Nézegetem itt MVSZ kulcsszóra a topicocat, egész érdekesek. Ez is itt. Azóta sok minden történt a témában, a külhooni állampolgárságról az MVSz törvénytervezetet készített, amit egyesek úgy próbáltak beállítani, mintha az a státusztörvény ellen íródott volna. Például Duray Miklós tavaly a Magyar Nemzetben.
A Magyar Nemzet Zétényi Zsolt válaszát már nem volt hajlandó leközölni.
A törvénytervezet olvasható az mvsz honlapján. (www.mvsz.hu)
Zétényi válaszát meg ideékelem.
Zétényi Zsolt
Külhoni állampolgárság és státustörvény
A közismert és nagyra becsült felvidéki nemzetpolitikus, Duray Miklós súlyos gondolatokat közölt velünk a Magyar Nemzet 2000. november 18-i számában „Státustörvény, kettős állampolgárság vagy külhoni állampolgárság” címmel közölt tanulmányában. Súlyos következményű gondolatok ezek a külhoni állampolgárság intézményének tagadásával és elutasításával az egész kárpát-medencei magyar közösség sorsát illetően, de súlyosak azért is, mert alkalmasak a külhoni állampolgárság intézményét kezdeményezők politikai és erkölcsi törekvései tisztességének kétségbevonására éppen a javasolt intézmény értékelése, elemzése alapján, a kezdeményezés esélytelenné tételének nyilvánvaló szándéka miatt.Ezért is adtuk írásunknak a „Külhoni állampolgárság és státustörvény” címet!Villantsuk fel Duray aggályait!Minősített többséggel elfogadott alkotmánymódosítás és törvény kell a külhoni magyar állampolgárság létrehozásához, mivel a javaslat ” megkülönböztetve érvényesíti az állampolgári jogokat a külhoni állampolgárok esetében”, s 1990-óta alkotmánymódosítást egyetlen egyszer sem fogadott el magyar országgyűlés.Valójában 1989-óta tizenöt alkalommal módosították az Alkotmányt, legutóbb 2000-ben. Az állampolgárságról rendelkező törvényt az Alkotmány 69.§ (4) bekezdése alapján kétharmados törvénnyel lehet módosítani, nem azért, mert megkülönböztetést tesz külföldi állampolgárok között, hanem tárgya miatt. A külföldi állampolgárok közötti megkülönböztetés a külhoni magyar állampolgárság elnyerhetősége szempontjából az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt indokolható és védhető - ha egyáltalán oda kerül a jogvita, hiszen ilyen vita indítására az Emberi Jogok Európai Egyezménye szoros értelemben nem nyújt lehetőséget - az európai joggyakorlat alapján elfogadott és méltányolt az olyan szabályozás, amely nyelvi, nemzetiségi alapon nyújt bizonyos előnyöket, bizonyos feltételek szerint. Ezek a feltételek pedig megállapíthatóak a magyar nemzet történelmi, nemzetközi jogi helyzetében, különös tekintettel a magyar - magyar családi kapcsolatok, a történelmi és kulturális önazonosság, a magyar nemzet (magyar nép) határok által szétmetszett jellegéből eredő eltérésekre és aránytalanságokra, azok kiegyenlítéseként. Beleértjük ebbe a körbe a törvényben jelzett külön törvényi szabályozás szükségességét a magyar állampolgároktól származó, nem magyar nemzetiségű személyek külhoni magyar állampolgárságának a magyar állam által elismert érdekek és értékek figyelembevételével való feltételektől függő elfogadására a magyar állampolgársági gyakorlat és az interetnikus együttélés évezredes példáját mutató magyarországi történelmi hagyomány tisztelete és követése alapján. Az objektív és ésszerű igazolhatóság, továbbá az alkalmazott eszközök és az elérni szándékozott cél között megállapítható ésszerű arányosság esetén elfogadható az olyan különbségtétel az állampolgárságban részesítendők között, amely a közérdek alapján a közösség érdekeinek védelme és a jogok és szabadságok közötti igazságos egyensúlyt biztosítja.(Így döntött a strasbourgi bíróság az u.n. belga nyelvi ügyben és számos más alkalommal.)
