Mama Kedves!
Tegyél róla, hogy ne ragaszkodjonak hozzád:-)
Pár apró (be nem bizonyítható!) baki és már mehetsz is.
Anno a buszról nem akartak elengedni(1952). Két napig BETŰ szerint betartottam az "F2" (belső) forgalmi utasítást. Örültek, hogy elmentem :-)
Én is........
Ugyan, a suppot nálunk azt jelenti, hogy a szbadságom alatt kétnaponta a főnökö hívására ébredek, hogy ezt nem tudja megcsinálni, meg azt hogyan kell megcsinálni... Hétvége, szombat esti filme kezdődik: szól a telefon, be kell, hogy menjek, mert leállt a rendszer.. a másik két informatikus meg otthon pihenget. Na igen, ez a legtakarékosabb support :-)
Bocsi, inkább a panasz-topicba kellett volna írnom
Ha én lennék a munkaadód, akkor már lenne is egy kedves ötletem a megszivatásodhoz. A ki nem töltött felmondási idődre papíron szerződtetném egy barátom support cégét a feladatköreid ellátására, és megfizettetném veled a díjukat. Vagy nem is kell support cég, csak egy fejes egyetemista fiacskája.
Javaslom mielőtt beadott fogadd meg Som-som tanácsát és próbálj meg értekezni valamellik "illetékessel" ;-).
Valóban a "közös megegyezés" lenne a legjobb....
(hátha a végén még valamilyen kártérítésre köteleznek!)
Egy főnököddel (minél feljebb van vagy minél jobb viszonyban van a szemétzetissel annál jobb) beszéljél, hogy ez a problémád, és közös megegyezéssel szeretnél idő előtt távozni. Ez a legbékésebb út, és erre nem vonatkozik semmiféle kötelező felmondási idő, mert jogilag ez már nem rendes felmondás.
A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezménye:
101.§ (1)A munkavállaló, ha munkaviszonyát nem a 88. §, 92. §, illetve a 96. § szabályai szerint szünteti meg és ezzel kárt okoz, köteles azt megtéríteni.
(2)A kár összegének megállapításánál, illetve érvényesítésénél a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó szabályokat kell – a (3)
bekezdésben meghatározott eltéréssel – alkalmazni.
(3)A kártérítés mértéke a munkavállaló másfél havi átlagkeresetét nem haladhatja meg. Kollektív szerződés a kártérítés mértékét ettől eltérően, a munkavállaló háromhavi átlagkeresetéig terjedően meghatározhatja.
Hát, lesz ami lesz alapon hétfőn megpróbálom beadni a rendkívülit.. legyen igazad HJM :-)
Ami pedig a közszolgálati éveket illeti.. mostanában úgy megváltoztatták a törvényeket, hogy nem sok jelentősége van, ha nem folyamatos a munkaviszony, kivétel, ha egy adott dátum óta (nem tudom pontosan mi ez a dátum) vagy közalkalmazott, ami viszont az én esetemben nem áll fent.
Off
egyébként a KJT-t nézegteve szerintem az is kész csoda, hogy nem mondott fel az összes közalkalmazott eddig.. én idén kevesebbet kerestem, mint tavaly, hála Orbán Viktoréknak, meg az ők nagy reformjaiknak. Főelőadői státuszban, felelősségteljes munkakörben kevesebbet keresek, mint egy budapesti utcaseprő(!)
Szerintem igen(nem vagyok jogész ;-) ) csak a gyakorlati tapasztalatot mondom, amit a munkahelyemről ismerek.
Tőlünk már többen mentek el így rendkívüli felmondással és semmi bajuk nem lett belőle.
A hozzáértők szerint ennek csak akkor van jelentősége, ha meg akarod őrizni a "közszolgálati éveidet" arra az esetre, ha újra közalkalmazott vagy köztisztviselő szeretnél valamikor lenni.
(1) Rendkívüli lemondással
a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a
munkáltató
a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét
szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti
jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
(2) A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló
okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb
azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény
elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési
idő alatt lehet gyakorolni.
