Mester! Még nem űzted ki belőlem a jövendőmondás szellemét. Ha valaki vallási kényszerben, szigorban nevelkedik, annak nehéz bejutni az Alfahímek országába.
Mivel egy kereszteny benne el a vilagban igy fugg is a vilagtol, de a vilag is fugg tole. Bar egy embernel kismertekben, sok ember kozos hitenel velemenyenel meg akar meghatarozo mertekben is.
Az a dolga egy keresztenynek, hogy a vilagban a maga kis lehetosegeivel kepessegeivel reszt vegyen Isten orszaganak apolasaban az emberek kozott, a vilag jobba tetelen, annak epitesen, de ehhez szukseges a vilag ismerete megertese is. Persze az egyennek leginkabb a szuk kornyezetevel szemben van szerepe. Csaladjaval, barataival, azokkal akikkel el, kommunikal. De egyutt elni, kommunikalni ugy lehet, ha "elvegyul" abban a kornyezetben amiben el.
Sajnos ma a kereszteny embernek nehez megtalalni a helyet ugy, hogy mint kereszteny is jol erezze magat a vilagban, de nem szabad hagyni, hogy a vilag elfolytsa benne a hitet. Miert? Mert baromira nem szamit a ma. A kereszteny szamara a holnap a fontos.
A vilag szuntelen megvaltasra szorul. A kereszteny ember tud valamit, amivel a vilag minosegileg mas lehet. Szerintem ez a massag az ami meg a magukat nem hivonek tarto, de kulturank talajan felnott tomegek eletet is meg egyenlore "megszenteli" mert nem a torvenyek, az emberi jogok es a humanizmus az ami felemel minket. Hanem Isten szeretete. Es ez a fontos, ez a kulonbseg.
Csak két apró dolgot kell tisztázni. Mit jelent másoktól függeni, és mit, hogy keresztény. Szerintem az függ mástól, akinek a boldogsága mástól függ. Aki rájött arra,hogy a boldogsága csak saját szeretetétől, a benne lakó Istentől függ,annak oly mértékben csökken másoktól való függése, amilyen mértékben növeli szeretetét. Ilyennek kéne lenni minden kereszténynek. Aki újjászületett, megvilágosodott, aki ki tudja mondani, hogy "én és az Atya egy vagyunk", az nem függ senkitől.
> akit szeretünk, az fontosabb nekünk, és aki fontosabb, attól jobban függünk.
Bocs, de csak nem értem. Ha úgy szeretek, hogy nem várok viszonzást, akkor miért függök attól.
Azoktól persze függök jobban, akikkel közösségben vagyok, élek, tehát kölcsönösen hatunk egymásra.
> de tudsz nekem mutatni olyan embert, aki mindenkit önzetlenül szeret?
Bocs megintcsak, de szerintem a lényeg az, hogy az Isten akarata mindannyiunk számára, tehát Neked is, hogy őt megismerve ilyen szeretetre legyél képes.
Te egyfajta tökéletességet kérsz számon, a Biblia szerint viszont az a tökéletes, aki fejlődik, törekszik erre. Szerintem egyedül Jézus volt, aki ezt a tökéletességet teljesen el is érte.
"Amiről írsz, az az emberi (filosz) szeretetre igaz, a Krisztusi szeretet, amit agape-nak nevez a Biblia, az nem függ a másiktól, hanem teljesen önzetlen, akkor is ha nem pozitív a fogadtatás. Isten így szereti az embereket, de erre az ember csak Istent (valóban) megismerve képes (Istentől kap rá képességet)."
Én nem azt mondtam, hogy a hívő szeretete függ a fogadtatástól, hanem azt, hogy a hívő függ jobban attól, akit szeret. Ha úgy tetszik: akit szeretünk, az fontosabb nekünk, és aki fontosabb, attól jobban függünk.
Hogy kötözködjek is egy kicsit: szép dolog a szeretetnek mindenféle görög nevet adni, meg Isten megismeréséről beszélni - de tudsz nekem mutatni olyan embert, aki mindenkit önzetlenül szeret?
Szerintem mindenki függ a környezetétől, csak egy kereszténynek SZVSZ nagyobb lehetősége van (lenne), hogy honnan eldöntse, hogy milyen hatásnak enged, vagy milyen befolyás, amit egyenesen keres.
Kedves noway!
> Azok a keresztények, ... mindenkitől jobban függnek, mert minden embertársukat szeretik, és a szeretett személy reakciói fokozott hatással vannak ránk.
Amiről írsz, az az emberi (filosz) szeretetre igaz, a Krisztusi szeretet, amit agape-nak nevez a Biblia, az nem függ a másiktól, hanem teljesen önzetlen, akkor is ha nem pozitív a fogadtatás. Isten így szereti az embereket, de erre az ember csak Istent (valóban) megismerve képes (Istentől kap rá képességet). Az ember szerintem magától csak a viszonzást váró szeretetre képes. Ez van.
Arra a kérdésre, hogy egy keresztény mennyire függ másokól, az igen vagy nem elég érdekes válasz :-)
Nyilván mindenki függ a környezetétől, ezért úgy kéne kérdezni (gondolom, úg is akartad), hogy egy keresztény jobban (esetleg kevésbé) függ-e másokól?
A kereszény ember szerintem elsősorban azoktól függ jobban, akik (számára) az egyházat alkotják (pl. pápa, Németh Sándor, a pap aki a vasárnapi misé tartja). Ezek gyakran vissza is élnek vele.
A különféle szekták tagjai általában sokkal kevésbé fügenek a kívülállóktól, mint az átlagember, mivel a szekták általában megpróbálják elszigetelni tagjaikat a külvilágtól (esetleg szembefordíttani vele). Ezáltal persze a többi szektatagtól még jobban függnek.
Azok a keresztények, akik tényleg keresztény szellemben élnek (őszinén szólva én nem hiszem, hogy lennének ilyenek), mindenkitől jobban függnek, mert minden embertársukat szeretik, és a szeretett személy reakciói fokozott hatással vannak ránk.
Hogy mennyire függönk egymástól, az csak rajtunk múlik. Az ember alapjáraton társas lény, így alapvető igénye, hogy társaság vegye körül. Szükségünk van arra, hogy szeretetet adjunk és szeretetet kapjunk. Miközben azonban az ember ezen igényét kielégíti, a másik féllel, vagy felekkel kapcsolatba kerül. A kapcsolat felvétele, megtartása, megerősítése óhatatlanul függőségi viszonyt eredményez. Ez a függőség lehet pozitív, és lehet negatív is. A függőségi viszony pozitív irányban való haladásához elengedhetetlenül hozzátartozik, az egymás kölcsönös tisztelete és megbecsülése. Ha ez csak az egyik irányban van meg, akkor bizony ezzel komolyan vissza lehet élni, és így a másik embernek súlyos lelki sérüléseket okozhatunk. Tehát mind ez rajtunk áll.
tegnap óta gondolkodom ezen.
a kérdés érdekes, eleddig két válaszról tudok. egy nemről, ami okoskodásnak tűnik és hazugságnak is. miért nem függünk másoktól? a környezet befolyásol. mindenkit. kérdés: ki hagyja, ki nem ám ez már másik lap.
az igen válasz így sokkal szimpatikusabb.
