Szerintem az a képesség, amit a gyakorlatban intelligenciának hívunk alapvetően három dologból áll össze:
1. Az agy fizikai teljesítőképessége ("számítási kapacitása"), nagyjából ezt mérik a jobbfajta IQ tesztek.
2. Az az alapprogram, amit a gyerek 0-~3 éves koráig kap a szüleitől, mindnek előtt az édesanyjától.
3. Az ez után felszedett egyéb ismeretek, különös tekintettel a tanulást, információszerzést segítő ismeretekre.
Egy-egy feladat megoldásához, szakma elsajátításához, gyakorlásához persze kellhet még egy rakás speciális képesség, pl zenei hallás, ritmusérzék, mozgáskoordináció, érzelmek, stb, de ezek nem tartoznak szorosan az intelligenciához.
Üdv: Micu
Lám, lám ismét felbukkant egy olyan téma, melyre a tudománynak nincs magyarázata.
Érdekes, hogy a legérdekesebb, legrejtélyesebb és legizgalmasabb kérdésekre 1-szerűen nem futotta a tudós-bácsiknak valami definícófélét összeütni.
Vannak teóriák, melyexerint az IQ és az összes veleszületett képesség "öröklött", csakhogy nem ám úgy ahogy azt elsőre gondoljuk.
Mert nem apukától és anyukától jön, hanem (gyengébb idegzetűek innen, kérem ne olvassanak tovább) kvázi előző életből, pontosabban mondva, a lélek, eddigi életei során megélt tapasztalataiból kilakult fejlettségi, érettségi szintjéből adódnak.
Ezért vannak satnya, közepes és zseniális IQ-val bíró emberek.
Erre van egy is egy nagyon egyszerű, nagyon bölcs, frappáns és kimerítő tudományos kifejezés is: véletlen.
Eddig a teória.
Egy embernek hogy hiper-szuper legyen, persze nem elég a magas IQ. (az csak egy jó alap ahhoz, hogy sok mindent megtanuljon és megismerjen.)
Kell a szerzett, tanult ismeret is és kell még valami, ami a legritkább (nyilván sokan ezt jól tudják): az EQ, mászóval erkölcsi, morális vagy érztelmi intelligencia.
Vajon miért vagyunk ezzel oly kevéssé "megáldva"... ?
Érdekes, hogy a tanult tudás nagyon fejleszthető, az IQ minimálisan fejleszthető, az EQ pedig közepesen fejleszthető. (legalább is eddig én így vettem észre)
Ha e három aspektusból mindegyikkel az átlagnál magasabb szinten rendelkezik az illető, akkor mondhatjuk, hogy ez egy brilliáns elme. A gyakorlatban persze, a legtöbbször azokra is már rámondják sajnos, kiknek az IQ-ja és lexikális tudása ugyan magas, de az EQ-ja cseresznyés pite.
Igen az alkalmazkodó képesség elég sok mindenre választ adna,pl. az IQ kettős jellegére is.Gondolok itt a tanult-örökített inteligenciára.
Más nagyon érdekes hogy milyen sok embernek fogalma sincs róla,hogy mi az az IQ még azok közül is,akik olvassák a Törzsasztalt,ez tisztán kiderül egyesek stílusából.
Nagyon örülök hogy sikerült két értékes véleményt találnom.
Ez egy érdekes kérdés. Szerintem minden további nélkül ki lehetne fejleszteni egy számítógépprogramot, ami az ilyen típusú teszteket másodpercek alatt, 100%-os biztonsággal oldja meg, anélkül hogy ezen kívül bármilyen gyakorlati célra használható lenne. Az intelligenciát sok dologgal azonosították már, utoljára például a sakkozás képességével. Sokan hitték, hogy ha elkészítünk egy olyan gépet, ami sakkozni tud, megoldottuk a kérdést. Nos azóta jobbnál jobb ilyen programok vannak, mélyükön egy igen egyszerű algoritmussal, de ezáltal nemigen jutottunk közelebb az intelligencia mibenlétéhez.