„Elképzelhetetlen, hogy az ilyen jogosultságot adó igazolványt…… további, körülbelül hárommilliónyi nem magyar állampolgár birtokolja.”Valójában nem igazolvány, hanem az Európai Uniós tartózkodást is lehetővé tévő magyar útlevél birtoklásáról van szó. A magyar útlevelet magyar állampolgársági eljárásban, szabályos kérelmezéssel, az előírt feltételek igazolásával, illetékfizetéssel lehet majd megszerezni. Maga ez az eljárás bizonyos szűrőt jelent, s az egyáltalán nem utazó szegény tömegek nem ugyanúgy élnek majd a lehetőséggel, mint a vállalkozók vagy értelmiségiek, s az sem vitás, hogy egyes államokban rosszallással találkozik vagy a kettős állampolgárság tilalma miatt lehetetlen a külhoni magyar állampolgárság vállalása. Így jóval kevesebb, mint hárommillió magyarral kell számolni egy megfelelően megerősített közigazgatási szervezetnek, amilyen minden országban működik, akár hat, akár tíz, vagy tizenötmillió lakosról van szó. Az Európai Unió szempontjából nehezen ítélhető meg, ezért nem életszerű aggály, hogy miért éppen a jobb minőséget, képzett és képezhetőbb munkaerőt képviselő, valójában néhány százezer vagy egy millió magyar - akiknek száma például eltörpül a közel negyvenmillió, bár várhatólag ugyancsak kisebb hányadban nyugatra utazó és ott dolgozó lengyelhez képest - beutazásától ill. ott tartózkodásától kellene tartania Nyugat-Európának, s miért erre figyelne fel, mint veszélyre.
Végül tévedés nem magyar állampolgárokról beszélni akkor amikor a cél éppen a magyar állampolgársági státus megadása ésszerű korlátozásokkal, a szülőföld elhagyásának, az ezen a címen való áttelepedésnek az elvetésével.
„…a törvénytervezet patetikus és nyelvileg zavaros címe így lenne magyarra fordítható: idegen állampolgárságú magyarok korlátozott állampolgári jogai Magyarországon.”Anélkül, hogy jelentéstani vitába bonyolódnánk, nyilvánvalónak kell tekintenünk, hogy a szülőföldjükön, a valamikori történelmi ország területén lakó magyarok „idegen állampolgárságú magyarok”-ként említése rideg, igazságtalan, nemzetrészeket taszító, a valóságot visszaélésszerűen kifejező szóhasználat, melyet Trianon véglegesítésének is tekinthetnénk. A külhon nem más, mint a történelmi magyar hazának a magyar államtól elszakított, nemzetközi jogilag-közigazgatásilag más államhoz (ebben az értelemben külföldhöz) tartozó része, amely nemcsak külföld, hanem (ott)hona is az ott született, történelmileg ott élő magyar néprészeknek. Szükséges tehát külföld és külföld közötti különbségtétel.
Ez felel meg a történelmi, máig korszerű üzenettel bíró Szentkorona eszme nacionalizmusok feletti elveinek számos más, a szerves interetnikus együttélést szolgáló megfontolással együtt.
