Tonk Sándor, aki szerint a Sapientia működése legalább két évre anyagilag mindenképpen biztosítva van. A rektor kiemelte, hogy Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje tavalyi erdélyi látogatásán arra a kérdésre, hogy mit tenne másként a Sapientia ügyében, azt nyilatkozta: még több pénzzel támogatná az erdélyi magyar tudományegyetemet, mint ahogyan az Orbán-kormány teszi. Medgyessy a Krónikának adott exkluzív interjújában 2001 szeptemberében kifejtette: segíteni kívánja a határon túli magyar kultúrát, oktatást és médiát. A választások első fordulója után az erdélyi magyar újság mint Magyarország leendő külügyminiszterét kérdezte Kovács Lászlót, az MSZP elnökét, aki a lap kérdésére leszögezte, hogy a szocialisták kormányra kerülésük esetén folytatni fogják a kedvezménytörvény végrehajtását, a magyarigazolványok kiadását és a Sapientia erdélyi magánegyetem anyagi támogatását.
Ha van vmi angol nyelvu anyagra link-etek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem indulasa kapcsan (az alapitvanyrol magarol, erdelyi magyar felsooktas _rovid_ tortenetere.., jelenlegi statisztikakra, osszefoglalora az utobbi par ev bukaresti igervenyeirol, stb), kerlek tegyetek mar be. az EMTE-rol ezeket lattam eddig
"Papp Zoltán kárpátaljai magyar egyetemista nem kezdheti el a másodévet,
mert nem tudja kifizetni a tandíjat...."
Ilyen a gazdasagi helyzet, - barmilyen szomoru is - de csak az igazan tehetseges vegzosok
reszesulhetnek tamogatasban. A HT magyarok tanulmanyait finanszirozo osztondijrendszer nem teszi lehetove, hogy minden vegzos HTM Mo.-on vegezze tanulmanyait. Ezt minden HTM elismeri. Mint ahogy azt is tudja, hogy rengetegen vannak Mo. on is akik eppen anyagi megfontolasokbol keptelenek tovabbtanulni. Ennel fogva, nem ertem a Nepszabi, miert allitja be igy a dolgot, ami nyilvanvaloan csak ellenszenvet valthat ki meg egy johiszemu, es a HTM.al megerto atlag magyar allampolgarban is.
"S ez csak a tandíj. Drágák a könyvek is, régóta nincs már rajtuk
támogatás. Drága az élelem, még akkor is, ha valaki hozzászokott a
nélkülözéshez. Egy egyetemi hallgatónak néha jó lenne elmenni moziba
vagy valamilyen szórakozóhelyre ez is az egyetemi élet része, s nagyon
tud fájni, ha másoknak telik rá, neki pedig nem. Szegeden nappali
tagozatos tanulás mellett nem lehet annyit keresni a kevesebb
munkaalkalom és az alacsony diákbérek miatt, amennyiből mindezt
fedezni lehet. "
Na ne... nehogy mar az allam fizesse, meg a napi sorpartit is!!
Papp Zoltán évet halasztva Magyarországon munkát vállalni nem tud,
hogy megkeresse a tandíjra valót, mert a tartózkodási engedélyében az
itt-tartózkodásának indoka a tanulás. Tanulni tehát nem tud, de ha nem
tanulna, hanem dolgozna, hogy tovább tanulhasson, akkor megszűnne a
törvényes indok, amely miatt Magyarországon tartózkodhat, és a magyar
hatóságok hazaküldhetik Ukrajnába.
Ez, valoban sulyos gond, de ez inkabb a bevandorlashoz kapcsolodo jogrendszer hianyossagait tukrozi, sem mint a felsooktataset...
Papp Zoltán a személy és a helyzet valós, a nevet megváltoztattuk
nem részesülhet Magyarországon állami finanszírozású képzésben, mert
nem magyar állampolgár.
Reszesulhet, de csak akkor ha tehetseges, ertelmes, jok az eredmenyei... (van ismerose a KMDSz-nel - esetleg egy apuci)
Nem részesülhet viszont ukrán állami ösztöndíjban sem, mert nem Ukrajnában, hanem Magyarországon érettségizett. Egyházi szervezetek, piaristák és ferencesek segítették őt
magyarországi középiskolába, adtak neki helyet a kollégiumukban nem gondolva, hogy ebből később hátránya származik.
