képére és-vagy hasonlatosságára létrehozott teremtményről beszélnének...
Hogy az agy hordozója-e, a tudatnak és egyéniségnek, komoly filozófiai és szaktudományi kérdés is.... Hogy ez a hordozó csak szerves anyagú, vagy bármilyen mesterséges információhordozó, feldolgozó rendszer lehet, szintén fogas kérdés... Van-e például valamiféle kollektív tudat, v. tudatalatti, és miféle mechanizmus(!) hordozza, biztosítja akkor ennek működését...
A mai ember igen szűk genetikai közösség leszármazottja... Genetikusan megállapították, a csak az anyától öröklödő mitocondriumok elemzésével, hogy volt idő, mikor is az összes mai ember őseit képző csoprt kb. legfeljebb 50 fős csoprtra szükült le... Lehet hogy egyszerre több csoport is élt, ámde kihaltak, génjeik nekünk való továbbadása nélkül... Kvázi, akár az is lehetséges, hogy ilyen értelemben valóban egyetlen közös Ősanyánk is volt, "Éva" , ha nem is az elsó Nő, v. asszony... Igy valójában az egész emberiség közeli rokonnak, testvérnek is joggal tekinthető... Ugye meglepő, amit írtam....
Ha a génállományt kevered és mutálod, de kikapcsolod a szelekciót, akkor szerinted minden ok ? Másrészt, az ember attól ember, hogy igazán az életkörülményei nem változnak nagy mértékben, ö a környezetét alakítja át. Így képes megélni a sivatagtól a sarkvidékig, a mélytengertöl a Hold felszínéig. Persze meg lehetne tenni akár evolúcióval, akár génmanipulációval, hogy bizonyos szélsöséges körülményeket túléljen az illetö, de ennek nincs sok értelme, egyszerübb és az ember számára elfogadhatóbb a szkafander. Szerinted egyébként ha hagynánk müködni az evolúciót, és az ember 2 000 000 év múlva egy szörös, izomagyú lénnyé alakulna, te azt minek hívnád ?
Más kérdés a kiborg, szerintem ö addig ember, amíg az emberi tudat irányítja. Ha valahogy egy gépbe tudnád vinni egy ember tudatát (ami szerintem egyébként soha nem lesz lehetséges), az illetö gép is ember lenne. De mondok egy jobbat. Honna tudod, hogy a téged körülvevö világ nem egy gigantikus VR, amibe születésedtöl kezdve tettek ? Mivel benne vagy a rendszerbe, ezt belülröl ugyanúgy nem tudod eldönteni, mint ahogy a C64 emulátorban futó program sem tudja, hogy valódi "hús vér" C64-en fut-e, vagy az VICE nevü C64 emulátorban a linuxom alatt.
Bocs, ha kissé zavaros voltam.
Üdv: Micu
Tisztaban vagyok vele, hogy a modern orvostudomanynak milyen hatasa van az evoluciora. De azert nem allitanam, hogy mar kikapcsoltuk volna az evoluciot. Legfeljebb szükebb keretek köze szoritottuk. A genallomany meg mindig keveredik es mutalodik. Ha azonban elkezdünk klonozassal szaporodni, vagy eletünket klonozott szervekkel meghosszabitani, ez megszünik, vagy nagy mertekben lelassul. Ennek nyilvan oriasi kockazatai vannak az emberiseg szamara. Nem alkalmazkodik fokozatosan a valtozo eletkörülmenyekhez, es amikor a sok kis apro valtozas összeadodva minösegi valtozasba csap at keptelen lesz alkalmazkodni es akar ki is pusztulhat.
Ha azonban kepesek leszünk testünket mestersegesse alakitani, akkor mar nem lesz szüksegünk arra, hogy az evolucio fokozatosan formalja testünket, mert akar azonnal barmilyen körülmenyekhez tudunk alkalmazkodni. Csak a mesterseges burkot kell cserelni. Kerdes, hogy hivhatjuk-e azokat a lenyeket meg mindig embereknek, vagy ök mar egy uj faj lesznek, aminek az ösei mi vagyunk. Lehet, hogy a robotoke a jövö?