A külhoni magyar állampolgárság támogatása alkalmas annak elhitetésére, hogy a státustörvény „nem nyerte el a határon túli magyarok támogatását.”Amint előbb rámutattunk, egymást kiegészítő két intézményről van szó azzal a különbséggel, hogy a külhoni magyar állampolgárság alkotmányos, - csak újabb alkotmány módosítással visszavonható, valójában a magyar állampolgársági jogi hagyomány szellemében visszavonhatatlan - közjogi státust nyújt a kedvezményezetteknek, a törvény alapján alanyi jogon, kérelmezéssel indult eljárásban jogállást nyert személyeknek. Ebben van mérhetetlen erkölcsi ereje, területegyesítés nélküli, mégis több, mint virtuális nemzetegyesítő, reintegráló hatása. Ugyanakkor a magyarországi és nemzetközi tényleges erőviszonyokkal, esélyekkel és reményekkel számoló megoldási javaslatról, nem teljes jogú kettős állampolgárságról van szó, de nem is csupán kedvezményekről, hanem egy alkotmányos, jogilag megalapozott állampolgársági státust nyújtó, különböző politikai erők számára elfogadható, kompromisszumot kifejező jogi formuláról, jogi és nemzetpolitikai döntésről.A végrehajthatatlanság vádja (utalással a kettős állampolgárság például Ukrajnában érvényesülő tilalmára) semmiképpen nem alapos azért, mert a kettős - s ezen belül a külhoni - állampolgárság az állampolgárság jogát érintő európai felfogás jelene és jövője. Ezért a nagyobbrészt jelenben megvalósítható jövőért érdemes, szükséges és hasznos a küzdelem, beleértve a hátráltató nemzeti jogok megváltoztatásának előmozdítását is nemzetközi eszközökkel. Ezt különösen arra való tekintettel állapíthatjuk meg, hogy
· az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 15. cikke szerint minden egyénnek joga van az állampolgársághoz, senkit sem lehet önkényesen megfosztani állampolgárságától és állampolgársága megváltoztatásának jogától;
· az Európa Tanács keretében készült, 1997. május 14-i „Európai Konvenció az állampolgárságról” 3. cikke szerint minden állam saját joga határozza meg, hogy kik az ő állampolgárai, hogy ilyen törvényt más államok kötelesek elfogadni (beleértve a kettős állampolgárság tényét is) mindaddig, amíg ez összhangban áll a nemzetközi joggal.
Teljességgel életszerűtlen, nemzetközi jogba ütköző és végrehajthatatlan elképzelés az, mely szerint a külhoni magyar állampolgárságot választókat ezért megfosztják állampolgárságuktól és elűzik szülőföldjükről. Ezt teljes jogú kettős állampolgárság estén sem tehetnék meg súlyos nemzetközi retorziók nélkül, még kevésbé tehetik egy olyan jogállásra hivatkozva, amely nem nyújt letelepedési jogot az érintett személyeknek a jogosultság szerinti országban, adott esetben Magyarországon. Ezzel válaszoltunk azoknak is, akik másik oldalról szűkmarkúsággal vádolnák a magyar államot a letelepedési jog megtagadása miatt.Mindez pedig különös súlyt kap akkor, ha a Magyarország határain kívül élő magyar nemzeti közösségek tagjai - a magyar állammal egyetértésben, annak alkotmányos szabályai szerint - nemzeti önazonosságuk megválasztásához és az anyaországhoz fűződő kapcsolatokhoz való, nemzetközi jogon, különösen az EBEÉ Koppenhágai Nyilatkozat 32. pontján és az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelmérol szóló, Strassbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezményének 3. és 17. cikkén alapuló jogukat külhoni magyar állampolgárság választásával akarják kifejezni a megtagadott önrendelkezési jog más távlatban való visszaszerzése érdekében, nem adva fel a feldarabolt nemzet jogos és igazságos törekvéseit az önrendelkezés jogának visszaszerzésére, a békediktátumok meghaladására.Végül világosan kell látnunk, hogy a külhoni magyar állampolgárság tárgyában született tervezetek célja a magyarországi és határon túli magyar politikai döntéshozók, a magyar országgyűlés és kormány, mögöttesen a közvélemény, az érintett nem magyar állampolgárok megszólítása és mozgósítása megfelelő döntés és törvényhozás érdekében. Ennek megfelelően a törvénytervezetek indokolása az alapul szolgáló koncepciót és megoldási javaslatot együtt tartalmazza azért, hogy a magyar kormány az országgyűlésben a koncepció alapgondolatait elfogadva terjesszen elő és fogadtasson el javaslatokat. A törvényekhez szükséges 2/3-os országgyűlési többség teljes kormányzati képviselet és vállalás alapján remélhető. Így a végleges szöveg és annak kormányzati indokolása jövendő egyeztetések eredménye lesz, amelyeken az MVSZ véleményét a legnagyobb rugalmassággal szándékozik képviselni, különös tekintettel a Magyar Állandó Értekezleten való megvitatásra és az így kialakítandó álláspontra, a magyar nemzet mérvadó döntéshozóinak véleményére. Bizonyosnak tartjuk, hogy a külhoni magyar állampolgárság elutasítása még nagyobb felelősséggel jár, mint elfogadása, mert az elutasítás egy történelmileg adott lehetőség, ma még meglévő közösségi energiák és remények talán végleges elvesztését jelentheti. A jó döntéshez több bizakodás és megértés, kevesebb kétely és vád, sok hit és akarat szükséges.