(3) Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott
részére annyi időre járó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi
felmentése esetén járna, továbbá a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének
időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével
kell meghatározni. A közalkalmazott követelheti felmerült kárának megtérítését
is.
(4) Rendkívüli lemondás esetén - e törvényben előírt
kivételektől eltekintve - a lemondás szabályai nem alkalmazhatók.
A munkajog új jogintézményének tekinthető a rendkívüli
lemondás, amelyet az Mt. rendkívüli felmondásával egyidejűleg a Kjt.
vezetett be. A rendkívüli lemondás amellett, hogy új jogintézmény,
rendhagyó közalkalmazotti jogviszony megszüntetési jogcím is, mivel
alkalmazására csak a törvény által meghatározott szigorú feltételek
között kerülhet sor jogszerűen.
A Kjt. kivételes jogviszony megszüntetési lehetőségként
biztosítja a közalkalmazott számára a rendkívüli lemondás lehetőségét.
Erre azonban csak a törvény által meghatározott konkrét esetekben kerülhet
sor. A rendkívüli lemondás okainak tételes felsorolása nem lehetséges,
ezek megállapítása csak a konkrét esettel történő összefüggés
vizsgálata és értékelése alapján lehetséges. Ennek ellenére garanciális
szabályként a törvényalkotó meghatározta azokat az esetköröket,
amelyekben a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát rendkívüli
lemondással megszüntetheti. Erre kerülhet sor, ha a munkáltató a közalkalmazotti
jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos
gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. Lehetőség van a közalkalmazotti
jogviszony rendkívüli lemondással történő megszüntetésére abban az
esetben is, ha a munkáltató olyan magatartást tanúsít, amely
lehetetlenné teszi a közalkalmazotti jogviszony további fenntartását [Kjt.
29. § (1)]. A rendkívüli lemondás törvényi feltételei tehát
megegyeznek az Mt.-ben meghatározott rendkívüli lemondási szabályokkal.
A rendkívüli lemondás alapjául szolgáló munkáltatói
kötelezettségszegésnek minősül pl. ha a munkáltató nem fizet illetményt
a közalkalmazottnak vagy nem biztosítja részére az egészséges, biztonságos
munkafeltételeket, és ezzel a közalkalmazott egészségét veszélyezteti
a további munkavégzés.
A rendkívüli lemondás súlyos jogkövetkezményeire
tekintettel feltétlenül indokolt, hogy a közalkalmazott megjelölje azt
az okot, illetőleg okokat, amely(ek) miatt élt a rendkívüli lemondás
lehetőségével. Csak az ok ismerete esetén kerül a munkáltató olyan
helyzetbe, amelynek alapján képes elbírálni a rendkívüli lemondás
jogszerűségét vagy jogszerűtlenségét.
A gyakorlatban elsősorban a munkáltató kötelezettségszegésére
alapított rendkívüli jogviszony megszüntetés kérdésköre érdemel külön
vizsgálatot. A munkáltatók egyre több, a gazdálkodásukat érintő
megszorítással, átszervezéssel kénytelenek szembenézni. Ezek következtében
annak ellenére, hogy a munkáltató a kinevezésnek megfelelő munkakörben
már nem tudja a közalkalmazottat foglalkoztatni, a közalkalmazotti
jogviszonyt az ahhoz kapcsolódó súlyos anyagi terhek (pl. végkielégítés
fizetése) miatt nem szünteti meg. A munkáltató ebben a helyzetben arra törekszik,
hogy a közalkalmazottat a munkakörébe nem tartozó feladattal vagy nem a
kinevezésbe foglalt munkahelyen foglalkoztassa. Ezzel szemben a közalkalmazott
általában ragaszkodik a kinevezések szerinti munkaköréhez, illetve
annak megszüntetése esetén a felmentéséhez. Amennyiben e törekvései
nem vezetnek eredményre rendkívüli lemondással szüntetheti meg a
jogviszonyát. E lépésének jogszerűségét az indokolja, hogy a munkáltató
nem kötelezheti a közalkalmazottat a képzettségének meg nem felelő
munka elvégzésére, illetve nem oszthatja be a szakképzett közalkalmazottat
képzettséget nem igénylő munkára. Amennyiben a kinevezésben foglalt
munkakörtől eltérő munka nem tekinthető átmenetinek és a közalkalmazott
képzettségére, gyakorlatára tekintettel aránytalanul sérelmes,
megalapozott a közalkalmazott rendkívüli lemondása.