Szerintem egyértelmüen az agyunk tesz minket emberré. És ez az a szervünk, amit szerintem belátható idön belül nemigen lehet másolni. Hiába klónozod magad, a klón nem te leszel, hanem az ikertestvéred. Ami az evolúció kikapcsolását illeti, ha még nem tünt volna fel, ~ 200 éve folyamatosan csináljuk, és a folyamat csak erösödik. Meggyözödésem, hogy a jelenlegi problémáink nagy része sem annyira a környezeti ártalmaknak, életmódunknak, illetve táplálkozási szokásainknak köszönhetö, hanem ennek. Anno, söt az úgynevezett természeti népeknél még ma is, a tizenegynéhány gyerekes családmodell volt a standard, akikböl kb annyian érték meg a felnöttkort, ami a népességet fenntartotta. Nyilvánvaló, hogy általában a legéletképesebbek, legjobb immunrendszerrel rendelkezök, és ök tudták továbbadni a génállományukat. Most viszont vannak antibiotikumok, hormonkészítmények, és más hasonló igen hatékony gyógyszerek, így a gyermekhalandóság ~ 0. A következtetést rád bízom...
Üdv: Micu
Szerintem egyértelmüen az agyunk tesz minket emberré. És ez az a szervünk, amit szerintem belátható idön belül nemigen lehet másolni. Hiába klónozod magad, a klón nem te leszel, hanem az ikertestvéred. Ami az evolúció kikapcsolását illeti, ha még nem tünt volna fel, ~ 200 éve folyamatosan csináljuk, és a folyamat csak erösödik. Meggyözödésem, hogy a jelenlegi problémáink nagy része sem annyira a környezeti ártalmaknak, életmódunknak, illetve táplálkozási szokásainknak köszönhetö, hanem ennek. Anno, söt az úgynevezett természeti népeknél még ma is, a tizenegynéhány gyerekes családmodell volt a standard, akikböl kb annyian érték meg a felnöttkort, ami a népességet fenntartotta. Nyilvánvaló, hogy általában a legéletképesebbek, legjobb immunrendszerrel rendelkezök, és ök tudták továbbadni a génállományukat. Most viszont vannak antibiotikumok, hormonkészítmények, és más hasonló igen hatékony gyógyszerek, így a gyermekhalandóság ~ 0. A következtetést rád bízom...
Üdv: Micu
Kedves DcsabaS_!
(nem volt könnyü ezt a nicket hibatlanul leirni :)) )
Valoban, termeszetes szervek növesztese is egy lehetöseg. Ez azonban talan meg komolyabb aggalyokat vet fel. Megengedhetö-e ember klonozasa? Nem vezet-e ez egy felsöbbrendü emberi faj kitenyesztesehez? Egyaltalan, hosszutavon nem vezet-e az emberi faj degeneraciojahoz az evolucio kiküszöbölesevel?
Nem beszelve arrol, hogy peldaul az agy potlasat nehezen tudom elkepzelni. Ettöl persze meg lehetseges, csak nem tudom, hogy a hosszu evek soran kialakulo neuronkapcsolatokat, hogy lehetne pontosan ugyanugy kiepiteni egy klonnal. Es persze ott marad a kerdes, hogy a klonozott uj agy nem tekinthetö-e önallo szemelyisegnek, akinek szinten megvannak a sajat jogai. Ez a problema peldaul nem merül fel, ha az agyban tarolt infokat egy mesterseges agyba teszik at.
