Bill Lyons, a Mutual UFO Network investigator in Iron County, is intrigued by a February 1993 incident in which a man and woman saw a dozen UFOs near Hurricane, including an egg-shaped craft with telephone pole-size landing gear and a large hot dog-shaped craft. After the sightings, the couple surveyed the ground nearby and found a trail of small three-toed footprints in the snow. Other markings indicated a tail might have been dragging behind whatever made the prints.
The Shermans, their teenage son and 10-year-old daughter have seen three specific types of UFOs repeatedly during the past 15 months - a small boxlike craft with a white light, a 40-foot-long object and a huge ship the size of several football fields. They've seen one craft emit a wavy red ray or light beam as it flies along. They've seen other airborne lights, some of which have emerged from orange, circular doorways that seem to appear in midair. They've videotaped two of the sightings
https://x.com/MickWest/status/1844862499549794384 My first impression of George Knapp's upcoming docuseries "Investigation Alien" - with particular attention on the UFO videos shown, which are mostly things we're all familiar with.
"Létezhet egy univerzális korlát a technológiai fejlődésben? Ha létezik, akkor ez talán válasz lehet arra is, hogy miért nem találkoztunk még idegen civilizációval: egyszerűen a fejlett társadalmak megtorpannak a technológiai fejlődés egy fokán, amit sosem lesznek képesek meghaladni – sosem fogják meghódítani tehát a csillagokat. Ahogy mi sem.
Az emberiség technológiai fejlődésének közelmúltja mintha annak lenne a hitvallása, hogy igen, az innováció határtalan. Ez a “tech-optimizmus” pedig a mi perspektívánkból érthető is, még ha ennek kazánját boldogan táplálják a gigacégek marketing osztályai – de akkor is: kevesebb mint 100 év alatt eljutottunk a korai repülési kísérletektől a Holdra szállásig, a kezdetleges számítógépektől az okostelefonokig. De meddig szárnyalhat ez a fejlődés, és ha bukásra van ítélve, akkor vajon így lehet-e ez más civilizációk esetében is?
Magyarán létezik-e egy univerzális korlát a technológiai fejlődésben, úgynevezett ULTD?
Antonio Gelis-Filho, a brazil Getúlio Vargas Alapítvány kutatója szerint a válasz sajnos igen. Szerinte ugyanis minden intelligens civilizáció – nem csak az emberiség – bizonyos természetes korlátok rabja, amelyek meggátolják, hogy a kozmoszban elterjedjenek.
Ez az elképzelés közvetlenül kapcsolódik a híres Fermi-paradoxonhoz, amit először Enrico Fermi fizikus vetett fel 1950-ben: ha létezik intelligens élet más bolygókon is, miért olyan csendes az univerzum? A Naprendszerünk viszonylag fiatal az univerzum korához képest, és ha egyszer mi is képesek leszünk a csillagközi utazásra, más civilizációknak már meg kellett volna tenniük ezt. Hol vannak tehát az idegenek? A paradoxonnak sok feloldása létezik, és Gelis-Filho elképzelése a Nagy szűrő alá sorolható, ami szerint létezik egy szűk keresztmetszet minden technológiai civilizáció esetében, ami a terjeszkedésük útjában áll. Az ULTD így talán a legkiábrándítóbb, legbanálisabb, de épp ezért talán legijesztőbb Nagy szűrő a lehetséges opciók közül.
A Futures című folyóiratban nemrég megjelent cikkben Gelis-Filho egyenesen azt állítja, hogy az ULTD miatt egyetlen civilizáció sem fogja elérni a csillagközi gyarmatosítást vagy a kommunikációt:
“Ha az ULTD elmélet helyes, soha nem létezett, és nem is fog létezni olyan, mint csillagközi civilizáció vagy akár csillagközi kapcsolatfelvétel.”
Gelis-Filho érvelését több mindenre alapozza. Először is, az emberi történelem azt mutatja, hogy a társadalmak felemelkednek és elbuknak, gyakran az erőforrások korlátozottsága és a belső szerkezetük komplexitása miatt. Másodszor, a tudományos és technológiai fejlődés egyre nagyobb költségekkel jár, ami megnehezíti a további áttörések elérését. Végül, az idegen intelligencia jeleinek hiánya arra utalhat, hogy más civilizációk is hasonló korlátokba ütköztek, illetve ütköznek.
Az univerzum megismerése gyakran óriási pénzügyi és erőforrásbeli költségekkel jár. Például a Large Hadron Collider (LHC) megépítése közel 5 milliárd dollárba került, és évente több százmilliót igényel a fenntartása. A Nemzetközi Űrállomás működtetése körülbelül 3 milliárd dollárt emészt fel évente, és az olyan brutális összefogást igénylő fejlesztések, mint az ITER, a magfúziós projekt, akár 20 milliárd dollárba is kerülhetnek. Ezek a projektek jól példázzák, hogy a tudás határainak feszegetése egyre jelentősebb erőforrásokat igényel.
