Kedves Riki Tiki!
Nem tudom milyen vagyok a szakmában, de azt igen, hogy szüleim a becsületességre neveltek. Az sem utolsó szempont, hogy szeretek nyugodtan aludni és az utcán az unokámmal sétálgatni.
Aggályaidat magánemberként osztom, de a törvény szövege minket is kötelez.
Szerény véleményem a következő: ha valamely ügyfelemet elutasítják, akkor ott én követtem el hibát! Ugyanis nekem kell felmérnem az ügyfél valódi helyzetét. Tehát mondjuk egy lakásbiztosításnál a nagyságát és a nagyobb értékek valódi meglétét. Esetleg a biztonsági szint nagyságát.(I-VI) Egy kivétel van, amennyiben az ügyfél életbiztosítás mellé kért -és általam nem ismert- egészségügyi nyilatkozatban előttem eltitkolt betegséget ismer el.
Üdvözlettel: csutak
Úgy látom tényleg jók vagytok a szakmátokban, és elég hihető, amit írtok (vagy palimadár típus lennék?).
Az is igaz, hogy tényleg bármelyik fél tehet ajánlatot. Azonban fenntartom azt, hogy a _általános_ az ajánlat_kérés-ajánlat-ajánlat elfogadás sorrend (lásd korábban), és nem szokás az ajánlattétellel együtt előleget fizetni. Elhiszem, hogy a törvény ezt megfordította, de még nem látom be, hogy a biztosítottak érdekében.
Számomra keveset ér az a magyarázat, hogy az előleg "feltétele annak, hogy másnap 0 órától megkezdődjön a kockázatviselés", ugyanis a biztosító _nem visel kockázatot_, ha indoklás nélkül elutasíthatja az ajánlatot. Ezért tartom _szándékos félrevezetésnek_ a kockázatviselés kezdete kitételt. (Megjegyzem és is így kötöttem a casco-t, és nem is voltam teljesen nyugodt, míg a kötvény meg nem jött.)
Óvatosan megkérdezem: ha a biztosító _valóban_ vállalja a kockázatot, akkor szerintetek nem kellene legalább indokolnia az esetleges elutasítást?
Kedves Riki Tiki!
Kérdéseiddel naponta találkozom ügyfeleimnél. Igyekszem mindenesetben elmagyarázni, hogy ezt nem a biztosítók találták ki, hanem törvény írja elő. Én 153 féle bizosítási módozatot tudok felajánlani ügyfeleimnek. Mivel ennyiféle variációval sok tévedési lehetőségem lenne, ezért az ügyfelet is védi a 15 nap. És engem is, mivel én felelős vagyok az általam mondottak helyességéért. És vannak olyan esetek amikor nincs döntési jogom, tehát bizonyos értékhatárnál felülbírálhatnak. Ez mindannyiunk érdeke.
A korrekten kitöltött ajánlatról: életbiztosításnál az egészségügyi nyilatkozatot az ügyfelem tölti ki, azt borítékolja. Én nem olvashatom el, és ez érthető is, hisz nem vagyok erre kiképzett orvos.
Mindenesetre a cégnek a fentiek alapján kell dönteni. Ugye, nem is olyan egyszerű.
Üdvözlettel: csutak
Kedves Kivancsi Kolléga!
Teljes mértékben igazad van helyesbítésedben. Mentségemre szolgéljon, hogy nem online írtam be, hanem copyztam és a mondat egy része elmaradt.
>>A biztosító társaság az az "ügyfelek érdekvédelmi szervezete"- az ügyfelek csoporja pedig a kockázat csökkentők klubja, helyesebben veszélyközössége.<<
Nos azt hiszem nem kimondottan ez az a fórum ahol ügyfeleket kelene toborozni, de mivel munkánkat mindketten komolyan vesszük, helye van a tájékoztatásnak. És azt hiszem minden honpolgárnak joga van tisztába lenni jogaival.
Mint biztosítási tanácsadó, remélem tudok használható információkkal szolgálni.
Zak:
Nagyon sajnálom, ami történt.
A leírtak alapján nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy a biztosítós hölgy adta a tippet. Jómagam lakásbiztosításokkal nem foglalkozom (bár vizsgáznom kellett belőle), nem vagyok kellőképpen felkészült ahhoz, hogy a kialakult viták minden pontjában állást tudjak foglalni.
Mindenesetre külön kell választani a biztosító nem-fizetését, és azt a lehetőséget, hogy a biztosító tanácsadója-ügynöke adatokat szolgáltatott ki harmadik személynek, megsértve ezzel titoktartási kötelezettségét.
Ha a biztosító egy kicsit is ad a jó hírnevére, akkor a tények ismeretében belső vizsgálatot indít annak kiderítése érdekében, hogy a vele szerződésben álló tanácsadó etikátlanul járt-e el. Ha a vizsgálat eredménye a tanácsadóra nézve terhelő, további együttműködésük itt véget is ér - nem így történetünk, hiszen a biztosító polgári pert indít volt ügynöke ellen. Legalábbis szerintem ezt kellene tennie... Egy ilyen "sáros" ügynökkel pedig a jövőben egy biztosító sem áll majd szóba.
Ha kiderült a tanácsadó vétkessége az ügyben, véleményem szerint a biztosítónak akkor is ildomos lenne megtéríteni a kárt (méltányossági alapon!!!), ha egyébként mentesülne ez alól - az pedig az ő dolguk, hogy ezt a vétkes ügynökön behajtsák.
athos:
Azért a biztosítók nem abból élnek, hogy 15 napig használják az ügyfél pénzét! Viszonylag ritka az olyan eset, amikor az ajánlat megtételétől számított 15 napon belül történik a biztosítási esemény (leszámítva persze a tippadó tanácsadók esetét...)
Gorcsev, Münci:
Sajnos, nagy az esély arra, hogy a biztosító a törvény betűje szerint járt el.
Az (egyoldalú) ajánlatot az ügyfél teszi. A szerződés akkor jön létre, ha a biztosító azt elfogadja.
A 15 napot nem a biztosító belső szabályzata, hanem a biztosítási törvény írja elő.
