A Zeneszalon jövő hétfőn (május 25) elsô alkalommal rendez koraesti kamaraestet a Pollack Mihály téri Festetics Palota tükörtermében (Andrássy Német Nyelvű Egyetem).
A koraesti hangverseny egy új kezdeményezés debütálása, melynek célja e kamarahelyszín markáns bevezetése a budapesti koncerthelyszínek közé. A Festetics Palota 2003-as megnyitása óta számos együttes rendez hangversenyeket ezen új helyszínen. A palota megközelíthetôsége (a MR márványtermének szomszédságában), csodálatos belsô terei és Tükörterme eleganciája tökéletes helyszín a színvonlasa kamaraestek számára.
A Zeneszalon elsô "próbahangversenyének" vendége Szlovákia első számú vonósnégyesének, a Moyzes Quartetnek a fellépése. A Szlovák Intézet együttműködésével megrendezésre kerülő zeneest ezúttal késődélutáni (vagy koraesti) időpontban kezdôdik: a koncertet követôen a diplomáciai testületek képviselői számára a Szlovák nagykövet búcsúestjére kerül sor. Az esemény alkalmára meghívott neves vonósnégyes kérésünkre az esti zártkörű fellépés elôtt bemutatja 18 órától a budapesti koncertlátogató közönség számára is egyórás programját.
Várjunk minden érdeklődőt szeretettel!
Üdvözlettel: Práczky István ügyv.
Zeneszalon - Koraesti kamarazene a Festetics Palota tükörtermében 2009. május 25. hétfő, 18:00 - 19:00 Moyzes Quartet a Festetics Palotában Skalica (Szakolca) Királyi Város kamarazenekara (Szlovákia)
műsor: Ilja Zeljenka: Musica slovaca Ján Levoslav Bella: g-moll kvartett Antonín Dvorák: F-dúr "Amerikai" vagy "néger" kvartett, op. 96
Stanislav Mucha - 1. hegedû Fratinsek Török - 2. hegedû Alexander Lakatos - brácsa Ján Slávik - gordonka
Jegyek 1800 Ft-os áron kaphatók a Ticketpro országoshálózatában (Jegyiroda: Bp. VIII. Károly krt. 9), interneten: www.ticketpro.hu
valamint a budapesti jegyirodák többségében, illetve a koncert elôtt a helyszínen. Festetics Palota Budapest VIII. Pollack Mihály tér 3.
Sziasztok! A következőben kérném a segítségeteket: Tudnátok nekem ajánlani egy olyan (komoly) zenei darabot, amely elsősorban zongora játék legyen, valamint meglehetősen melankólikus (amolyan megfosztottság és valaminek a hiányát kifejező) hangvételű. /Nem kell, hogy ismert legyen./ Segítségeteket nagyon megköszönném!
A Regensburgi Egyetemi Zenekar egyetlen magyarországi nyilvános fellépése: Mozart Est!!! Ingyenes, szerdán este 18 órakor a piliscsabai Pázmányon. Nyugatiból vonattal Pázmáneum megállóig.
Gyertek!!!
Az est folyamán feltűnik majd a japán hölgy is a közönség soraiban!!!
A komolyzene tomoritve es letoltve sajnos nem nagyon "él".
Hatásos, kozertheto darabok, sziporkazo hangszerelessel, mégis muveszi ertekkel:
Rimszkij-Korszakov: Egy kiallitas kepei (Ravel hangszerelte zenekari valtozat)
Csajkovszkij: 1812 nyitány, Szláv indulo
Holst: A bolygók
Berlioz: Fantasztikus szimfonia
Ezek programzenek, tehat sztorijuk van, lehet tudni, hogy "mirol van szo". A zene lefordithato tortenetek, kepek, erzesek nyelvere.
Kezdo zenehallgatok altalaban remekul elvannak a barokk zenevel. A barokk zene "elvont", azaz nem (vagy csak ritkan) kapcsolodik sztorihoz, vagy konkret erzesekhez: javareszt "matematikai alapu", bizonyos formai kotottsegekhez ragaszkodo muvek. Go to Handel, Vivaldi, Bach.
Szeretnék hallgatni egy kis komolyzenét, idáig pink floydot hallgattam legtöbbször, de most valami olyanra vágyom, amiben tényleg rengeteg hangszer jelenik meg. Letöltöttem pár számot amit találtam, de ezek főleg nagyon vidámak. én minél elvonatbb, minél hatásosabb számokat szeretnék hallgatni.
tudtok valamit ajánlani?
előre is köszi: Karasss
holnap (szombaton, július 10-én) 16 órai kezdettel
Ercsiben az Eötvös József Emlékmúzeumban
A műsoron fiatal magyar zeneszerzők művei (Durkó Péter, Sugár Miklós, Madarász Iván, Kerékfy Márton, Dubrovay László, Szalai Katalin, Tóth Armand, Király László, Zombola Péter, Futó Balázs, Vajda János).