Na ilyen is keves van. De, ha mar itt tanult, miert nem gondolkozott elore...
Az első évet a József Attila Tudományegyetem vezetőinek jóindulatú
segítségével térítésmentesen végezhette el Papp Zoltán. Abban a
levélben, amelyben a felvételről értesítették őt és jó néhány társát, nem
szerepelt, hogy nem állami térítéses képzésre vették fel őket. Ha szerepelt
volna, akkor eleve nem is próbálkoztak volna, hogy a magyar
felsőoktatásban szerezzenek diplomát.
Na ezt nem hiszem el. Mit gondolt tart 'karokkal' fogjak varni. Pont PZ. nek jar ingyenes kepzes
Az első évi tandíjat az egyetem végül elengedte Papp Zoltánnak és
társainak, mivel valóban nem közölték velük a felvételi után, hogy nem
térítésmentes képzésre nyertek felvételt.
Ez szep volt...
A határon túli magyar fiatalok magyarországi képzése támogatásának van
egy az odaítélésekkor sokat hangoztatott vezérelve: rendszerint
abban az esetben kap támogatást a hallgató a tanulmányaihoz, ha vállalja,
hogy végzés után visszamegy oda, ahonnan jött, ott vállal munkát,
részese lesz a kisebbség szellemi életének, vállalja, hogy képességeivel,
tudásával a határon túli magyarság szülőhelyén való fennmaradását
szolgálja.
Ez igy van de, ugy sem tartja be senki...
Úgy látszik viszont, Papp Zoltán körül bezárul a kör. Ha hazazsuppolják
Ukrajnába, ott valószínűleg legelőször is elviszik katonának, és csak ha
leszerel, kezdheti újra az életét, ahogyan tudja.
Masok is megcsinaltak a katonasagot, es nem haltak bele. Csak nem megszokta az uri eletett, es a szulovaros/falujaban egy napot sem birna eltolteni. Na az ilyenek 0. a szememben. Tan meg ukranul/ruszinul/oroszul (?) is elfelejtett??
Népszabadság, 57. évfolyam, 246. szám, 1999. október 21., csütörtök
Ki fizeti a határon túliak egyetemi éveit?
Papp Zoltán kárpátaljai magyar egyetemista nem kezdheti el a másodévet,
mert nem tudja kifizetni a tandíjat. Félévenként több mint 80 ezer forintot
kellene fizetnie a szegedi József Attila Tudományegyetemen.
S ez csak a tandíj. Drágák a könyvek is, régóta nincs már rajtuk
támogatás. Drága az élelem, még akkor is, ha valaki hozzászokott a
nélkülözéshez. Egy egyetemi hallgatónak néha jó lenne elmenni moziba
vagy valamilyen szórakozóhelyre ez is az egyetemi élet része, s nagyon
tud fájni, ha másoknak telik rá, neki pedig nem. Szegeden nappali
tagozatos tanulás mellett nem lehet annyit keresni a kevesebb
munkaalkalom és az alacsony diákbérek miatt, amennyiből mindezt
fedezni lehet.
Papp Zoltán évet halasztva Magyarországon munkát vállalni nem tud,
hogy megkeresse a tandíjra valót, mert a tartózkodási engedélyében az
itt-tartózkodásának indoka a tanulás. Tanulni tehát nem tud, de ha nem
tanulna, hanem dolgozna, hogy tovább tanulhasson, akkor megszűnne a
törvényes indok, amely miatt Magyarországon tartózkodhat, és a magyar
hatóságok hazaküldhetik Ukrajnába.
Papp Zoltán a személy és a helyzet valós, a nevet megváltoztattuk
nem részesülhet Magyarországon állami finanszírozású képzésben, mert
nem magyar állampolgár. Nem részesülhet viszont ukrán állami
ösztöndíjban sem, mert nem Ukrajnában, hanem Magyarországon
érettségizett. Egyházi szervezetek, piaristák és ferencesek segítették őt
magyarországi középiskolába, adtak neki helyet a kollégiumukban nem
gondolva, hogy ebből később hátránya származik.