Az ügyfél nem díjat, hanem díjelőleget fizet az ajánlat megtételekor. Ez feltétele annak, hogy másnap 0 órától megkezdődjön a kockázatviselés. A 15 nap várakozási időt az ügyfél az ajánlati lapon elfogadja (ha magán az ajánlati lapon ez konkrétan nem szerepel, akkor valószínűleg egy olyan pont van rajta, hogy szerződés feltételeit elfogadja - ha ezt a tanácsadó nem adta át neki, ezt megint csak rajta lehet számonkérni).
A 15 napos várakozási időn belül bekövetkező biztosítási esemény esetén a gyakorlat az, hogy a biztosító akkor fizet, ha a szerződés egyébként létrejött volna. Sajnos, vannak esetek, amikor ez nem egyértelműen megállapító. Nem tartom etikusnak, ha ilyenkor egy biztosító él azzal a kiskapuval, hogy indok nélkül elutasíthatja az ajánlatot.
MaCs:
Nagyon korrekt, amit írtál!!!
Kérdés, hogy a tanácsadó milyen mértékig jogosult képviselni a biztosítót. A mi cégünknél ez csak az ajánlat felvételére terjed ki, tehát semmiképpen nem fogadhatom el az ajánlatot - arra ott a kockázatelbírálók. Fentebb már említettem, hogy szakértelmem nem terjed ki annak megállapítására, hogy az adott esetben pontosan mi is a helyzet - tartok tőle, hogy a törvény betűje szerint a biztosító áll nyerésre...
Irdatlan Angelo:
Sajnos, hazánkban még nagyon szervezetlenek a dolgok.
Azért egy apróságra felhívnám a figyelmet: bár nem ismerem a norvég biztosítási törvényt, feltételezem, ott sincs másként, mint nálunk: a biztosítás nem vezethet haszonszerzéshez! Tehát ha a 1,5 M Ft értékű eszközeidet 3-4 M Ft-ra biztosítod (ezt nevezik túlbiztosításnak), káreseménykor a kifizetés nem haladhatja meg a tényleges kár mértékét! A biztosítási összeg ez esetben nem a káreseménykori kifizetést, hanem annak lehetséges maximumát jelenti!!!
Mielőtt bárki elkezdené szidni emiatt a biztosítókat, gondoljatok bele: ha nem így lenne, máris érdekelt lennél abban, hogy pl. leégjen a házad 4-5 ilyen akció, és egész komoly vagyont halmozhatnál fel...
Egyedül ott működnek összegbiztosítások, ahol a kár pontos mértéke nem állapítható vagy becsülhető meg: ilyenek pl. az életbiztosítások...
Typographic:
A biztosító képviselői segítenek neked abban, hogy ajánlatot tehess a biztosítónak. Enélkül valószínűleg nehezebb dolgod lenne, hiszen nem tudod, mi a dolgok menete...
Azért adok egy tippet: a törvény az ügyfél által a biztosító felé tett ajánlatot írásbeliséghez köti (néhány kivétellel). Ez általában a biztosító formanyomtatványán történik, de ez nem feltétlenül kell, hogy így legyen: ha bizonyítani tudod, hogy a biztosítóhoz eljutattad írásbeli ajánlatodat (és befizetted a díjelőleget), és 15 napon belül a biztosító nem reagált, az ajánlatot automatikusan elfogadottnak kell tekinteni - íme egy példa arra, amikor a 15 nap az ügyfélnek jó, és nem a biztosítónak. Úgy tudom, volt egy konkrét eset, amikor egy fickó eljátszotta ezt a mókát. A biztosító nem vette komolyan, az ajánlat létrejött, a biztosító ezt nem ismerte el,. per lett belőle, a biztosító fizetett...
sala:
Alapvetően minden biztosító megbízható.
Hasznuk nem az ügyfelek átveréséből származik. Statisztika, valószínűségszámítás az egész.
Másrészt a biztosítóknál is emberek dolgoznak. Vannak köztük olyanok, akik egy adott helyzetet nem jól itélnek meg. Nem elég felkészültek, vagy csak elfogultak.
És, mint minden szakmában, itt is vannak tisztességtelen szereplők. A biztosítól igyekszenek kiszűrni az ilyen személyeket. Több-kevesebb sikerrel.
Nem írom itt le, melyik cégnek dolgozom. Ez nem a reklám helye.
Annyit elárulok, hogy nem a Hungáriának.
Ha konkrét kérdésed-kérésed van, nagyon szívesen segítek.
SebDani:
A nagyok sem engedhetik meg, amit írsz. Mert "elsőkből lesznek az utolsók".
Az ügyfél fenekét nem kell kinyalni: elég, ha korrekt magatartást tanúsítunk.
Hiszen a "kinyalás" általában addig tart, amíg a pénzét elveszed. A korrekt magatartás bár visszafogottabb, de akkor is kötelez, amikor az ügyfél nyújtja be a számlát.
csutak:
Apró pontosítás: nem a biztosító a veszélyközösség. A biztosító szervezi, működteti azt. A veszélyközösség a biztosítóval egyazon veszélyre szerveződő egyének összessége.
A gazdagodásból az ügyfél valóban ki van zárva (lásd az Irdatlan Angelonak írtakat).
Gyakorlatilag léteznek biztosítási csalások, melyek, ha nem derülnek ki, az ügyfél gazdagodásához vezethetnek. Senkit nem bátorítok erre!!!
Csalás nélkül is lehet jogosulatlan haszonhoz jutni: a kárbecslő is tévedhet.
rikitiki:
PC-példa: a vevő is tehet árajánlatot! Ezt és ezt kérem, ennyit adok érte. Ha az eladó elfogadja, létrejön az üzlet.
A biztosítási jog szerint az ajánlatot egyértelműen az ügyfél teszi: a biztosítónak 15 napja van elfogadni, vagy elutasítani. A pénzt azért viszi el, mert ennek fejében kezdődik a kockázatviselés (fentebb említettem, ez adott esetben nem mindig egyértelmű). Ha a szerződés mégsem jön létre, a pénz visszajár, tehát nem fizettél a szolgáltatásért.