WESSELA ZLATEVA • GABRIELA POPESCU
ALEXANDRU BADEA • KOVÁTS KOLOS
a Bergeni Opera Kórus (Norvégia) és a
Temesvári Filharmonikusok Zenekarának
közreműködésével
Vezényel: Anne Randine Overby
Anne RANDINE OVERBY
1981 óta a Bergeni Opera Kórus művészeti igazgatója és karmestere, és 1987 óta a Bergeni Filharmónia Kórus karmestere.1998 óta főigazgatója és művészeti igazgatója, az általa alapított West Norges Opera és a Bergeni Nemzetközi Fesztivál nyárielőadásainak, melynek létrehozása – támogatók segítségével – is az ő nevéhez fűződik.Anne Randine Overby célja, hogy a West Norges Operában 2004-2008 között állandó repertoár-operajátszást valósítson meg.Mint karmester vezényelt Kairóban, Prágában, Izraelben, Bécsben, New Orleans-ban, Mississippiben, Rómában, Pekingben,a skandináv országokban. Repertoárjában több mint 70 opera, oratórium és zenekari mű szerepel.
Wessela ZLATEVA szoprán
Szófiában született, a bolgár énekesnő tehetségét korán felismerték. A Bécsi Zenei Akadémián szerzett diplomát, professzora Hilde Rössl- Majdan, tanulmányai alatt párhuzamosan a Staatsoper Wien operastúdiójának hallgatója. A „Puccini” a „Maria Callas” és a „Vinas” nemzetközi énekversenyek győztese, ezt követően számos koncerten énekelt Bécsben és Bulgáriában.1989-ben Verdi: Traviata című operájának Violetta szerepével debütált Zágrábban, 1990-ben pedig a Bécsi Kammeroper revelációnak számító Varázsfuvola előadásában Pamina szerepét is elénekelte. Kedvenc szerepe Mozart: Don Giovanni operájában Donna Anna. Énekelt a Bregeni Ünnepi Játékokon, a Párizsi Nemzeti Operában, a Berlini Staatsoperben, aMüncheni Staatsoperben, Musikverein Wien Golden Hall-ban, Salzburgban, Baselben, Drezdában, Bonnban és még többnagyvárosban.
Alexandru BADEA tenor
A Bukaresti Zenei Akadémián végzett 1993-ban. Első szerepe a Nemzeti Operában Donizetti: Szerelmi bájitalában Nemorino volt, amit hamarosan Verdi: Traviáta című operájának Alfréd szerepe követett. Már 1993-ban meghívják Salzburgba, először a Landestheater-be, majd a Salzburgi Ünnepi Játékokra is. Énekelt a Aix en Provance-i Fesztiválon, a Washingtoni Operában, a Berlin Deutsche Operben, a Torinoi Teatro Reggio-ban, a New Israeli Operában Tel Aviv-ban, továbbá Bécsben, Brüsszelben, Athénben, Stockholmban, St.Gallen-ben, Triestben, Baselben, Wiesbadenben, Dortmundban, továbbá több német nagyvárosban. Koncertjei sikeresek az Alte Oper Frankfurt, Südwestfunk, Konzerthaus Berlin, Konzerthaus Wien koncerttermeiben és a Kölni Filharmonikusokkal. Fellépett az ARD, ZDF, RTL, ORF, Belga Televízió műsoraiban.
Gabriele POPESCU mezzoszoprán
Gyermekkorában hegedülni tanult. A sikert gyereksztárként már korán megismerte Romániában. A Zenei Konzervatóriumban folytatta tanulmányait ének-tanszakon. Ösztöndíjat kapott Bayreuthban és Firenzében. 1985-ben Hamburgban I. díjat nyert aRobert Stolz Nemzetközi Énekversenyen. Mesterkurzuson tanítja Iliana Cotrubas és Prof. George Crasnaru. Elénekelte az operairodalom legszebb mezzoszoprán szerepeit, több operaházban fellépett: Párizsi Bastille Opera, Marseille Opera, Teatro, Colosseo Bilbao, Nancy Opera, Toulon Opera, Hamburg Staatsoper, Brüsszel, Toulouse, Lausanne, Liege, Nürnberg és más operaházak színpadain. Verdi Requiemjének mezzoszoprán szólamát már több koncertteremben énekelte.