Nem kaphat ösztöndíjat Papp Zoltán a Kárpátaljai Magyar
Ösztöndíjtanácstól sem, mert orosz szakos, és az orosz szakot az ottani
fiatalok magyarországi képzésének támogatásáról döntő testület nem
finanszírozza. Azoknak, akiket ez a szervezet nem támogat, nincs
információjuk arról, hogy az ösztöndíjtanács kit miért részesít
támogatásban, s másokat miért nem.
Az első évet a József Attila Tudományegyetem vezetőinek jóindulatú
segítségével térítésmentesen végezhette el Papp Zoltán. Abban a
levélben, amelyben a felvételről értesítették őt és jó néhány társát, nem
szerepelt, hogy nem állami térítéses képzésre vették fel őket. Ha szerepelt
volna, akkor eleve nem is próbálkoztak volna, hogy a magyar
felsőoktatásban szerezzenek diplomát.
Papp Zoltán példája nem egyedi: csak a szegedi felsőoktatásban legalább
ötszáz határon túli magyar tanul, de arról nincs statisztika, hányan
kényszerültek feladni tanulmányaikat, mert térítéses kategóriába kerültek,
és nincs miből fizetniük.
Balázs Mihály bölcsészkari dékán tavaly tárgyalt a Határon Túli
Magyarok Hivatalának titkárságával, hogy nem tudnák-e mégis támogatni
a kárpátaljai magyar fiatalok magyarországi egyetemi képzését. Kérdésére
nemmel válaszoltak.
Az első évi tandíjat az egyetem végül elengedte Papp Zoltánnak és
társainak, mivel valóban nem közölték velük a felvételi után, hogy nem
térítésmentes képzésre nyertek felvételt. A második évben azonban az
intézmény már nem tud eltekinteni a tandíjtól, vagyis a kárpátaljai magyar
hallgatóknak el kell hagyniuk az egyetemet.
A határon túli magyar fiatalok magyarországi képzése támogatásának van
egy az odaítélésekkor sokat hangoztatott vezérelve: rendszerint
abban az esetben kap támogatást a hallgató a tanulmányaihoz, ha vállalja,
hogy végzés után visszamegy oda, ahonnan jött, ott vállal munkát,
részese lesz a kisebbség szellemi életének, vállalja, hogy képességeivel,
tudásával a határon túli magyarság szülőhelyén való fennmaradását
szolgálja.
Felvethető, hogy aki Magyarországról ilyen áldozatra biztatja például a
kárpátaljai fiatalokat, nézzen előbb magába: miként gondolkozna akkor,
ha ő kerülne olyan helyzetbe, hogy a mai ukrajnai közállapotok között
kellene letöltenie a hátra lévő életét. A magyar támogatási gyakorlat
egyébként azért is megkérdőjelezhető, mert nem következetes: ha Papp
Zoltán el tudná intézni a letelepedési engedélyt, akkor azonnal jogosult
lenne az állami finanszírozású képzésre is.
A letelepedési engedélyhez elsősorban a lakhatás,annak költségére pénzre
van szükség. Ebből következik, hogy azokat kényszerítik vissza a
szomszédos országokba, akiknek nincs pénzük. Akiknek van, azok
letelepedhetnek, és gond nélkül elvégezhetik a magyar állam pénzén akár
az orosz szakot is.
Úgy látszik viszont, Papp Zoltán körül bezárul a kör. Ha hazazsuppolják
Ukrajnába, ott valószínűleg legelőször is elviszik katonának, és csak ha
leszerel, kezdheti újra az életét, ahogyan tudja.
Tanács István
Szerintem is nézze meg jól a magyar kormány, hogy mire költik el azt a pénzt. A támogatással egyetértek, ha a románokra várunk, akkor _sohasem_ lesz magyar egyetem Romániában. A románok mindigis sokat igértek, de annál kevesebbet tartottak be az igéretek közül. Nem látom, hogy ezután miért változna a helyzet. A HT féle jóhiszemüeknek meg csak azt tudom mondani, hogy vagy nem ismerik, vagy nem akarjak ismerni az ottani helyzetet.