A rendkívüli lemondás jogát a közalkalmazott
viszonylag rövid időn belül gyakorolhatja. Rendkívüli lemondásra csak
az alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított három
munkanapon belül (szubjektív határidő), legfeljebb azonban a rendkívüli
lemondásra alapot adó ok bekövetkeztétől számított hat hónapon belül
(objektív határidő) kerülhet sor. Ez utóbbi időtartamot a kollektív
szerződés egy évre hosszabbíthatja meg. Speciális szabályként a törvény
előírja, hogy bűncselekmény elkövetése esetén a büntető eljárás
megindítására nyitva álló elévülési idő alatt gyakorolható a rendkívüli
lemondás joga [Kjt. 29. § (2)].
Visszatérve a rendkívüli lemondás indokainál említett
konkrét gyakorlati példára, megállapítható, hogy önmagában az a körülmény,
miszerint a közalkalmazott a kinevezéstől eltérő munka ellen azonnal
nem tiltakozott, csak azt követően, miután meggyőződött arról, nem átmeneti
megoldásként változtatta meg a munkáltató a munkakörét, nem vezet a
rendkívüli lemondás elkésettségéhez. Amennyiben a közalkalmazott a
munkáltatói jogkör gyakorlójához fordul sérelme orvoslásáért és már
a megoldásról tárgyalnak, csak akkortól lehet számítani a szubjektív
határidőt, amikor egyértelművé vált, hogy a munkáltató a jogellenes
állapotot nem kívánja felszámolni.
Rendkívüli lemondásra kizárólag a munkáltató súlyosan
kötelezettségszegő magatartása alapján kerülhet sor, ennek következtében
viselnie kell a rendkívüli lemondással járó anyagi következményeket
is. Így a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó átlagkeresetét
köteles megfizetni, amennyi a közalkalmazott felmentése esetében járna.
Emellett a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját is a közalkalmazottra
irányadó felmentési idő figyelembe vételével kell megállapítani.
Mindezeken kívül a közalkalmazottat végkielégítés is megilleti,
amelynek nagysága a felmentése esetén részére járó végkielégítés
összegének kétszerese. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy
a közalkalmazott követelhesse a rendkívüli lemondás következtében
felmerült kárának megtérítését [Kjt. 29. § (3)].
A rendkívüli lemondás azonnali hatállyal megszünteti
a közalkalmazott jogviszonyát, annak ellenére, hogy a Kjt. 29. §-ának
(3) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját
a rendkívüli lemondás esetén a közalkalmazottra irányadó felmentési
idő alapján kell meghatározni. Figyelemmel arra, hogy a rendkívüli
lemondást csak a munkáltató minősítetten jogszabálysértő magatartása
alapozhatja meg a közalkalmazottól nem várható el a jogviszony további
fenntartása. Ellentmondásos abszurd helyzetet eredményezne, ha a rendkívüli
lemondást követően a törvény a jogsértést elszenvedő közalkalmazottat
arra kötelezné, hogy az őt megillető felmentési időt még közalkalmazotti
jogviszonyban töltse jogsértően eljáró munkáltatójánál. Arra is
lehetősége nyílna a munkáltatónak, hogy okkal vagy oknélkül fegyelmi
eljárást indíthatna a felmentési idő lejártáig a közalkalmazott
ellen. Ebből következőleg a közalkalmazotti jogviszony a rendkívüli
lemondás megtételének időpontjában megszűnik, ugyanakkor a közalkalmazotti
jogviszonyban töltött idő számításánál és az ahhoz kapcsolódó
jogosultságok elbírálásánál úgy kell eljárni, mintha a közalkalmazotti
jogviszony a felmentési idő leteltével szűnt volna meg.