Azokat kell segíteni akik magyarul akarnak tanulni, vagy kötődnek magyarságukként. Jó példa erre Írország. Tengerentúl is elér a segítő kezük.
Amint írásomból kiderül a felelőtlen pénzszórásnak nem vagyok a híve, csak olvasd el figyelmesebben.
Hát lenne olyan pénz, amit a külhoni magyarokra lehetne költeni: pl. hány magyar iskolát lehetne támogatni az augusztus 20-án elpufugtatott 1.000.000.000 Ft-ból.
Drámai fordulat elôtt áll a nagyszebeni magyar nyelvű oktatás! Az elsô eleimbe 2, a IX. osztályba 6 gyermek jelentkezett. A 13 nyolcadikosból ötnek nem sikerült a képesítô és kettô más iskolába iratkozott. Így maradt 6 tanuló, akiknek szülei körömszakadtáig harcolnak, hogy induljon be az Octavian Goga Líceum magyar tagozatának IX. osztálya. ...
(Hová, merre, szebeni magyarok? - http://www.hhrf.org/rmsz/00aug/r000828t.htm)
Kiket, ember Ebredj mar fel!!!! Tobb mint 0.7 mo magyar embert, akarsz tamogatni?? Nagyon helyes. De valoban aldoznal-e rajuk akarcsak par forintot is?? Nos?
Szóval csak elő kell venni a zsidó törvényket ki kell javítani a zsidó szót magyarra és meg va a definíció. Rémálom ami agyadban fogant.
Az útlevéllel pedig a sengeni határig jutnának, utána fordulhatnának vissza.
TB járulékot nem fizettek nem jár nekik ellátás. Méltányosnak találom olyan esetekben a gyógyítást amit hazájukban nem végeznek. Egy vakbélműtéttel átugranának Magyarországra mert itt jobb a kórházi ellátás. A terv szerint megtehetnék.
Magyarokat helyben kell támogatni. El kell juttatni nekik tankönyveket, újságokat a képzést kell magasfokra emelni a magyar iskolákba, ez az igazán hatékony segítség. Nem véletlenül félnek a magyar egyetemtől. Itt képződne a szellemi elit, féltik a hatalmukat. Értsd alatta gazdasági és politikai.
T.Tótj Kálmán .Figyelmesen elolvasva írását látszik , hogy Ön is egyike a külföldön élő okos kioktatóknak.Tudja , onnan , az itteninél minden esetre nagyobb jólétben és főként oly szomszédok gyűrűje nélkül , kiket a FiDeSz kormány már alaposan felheccelt , nem nehéz okos tanácsokat adni.Néhány alapelv , mely esetleg ellentmond téziseinek :
1.Magyar útlevél .Bizonyára elkerülte figyelmét , hogy ebben a kis csóró Európában külhoni emberek egyedül Angliában juthatnak u.n. overseas Citizen útlevélhez , mely csak Angliába történő beutazáshoz érvényes .Más lehetősége kis Magyarországnak ( nekünk azért elég nagy ) nincsen.