Üdv: Micu
"Két kiugróan intelligens szülőnek pedig valószínűleg kevésbé intelligens gyerekei
fognak születni a "visszatérés az átlaghoz" genetikai szabálya alapján. "
Ez valahogy nem tunik igaznak szamomra. Ugyanis ezt a logikat kovetve ket 50 IQ-ju embernek is egy atlagosabb hanyadossal rendelkezo gyermekenek kelljen szuletni, ami ugyebar azert is eleg fura, mert egyre tobben azt allitjak, egy reszben az intelligencuia atveheto, tanulhato. 50 IQ-val mit tudnak tanitani, aminek hatasara tobb lesz a gyermek?
En azt hiszem, ebben a temaban inkabb csak tapogatozas folyik, erdemi eredmenyek a kutatasban igen ritkak es nem nevezhetoek jelentoseknek.
Az IQ-t lehet merni, mert merheto maga a fogalom, azonban amire iranyul, az intelligenciat, azt ezzel a modszerrel nemnagyon lehet merni. Minden teszt mas es mas alapokra helyezi a meresbol adodo kovetkeztetest es eppen ezert (elmeletileg) nem nevezheto ket teszt kompatibilisnek egymashoz viszonyitva.
A masik eleg nehezkes, (amde igy-ugy megoldott) problema a tesztek globalizalasa, pontosabban az eltero kulturkorok kozotti elteresek megjelenitese a meresben.
Sokat atvettunk mi is US-bol, de velemenyem szerint nem valos a magyaritasbol szarmazo eredmenyek. Legalabbis nem egyenertekuek az US-belivel.
Van egy torekves a magasabb IQ-ju egyenek kozott arra, hogy a massagukat(Mensa tagok a lakossag 2%-nal kevesebben lehetnek) egy ilyen eredmenyre hivartkozva kinyilvanitsak, es amikor ezt valaki ketsegbevonja, (altalaban azok, akik nem fertek bele a csoportba) --nagyon leegyszerusitve a dolgot --: lehulyezik. Ez sajnos valos gond, eleg sokszor talalkoztam mar ezzel.
Szerintem az IQ részben öröklött, részben tanult dolog.
Az IQ mindenképpen egy szubjektív definíció lehet csak. Én nem csak problémamegoldó képességet, hanem alkalmazkodó képességet is értek alatta.
Beletartozik az IQ-ba, hogy milyen céllal oldom meg a problémát és, hogy milyen céllal alkalmazkodom.
Például feladatom, hogy kerüljem el a fájdalmat. A triviális megoldás az öngyilkosság. Más feladat, legyek gazdag. Megoldás vegyem el a másét.
A problémákat megoldottuk a fenti példákban, de mégsem intelligensen a közfelfogás szerint. A pénzszerzésnek vannak a közösség számára is hasznos formái.
Tehát itt a faj, s a közösség érdeke is számít.
Valahogy az IQ mérésnél a közösség és az egyén érdekeinek összhangja, illetve a szélsőséges önzés, a közösségre káros megoldási módoknak is benne kellene lenni.
Röviden, hogy milyen célok vezérlik az egyént.
Jelenleg az IQ szerintem a gyors felismerést, s az erre történő rövid és hosszú távú érdekeinket szolgáló választ jelent. Olyan választ, mely felhasználja az eddigi ismereteket is.
Egyetértek, hogy beletartozik az IQ-ba a
1. logikai, racionális
2. téri
3. nyelvi (verbális)
4. zenei
5. mozgásos (testi, kinesztetikus)
6. interperszonális (személyközi)
7. intraperszonális (személyen belüli).
viselkedésünk. Alkalmazkodó képesség a legrövidebb út megtalálása, egy csomó kibogozása, gondolataink érthető, s másokat is tovább gondolkodtató átadása. Ide a testbeszéd, és a lelki sugárzó képesség is beletartozik. Alkalmazkodó képesség a belső harmóniánk megteremtése, a megfelelő baráti kör kialakítása.
No, ha van valakinek kedve ezekről dumcsizni, hát rajta!
Az intelligenciáról dióhéjban
Az első intelligenciateszt megszerkesztője, Alfred Binet még nem tudhatta, milyen versengést fog elindítani az intelligencia-fogalom megalkotásával. Ő eredetileg gyermekek értelmi képességeihez készített mérőeszközt. Azóta sok mindent megtudtunk már az intelligenciáról, csak azt nem, hogy pontosan mi is az. A pszichológusok kutatják ugyan minden ágát-bogát, még sincs egyelőre pontosabb definíciójuk róla, mint az, hogy az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek. (A tautológia ellenére azért tudják, hogy miről beszélnek.)