A 15 napra azért van szükség, hogy a konkrét kockázatot a biztosító felmérhesse. Ez alatt kérheti azokat az információkat, melyekre a kockázatelbíráláshoz szüksége van, de az ügyfél elfelejtette megadni - vagy ez alatt állapíthat meg az ügyfél által közölt adatok alapján az átlagosnál magasabb díjat. A módosítást természetesen az ügyfélnek is el kell fogadni, enélkül nincs szerződés.
Csak egy példa az érthetőség kedvéért:
Az életbiztosítás esetén az ajánlatot átlagos egészségi állapotra vesszük fel. Ha az ügyfél állapota ettől eltér (pl. szívbeteg), akkor előfordulhat, hogy a biztosító magasabb díjért vállalja be ugyanazt az összeget, vagy bizonyos jellegű kockázatra (pl. a meglévő szívbetegségéből fakadó halálesetre) nem terjed ki a szerződés, illetve az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem vállalja be a kockázatot és elutasítja a szerződést.
Csokis2:
Csak arra hívnám fel a figyelmedet, amit a túlbiztosításról Irdatlan Angelonak leírtam...
Remélem, ez a rengeteg információ segíteni fog benneteket abban, hogy elfogulatlanul lássátok ezt a szakmát.
Zak: keress egy jó ügyvédet, és ne hagy magad!
Nekem sikerult annak idejen a Garancianal ilyet kotni. (Kifejezetten azt kerestem, hogy hol lehet ugy megkotni a biztositast, hogy ne kelljen az ugynokre varnom otthon.) A no egyebkent nagyon keszseges volt, ott az orrom elott szamolta ki az osszeget, megmondta, mi mennyivel kerul tobbe/kevesebbe, ha nem 4, hanem 5 MFt, ha az a masik nem 1, hanem 1,5. Szoval olyan lett, ahogy en akartam. Amikor nem tudtam kivulrol a folyoszamlam szamat, akkor azt mondtak, hogy irjunk mindent ala, aztan otthonrol hivjam fel oket es diktaljam be, mire a vegleges kotvenyem kijon, rendben lesz. (Ugy is volt.)
Eddig szerencsere (kopp-kopp) csak egy ablakom tort be, de amikor vittem a szamlat akkor is azzal fogadtak, hogy "_Ugye_ nem a vihar csapta be, mert arra nem fizetnek, csak ha pl. ablaktorles kozben beleestem, vagy levertem egy viragcserepet es az belerepult. Szoval fizettek siman, pedig "se rokona, se boldog ose", meg nem adtam le szazalekot. (Mondjuk rohejes is lett volna egy 2500 Ft-os ablaknal.)
Csokis
Bocs Csutak, de szerintem teljesen fals az egész.
Azt írod, hogy "...ajánlat, mert a leendő veszélyközösségtárs szertne bekerülni a védettek körébe". Igen. A biztosító meg szeretne bekerülni azoknak a körébe, akiktől szolgáltatást vásárolok. Egyébként mitől van az, hogyha "normális" dolgot vásárolok, akkor az eladó teszi az árajánlatot és én fogadom el?
Mégegy idézet:"... a biztosító szakembereinek a "korrekten kitöltött" ajánlat alapján kell elbírálni, hogy azt a kockázatot mennyi pénzért tudja felvállalni"
Namost: én akarok venni mondjuk egy PC-t. Korrekten elmondom a kereskedőnek, hogy mi kell bele. De ez nem ajánlat, ez csak ajánlat kérés. Erre az eladó megmondja az árat - ez az ajánlat, mert ebben _együtt van a mit és a mennyiért_! Utána én ezt vagy elfogadom, vagy nem.
Amikor kijön az üzletkötő, akkor megmondja az árat, rá is írják az "ajánlatra". Ezek szerint a biztosító már el is bírálta, hogy "mennyi pénzért tudja felvállalni". Akkor miért nem jön létre mégis a szerződés? Ha nem jön létre semmi, akkor miért viszi el a pénzt?
Teljesen korrekt lenne a dolog, ha az üzletkötő elballagna a papírokkal (pénzt nem kap!), majd ha mindent elbíráltak, jön egy szerződés, hogy a díj ennyi, a kockázatviselés kezdete ekkor és ekkor.
Szerintem a "kockázatviselés kezdete" kitétel az adott feltételek között szándékos félrevezetés. Nem értem, hogy a 15 napi kamatért miért érdemes ilyen kisstílű szemétségekkel foglalkozni olyan cégeknek, amelyek alapvetően bizalomból élnek.
Üdv!
RikiTiki
ui: Csutak! Kizárólag az eljárást kritizálom, véletlenül sem a személyed! Sőt, tiszteletre méltónak tartom, hogy ebben a kissé ellenséges környezetben önként vállaltad az "ellenfél" szerepét! Kösz!
Üdv Tisztelt Károsultak!
Ismét szólnom kell a tisztességes kollégáim nevében.
Az ajánlatról pár szóban. A biztosító társaság az az "ügyfelek érdekvédelmi szervezete"- helyesebben veszélyközössége. Azért ajánlat, mert a leendő veszélyközösségtárs szertne bekerülni a védettek körébe. Tehát a biztosító szakembereinek a "korrekten kitöltött" ajánlat alapján kell elbírálni, hogy azt a kockázatot mennyi pénzért tudja felvállalni. És itt lép be a 15 napos elbírálási idő, ami írásbeli közléssel max. 30 napos lehet. Ha ennyi idő nem elég, akkor ott valaki nem tudja a munkáját ellátni!
Az üzletkötéskor rengeteg adatot kell az ügyféllel közölni, amit sajnos sokan elmulasztanak. Sok kötöttségnek kell megfelelni, hisz a törvény is előírja a kárenyhítési kötelezettséget. Maga a biztosítás pedig az előre nem látható, de várható, károk enyhítésére szolgál. A törvény kizárja a gazdagodás (jogtalan haszonszarzés)lehetőségét is, bár ezzel maguk a biztosítási intézmények tudnak csak élni, vagy visszaélni.