2.Letelepedés Ma-on.Ennek lennének előnyei , jó szakmával rendelkezők esetében mis is elfogadnánk a brain-drain előnyeit , de nem a romániai magasan képzett értelmiség akarna jönni ( az már itt van )hanem a plebs ,a kultúrájában , civilizációjában jórészt elrománosodott
erdélyi magyarok , Munkalehetőség ? Lakás ? Az amúgy is csődbevitt TB továbbterhelése ?
3. Oktatási rendszerünk gyenge lábakon áll anyagilag .Idejönne néhány ezer külföldi magyar (?) diák.Kollégiumi helyek a rezidenseknek sem elegendőek , sorolnám , de megértéségez itt kell élni
Jó lenne olvasni , mennyivel szálltak be a quasi magyar kioktatók a többletköltségekbe . Tudja , Ön és a hasonlók ne osszák el a mi GDP-ből eredő vagyonkánkat.
Érdekes a definíció:aki beszéli a magyar nyelvet vagy 25%-ban magyar származású.
Tehát az a kínai, aki mondjuk a pekingi egyetemen megtanult magyarul jogosult a magyar útlevélre.
A 25% még viccesebb: Tehát egyik nagyszülője legyen magyar. Sajnos azonban már a nagyszülők többsége is Trianon után született, így az okmányai alapján nem magyar állampolgár. A németeknél is problémát jelent a definíció: már több tízezres orosz kolónia alakult ki Berlinben a magukat népi németnek minősítő bevándorlókból.
PATRUBANY kulhoni allampolgarsag terve NEMZET-ELLENES: a TRIANON altal
sujtott magyarok gettositasat okozna
Toth Kalman
NEW YORK 2000 Szent Istvan napja. Mint ahogy nincs jogunk debrecenieket
Debrecenben tartani, ugyanugy nincs jogunk terveket kesziteni udvarhelyiket
Szekelyudvarhelyen tartani, vagy legalabbis brutalis roman elnyomas alatt!
Ilyenfajta kepzelodesek nem mas mint magyar-magyar diszkriminacio, mely
lassitja a magyar nep jogos kivansagat bekes egyesitesre NATO vedelem alatt.
Csak egy fajta allampolgarsag van: magyar. Azonban amerikai modra kell
definialni, hogy ne okozzon nehezseget az anyaorszagban, es hogy kielegitse
5 millio hataron kivuli magyar almat: utlevel a Magyar Koztarsasag buszke
es gyonyoru cimerevel.
A szocialis jutattasokat, s az ezzel kapcsolatos adozast, el kell kuloniteni
az allampolgarsagtol. Ezek Amerikaban a Social Security Administration alatt
vannak. Ez nem-allampolgar lakosokra ugyanugy vonatkozik mint
allampolgarokra, ahol az egyen egy SS# szammal van azonositva. Kivetel az
oktatas: minden magyarnak joga kell, hogy legyen az oktatasra Magyarorszagon
bar hol lakik a vilagon. Kis-Magyarorszag gazdasaga novekedoben, s ezt
eltudja viselni ezt a nemes terhet, mely befektetes a magyar jovobe.
A szavazati jogot az allampolgarsagon kivul rezidenciahoz kell kotni.
Osszefoglalva: TRIANON altal elnyomasba es nyomorusagba dontott magyaroknak
joga lenne:
1. Magyar utlevelhez
2. Letelepedeshez kis-Magyarorszagon
3. Munkavallalashoz
4. Szavazashoz csak akkor ha Mo-i rezidensek
5. Elemi, kozep, felsofoku valamint felnott tovabbkepzo oktatashoz
6. Szuper-olcso internethez
Ki jogosult: aki beszeli a magyar nyelvet vagy legalabb 25%-ban magyar
szarmazasu.