Gelis-Filho arra is felhívja a figyelmet, hogy az utolsó jelentős előrelépés az univerzum megértésében – a relativitáselmélet és a kvantummechanika – közel egy évszázaddal ezelőtt történt. Bár azóta mélyebb betekintést nyertünk bizonyos jelenségekbe, például a fekete lyukak működésébe, ezek nem forradalmasították a technológiát ugyanúgy, mint korábban. Ahogy Gelis-Filho fogalmaz:
“Az alacsonyan lévő gyümölcsöket már leszedtük. A megmaradt gyümölcsök olyan ágakon lógnak, amelyek nagyon magasan vannak.”
Gelis-Filho szerint a társadalmak egy idő után úgy dönthetnek, hogy a tudományos felfedezések költségei túl magasak. Például az Európai Bizottság nemrégiben lemondott egy több milliárd eurós kiemelt kutatási projektet a fenntarthatatlan költségekre hivatkozva. Ez a rideg gazdasági realitás arra kényszerítheti a civilizációkat – legyenek azok emberi vagy másmilyenek –, hogy az azonnali túlélési szükségleteiket részesítsék előnyben a hosszú távú tudományos célokkal szemben.
Nem véletlen szerepelt az előző mondatban a “másmilyen” szó – ez ugyanis nem csak Európára vagy tágabban nem csak az emberiségre igaz. Ha az ULTD-hipotézis tényleg megállja a helyét, akkor minden idegen társadalom elérhet egy olyan pontot, ahol az univerzum felfedezéséhez szükséges energia és erőforrások meghaladják a lehetséges előnyöket. A technológiai szintek közötti szakadék egyszerűen olyan szélessé nyilhat, hogy azt a rendelkezésre álló erőforrásokkal nem lehet áthidalni.
Gelis-Filho szerint mindehhez társul, hogy a növekvő társadalmi komplexitás fenntartása is óriási költségekkel jár. A civilizációk növekedésével egyre bonyolultabb rendszereket és infrastruktúrát kell működtetni, ami végül csökkenő megtérülést eredményezhet. Gelis-Filho ennek kapcsán Joseph Tainter régész munkáira hivatkozik, aki az ősi civilizációk bukását tanulmányozta. Tainter kutatásai szerint bár a civilizációk a legváltozatosabb okok miatt jutnak el a hanyatláshoz – háború, éhínség, járványok –, a háttérben gyakran valójában az áll, hogy az adott társadalom olyan komplexé válik, amit az adott keretek közt már nem lehet kezelni.
Őszintén szólva az ULTD-hipotézis elég kiábrándító, de azt még Gelis-Filho sem zárja ki teljesen, még ezen elméleti keretek közt sem, hogy találkozhatunk idegen technológiával. Szerinte ugyanis elképzelhető, hogy egy nap rábukkanunk valamire, ami a mi Voyager 1 szondánkra emlékeztet – egy eszközre, amely jóval azután is a végtelenben sodródik, hogy az alkotói már rég eltűntek."
"... The report is also said to describe various UAPs in detail, including one where orbs surrounded an F-22 and forced it out of its patrol area and one where the crew of a Navy aircraft saw an orange-red sphere descend from a high altitude, after which they described a sense of unease and feeling as if they’d snapped out of a trance. ..."
Az anyag energia. Az adott anyagből megfelelő módon felszabadítható az energia. Az anyag ekkor átalakul, eltűnik. Ha mindig csak fogyasztjuk az energiát-anyagot mi módon fogunk előállítani elfogyása után?
"Ez lehet az oka, hogy nem találunk idegen civilizációkat.
A nagy kérdés: egy ekkora univerzumban miért nem találtunk eddig idegen civilizációt? Ezt, a Fermi-paradoxonként is ismert – mondjuk így – dilemmát már több módon is próbálták feloldani. Egy friss tanulmány szerint pedig a válasz igen aggasztó: a fejlett idegen civilizációk öntudatlanul elpusztítják magukat az éghajlatváltozással, és akár kevesebb mint 1000 év is elegendő lehet ahhoz, hogy egy bolygó lakhatatlanná váljon a növekvő energiafogyasztás következtében – még akkor is, ha megújuló energiaforrásokra térnek át.
Mint látható tehát, ez a teória Nagy-szűrő elmélet alá tartozik, vagyis ez esetben a szűk keresztmetszet, ami megakadályozza, hogy egy-egy fejlett civilizáció elterjedjen az űrben, nem más, mint a klímaváltozás.
Manasvi Lingam (Florida Tech) és Amedeo Balbi (Tor Vergata Egyetem) asztrofizikusok egy olyan modellt hoztak létre, amely a technológiailag fejlett társadalmak felemelkedését és bukását szimulálja. Az eredményeiket, amelyek még a várnak a tudományos elbírálásra, előzetesen már közzétették az arXiv preprint szerveren – írja a Live Science.
A tanulmány lényege, hogy a civilizációk növekedésével és technológiai fejlődésével egyre több energiára van szükségük, ami elkerülhetetlenül felmelegíti az általuk lakott bolygót. Az egész mögött egy bitang egyszerű mozzanat, a termodinamika második főtétele áll, amely kimondja, hogy egyetlen energiarendszer sem lehet tökéletesen hatékony. Mindig keletkezik tehát némi hőveszteség, amely idővel felhalmozódik, és a bolygó hőmérsékletének növekedését okozza. Ez a jelenség tehát független attól, hogy az adott civilizáció megújuló energiaforrásokat, vagy hagyományos fosszilis tüzelőanyagokat használ-e.