És azért legyünk őszinték, azzal kevesen dicsekszenek: sikerült kárukat meghaladó összeget lekapcsolni a biztosítókról.( Részemről ez érdektelen, mert az elégedett ügyfél nem rossz reklám.) Arra viszont mindenkit megkérek, hogy csak olyan biztosítási üzletkötőt engedjen be a lakásába, aki pecséttel ellátott vállalati -fényképes- igazolványt tud felmutatni. Ugyanis köteles önmagát hiteltérdemlően igazolni. Ha ezt nem tudja teljesíteni akkor ugyan be lehet hívni, de egy rendőrről is gondoskodni kell!
Több sikert kívánva: csutak
Én a 3. legnagyobbnál dolgozom, ám mégsem merem reklámozni...
Nem azért, mert rossz, hanem mert nem tartom etikusnak...
Egy - teljesen objektív - szempontot azért megosztanék Veled: nem szeretem a legnagyobbakat (és ez a pénzintézetekre is igaz), mert ők már (méretüknél fogva is) megtehetik azt, hogy lekakilják magasról az ügyfelet. Úgy gondolom, a középmezőnyben találhatóak azok a cégek, amelyek biztonságosak is, ám szükségük van még arra, hogy kinyalják az ügyfél fenekét...
Az alant említett norvégiai példához visszatérve:
Szerintetek lehet-e Magyarországon hasonló módon lakásbiztosítást kötni (azaz megmondom a lakás + a benne lévö dolgok értékét, anélkül, hogy egyetlen ügynök/üzletkötö valaha is betenné a lábát a lakásba)?
Az általam elsônek elmesélt esetnél (számítógép biztosítás) is egy biztosítási bróker cég köttette meg velem a biztosítást, mikor kerestem volna ôket, hogy pereljek, kiderült, hogy szôrén-szálán eltűntek, felszámolták ôket.
Tanulság:
Biztosítás kötése esetén minden egyes papírt aláiratni / aláírni, mihelyst megjön a kötvény, elmenni a biztosítóhoz és azt is aláiratni, elismertetni, hogy érvényes a szerzôdés. Káresemény esetén elôször kérni egy igazolást a biztosítótól, hogy érvényes szerzôdésed van velük, (azt még nem találtam ki, milyen indokkal) aztán tüzetesen átolvasni a kötvényt, konzultálni egy ügyvéddel és csak azután bejelenteni a kárt. Az ügyvédem anno azt tanácsolta, hogy amikor minden papírt, bizonylatot, számlát, stb. leadtál, aláiratni a biztosítóval egy átveételi elismervényt, miszerint "a kárrendezéshez szükséges minden iratot, stb... hiánytalanul átvettek". Ezek után nem halogathatják a mindenféle hiányzó papírokra hivatkozva a kárrendezést, 15 napon belül kötelesek fizetni, és ha ezt mégsem teszik, akkor innentôl ketyeg a késedelmi kamat is...
Még annyit hozzátennék, hogy lakásbiztosítás kötése esetén a látogató üzletkötônek elköszönésnél mókásan meg lehet jegyezni, hogy :
"Tudja, ha most rövid idôn belül kirámolnák a lakásom, akkor biztosan Önt kellene megkeresnem, hogy számon kérjem a történtekért. De ez ugye egyikünknek sem áll érdekében, olyan macerás utána takarítani, meg az a sok helyszínelô, brrrr, utálok magyarázkodni. Na viszlát :-)"
Velem megtörtént esetek:
-egy ügynök ajánlatot tett lakásbiztosításra, és mire megérkezett a kötvény,sokkal magasabb lett az éves díj,mint amit ő ajánlott.Mindketten aláírtuk, elfogadtuk.Mivel a fiókhoz közel lakunk, átsétáltam az illetőhöz ( mellesleg,míg az üzlet létre nem jött naponta telefonált) aki arra sem méltatott,hogy felismerjen-szóba álljon velem.Kolléganője mondta el,hogy számolási hiba történt,ha nem tetszik, mondjam fel a szerződést.Semmi elnézés,vagy hasonló.
-mivel évek óta ennél a társaságnál van kötelezőm-cascóm, a páromat rábeszéltem, hogy ő is itt kösse meg a cascót.Mivel az emberünk ehhez is értett,és őt már ismertük, őt kerestük meg.Meg is beszéltük annak rendje-módja szerint.Elrohantunk az üvegekbe gravíroztatni az alvázszámot ( előtte megkérdeztük, hogyne természetesen jó az alvázszám is) mert ugye a rendszám változhat,ellopják, elhagyjuk stb megfontolásból.Befizettük az esedékes díjat.Telt-múlt az idő csodálkoztunk hogy csak nem érkezik meg a kötvény.Esmét bementünk a fiókba.Már az gyanus kellett volna hogy legyen, hogy amikor az ember meglátott,elvonult.Ismét a kolleganőhöz fordultunk, aki mosolygósan elmondta hogy ŐK mármint a biztosító az alvázszámot nem fogadják el, csak a rendszámot,a kollégája nem tudta jól.Az elnézés ismét elmaradt.De hajlandók kifizetni a rendszám gravírozásnak a fele költségét, hogy ne érjen bennünket kár.(?!!)Hát azt hittem, a guta üt meg ott helyben.
Később derült ki, hogy ők BT-ként dolgoznak a biztosítónak.Sajnos, ők a legolcsóbbak ,így maradtam itt biztosítva lakás és autóilag.Szerintetek mindent megtehetnek? Még ilyen dolgokat is?
Én azt szeretném megtudni valójában ki is tesz ajánlatot biztosítás megkötése esetén.
Engem már több biztosítós felhívott, hogy nem kötnék-e ilyen-olyan biztosítást. Ő eljön a lakásomra és elmondja a lehetőségeket, megbeszéljük a lehetséges biztosítási módozatokat. Mi ez ha nem ajánlattétel a részükről, amit majd én vagy elfogadok vagy nem.
Szerintem itt a biztosítási törvénnyel van a baj. Szerintetek hogy van ez.
" A Kockázatviselés a szerződésben leírt dátumtól érvényes ( Lásd m. Gorcsev), a felmondás pedig akkortól érvényes, hogy Te megkaptad a felmondó levelet, vagy lejárt a befizetett összeg érvényességi ideje."
ez viszont eleg logikusan hangzik. szerintem ebbe bele lehet kapaszkodni.