Az adminisztracios koltsegek nem jelentosek az allampolgarsag nyujtasaval
kapcsolatban. Sok tanintezetben nincsen eleg diak, de felsofoku es felnott
oktatas kiterjesztese nem olcso, de szuksegszeru a gazdasag teherbiro
kepessegenak keretei kozott.
Csak a fennt vazolt az egyetlen realis megoldas mert 2006-ban a
lengyeleknek, cseheknek, szlovakoknak, szabad lesz jonni-menni, letelepedni,
s munkat vallalni Magyaroszagon. Ugyanezt nem tagadhatjuk meg HK-i
nemzettarsainktol kulonosen Vajdasag magyarsagatol.
Kedves Patrubány barátunk el van szállva. Amiről beszél, az az erdélyi magyar értelmiségnek megoldás lehet, de a tömegek vonatkozásában hámozott lufi. Ha az összmagyarság érdekeit nézzük, akkor az lenne a cél, hogy mindenki a maga helyén lehessen jóléti államban élő boldog magyar ember.
Szellemileg kissé visszamaradottnak tekinthető P úr ötlete. Az EU csak úgy menne bele, ha a munkaerő szabad áramlása passzus hosszú időre kikerülne a Mo-EU szerződésből. Ez kell nekünk? A beáramló plusz munkaerő lenyomná az egyébként is ramaty magyar bérszintet, növelné a munkanélküliséget.
Politikai szempontból is érthetetlen ez a kezdeményezés. Aki átjön, annak a döntő többsége itt is marad. Nem fog csak azért hazatelepülni, mert itt nem kap választójogot. A gyermekei úgyis megkapják. Szóval P úr egy generáció alatt sikeresen megoldaná a szomszédos országok nemzetiségi gondjait.
nem kell feltétlenül a gyerekböl románt nevelni mert román iskolába jár.ahhoz,hogy mi lessz belöle a családba döl el.
de válalnád e a felelöséget a gyerked jövöjéért,amikor tudod,hogy aki ott magyar iskolába jár mijen sansza van,és a sját hazámnak meg nem kellek.
üdv:csupacsupi
A gyerek "romannak" nevelesevel termeszetesen en sem ertek egyet, de azt mindannyian nagyon jol tudjuk h kb 1918 ota ez a kerdes Romaniaban teljesen fuggetlen volt attol h milyen gyakran vannak valasztasok (nemileg talan a jelenlegi kormanyt leszamitva).
Én ott éltem, s mikor 16 éves voltam, szüleim Magyarországra költöztek.
Én személyesen nem nevelnék "románt" a gyermekemből, függetlenül attól, hogy melyik kormány mit csinál. Ez nem kormányfüggő, egy kormány 4 évig van, míg a kultúra, anyanyelv, stb. egy életre szólnak.
Szerintem a magyar nyelvtudás egyértelmű követelmény kellene legyen egy esetleges "magyarság"-bizonyítás során, illetve ha már érettsggizett valahol, akkor alapfokú magyar irodalmi-kulturális ismeretek meglétének bizonyítása, ilyesmik, hogy ki volt Petőfi, stb.
Ezt azért tartom szükségesnek, mert pl. Erdélyben van a magyarságnak egy része, aki - a könnyebb boldogulás érdekében -inkább román iskolába járatja gyerekeit, s a magyarságát sajnálatos balesetnek tartja. Továbbá sikeresen kiszűrné a nem-magyarokat.
Jelen pillantaban a magyar anyaország úgy áll hozzá, hogy az lehet állampolgár, aki _nagyon_akar_, tehát tud várni 4-5 évet, képes kínlódni a sok rosszindulatú seggfejjel a megfelelő hivatalokban és _van_elég_pénze_ hozzá.