Akkor úgy tűnik egyetértünk, csak a pesszimizmusunk mértéke különböző. :(
>>...olyan állapotok vannak már, amit Bukarest nem tudna elmagyarázni Nyugaton.<<
Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a románok bármit el tudnak magyarázni, és a Nyugat készségesen el is hiszi, ha ehhez akár csak a legkisebb érdeke is fűződik. Érdeknek pedig épp elég, hogy "jajj csak nyugalom legyen". Mert amíg nem veszünk tudomást a bajról, addig az nincs is, különösen ha legalább egy ország elválaszt még attól a környéktől.
Akkor egyrészt azt a kicsit kell felhasználni, ami visszajött, a többi nélkülözhetetlent pedig újjá kell teremteni, most, itt és önerőből. Ami pedig a román hatalmat illeti, megint azt tudom mondani, hogy létre kell hozni az intézményeket és nem tőlük várni a segítséget. A mostani bukaresti hatalom nem annyira durva a magyarellenes ügyekben, mint az előző, de ettől még tőlük sem lehet sok jót várni. Szóval: vagy mi hozzuk létre, vagy lassú halál. De én nem tartom a dolgot reménytelennek.
Természetesen igazad van, nagyon oda kell figyelni mindenre, hát még ha az adófizetők pénzéről van szó. Én csak azt akartam szemléltetni, hogy az erdélyieken mi tudunk segíteni egyedül. Ha van egy erdélyi magyar rádió, ha működik egy iskola, ha egy magyar paraszt földhöz jut, azt nagyon nehéz elvenni, vagy ha igen, akkor olyan állapotok vannak már, amit Bukarest nem tudna elmagyarázni Nyugaton. Pláne, hogy ott van MO a NATO-ban. Persze mindez nem mond neked ellent.
Az igaz, hogy hatalmas a hatrany, de nem behozhatatlan.
A NATO nem EU. De ha meg az is lenne, ha a nagyhatalmak holnap arra ebrednek, hogy nekik erdekuk, hogy Romania NATO (EU) tag legyen, akkor holnaputan az lesz, nem szamit, hogy ki van hatalmon.
Vagy mi van (lasd Szlovakia) ha pl. 4 evig eljatszak a jo fiut(bar azt is csak ugy modjaval), felveszik oket is ahova csak lehet, majd Meciarfele politikusok kerulnek ujfent tuzkozelbe??? Akkor kirugjak oket?? Nem hinnem.
Az a legfontosabb dolog, amit nem kell elfelejteni a kornyezo allamok eseteben, hogy lehet barmilyen demokratikus is egy kormany, az meg nem biztos, hogy nemzeti oldalon is az.
Pelda erre Romania.
1947 allamositottak mindent amit csak lehetet. Most azert rimankodunk, adnak mar vissza azt ami a mienk volt. Mondjuk 10 even belul visszaadjak a felet (kompromisszum is van a vilagon!!) es akkor nyugat europa is meg lesz elegedve, mondvan: igen most mar tenyleg demokratikus orszag let Romania is.
DE!!! Most jon a bokkeno. A magyar vagyon 80%(!!!!) a ket vilaghaboru kozott vettek el. Azt mikor adjak vissza. Azt nem ugyanugy loptak el?? Vagy az mar nem szalonkepes azt is visszakerni????
Pontosan ugy van ahogy mondod. Jojjon a maganegyetem!!!
Bocs hogy Phoeniixx helyett beleszólok. A szándékod igazán nemes, de ebben a topicban a nagyon közeli múltban vetettük fel, hogy sajnos csínján kell bánni a Romániába juttatott pénzekkel. Amíg ilyenek a közállapotok, addig úgy veszik el akárkitől, ahogyan akarják. ( Olvastad a mai hírekben a Kolozs megyei prefektus esetét?)
Az erdélyi magyarokon nem a külföld, hanem az anyaország tud segíteni. Pénzt kell odapumpálni, hogy legyen magyar oktatás, média, vállakozás, maradjon ott az értelmiség, legyenek tehetős magyarok, szervezett érdekképviselet. Ezért mondom, hogy tenni kell az ügy érdekében, nem a külföldre várni vagy figyelni. a külföld kész tényeket tud megérteni.