Lingam ezt egy szivárgó fürdőkádhoz hasonlította:
“Ha egy félig telt kád szivárog, csak kevés víz folyik ki. Azonban, ha a kád megtelik, a szivárgás eláraszthatja a házat.”
A fenti hasonlatban a fürdőkád a bolygó légköre, és ahogy nő az energiafogyasztás, még a kisebb szivárgások is katasztrofális éghajlatváltozáshoz vezethetnek, ami lakhatatlanná teheti a bolygót.
A tanulmány szerzői onnan vették az alapötletet, hogy az emberiség energiafelhasználása az 1800-as évek óta exponenciálisan növekszik. 2023-ban az emberiség körülbelül 180 ezer terawattórát (TWh) fogyasztott, ami megközelíti azt az energiamennyiséget, amelyet a Föld minden egyes pillanatban a Naptól kap. Az energiaigény növekedése magával vonzza a környezeti károk kockázatának a növekedését is – még akkor is, ha tiszta energiaforrásokat használunk.
Ez akkor azt jelenti, hogy nekünk is nagyjából egy évezredünk van, amíg vége a dalnak? Lingam szerint bár ezek a megállapítások elég sötétek, de azért van remény is: a civilizációk – legyenek akár emberiek, akár idegenek – választhatják azt az utat, amely az energiafogyasztás egyensúlyba hozásával stabilitást teremt. Ha egy faj megtanul harmóniában élni a környezetével, akkor ugyanis akár évmilliárdokig is fennmaradhat."
"„Több olyan meggyőző vallomást olvastam vadászpilótáktól, illetve egy esetben egy repülőszázad vezetőjétől, amelyek további vizsgálatot igényelnek. A szenátusnak kötelessége több erőforrást fordítania az ehhez hasonló jelenségek kivizsgálására” – mondta Mark Kelly arizonai szenátor, a NASA egykori űrhajósa. Kelly természetesen itt az azonosítatlan légköri jelenségekről (UAP) beszél, de beszélhetne UFO-król is: szerinte a kettő végső soron egy és ugyanaz, a különbség csak a szakzsargont érinti. A két rövidítés között valóban alig van különbség, az UAP (Unidentified Anomalous Phenomena) legfeljebb annyit enged meg, hogy nem feltétlenül tárgyról van szó, hanem valamilyen jelenségről. Amiről persze nem lehet tudni, hogy mi. Kelly, aki egykor a Space Shuttle pilótájaként szolgált, itt valószínűleg Ryan Graves egykori pilóta tavalyi vallomására utalt, aki azt nyilatkozta, hogy az elmúlt néhány évben minden egyes nap látott idegen repülő objektumokat. Graves szerint lehetetlen, hogy az általa látott hiperszonikus repülő tárgyban ember lehetett volna, ugyanis olyan hirtelen álltak meg és iramodtak neki újra, hogy azt nem élné túl senki. A pilóta egy korábbi vallomásában arról is beszámolt, hogy az általa látott repülők 4-es fokozatú hurrikánban is képesek voltak mozdulatlanul lebegni.
És ez még csak a jéghegy csúcsa: Graves szerint a regisztráltnál sokkal több UFO-észlelés történik a világon, ezek többsége csak azért nem kerül a Pentagon látóterébe, mert személyszállító gépek pilótái látják őket, ez pedig a hadsereget nem érdekli. Az is lehet, hogy az Egyesült Államok szándékosan nem foglalkozik az ügyekkel, amelyek akár titkos fejlesztések is lehetnek.
Mit haladt az AARO?
Kelly szerint Graves vallomása (illetve a többi észlelés) megköveteli, hogy a szenátus alaposabb vizsgálatot indítson, leginkább azért, mert amiről az expilóta beszámolt, az egykori űrhajós szerint is lehetetlen – nem csak az amerikai hadseregnek, hanem a jelenleg ismert technikával gyakorlatilag mindenkinek.
A meghallgatás időpontját novemberre tűzték ki. Kirsten Gillibrand szenátor, a Pentagon All-Domain Anomaly Resolution Office (AARO) egyik társalapítója szerint azért is időszerű ismét a nyilvánossághoz fordulni, hogy kiderüljön, mire jutott az AARO a fennállásának két éve alatt.
Az eseménytől persze nem kell sorsfordító bejelentéseket várni, inkább csak annak a felsorolását, hogy a hivatal milyen gyanús eseteket vizsgált, és mire jutott ezekben a vizsgálatokban (tavaly a NASA tartott nagy sikerű, ám teljesen semmitmondó sajtótájékoztatót a témában). Kelly sem azért kezdeményezte a vizsgálatot, mert elő akar állni valamivel: bár gyakran kérdezik tőle, hogy űrhajósként látott-e valamit, ami miatt ennyire érdekli a téma, állítása szerint a Föld körüli pályán töltött ideje alatt semmi gyanúsat nem látott."