Ha megengeditek elmondom - bar ez szegeny Zakon nem segit - hogyan kotottem biztositast itt Norvegiaban (tartozkodasi engedellyel).
Felhivtam a biztositot hogy autora szeretnek biztositast kotni. Mondtak OK, milyen kocsi? kezdtem sorolni, riaszto van benne? nincs csak immobilajzer, OK, legzsak? ja. OK. fogja-e 20 even aluli vezetni? nem.aszondja X osszeg. nem is erdekelte hogy van-e rajta serules vagy ilyesmi. mondtam hogy volt nekem Mo-rol tobb mint egy ev balesetmentes vezetesem a kocsival, kapok-e valami bonuszt. hat, 10% OK ha tudom igazolni. mondtam neki hogy egy par heten belul. jol van, elhiszi, csak majd kuldjem el. Hat akkor ez megvolt.
Mondom kene valamit a lakasra is kotni, pontosabban mivel berlem, a tulajnak van tuzkar vizkar oszkar biztositasa, csak az ingosagokra betores ellen. valodi ertekuk mondjuk 1,5 M HUF. Kerdi mennyi ertekre? 3 M? mondom lehet 4,5-re? lehet, akkor ez plusz 3e HUF evente.
kesz. no idopontegyeztetes, no sasolo maca...
ja persze, kevesebb betores is van, de elkepeszto hogy mennyire birjak meg mindig a bizalomra es tisztessegre alapozni az eletuket.
na jo, az is igaz, hogy egy tilos parkolasert meg fizethetsz 15e HUF-ot....
Halihó!
Sajnos csak most láttam meg a topicot. A HB-van nekem is gondjaim vannak. Még tavaly júniusban kilopták papám kocsijából az elektronikát (150000 Ft) és a biztosító nem akar fizetni. Olyan baromságokat kérnek, mint pl. hogy mutassam be nekik az ellopott alkatrészt! Egyelőre még türelmes vagyok, de épp ma megyek a rendőrségre, hogy kicsit megpiszkáljam az ügyet.
Zak esetében a következőt kell tudni:
A Ptk. szerint tényleg akkor jön létre egy szerződés, ha azt az a fél elfogadja, akinek az ajánlatot teszik, márpedig biztosításoknál az ügyfél teszi az ajánlatot, aminek az elfogadására a biztosítónak 15 napja van. (Ennek megvannak a maga racionális okai, amik nagyon előnyösek a biztosítónak, és ugye az erősebb kutya, meg minden...) DE! A biztosítási ügynök a biztosító képviselőjeként jár el, elvben tehát nincs akadálya annak, hogy már a helyszínen elfogadja az ajánlatot. És itt jönnek a jogi finomságok! Ugyanis ha a körülmények, de főleg a kiállított papírok arra utalnak, hogy a biztosító az ajánlatot helyben elfogadta, akkor az bizony el van fogadva, és a szerződés létrejött! Hogy mik ezek a körülmények? Bár kicsit hosszú, de idemásolnám a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntését. Tanulságos.
Bár meg kell, hogy mondjam, nem mindig ilyen rózsás a helyzet. Ha ugyanis ezek az apró kis részletek nem állnak össze, akkor a bíróság könnyen a biztosító javára fog dönteni, és megállapítja, hogy nem jött létre a szerződés. Az viszont egy másik tény, hogy arra hivatkozva, hogy betörtek, nem lehet nem elfogadni az ajánlatot.
Sorry, Münczi, de a jog kicsit másképp műx.
Tehát a BH:
BH1995. 96.
A biztosítási szerződés létrejöttével, hatálybalépésével kapcsolatos egyes kérdések [Ptk. 220. § (1) bek., 537. § (1)-(2) bek., 538. § (1) bek., 539. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes biztosító részvénytársaság köteles a felperes részére a biztosítási összeget megfizetni. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a peres felek között 1991. november 7-én a CJG 750 frsz.-ú személygépkocsira létrejött extra casco biztosítási szerződés az alperes 15 napon belüli visszautasítása folytán nem jött létre, viszont a Ptk. 539. §-a, illetőleg a biztosítási szerződési feltételek X/60. pontja értelmében a szerződés a biztosítási ajánlat megtételét követő napon hatályba lépett, ezért az alperes a hatályba lépett szerződés alapján köteles a felperes káráért helytállni.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a közbenső ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes 1991. november 7-én vásárolta a perbeli gépkocsit. Ugyanezen a napon az alperesnek casco szerződés megkötésére ajánlatot tett, és a biztosítás első díját, 4713 forintot nyomban kifizette, amelyről az alperes megbízottja elismervényt állított ki. A gépkocsit ismeretlen tettes 1991. november 12-én eltulajdonította. A felperes feljelentést tett, és ugyanezen a napon kárigényét bejelentette. Az alperes 1991. november 13-án írásban közölte a felperessel, hogy a szerződési ajánlatát nem fogadja el, és a díjelőleget a felperesnek visszafizetni rendelte. A jogerős ítélet álláspontja szerint a felperes nem hivatkozott arra, hogy a Ptk. 537. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlat megtételekor az alperes nyomban írásbeli elfogadó nyilatkozatot tett kötvény kiállításával. Ezért, miután az alperes a Ptk. 537. §-ának (2) bekezdésében írt jogával élve 15 napon belül az ajánlatot visszautasította, a felek között a vagyonbiztosítási szerződés nem jött létre. Létre sem jött szerződés alapján az alperes a szerződés teljesítésére, a biztosítási esemény bekövetkezésekor a kár megtérítésére nem kötelezhető. A Ptk. 537. §-ának (2) bekezdése és 539. §-ának (1) bekezdése csak létrejött szerződés esetében, a biztosítási szabályzattal összhangban rendezi a szerződés visszamenőleges hatályának beálltát. Szerződés hiányában pedig a felperes keresetét el kellett utasítani.