Szvsz egyetlen kozponti baj van: a kulfold inkabb a gyors utemu beolvadast es/vagy (gazdasagi) kivandorlast tamogatja, mint egy kicsit huvosebb, de realisabb diplomaciat. Ezert aztan folyamatosan vigyorog a magyar kulpolitika ezzel a "labaval" kapcsolatban is. Es ez sajnos nem is keserges, hanem realizmus. :((
Ezen nem szabad keseregni, hanem az anyaországnak lépni kell. A NATO-val bővült a mozgásterünk, élni kell vele. Végre adunk 2 milliárdot egyetemre. A magyar tőke beindult, tovább mehetne. STB...Csak az a baj, hogy nemzeti kérdésben idehaza nincs egyezség, konszenzus.
Igazad van Zeze, peldaul nezd meg micsoda hirveres van (es micsoda lesz!) az aradi emlekmu korul. Kozben minden roman rohog a markaba az "engedmenyeiken". :(
Avval, hogy a románok nem kerültek be a NATO, hatalmas hátrányba kerültek velünk szemben. Ami pedig az időt illeti, sok általános és középiskola (magyar nyelvű) nyílt Romániában. Az egyetemet elaltatták, ezért kell a saját kezünkbe venni a dolgot: ha nincs állami, legyen magán-egyházi egyetem egyenlőre. Ha beindulhatna, én még 2 milliárdnál is többet adnék, hiszen Magyarországnak létérdeke a romániai magyar egyetem beindulása.
Azt hiszem az erelyesebb nyomulassal egy kicsit elkestunk.
Ha ebben a kormanyzati ciklusban sem sikerult eredmenyt felmutatni..., akkor szerintem ostobasag abban remenykedni, hogy valaha is megvalosulhat, az allami magyar egyetem álma.
A romanok megint brilliansat produkaltak a politikaban - mi magyarok kisinasok vagyunk hozzajuk kepest. Sikerult 4 evet ugy tulelniuk, a huzd meg erezd meg taktikajukkal, hogy a vegen meg mint kovetendo pelda vonultak be a nemzetkozi koztudatba. (Igaz a NATO ba nem sikerult bejutni, de hat arra nem is volt realis esely).
Az ido pedig sajnos nekik dolgozik...
Azt hiszem az erelyesebb nyomulassal egy kicsit elkestunk.
Ha ebben a kormanyzati ciklusban sem sikerult eredmenyt felmutatni..., akkor szerintem ostobasag abban remenykedni, hogy valaha is megvalosulhat, az allami magyar egyetem álma.
A romanok megint brilliansat produkaltak a politikaban - mi magyarok kisinasok vagyunk hozzajuk kepest. Sikerult 4 evet ugy tulelniuk, a huzd meg erezd meg taktikajukkal, hogy a vegen meg mint kovetendo pelda vonultak be a nemzetkozi koztudatba. (Igaz a NATO ba nem sikerult bejutni, de hat arra nem is volt realis esely).
Az ido pedig sajnos nekik dolgozik...
Mind a HTM politikarol irtakkal, mind az egyetem kontra Mo-i osztondijredszerrol egyetertek. Egy egyetemi halozat kiepiteserol beszelni hat legalabbis kerdeses (hiaba kap vissza lassan tobb ingatlant is az erdelyi magyarsag, azok allapota...). Szerintem erelyesebben kellene nyomulni az allami statuszert, ezt Romania keretein belul kell alapvetoen megoldani. Romaniaban 40-50 allami felsooktatasi intezmeny van, a magyarsag aranyat tekintve 8(10), ebbol kb 4-5 jarna. Ebbol 1 igazan lehetne nem tiszta magyar, de magyar szellemisegu es dominanciaju.
Igazad van, sajnos nem tudok jobb megoldást, így hozzászólásom akár destruktívnak is minősíthető.
off
Ebben is nagyrészt igazad van, de szerencsére ennél azért árnyaltabb a kép. Az állásfoglalás önmagában természetesen nem segít, de a dolgok tisztázása mégis fontos. Ennek sajnálatos velejárója, hogy a vitázók az egyszerűség kedvéért általában két, egymással élesen szembenálló csoportba sorolódnak, az érvek, tények elvesznek, maradnak az indulatok.
Éppen a Vajdaság topicban szvsz előfordultak konkrétumok és módszerek.
on
Kedves Zmac!