A gyakorlatban előfordulhat, hogy a munkáltató vitatja
a közalkalmazott rendkívüli lemondásának jogszerűségét. Ebben az
esetben a közalkalmazott a bírósághoz fordulhat és kérheti a rendkívüli
lemondása jogszerűségének megállapítását, valamint igényelheti a
rendkívüli lemondáshoz kapcsolódó anyagi követeléseit (felmentési időre
járó illetmény, kétszeres végkielégítés, kárigény) is. Felhívjuk
a figyelmet arra, hogy a bírósági eljárásban a közalkalmazottat
terheli a bizonyítás, vagyis neki kell bizonyítania, hogy jogszerűen élt
a rendkívüli lemondással. Abban az esetben, ha ez nem jár sikerrel és a
bíróság elutasítja a közalkalmazott keresetét, ezt úgy kell
tekinteni, mintha a közalkalmazott jogellenesen szüntette volna meg a
jogviszonyát. Ennek következtében elbocsátás jogcímén szűnik meg a közalkalmazotti
jogviszony, és természetesen a munkáltatóval szembeni anyagi követelések
sem érvényesíthetők.
A Kjt. a határozott időre kinevezett közalkalmazottnak
nem teszi lehetővé közalkalmazotti jogviszonyának lemondással történő
megszüntetését, a rendkívüli lemondás joga azonban, ha annak törvényi
feltételei fennállnak, megilleti a közalkalmazottat.
Külön kiemelést érdemel, hogy rendkívüli lemondás
esetén - fő szabály szerint - nem alkalmazható a lemondás már az előzőekben
ismertetett szabályai, a törvény azonban ez alól kivételt tehet [Kjt.
29. § (4)].
BH1998. 101. Közalkalmazott esetében e
jogviszony tartamának megállapításánál nem vehető figyelembe a
nappali tagozatos felsőfokú képzés ideje, mert az nem minősül
munkaviszonyban töltött időnek. A rendkívüli lemondásnak ezt sérelmező
indoka alaptalan [1992. évi XXXIII. tv. 29. § (1) bek. a) pont, 87. § (2)
bek.].
_Mindkét_ fél részéről 90 nap a felmondási idő, ezt csak akkor nem kell ledolgoznod, ha ők elengedik, illetve ha a munkáltató bizonyos munkafeltételeket nem biztosít számodra - ekkor mondhatsz fel azonnali hatállyal, felmondási idő nélkül. Hogy mik ezek a feltételek, azt sajnos nem tudom, de a megfelelő jogszabály(ok)-ban gondolom benne van.
Ha jól tudom, akkor a felmondási idő - ha a munkaszerződésben nem volt máshogy meghatározva - 3 hónap, ettől a munkaadó _eltekinthet_, ha akar. Ha te önkényesen nem jársz be dolgozni a felmondási idő alatt, akkor gondolom munkaügyi bíróság elő citálhatnak. Egyébként nem vagyok szakértő a témában, ezért lehet, hogy hülyeségeket írtam.
a segítségeteket szeretném kérni.
Közalkalmazotti munkaviszonyban állok jelenleg, a felmondásomat a múlt héten adtam be, közös megegyezzésel. Szeptember utolsó napjával akartam eljönni a cégtől. A személyzetis ellenben közölte velem, hogy novemberig visszatartanak, holott az osztály működését nem veszélyezteti az én felmondásom, a munkát el tudják látni az én kilépésem után is a kollégák.
Most olvastam át a közalkalmazottakról szól 1992. évi XXII. törvényt, valamint a Munka Törvénykönyvét is, de nem találtam benne olyan utalást, ami alapján ennyi ideig visszatarthatnának.
Ha rendkívüli felmondással szűntetném meg a munkaviszonyomat, akkor ez milyen következményekkel járna a számomra? Miben különbözik a rendkívüli felmondás a rendes, ill. közös megegyezéssel való felmondástól?
Ha tudtok mondani egy törvényt, és annak idevágó paragrafusait, nagyon sokat segítenétek.