A jogerős ítélet ellen - a jogszabálysértésre hivatkozással - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú ítélet megváltoztatását és a közbenső ítélet helybenhagyását kérte. Felülvizsgálati kérelmének indokolása szerint jogszabálysértően téves a jogerős ítélet álláspontja, amely szerint a létre nem jött szerződés nem lépett hatályba. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a biztosításidíj-előleg átvételekor a biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozatot tett, ezáltal a szerződés létrejött, és hatályba lépett. Ennek igazolására csatolta a biztosító a biztosító elfogadást is tartalmazó elismervényét.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A másodfokú bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján helytállóan állapította meg, hogy az alperes visszautasítása folytán létre nem jött szerződés nem léphetett hatályba, azaz szerződés hiányában az alperes marasztalására nincsen lehetőség.
A felülvizsgálati eljárásban azonban a felperes csatolta az alperes által kiállított extra casco díj elismerése elnevezésű okiratát, amelynek hátoldala rögzíti, hogy "ez az elismervény helyettesíti a casco kötvényt", amíg azt a felperes nem kapja kézhez, és rögzíti azt is, hogy a "megkötött casco biztosítás" a megkötést követő nap 0 órájakor lép életbe. A Ptk. 537. §-ának (1) bekezdése alapján a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Ennek a szokásos menete az, hogy a biztosított a rendszeresített nyomtatvány kitöltésével vagyonbiztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz. Ez a biztosított írásbeli ajánlata, amelyet ezt követően többféleképpen fogadhat el a biztosító. Ennek egyik módja, hogy nyomban írásbeli elfogadó nyilatkozatot tesz és ezáltal a szerződés nyomban létrejön. A Ptk. 538. §-ának (1) bekezdése alapján az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény (igazolójegy, biztosítási bélyeg) kiállítása pótolja.
A perben a biztosítottnak kell bizonyítania a biztosító tagadásával szemben, hogy a szerződés írásban létrejött. A felperes által csatolt igazolás tartalma szerint maradéktalanul megfelel a biztosító elfogadó nyilatkozatát pótló, a Ptk. 538. §-ának (1) bekezdésében megkívánt igazolójegynek. Nem vitás, hogy az igazolójegy kiállítása az ajánlattétel napján, azaz 1991. november 7-én történt. Ezen írásbeli elfogadásnak minősülő igazolójegyet a biztosító megbízottja írta alá, akinek szerződés kötésére valójogosultsága a Ptk. 220. §-ának (1) bekezdése alapján megállapítható. Ezzel a Ptk. 537. §-ának (1) bekezdésében megkívánt írásbeli alakban a biztosítási szerződés érvényesen létrejött, és a Ptk. 539. §-ának (1) bekezdése értelmében a következő nap 0 órájakor hatályba lépett. A létrejött szerződés alapján az alperes a Ptk. 537. §-ának (2) bekezdésében írt visszautasítási jogával már nem élhetett.
A fentiek alapján a felülvizsgálati eljárásban csatolt bizonyíték alapján megállapítható, hogy a biztosítási szerződés létrejött, és hatályba lépett. Ebből eredően a másodfokú bíróság a felperes keresetét jogszabálysértéssel utasította el. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogszabálysértő másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 22. 835/1993. sz.)
1) A Kockázatviselés a szerződésben leírt dátumtól érvényes ( Lásd m. Gorcsev), a felmondás pedig akkortól érvényes, hogy Te megkaptad a felmondó levelet, vagy lejárt a befizetett összeg érvényességi ideje.
2) A 15 nap nem arra szolgál, hogy a biztosító eldöntse, hogy érvényes-e a szerződésed. Azzal, hogy az üzletkötő aláírta a papírt és elfogadta a pénzt a biztosító vállalta a kockázatot az ajánlatban szereplő kezdődátumtól. A 15 nap arra jó, hogy a biztosító indoklás nélkül felmondhassa a számára kedvezőtlen szerződést. De_a_tól-ig_időre_biztosítva_vagy. Durva hasonlat: Felvételi próbaidő. Nem végleges a munkaviszonyod, indoklás nélkül elbocsájthatnak, de_fizetés_és_betegbiztosítás_jár.
Egyébiránt egyik cimbimnek volt szép esete a biztosítójával:
Karombol, totálkáros autó, biztosító kárbecslése x Ft. A hatósági vizsgálat kihozta, hogy volt saját károkozás is. Ezt ugye nem fizeti a kötelező. Újabb kárbecslő (ugyanattól a biztosítótól) kijön, majd megbecseli az okozott saját kárt 1,3x Ft-re.
Cimbi ügyvéddel bement a biztosítóhoz reklamálni. A biztosítóban meg akarták magyarázni, hogy ez tényleg így van, a törvény szerint így kell csinálni. Az ügyvédet majdnem elsősegélyben kellett részesíteni, mert kishíján röhögő görcsöt kapott.
"Az általad javasolt megoldás... igen, elhiszem hogy Te ezt választanád.
Személyiséged, kapcsolataid okán Te megtehetnéd, és képes is lennél végigjátszani... arra tippelek, nem egy ilyet végigjátszottál már."
1.
gen, ezt választanám, a lent részletezettek miatt.
2.
Mi van az én személyiségemmel? Te azt meg honnan ismered? Én egy becsületes családapa vagyok, fizetem az adómat, nem lopok és nem gyilkolok. Azért mert nagyra nôttem és kopaszodok (nem gépileg) azért még nem kell maffiózónak kikiáltani. Galamb a lelkem!
3.
Kapcsolataim csak addig tartottak, míg az a bizonyos ügy lejátszódott. Ez volt már pár éve, azóta nem is láttam az 'erôs embereket'.
4.
Egyet végigcsináltam (biztosító), egyet csak félig, (ellopott kocsi), a harmadikat nem indítottam el (másik majdnem ellopott kocsi -- végül is nem kelt lába). És volt egypár, amin gondolkodtam, de végül is nem került rá sor, nem ért annyit az egész, hogy megrángassam a rég elhanyagolt szálakat. (Köcsögölô sulinetesek, zaklató elmebeteg, stb.)
DE. Ha olyan helyzet adódna, hogy más úton nem tudnék érvényt szerezni a jogaimnak, és a helyzet súlya ezt indokolná (mondjuk a szomszéd ház beli kis hülyegyerekek kirámolnák a lakásom, vagy megint elvinnék az autóm), nem haboznék a telefonért nyúlni.
Szerencsére ezek a helyzetek az utóbbi idôben elkerülnek, nincs is szükségem rájuk...