Érzéseid jogosak. Sajnos, szerintem ez tűnik pillanatnyilag az egyetlen
olyan járható útnak, ami aránylag rövid távon némi sikerrel kecsegtet.
Ha a magyar állam (és mint említettem a magukat "nemzeti érzelműnek" deklaráló polgártársak csoportja) segíteni akar, akkor pl. az oktatási rendszeren keresztül esetleg tényleg tud. Te látsz más lehetőséget ?
(Kicsit off, de meg szeretném jegyezni, hogy minden, a politikusok által konkrétumok nélkül ( "általánosságban") felvetett, a határokon túli magyarsággal kapcsolatban valamilyen állásfoglalásra felszólító kérdés bennem azt az érzést kelti, hogy a kérdezőt valójában nem a kinti magyarság sorsa érdekli, hanem idehaza akar ebből politikai tőkét kovácsolni. Pl. a Vajdasággal kapcsolatos vita jól példázza ezt. Az állásfoglalás pro vagy kontra Őrajtuk nyilvánvalóan nem segít, viszont kiválóan alkalmas arra, hogy a politikai ellenfeleket idehaza pl. "nemzetietlennek" lehessen bélyegezni. Ha valaki a konkrétumokra és a módszerekre kérdez rá, akkor legjobb esetben mély hallgatás a válasz. on)
Üdvözlettel,
K.
Nagyon ambivalens érzéseim vannak! Én is azt szeretném, hogy megmaradjon a határon túli magyarság értelmisége, mégis valami homályos rossz érzést kelt bennem az a törekvés, hogy az oktatási rendszer ösztönözze őket az ottmaradásra.
Kedves Phoeniixx!
Teljes mértékben igazad van, 2 mrd Ft-ra nem igazán lehet alapozni egy egyetem beindítását. Ez a pénz egy "rendes" egyetem esetében talán a könyvtár alapszíntű feltöltésére elégséges. (Meg talán a miniszter urak lelkiismeretének megnyugtatására: "mi, kérem, segítettünk", illetve bizonyos politikai célok elérésére, stb.)
Most, hogy valamivel többet lehet tudni arról, hogy mire is költenék pénzt az ottani vezetôk, egyre szkeptikusabb vagyok. Egy alacsony színvonalú képzést adó (milyen színvonal legyen megfelelô infrastruktúra nélkül ?) bizonytalan státusú (elismeri-e majd az állam az itt szerzett diplomákat ?) intézmény gründolása szerintem nem fog megoldani semmit.
Valóban, én korábban is felvetettem, hogy esetleg a nyugati magyarság is besegíthetne, de ezt inkább a határokon túli magyar fiatalok magyarországi ösztöndíjainak finanszírozásában való részvétel keretei között képzelném el.
Szerintem ilyen ösztöndíjakkal elô lehetne segíteni, hogy pl. a romániai egyetemeken tanuló magyar hallgatók száma növekedjen.
Az általános cél természetesen az, hogy a határokon túli magyarság ne veszítse el az értelmiségét. (Mint korábban már szó volt róla itt is, a Magyarországon megszerzett diploma nem megoldás, mivel a végzettek zöme itt marad, tehát az ilyen ösztöndíjak nem érik el a céljukat.)
A fentiek eléréséhez szerintem nem az a legfontosabb, hogy az jövô értelmisége valamiféle csak magyar tannyelvű egyetemen tanuljon, hanem az, hogy 1) legyen lehetôsége az anyanyelvén (is) tanulnia, bizonyos szakokon természetesen "is" nélkül, 2) jó képzést kapjon, és 3) az adott országban ismerjék el a diplomáját. Van még persze egy másik, igen fontos szempont is, nevezetesen az, hogy mindezek elérése érdekében (és elérése után is) érdemes legyen magyarnak lennie, és érdemes legyen a szülôföldjén maradnia.
Egy gyenge színvonalú, bizonytalan helyzetű erdélyi egyetem a 4 felsorolt szempont közül csak az 1. pontban említettnek felelhetne meg teljes mértékben.