KOVÁTS Kolos basszus
A Magyar Állami Operaház vezető, népszerű basszistája. Az 1970-es Erkel Ferenc Nemzetközi Énekverseny és az 1973-ban Rio de Janeiro-ban megrendezett Nemzetközi Énekverseny győztese. Számtalan operában énekelt itthon és a világ nagy operaházaiban, koncerttermeiben, többek között: a Milanói Scala, Royal Festival Hall /London/, Carnegie Hall /New York/, Festival Glyndebourne, Moszkvai Nagy Színház, Santa Cecilia, Konzertgebau-Amsterdam, Madrid, Barcelona, Tokio,Nápoly, Palermo, Bologna, Genova, Firenze, Velence, Torino, Antwerpen, Hága, Helsinki, Lisszabon, Basel, Genova, Detroit,Párizs, Salzburg, Frankfurt, Köln, Bonn, Szentpétervár, Colombus, Mexico, Athen, Hamburg, München, Bécs, Strassburg, Rio de Janeiro, San Francisko, Brüsszel. Sok nemzetközi hírű énekessel és karmesterrel dolgozott együtt. Több lemezfelvételt készített: Cherubini: Medea, Verdi: Ernani, Don Carlos, Lombardi, Macbeth (Hungaroton); Liszt, Mozart, Schubert, Giordano, Rossini, Beethoven művei hanglemezfelvételének szólistája, de Bartók: Kékszakállú herceg vára című operáját is énekelte a DECCA kiadásában Solti György vezényletével. A Hungaroton kiadásában jelent meg szólólemeze Verdi Áriák címmel.
A Bergeni Opera KórusA kórus 1976-ban alakult. 1981 óta művészeti igazgatójuk és karmesterük Anne Randine Overby. Együttműködésben a BergeniFilharmónia Zenekarával, a Bergeni Nemzetközi Fesztivállal és a West Norges Operával számos operaelőadásban és koncerten léptek fel Norvégiában, a skandináv országokban, Prágában, Bécsben, Pekingben, Egyiptomban és Izraelben.
A Temesvári Filharmonikusok ZenekaraAnne Randine Overby többször vezényelte a Temesvári Filharmonikusok Zenekarát Temesvárott és a zenekar norvég fellépésein(Orff: Carmina Burana, Mascagni: Parasztbecsület). A koncertek során szoros kapcsolat alakult ki a karmester és zenekar között.
Hát erről van szó.
A komolyzene a kőnnyűműfajok felett áll. Ezt kár írni, annyira természetes, de mégsem talán, hiszen tízszer, százszor annyi fórum, téma, internetes oldal foglalkozik a perc-emberek perc-műfajával, mint a komolyzenével.
De mi van akkor, ha egy közösségben mondjuk megszólal a Diótörő vagy Chopin vagy akár a komolyzene "diszkósa" Strauss, az, hogy ez a zene minden műfaj fölötti állva, mindenkinek tetszve hatol a levegőbe. Diszkós, rocker, lakodalom-zene rajongó, mindegy minek a híve a hallgató, nincs vita a klasszikus, az klasszikus.
Mondjuk azt azért nem értem, hogy a Megatron által emlegetett senkik hogyan képesek ekkora élmény nyújtására...
Sziasztok. Nekem az a véleményem (bár nem olvastam végig a topikot, bocsi), hogy komolyzene nagyon is van. Ugyan miféle változás történt volna, ami a komolyzene megszűnését eredményezte? Attól, hogy föltalálták a könnyűzenét, a klasszikus muzsika továbbél, az emberek igénylik a mélységet, az igényességet, az alkotók pedig szívesen megmutatják, milyen érzelmek kavarognak a lelkükben. Szóval a könnyű- és komolyzene jól megfér egymással, nem értem, mért kéne szembeállítani őket, én is Pukkinit váltogatom a Dupla Kávéval, Beethowent a Groovehouse-szal, és ez így van jól, mert mindegyik ugyanazt az élményt nyújtja nekem.
Ezt sokáig kerestem, mert nagyon fontos szavak:
"daunerni válasz erre | adatok | e-mail 1999-12-10 16:08:32 (80)
Különben, ha már pajkos párhuzamoknál tartunk (mit tegyek, ha mindig az jut az eszembe :-))
Szóval nem mindegy a méret sem! :-)
Bár itt természetesen az időbeli méretről van szó. Vannak ugyan rövid remekművek is, de nagyon ritka az olyan. Ha mégis, akkor az legtöbbször egy ciklus, esetleg egy többtételes mű részeként működik. Nekem a könnyűzenében szokásos három uszkve 6 perc semmire nem elég. Hol van pl. az előjáték? Hol van maga az akció? Nochdazu - valamelyest a "pihegés" is hozzátartozik a kompozícióhoz nemde?