"Nem tudom - a biztosítós bige szerintem is sáros, de az életben nem bizonyítod rá, ha csak valahol, valamiképp meg nem bukik. "
Vagy ha néhány nyomós érv hatására ki nem tálal. Ahhoz még a haja szálának sem kell meggörbülnie.
"pernek nincs ertelme, hiszen a hungaria a szerzodes betuje szerint art el. "
Szerintem nem. Az már többször bebizonyosodott -és itt is volt róla szó-, hogy az ügyfél szempontjából _az_ a szerződés, amit aláírt. Ha abban az van, hogy "a kockázatviselés kezdete: 1999. 04. 07. 0h00", akkor az annyi. A biztosító belső szabályzata az az ő magánügyük, kivéve, ha _bizonyítani_ tudja, hogy erre az üzletkötő felhívta a figyelmet. Viszont ebben az esetben nincs is joga elkérni a biztosítási díjat erre az időszakra, csak onnantól, amikor megjött a végleges kötvény (úgy rémlik, ezt postán szoktán küldeni - vagy az az életbizt-oknál van?).
Remélem, nem mondtam nagy marhaságot :)). Viszont nekem is van ismerősöm bizt-nál, utánakérdezhetek. Megtegyem?
Most beszeltem a mamammal aki egy masik biztosito kockazatelbiraloja. Dr Egely Palank felvetette hogy az uzletkotonek a helyszinen elkell dontenie hogy megkotheto a biztositas. Csakhogy az uzletkotonek nem erdeke nem megkotni, mert igy elesik a jutalekatol. A 15 nap pontosan arra szolgal, hogy kulonosen nagy erteku biztositasoknal legyen ido az uzletkoto donteset felulbiralni. (15 napon belul az ugyfel is donthet igy, indoklas nelkul visszakaphatja a penzet)
Zak sajnalatos esete viszont nem ilyen volt. Semmi esszeru alapja nem lett volna a biztositonak elallni a szerzodestol. Viszont ez a kiskapu nyitvamaradt es kegyetlenul kihasznalta. Mas kerdes, hogy mamam elmondasa szerint az o tarsasaguknal ilyen esetben uzletpolitikai okokbol nem mondjak fel a szerzodest, hanem az ugy kivizsgalasa utan ha jogos, fizetnek.
Azt o is megerositette, hogy per eseten az ugyek 90%-ban az ugyfel javara dontenek. Itt viszont pernek nincs ertelme, hiszen a hungaria a szerzodes betuje szerint jart el.
Szerinte az egyetlen ut a felulvizsgalat kerese, (es ez mar a sajat gondolatom) lehetoleg XY es WZ szintjen eggyel feljebb. Hivatkozas a korulmenyekre (terhes feleseg, munkaeszkoz), celzas az uzletpolitikara (nem fenyegetoen hogy na most aztan tonkreteszed oket mert az egesz Torzsasztal az AB-nal fog biztositast kotni), nem vadolva az uzletkotot, talan kifoghatsz egy ertelmes embert, aki utanaszamol, hogy nekik rongyos 1,5 M HUF (nekik ez tenyleg apropenz) kifizetese jobban megeri, mint hogy a sztori labrakapjon es emiatt veszitsenek el 5-10-50 uj ugyfelet.
( Zak, az én lakásomat is nyomták fel - csak én megúsztam párszázezres kárösszeggel. Sajnálatos módon meglett a tettes - az volt, akire gyanakodtam - hajléktalan, jövedelme, magánvagyona nincs.. meg se indítottam a polgárit... )
***
Fargó mester, neked meg is külön üdv, emlékszem ám Rád - Z.-ból.
Az általad javasolt megoldás... igen, elhiszem hogy Te ezt választanád.
Személyiséged, kapcsolataid okán Te megtehetnéd, és képes is lennél
végigjátszani... arra tippelek, nem egy ilyet végigjátszottál már.
De nem mindenki olyan mint Te - nem elég tapasztalt az ilyen ügyekben, nincs megfelelő ismeretsége - akihez fordulhatna, attól legalább annyira tart, mint aki
kirámolta a lakását - és azért általában joggal...
Nem tudom - a biztosítós bige szerintem is sáros, de az életben nem bizonyítod rá, ha csak valahol, valamiképp meg nem bukik.
***
> amint egyetlen-egyszer letérsz a törvényesség útjáról,
> már nincs erkölcsi alapod elitélni bármilyen bűnözőt. :-(
> Ez ugyanis nem mennyiségi kérdés.
Erkölcsi alap ?! Istenyilát nincs. Az erkölcs nem az írott jog, hanem a jobbára íratlan erkölcs-etika-igazságérzet talaján áll... részemről.
Az írott jog ehhez képest - már bocs - egy nagy halom szófosás, ami leginkább annak kedvez, aki jobban ismeri, illetve aki inkább meg bír fizetni olyat, aki helyette ismeri.
***
És már ne is haragudj, a tények közlése nem vádaskodás !
( Biztosító és a bige neve... ezek TÉNYEK - amiknek a leírása nem vádaskodás.
Nem kell azt mondanod, hogy a bige adta a tippet... de ő kötötte veled a biztosítást, és
tény, hogy ő nem figyelmeztetett a 15 napra... Ugyancsak tény, hogy ez az eshetőség számodra nem derült ki a biztosítási papírokból - tehát jogosan figyelmeztethetsz rá másokat, hogy ők az ilyesmire majd figyeljenek oda - mert ez SEM vádaskodás... )
Kedves Zak,
hadd adjak én is néhány okos tanácsot. Nemrég athos már említette, hogy a 15 napos haladék törvényesen működik. A magyar jog szerint ugyanis a biztosítási szerződés tényleg úgy jön létre, hogy az ügyfél tesz ajánlatot a biztosítónak, aki 15 napot gondolkozhat, hogy elfogadja-e a kockázatot. Ezért hívják "ajánlat"-nak azokat a formanyomtatványokat, amiket a biztosítók az ügyfelekkel kitöltetnek. Viszont. Van a Legfelsőbb Bíróságnak olyan döntése, amely szerint az ilyen esetekben, ha az ügyfél a biztosító előregyártott nyomtatványán "tesz ajánlatot", és - nagyon fontos - kifizeti az aktuális díjat is, akkor a szerződés ott helyben létrejön, mert ezt a valós tartalma alapján úgy kell tekinteni, hogy az ajánlatot a biztosító elfogadta! Ilyenkor nem hivatkozhatnak később arra, hogy elutasítják a kockázatot.
