Attól tartok, nem értettél meg rendesen.
Az analógia arról szólt, amit Vissai a "szakácskönyv-fazék" példával illusztrált. Mind a csapdát, mind a kutyát, mind a embergyereket(!) előzőleg vki "beprogramozza", azaz felállítja/tanítja - azaz későbbi viselkedése nagyban függ az "alkotójától". Ha egy gyereket "jézusként" nevelsz, elég valószínűtlen, hogy (akaratlagos) tömeggyilkos lesz belőle. Ugyanez igaz egy MI-re is.
A gond az, hogy általában az egész világ (a környezet) a "fazék", így sok olyan is belekerülhet a levesbe, amire az alkotó nem számított. Ugyanúgy, ahogy egy otthagyott mechnikus csapdát is elállíthat bárki.
"Egyébként borzasztóan érdekelne, hogy hogyan programozol egy gépet olyan folyamatokra, amiket senki nem ért teljesen tisztán.... :)"
Mármint mire gondolsz?
Csak nem az érzelmeket akarod itt misztifikálni? Merthogy azért előfordulnak bácsik, akik konyítanak ehhez vmicskét... :)
Másrészt pedig, egy igazi MI-t esetén már helyesebb a "tanítás" ige használata a "pogramozásnál"...
Ismétlem, szerintem pont hogy az "érzelemmentes gondolkodó gép" (rém)képe az, amit a buta másodosztályú sci-fiknek köszönhetünk...
Szóval Asimov tudott valamit, de azért az ajtóban előre kell engednie Lemet... :)
Másik hozzászólásodra:
Na, látszik a sok halivudi antiutópikus sci-fi hatása... :)
Egy gondolkodó gép (MI) pont csak annyira veszélyes/veszélytelen, mint egy gondolkodó ember.
Asimov is sokat ir errol. A robottortenetei egesz hiresek. Ott van a Little Lost Robot.
Akik nem olvastak: harom torvenyt epitenek be minden robotba.
1. A robot nem bantalmazhat emberi lenyt, es nem turheti, hogy egy emberi lenynek bantodasa essen.
2. A robot koteles engedelmeskedni barmely emberi leny utasitasainak, mig ez nem utkozik az elso torvenybe.
3. A robot koteles megvedeni magat, mig ez nem utkozik az elso vagy a masodik torvenybe.
(sic)
Az Elveszett robot cim novellajaban bemutatja, hogy mit okoz egy egyszeru robot agyaban, ha egy pindurit modositanak az elso torvenyen. Mindossze annyit, hogy ezentul igy hangzik: "A robot nem bantalmazhat emberi lenyt."
A robotot ugyanis irtozatosan lebarmolja a gazdaja; kijelenti, hogy semmire sem jo ocskavas, es tunjon el innen a jo fenebe (joval zaftosabban persze). Mire a robot megsertodik, aztan duhos lesz. A vegen mar komoly veszelyt jelent az emberekre.
Namarmost, az egyetlen dolog, ami nekem ebben nem tetszett, az maga a duh, amit a robot erzett. Egy robot nem lehet duhos. Sot, egy gep nem lehet duhos.
Viszont ha mar olyan bonyolult az agya, hogy az ot magat is megzavarja... Az ember agya azert olyan, amilyen, mert van benne valamifele valoszinutlenseg, kiszamithatatlansag. Miert ez jut az eszembe errol ?, es igy tovabb.
Ha mar a gepeknel is el tudjak ezt erni, akkor fogok becsomagolni egy valtas fehernemut es haromnapi hideg kajat. :)
(nem vagyok en robotikus, tudos,semmi ! ne higgyetek nekem !)
Gondolom, sokan olvastak a Dunet.
"Ne keszits gepezetet az IGAZI emberi elme hasonlatossagara."
Ez speciel igaz.
A masik... ha mar vannak intelligens gepek, azokat embereknek kell beprogramozniuk. Nem vagyok egy programozo, de szerintem a programon mulik. Mint az osi szakacsszabaly: semmi nem jon ki a fazekbol, ami elozoleg nem kerult bele.
Egyébként én azon az állásponton vagyok, hogy az embernek nem szabadna túlzottan függeni egy olyan géptől, amely önnállóan tud dönteni, és ezért kiszámíthatatlanná válhat.
Na, történetesen én is foglalkoztam vmelyest az MI-vel még a főiskolán (de sajnos nem lett egy frankenstein-tudós belőlem :), és amúgy is kimondottan érdekel a téma.
Egyébként ez egy nagyon elterjedt tévhit, hogy egy MI-nek nem lehetnek érzelmei. Egy "igazi" intelligenciának természetes része azok a tudati (és biológiai) folyamatok, amiket érzelmekként élünk meg. Fordítva egyet a dolgon, szvsz egy olyan MI, amire nem foghatjuk rá, hogy "érzelmei" is befolyásolják "tudatát", nem is tekinthető intelligensnek.
