Sajnos nem ismerem elég közelről az USA-béli viszonyokat. Így aztán legfeljebb elhiszem. Találkoztam viszont olyan német üzletemberrel, aki az USA-ban is és Magyarországon is befektetett. Nem is akármennyit. Úgy tűnt, hogy számára a német-amerikai viszonyok sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint a magyar-német viszonyok.
Az illető egy világcég építésében érdekelt, és nem kifejezetten a kockázati tőkéjét akarja Magyarországon kockára tenni.
Hát ahogy szokták mondani, meg is szívta egy picit. Egy fél éve nem láttuk.
Fejlettebb demokraciakban is allando botranyko a gazdasagi es politikai elit
kapcsolata.A jo, hogy ezt a sajto kemenyen nyilvanossagra hozza, es nem sokat lehet sumakolni . Az szigoruan szabalyozva van, hogy ki mennyit adhat egy partnak es egy bizonyos osszegen felul a nevet nyilvanossagra kell hozni.
Azonban megkenni sem lehet mindenkit, mert vegso soron azert valasztjak a kepviseloket, raadasul itt csak egyenileg. Emellet meg barmilyen hihetetlen a kapitalizmus mintaorszagaban a nagy monopoliumok es cegek ellen a kozhangulat igencsak rossz, es egy kepviselo sem megy a szomszedba , hogy fikazza oket es igencsak konnyen osszerantanak egy szenatusi ,, vagy mas szintu albizottsagot ezek piszkos ugyeinek kivizsgalasara, raadasul az amerikai kongresszus nagyon szivesen esik neki a nagy cegeknek.
Az csak egy alom, hoigy a korrupciot fel lehet szamolni, mert resze az emberi termeszetnek, de visszaszoritani lehet a nyilvanossag, sajto erejevel, a politikusok anyagi elszamoltatasaval, es ha bizonyitani sikerul akkor kemeny birosagi felelossegrevonasaval.
Black
Fejlettebb demokráciákban nem igy van mint nálunk, hogy a gazdasági elit pénzt ad a politikai elitnek.Ez korrupció.Ott ilyesmiről szó sincs.Ott a gazdasági elit felvesz egy palit, csinál belőle politikai elitet és ezért szóba sem jön a korrupció.Az alkalmazottamat én sem korrumpálom, hanem kifizetem alku szerint.
Igaza van a Dereknek az USA-ban igy van.Akik nálunk fektettek be azért nem oda mentek.
Ha jól értem arra célzol, amikor a gazdasági elit "pénzt ad" a politikai elit számára azért, hogy érvényesíthesse befolyását. Én ezt egyszerűen korrupciónak nevezem. Van persze, amikor más eszközök is szóba kerülnek. Ilyenkor - jobb helyeken - az érintett politikusok kénytelenek benyújtani lemondásukat. (Lockheed ügy.)
A másik kérdés Derek által is említett un. természetes monopóliumoké. Ezekkel csak a Derek által ismertetett módon lehet "együttműködni". Én azt hiszem, hogy a végső kérdés a szociális feszültségek intelligens eszközökkel való kezelése, ami végül is belpolitika, eszköze a "társadalmi szerződés", vagy megegyezés (ki hogy akarja) még a szabad piaci verseny körülményei között is. Én azt hiszem, hogy ez csupán a "gazdasági alrendszerre" érvényes. A társadalom és a gazdaság együttesére viszont szeretném hinni, hogy az érvényes, ami az Alkotmányban van: "szociális piacgazdaság".
"A másik, hogy olyan gazdasági tényező, aki a saját gazdasági súlyát latbavetve képes befolyásolni a gazdasági
folyamatokat.Ilyenek lesznek pl. az energia szektor külföldi óriásai valamikor 2002 után, amikor az árakban megszünik
az állami befolyás."
Nem feltetlen, ugyanis annak semmi akadalya, hogy a parlament hozzon addigra egy olyan torvenyt, hogy ahol egy teruleten csak egy szolgaltato van, vagyis monopolhelyzet ott az adott aktualis ar a szolgaltato es az allam altal egyeztetett hatosagi ar legyen. Ez nem mond ellen a szabad piacgazdasagnak, ugyanis ez az USA-ban is igy van az aramszolgaltatok es pl a kabelTV tarsasagok eseteben . A tavvezetekeket az eromuveket es trafohazakat meg nem vihetik magukkal.
Black
A dolog számomra több értelmű.
Az első értelme az, hogy a" gazdasági hatalmi elit" kifejezés súlya a hatalmon van és itt politikai hatalmat, befolyást érzek és arról van szó, hogy a gazdasági elit pénzt ad a hatalomnak, hogy érvényesítse a befolyását.