Szerintem keress meg egy jó ügyvédet, aki jártas a témában, mert ebben az esetben biztos le tudja verni a biztosítón kamatostul (+ügyvédi munkadíjastul). Lehet, hogy eltart valameddig, de legalább egy részét visszakapod. És azt is jól tetted szerintem, hogy a feljelentésben kitértél az üzletkötő személyére.
Kívánom, hogy legyen erőd végigcsinálni. És azt is kívánom, hogy a feleséged megnyugodjon (segíts neki!), és erős, egészséges kisbabát szüljön. Ő majd sok mindenért pótolni fog.
- technikailag úgy törtek be, hogy fogtak egy pajszert, befeszítették a hevederzárat (!!!), belefeszítették a zárbetétet, ami persze nem bírta el a pasas(ok) súlyát és kettétörött, ugyanígy eltörték a másik zárbetétet, és kész. Hiába a 9000 forintos sav- meg fúrásbiztos másolhatatlan spanyol zárbetét, kit érdekel, ha el lehet törni + a lakótelepi ajtóknak hihetetlen szar minôsége van, gyakorlatilag furnérlemez és kész. Beszakad.
- a 15 nap az naptári nap, ezért köllött a geciknek húsvét pénteken táviratozni, mert legközelebb csak most kedden hozthatta volna ki a postás, és akkor már lejárt a 15 nap... [de hogy én mekkora ph@x vagyok hogy átvettem... :-( de ki gondolta.]
Na most esô után köpönyeg, meg már amúgy sincs mit elvinni tôlünk, de azért kicseréltettem a hevederzárat egy erôsebbre + telefúrtam az ajtót ilyen állat nagy kapupántcsavarokkal felerôsített pántokkal. Plusz lakótelep lévén a folyosón levô három lakóval együtt csináltattunk egy rácsot. Q ronda lett, de nagyon erôs,
Némi pontosítással hagy szolgáljak a "15 napos haladék" ügyében. Nem vagyok autentikus a témában, de a barátosném előző félévében hallgatott némi előadásokat a biztosításokról, megpróbálok visszaemlékezni rá.
Szóval a ravaszság az a dologban, hogy a látszattal ellentétben nem a biztosító az ajánlattevő egy ilyen kötéskor, hanem az _ügyfél_. És innen már egyenes az út. Valamelyik törvénykönyvben ugyanis van egy olyan jogszabály, hogy ilyen esetben a fogadó félnek (jelen esetben a biztosítónak) 15 napja van arra, hogy eldöntse, hogy elfogadja-e az ajánlatot vagy nem. És ha nem fogadja el, nem kell semmivel sem megindokolnia a döntését. Tehát jogilag a "csak" sajnos teljesen elfogadható válasz volt. Hogy mégis miért van ott a kockázatviselés kezdete? Hát gondolom ebből (is) élnek, hogy rohadjanak meg.
Egyetértek fargóval, hogy azért a bűnözők messze nem mindenhatóak. Első körben én simán feljelenteném a biztosítós csajt. Plusz a biztosítónak is a nyakára járnék. Gondolom, ők nincsenek benne a dologban, akkor viszont nekik is nagyon rossz reklám lehet ez, úgyhogy még az is lehet, hogy ők is fellépnek a csaj ellen.
Sok sikert, és ha mégis az erős emberek mellett döntesz, írj egy emilt, van egy profi ismerősöm.
>de végül is a Hungária Biztosító nevének elárulásával....
Erre rá mertem volna tenni egy ezrest, de komolyan.
ZAK: Néhány kérés/kérdés:
- a betörés technikai mikéntjéről írnál pár sort? Hogy mentek be, milyen zárak voltak, hogy nyírták ki őket?
- A 15 nap az tizenöt naptári vagy munkanap?
- Az üzletkötő nevét pedig valaki igazán ajánlhatná _valaki_ mint _nagyon_jó_üzletkötőt_. Végtére is vannak véletlen egybeesések. :)
Ha biztosítást kötök majd, két dolog már biztos az eddig leírtak szerint:
1., A Hungáriát még véletlenül sem választom
2., A biztosítás megkötését követő napokban igyekszem majd otthon lenni. 2-3 nap szabi, egy kis betegséggel megtoldva.
ja igen, és azért nem húzhattam 2-3 hétig a bejelentést a biztosítónál, mert 48 óra kárbejelentési kötelezettséget írtam alá az (el nem fogadott) biztosításon...
Köszönöm szépen az együttérzéseteket! Bármennyire is szar ez a helyzet, nagyon jólesik látni, hogy sokan vannak, akik nem néznek hülyének. Igyekszem megfogadni a tanácsokat; írok gyorsan egy kiegészítést feljelentéshez a gyanúmmal! Az üzletkötô nevét továbbra sem merem leírni, de végül is a Hungária Biztosító nevének elárulásával, azt hiszem, nem okozok meglepetést...
Kedves Zak!
Mint Biztosítási tanácsadó válaszolok.
Légyszives nevezd meg a társaságot és az ügynököt, így elkerülheted a többi cég pereit. Ugyanis zokon veszik a cégek az általánosítást.
A 15 napról: a biztosító csak akkor tekinthet el a szerződés megkötésétől ha komoly oka van rá. A kár bekövetkezte nem jogalapja a szerződéskötés megtagadásának! Az üzletkötő, az általad leírtak alapján több szakmai hibát vétett. Ezért javaslom, hogy polgári perben követeld károd megtérítését rajta!!!!!!!!!! Gyanúd pedig, hogy a betörőknek Ö volt a tippadó, nyugodtan mondd el a rendőröknek. Ez ugyanis "csak gyanú", nem pedig tényállítás.
Üdv: csutak
Ps: Az ilyen esetek közzététele nem sérti a tisztességes üzletkötőket! Őket nyugtatja meg, hisz a kóklerek így elhagyják a pályát.