Mellesleg Lem bácsi nagyon okosakat írogatott erről a témáról (is).
Ismerős valakinek az ún. Cogito-paradoxon?... :-) Iszonyú találó.
Szerintem a kőbaltás hasonlat teljesen korrekt (az adott szempontból).
Hogy miért mondom ezt? Vigyük tovább a példát:
szerinted egy felállított (mechanikus) csapda az embertől függetlenül "használódik fel"?...
És egy megírt program?...
Egy harcra betanított kutya?...
Egy... ember?.........
Szóval én maradnék a "minden találmány felhasználható jól és rosszul is" közhelynél... és akkor még csak el sem gondolkodtunk, hogy melyik is a rossz... :))
Maga a mesterséges intelligencia nem lehet teljesen emberi gondolkodás, hiszen gépekbe nem tudsz érzelmeket programozi, de a tanulás és a döntéshozatal képességét szeirntem már lehet mesterséges intelligenciának nevezni.
A filmrendezők az egy másik világ, ott olyan gépeket ábrázolnak amelyek érzelmi alapon is hoznak döntést, az pedig nem lehetséges egyenlőre, úgyhogy azt hagyjuk.
Abban igazad van, hogy a kőbaltától kezdve minden emberi találmány felhasználható rosszul is, csakhogy ott maga az ember használja fel rosszul és nem pedig tőle függetlenül "használódik fel" ellene rosszul... Lényeges külömbség.
Kicsit merges vagyok a filmrendezokre, hogy az emberekbe beleplantaljak, hogy az intelligens gepek csak bajt hozhatnak rank, mert az emberek ellen fordulnak stb... Egyszeruen ez a divat ilyen filmetket csinalni. Aztan meg csodalkoznak, hogy a XX.sz emberenek eleg sotet a jovokepe. Remelem ez nem onbeteljesito joslat.
Szerintem nem jelent okvetelenul rosszat az MI, bar nyilvan lehet ezt is rosszul hasznalni, de a kobaltatol kezdve szinte az osszes ember altal feltatalt dolog hasznalhato jol es rosszul is.
Maga a mesterseges intelligencia szot sem artana tisztazni, hiszen az "intelliegencia" ebben az esetben jelenthet az "emberi felugyelet nelkuli mukodestol" a teljes emberei gondolkodasig barmit.
Genialis, pontosan mi is az amivel az MI megvalosulasan dolgozol?
Ha valódi mesterséges intellignciáról beszélünk, akkor betojhatunk valóban, de ez nem igazán fog bekövetkezni egy darabig (bár azon vagyok, és még egy páran, lásd Creatures című gáme). Ellenben álintelligenciák már ma is léteznek, sőt a fejlődés e felé tart. Például egy automata porszívónak nem kell filozófiai gondolkodási képesség, elvonatkoztatási képesség, csupán fel kell ismernie az előtte lévő tágyat, és kikerülnie. Kábé ennyit kell tudnia egy robotrepülőnek is. Akkor lenne gond, ha a porszívó porszívás helyett az élet értelméről elmélkedne, és a robotrepülő pedig pacifista gondolkodású lenne.
Szerintem mar ma is vannak majdnem ilyen gepek. Ha arra gondolsz, hogy a Deep Blue megverte a sakk vilagbajnokot, akkor az embernek az jut eszebe, hogy talan a materialistaknak egy dologban csak igaza lehetett es a mennyisegi valtozasok tenyleg minosegi valtozasokba mennek at. Vagy gondolj a teljesen automata vadaszrepulokre, ez mar tenyleg kozel van a Terminator filmek vilagahoz.
Szerintem a technologia eloszor (nagyon helyesen :-) az ember meg jobban valo ellustulasat fogja szolgalni, aztan majd meglatjuk. Attol, hogy a gepek ontudatra ebrednek es ellenunk fordulnak nem hinnem, hogy a kozeljovoben nagyon kellene tartani. Annak, hogy magunkat okos gepek segitsegevel kipusztitjuk, mar sokkal nagyobb a valoszinusege.
Gondoltam megnyitom ezt a topicot, mert még hasonlót sem találtam az asztalon, és nem hiszem el, hogy tényleg nem érdekel senkit :)
Szóval a kérdések:
Lehetséges-e alkotni egy teljesen önálló, tanulásra és döntések meghozatalára képes gépet?
Hová fog ez vezetni?
Urai leszünk, vagy szolgái?
Hová fog vezetni a technológia fejlődése? Tényleg magunkat fogjuk kipusztítani vele, ahogyan attól sokan félnek?