Ez szerintem egy icipicit liberalizálásra szorulna. Patrubányi úr egy nagyon okos ember (pl. ő volt az első román gyártmányú személyi sz.gép, a Prae-M konstruktőre), viszont szerintem nem ő a realisztikus politikus prototípusa.
hidd el én igazán tudom.egy vidéki kisvárosban élek és itt az utcánkban
mindig azt hiszem,hogy oroszországban vagyok,és ök német állampolgárok.
kb.40% nyugdijas de milyen nyugdijjal?amikor idejöttek közölték,hogy ott
maradt a ház meg miegyebek és kártalanitva lettek.és ez mind pár hónap alatt bonyolodott le.viszont ismerek egy magyart újvidékröl aki szerette
vólna a magyar állampolgárságot felvenni,nem lehet,5 évig elöbb dolgozni
bebizonyitani,hogy nem az állam nyakán lóg meg egyebek.pedig igazi
törzsgyökeres magyar.jó nem?"Hazádnak rendületlenül légy hive ó magyar"
üdv.csupacsupi
Szinten zenesz. Kozeli ismerosom egy evnel rovidebb ido alatt kapott nemet allampolgarsagot ('98-'99 folyaman), mert nemet szarmazasu. Nem sokat beszelt nemetul viszont kint kellett elnie es dolgoznia a kerveny benyujtasatol az elbiralasig. Ehhez kepest egy magyar allampolgarsagi keres elbiralasa magyar nemzetisegu kervenyezonek jelenleg 5-6 ev, ha mindent nullarol kezd (ertsd belep a hataron, munkat vallal es beinditja a folyamatokat).
A munkaképes korú lakosság kb 40 %-a "inaktív" — ami annyit tesz, hogy kifutott a munkanélküli kategóriából (túl régóta nincs munkája vagy nem keres aktívan vagy nem is volt neki soha, mert eleve nem tudott beszállni a rendszerbe).
Kedves csupacsupi
Nem veletlenul irtam, amit irtam.
Par evvel ezelött olvastam egy reszlets cikket a Spiegelben, arról, hogy a nemet kormany mindent megtesz azért, hogy a volgai nemetek "repatrialasat" meghiusitsa. Többek kozott - a regi gyakorlattal ellentetben - kivalo nemtet nyelvtudassal IS bizonyitani kell a nemet nepközössegbe valo tartozast.
A visszatartasi technika, egyebkent hasonlo, mint amivel a magyar kormany is kiserletezik: Oroszorszagban inditanak mindenféle támogato programokat, hogy a potencialis emigránsok szamat csökkentsék.
Ezzel a dologgal kapcsolatban bennem mindig felmerül az a kérdés, hogy ki tudja/fogja majd eldönteni, hogy ki a határon túli magyar, és ki nem az.?
Önbevallás alapján ? A "jelöltnek" nyelvvizsgát kell tenni ? Elegendô, ha valakinek valaha volt egy magyar vizslája ? Netán politikai alapon fognak dönteni "okos emberek" ? Netán P. Miklós úr akarja eldönteni ? (Akkor azonban elôbb róla is el kell dönteni valakinek, hogy tényleg magyar-e.)
Azt mi alapján fogja, és ki ???
"El vagy maradva kb. 10 evvel. Amig a Varsoi szserzodes jotekonyan fenntartotta a Vasfuggonyt a nemet allam borzaszto nagyvonalu volt."
Bizony, ma már nem is olyan könnyű megszerezni a német állampolgárságot.
Kedves Seamus
El vagy maradva kb. 10 evvel. Amig a Varsoi szserzodes jotekonyan fenntartotta a Vasfuggonyt a nemet allam borzaszto nagyvonalu volt.
Kerdezned csak meg MOST a volgai nemeteket, mi minden kell ahhoz, hogy Nemetorszagban letelepedhessenek!
Engem mind a munkavallalas(jelenleg Magyarorszagon a statisztikak szerint 7% a munkanelkuliseg, de azt hiszem aki mar teljesen lemondott arrol, hogy munkat talaljon, az nincs is benne a statisztikaban), mind az allampolgarsag izgat, mert az allampolgarsaggal is jarnak kotelezo ellatasok, amit a tarsadalomnak ki kell gazdalkodnia!
Amit en etikusnak es helyesnek tartanek azt alabb leirtam.