A másik, hogy olyan gazdasági tényező, aki a saját gazdasági súlyát latbavetve képes befolyásolni a gazdasági folyamatokat.Ilyenek lesznek pl. az energia szektor külföldi óriásai valamikor 2002 után, amikor az árakban megszünik az állami befolyás.Na itt melyikről van szó?
Ahhoz, hogy valaki szociológiai igényességgel tudjon válaszolni a kérdésedre, nyilván interjúkat kellene csinálni, kérdőívet kellene kitölteni, feldolgozni stb. Egyébként azt hiszem, hogy olynak most is "elitkutatások", amelyek adott esetben jól jöhetnek a különböző elitcsoportok egymással való hadakozában.
Egyes vélemények szerint a meghatározó a mosta hatalmi elit kialakulásában az a fajta kapcsolati "tőke", amire már a topicnyitó is utal. A "kráciák" elmélete is ismert, azonban a kérdés valójában az, hogy ha valakit a hatalmi elithez tartozónak tartanak - mert valamilyen módon ismerik, tőketulajdonát, az ezzel együtt járó társadalmi-gazdasági hatalmat mennyire tekinti a társadalom legitimnek. Ismerik is ezt az igényt a gazdasági elit tagjai. A nyilatkozatokból mindig megtudhatjuk, hogy az illető zipzáros-segéd, juhász, szatócs, nyomorult tanár, kőfejtő, esetleg beosztott mérnök volt. Ők az inkább nyilatkozók. Olyat viszont nem nagyon olvasatunk, hogy az illető párttitkár, igazgató, TSZ-elnök,
A lista igénye is természetes. Ez azonban itt nálunk "személyiségi jogokba ütközik". Ezért indulnak meg a találgatások, ami arra hivatott, hogy felkeltse a gyanút. Pedig más országokban vannak ilyen és egyben elismerést tükröző listák. Mondjuk ahol van vagyonadó és ezután fizetne is, ott mondjuk közlik a 100 legvagyonosabb adózó listáját. Nem csak az irigység miatt, hanem azért, mivel azzal, hogy a társadalom elfogadja az adót, legitimálja annak forrását is. És ezzel be van fejezve a dolog. (Itt most nem akarom részletezni egyes hazai vagyonnyilatkozatok máig visszhangzó kritikáját.)
Hasonló a helyzet a legtöbb jövedelemadót fizetőkkel. Ilyen l00-as lista is van az országban, de érdekes módon ezt sem közlik - persze személyiségi jogok miatt. Azt persze elítélik, aki nem fizet, és ilyenkor már nem számítanak a személyiségi jogok.
Szóval társadalmi közmegegyezés van az általános sumákolást illetően, ami viszont folyamatosan fenntartja az illegitim helyzetet.
Most már csak azt kell megkérdezni, hogy ez kinek az érdeke? És amíg ezt nem válaszolják meg, addig majd készülnek a listák…
Mikor lesz valaki a gazdasági hatalmi elit tagja?
Mi jellemzi a gazdasági hatalmi elit tagjait?
Munkával, teljesítménnyel megy-é a dolog?
Várom szives válaszotok.
Máté László
Boldvai György
Wekler Ferenc
Ugrin Emese
Palotás János
Sütő Zoltán (Griff)
Zsíros Géza (ex FKgP)
Simicska Lajos
Kövér Szilárd
Schlett Csaba
Pintér Sándor
Tasnádi Péter
Hogy kik az évtized hősei? Természetesen vállalkozók, akik korábbi kapcsolataikat felhasználva, vagy a semmiből magukat felkűzdve mára a gazdasági-hatalmi elit tagjai. Ez persze a legtöbb esetben csak a jogszabályokat áthágva, vagy a törvények és az illegalitás szűk határvonalán egyensúlyozva valósult meg. Sokan lebuktak és elvéreztek, de még többen továbbra is a színen vannak sokszor még a nyilvánosság elől is olyan sikeresen elbújtak, hogy fogalmunk sincs arról, hogy milyen hatalom összpontosul kezükben. Róluk szeretnék most egy listát készíteni. A céghálózat fogságában c. topic-hoz hasonlót képzeltem el, de nemcsak a politikusokról, hanem az üzleti élet, és a maffia vezető embereiről és disznóságaikról szólna.
A kérdés tehát: KIK ÉS HOGYAN LETTEK A 90-ES ÉVEKBEN A HATALMI ELIT LEGMEGHATÁROZÓBB EGYÉNISÉGEI?
Ui:SZVSZ Várszegi Gábor és Princz Gábor áll az élen.