Az értékelhető komolyzenei kompozíciók tipikus időtartama 5-10 percnél kezdődik, de az átlagos lényegesen több."
Dauerni írta négy éve:
"A bölcsek kövét még senki sem találta meg. Biztos recept nincs. Éppen azért mert művészetről van szó, nem lehet matematikai algoritmusokkal operálni. De igenis állítom, hogy a könnyűzene nem művészet. Úgy ahogyan az irodalomban nem művészet a szerelmesregény vagy a krimi. (Ha valaki most abba próbálna belekötni, hogy pl. Bűn és bűnhődés az krimi, azt kiröhögöm. Remélem mindenki tudja mire gondolok.)
Ha valaki most sértve érzi magát, mert kultúrember lévén jártas az irodalomban és egyáltalán nem vesz a kezébe lektűrt - ugyanakkor "könnyű" zenét hallgat - annak egy dologra felhívnám a figyelmét:
A művészet egyfajta kommunikációs folyamat, aminek közvetítő "nyelve", szimbólumrendszere, hagyományai vannak. Ennek elsajátítása, illetve legalább "megszokása" a meglehetősen absztrakt zene esetében sokkal nehezebb feladat, mint az irodalomnál - ahol legalább a hétköznapi beszélt nyelv fogódzót jelent (igaz, különösen verseknél félrevezető is lehet.)
Kodály akkor mindenképpen tévedett, amikor kijelentette, hogy a "zene mindenkié". Nos erről szó sincsen. A zene azoké, akik értik. És az ilyenek nincsenek sokan. A nyelv elsajátítását pedig rettenetesen megnehezíti az, hogy sokan meg vannak arról győződve, hogy nincs mit tanulniuk.
Képzeld el a párbeszédet - én becsmérlően nyilatkozom egy ocsmány nyelvezetű pornográf könyvről, a vitapartnerem pedig (olvasni nem tudván) dicséri a tipográfia gyönyörű arányait."
Sziasztok!
Egy Rozsa Erno nevu, ma is elo klasszikus hegedusrol szeretnek valamit megtudni de nem nagyon akar sikerulni a dolog. Osszesen annyi informaciom van, hogy megjelent egy lemeze a Szlovak Radio Szimfonikus Zenekaraval, ahol Paganiniket jatszik ((PAGANINI: Violin Concerto No.3 in E major for violin and orchestra/Violin Concerto No.4 in D minor for violin and orchestra, Erno Rozsa , Violin / Slovak Radio Symphony Orchestra/ Michael Dittrich))
Arra az informaciora lenne szuksegem, hogy milyen lemezei jelentek me'g meg + kivancsi lennek, hogy Magyarorszagon el-e? Nagyon jo lenne ha valaki ismerne', tudna segiteni... Megtennetek, hogy ha van valami info, elkulditek a hatch@index.hu-ra? Halas koszonettel: KaTa
Reichtől nagyon szép a(z) "18 Musicians", a "Tehillim" - azt hiszem az első vokális műve, aztán a "new York Counterpoint" és az "Electric Counterpoint" - az első fuvolára, a második elektromos gitárra (Pat Matheny játssza). Ezzel a másodikkal van (nekem) egy lemezen a Different Trains - tavaly ezt élőben is hallottam a Smith Quartet-től a trafóban. Fantasztikus volt, egészen megdöbbentem (ezen). Hogy mi a különbség Reich egyes darabjai között?...hát, komolyan nem tudom. De (jellemzően) nagyon finomak. Kis monotonitás, kis lüktetés, és hopp: eltelt vagy 50 perc.
Steve Reich: a végtelen, a csillagos ég, a határtalan nyugalom zenéje (többnyire)
Frank Zappa: a XX. század integráló figurája - dodekafónia, improvizáció, akár közhelyszerű elemek (is), bolondság, őrület, barokkos pompa.. Sztravinszkij, Bartók és Webern nyomdokain
Edgar Varése: az elektronikus zene úttörője, Zappa "mestere" - nem ezt hallgatom éjjel-nappal, de vannak érdekes mozzanatai.
John Cage: improvizáció, szokatlan hangzások, a véletlen szerepe - ritkán, de érdeklődve.