Azt általában a laikusok is tudják, hogy az intelligencia valamiféle általános problémamegoldó képesség. A kérdés így már az, hogy miféle problémák azok, amelyek megoldása összefüggésbe hozható az intelligenciával. Ezen a ponton már megoszlanak a vélemények. Vannak, akik csak a racionális, logikai problémamegoldó képességet, és akadnak, akik például a "hogyan ugorjunk le a műugrótoronyból tripla csavart szaltóval úgy, hogy talpra érkezzünk" típusú problémák megoldási képességét is az intelligenciához tartozónak tekintik.
A többszörös intelligencia elmélete hét faktorát különbözteti meg az intelligenciának:
logikai, racionális
téri
nyelvi (verbális)
zenei
mozgásos (testi, kinesztetikus)
interperszonális (személyközi)
intraperszonális (személyen belüli).
A szokásos intelligenciatesztek általában legfeljebb az első három faktor némelyikét mérik.
A nyelvi faktor felveti az intelligencia kultúrafüggőségének kérdését. Az USA-ban több próbálkozás történt arra, hogy bebizonyítsák, a fehérek átlagos intelligenciája magasabb a feketékénél. Ez sikerült is, a teszteket azonban fehérek állították össze.
A laikusok sokszor összekeverik a műveltséget az intelligenciával. Sőt, még az intelligenciatesztek is sokszor tartalmaznak egyértelműen a műveltségre vonatkozó kérdéseket. Ez azért lehetséges, mert a két tulajdonság legtöbbször együtt jár (korrelál), de nem ugyanaz. Az intelligens emberek általában műveltek, mert nagyobb információ-feldolgozási kapacitásuk miatt éheznek az információkra. A művelt emberek viszont nem feltétlenül intelligensek. (Ugyancsak egyoldalú az intelligencia kapcsolata a kreativitással. A magas kreativitásnak feltétele ugyan a legalább átlagos intelligencia, más kapcsolat azonban nincs közöttük.)
Egy másik fontos kérdés az intelligencia örökölhetősége. Úgy tűnik, ezt a tulajdonságunkat is nagyrészt a szüleinknek köszönhetjük, bár a sok-kis-génes öröklődés szabályainak megfelelően a szerencsének is nagy szerep jut. Két kiugróan intelligens szülőnek pedig valószínűleg kevésbé intelligens gyerekei fognak születni a "visszatérés az átlaghoz" genetikai szabálya alapján.
Mindenesetre érdemes jól megválasztanunk a szüleinket, mert az intelligencia (legalábbis az eddig legtöbbet vizsgált első három faktora) egyik legstabilabb személyiségvonásunk. Nem változik az öregedéssel, annak ellenére sem, hogy abszolút értékben értelmi képességeink 30 éves kor után szüntelenül romlanak. Az intelligenciatesztek ugyanis tekintetbe veszik az öregedés hatását...
Rigó Péter
a Mensa HungarIQa felügyelő pszichológusa
Én inelleigenciáról azt hallottam, hogy "a logikus gondolkodás képessége". Ennek mértéke (mármint a képességé) az intelligencia-hányados. Egy cimborám, aki nálam jóval többet tud a picológiáról, azt mondta, hogy az IQ tesztek az IQ teszt-megoldó képességet mérik, semmi egyebet. Ennek fényében akkor most mire jó az a Mensa HungarIQa (ha így kell egyáltalán leírni)?
Napjainkban számtalanszor találkozunk ezzel a kifejezéssel,és nagyon sokszor előfordul,hogy pejoratív jelzőkkel illetjük embertársainkat.
Engem igazából az érdekelne hogy tulajdonképpen kinek mit is jelent egész pontosan az a fogalom,hogy intelligencia.
A legegyszerűbb meghatározás amivel ezt el szokták ütni az hogy problémamegoldó készség.
Nem hiszem hogy ezt,bármilyen módon lehetne mérni,vagy ezeknek a teszteknek alapján bármilyen módon véleményt lehetne alkotni egy embertársunkról.
Nos kíváncsian várom a hozzászólásokat.