Pl. egy olyan konstrukció, ami 1 év magyarországi felvételi elôkészítôt foglalna magában, és további 2-3 félév magyarországi részképzést a pl. romániában végzett egyetemi tanulmányok ideje alatt, abba beszámítva, vagy akár attól függetlenül, pl. évhalasztás keretében (természetesen mindez nagyvonalú ösztöndíjakkal, ingyenes kollégiumi, vagy családoknál történô elhelyezéssel megtámogatva) jelentôs mértékben hozzájárulna ahhoz, hogy az egyetemi tanulmányokat folytató magyar anyanyelvű fiatalok száma növekedjen, mivel: 1) Az elôkészítôn szerzett tudás birtokában jobb eséllyel nyerne felvételt. 2) Az elôkészítô ideje alatt kapott ösztöndíjból megtakaríthatna annyit, hogy tanulmányainak elsô éveit finanszírozni tudná. 3) A magyarországi részképzés során olyan ismeretekre tehetne szert, amire odahaza nem, és mindezt magyarul (ne felejtsük el, bizonyos területeken Magyarország nem áll rosszul, vagy pl. természettudományos és műszaki vonalon a magyar könyvtárak helyzete is tragikus, de a romániai vagy ukrajnai könyvtárak helyzete egyenesen katasztrofális). 4) A részképzés(ek) során kapott ösztöndíjból befejezhetné tanulmányait, stb. (tehát automatikusan megkapná az ottani diplomát).
Ezeket az ösztöndíjakat a magyar állam adhatná, pályázatok útján, az egyetlen egyéb feltétel a magyar nyelv magas szintű ismerete lenne.
Természetesen a pluszban képzett ösztöndíjasok után ugyanúgy járna a normatíva a magyar felsôoktatási intézményeknek, mint a magyar hallgatók után. Megfelelô összegű ösztöndíjak esetében nyilván sok jelentkezô lenne, de a pénzt mindenképpen a magyar (nyelven tudó) hallgatók kapnák meg. Egy ilyen konstrukcióból a természetesen a magyar felsôoktatás is profitálna. Évi 2 mrd Ft-ból mai árakon számolva kb. 1000-1100 hallgatót lehetne támogatni.
A nyugati magyarság is segíthetne, bár ha pl. a topicokat mindenféle Vajdasággal kapcsolatos felhívásokkal teletömô T.K. úr "jótanácsaira" gondolok, amiket a dologgal kapcsolatban feltett kérdésemre - egyelôre ingyen - adott, akkor sok jóra abból az irányból, sajnos, nem lehet számítani. Igazán jó megoldást nem könnyű találni. Sajnos.
Üdvözlettel,
K.
Nem akarom részletesen tárgyalni hogy milyen mértékben értünk egyet, de én is éppen ilyenekre gondoltam.
Pl. előfordulhat olyan apróság, hogy néha jön egy rosszul kiállított közüzemi számla, amit automatikusan kiegyenlítenek az egyetem bankszámlájáról, aztán eltart néhány hónapig amíg beismerik a hibájukat, esteleg néhány évig, mire sikerül visszaperelni. De inkább nem adok ötleteket, sem az ördögöt nem festem a falra. ( Ez a festés mostanában... :( )
Egyetertek, bar mivel ez egy alapitvany maga a penz az meg talan nincs is veszelyben, inkabb az egesznek a statusza, a majd ott tanulok teljes kiszolgaltatottsaga. Mikor kotnek bele vmibe: pl megiscsak x% legyen "dakoromanul" :), nem is akkreditaljak, visszavonogatjak,..., hidd el vegtelen lesz az otletek tarhaza! A piros-feher-zold kutya otlete 00 ahhoz kepest, ahogy egy "irredenta szeparatista maganegyetemet" sziv@tni lehet. Garanciat csakis az allami statusz jelenthet. Szerintem ugyanolyan elhamarkodva ugranak bele ebbe is, mint a koalicioba: ott sem voltak fixalva a dolgok, itt sincsenek. Az allami egyetemi statuszt akarhogyan de megis fixalni kellene _ez elott_! Na persze hogyan? Ez jo kerdes. :(
Én is nagyon örülnék, ha magánemberek is a zsebükbe nyúlnának ( a sajátjukba! :) ) egy kis támogatásért. Magam sem zárkóznék el.
Ellenben ismerve a romániai állapotokat ( jogbiztonság, stb.) nem csodálkoznék ha bizalmatlanok lennének.