Ami azt illeti, hogy a nem szerves implantok csak a biologiailag nem megvalosithato funkciokat valtanak ki. Itt is felmerülhet olyan igeny, hogy peldaul az ember kepes legyen idegen bolygon, ellenseges környezetben ürruha nelkül tevekenykedni. Nagy hidegben, oxigenhianyos legkörben, ne adj isten a nyilt ürben, ami a test oly mertekü mesterseges feljavitasat igenyelne, ahol ujfent felmerül a kerdes: meddig ember az ember, es mikortol lehet robotnak nevezni?
Ismered a 300 éves bicska esetét? (Tudod, amelyiknek 2-szer lett a pengéje, és 3-szor a nyele kicserélve(:-)))...)
A témára térve, egy alkalmas saját testi sejtből kiindulva, a megbetegedett testrészek pótlása néhány hónapnyi növesztési periódus után megoldható lenne. Az átmeneti időre különféle lehetőségek jöhetnek szóba. Az illetőt elláthatják kórházban, vagy pl. beépíthetnek neki egy mesterséges pótlást, amit majd kicserélnek a később elkészülő, genetikailag azonos testrészre. Egyébként még azt is el tudom képzelni, hogy pl. a betegnek az új keze a régi helyén alakuljon ki és növekedjen. Valamilyen szerekkel kezelve gondoskodhatnának arról, hogy az új kéz ne 15-20 év alatt, hanem mondjuk 1 éven belül érje el végleges formáját és méretét.
A nem szerves implantok jelentősége inkább az lehet, hogy a biológiailag csak nehezen megvalósítható funkciók is integrálhatók legyenek. (Pl. extrém számítási kapacitás, a rádió és TV műsorok vételének közvetlen lehetősége - emberbe épített internet kapcsolattal (:-))) - , vagy pl. infravörös, ultraibolya, ultrahang érzékelés, radioaktív sugárzások észlelése, stb.)
De komolyan:
Az agy számomra is szimpatikus. De nem a konkrét szövet, hanem épp az információ, meg a személyiség, amit teremt. Ha ezt teljes egészében képesek átplántálni, akkor az illető személyiségét, tehát emberségét is átültették.
Mellesleg ezügyben kissé szkeptikus vagyok...
Nemreg jött a hir, hogy egy vak ember latasat ugy adtak vissza, megha reszlegesen is, hogy specialis szemüvege adatokat tovabbitott a zsebeben hordott szamitogepenek a környezeteröl es a szamitogep pedig az agyaba epitett kapcsolodasi pontokat ingerelte. Ezuton kepet kaphatott a targyak körvonalairol, es a nagyobb betüket, szamokat is kepes volt felismerni.
Regebbi hir, hogy allatokon allitolag mar sikerrel vegeztek el fejatültetest.
Mar ma is rengeteg mesterseges "alkatreszt" hasznalunk. Kezdve a müfogaktol a szivbillentyün at a mesterseges csontokig, vagy erszakaszokig. Komoly kutatasok vannak a mesterseges vegtagok tökeletesiteset illetöen.
Boritekolhato, hogy elöbb-utobb minden szervünkre kifejlesztik a tökeletes mesterseges helyettesitöt.
Felmerül a kerdes: meddig nevezhetö az ember embernek? Mi teszi emberre? Hol huzhato meg a hatar? Müfog, vagy mesterseges szivbillenytü meg elfogadhato, mükez mar nem? Vagy meg az is elfogadhato, de müsziv nem? Mi van, ha egy ember testenek több, mint a fele mar mesterseges? Ember meg?
Isaac Asimov egyik könyveben eppen ezt a kerdest feszegeti. Ö ugy gondolta, hogy az agy az, ami emberre teszi az embert. Ott lakozik a szemelyiseg. Elsö megközelitesben szamomra is elfogadhato ez. De mi van, ha esetleg kepesek leszünk arra, hogy egy ember agyabol az összes informaciot, elmenyt, tapasztalatot, erzest at tudjuk plantalni egy mesterseges agyba. A tovabbelö szemelyiseget, ami maradektalanul megegyezik a korabbival, csak a hordozo közeg mas tekinthetjük-e embernek?
