rábukkantam erre az ösi topicra, és elég érdekesnek tartottam (mint többé kevésbé aktív, és ezért sokak által hülyének nézett szerepjátékos). Gondoltam másokat is érdekelhet a topic, ezért fefrissítem ezzel.
Hát azért ez nem van így. Attól hogy valaki RPG-zik nem kell éjjel nappal aval foglalkozni. Most hogy visszanézek 7 éves pályafutásomre megrettenek , hogy akkor mennyi időmet foglalta le. Füzeteket írtam tele. Progikat írtam hozzá. Ma már azonban nincs így. Egy ki jegyzetfüzetbe írom le a storyötleteket. A többit meg a külvilág nem látja. Mindennapjaimban én is "normális" főiskolás vagyok.
Nem gyöpösödtem be annyira , mert az tényleg öl, butít és nyomorba dönt. Ismerek olyan fatökü RPG-seket , hát eléggé unalmas figurák. Állandóan szerepjátékról beszélnek. Mostanában kéthetente jáccok , vagy mesélek (attól függ).
Az elmult 7 évben játszottam: D&D (a legjobb), AD&D (spelljammer,Darksun,Al-quadium) Starwars (no comment) Star Trek(jó volt:) Swadowrun(szadórun) Cyberpunk. Mostanában meg Vampire-t meg Merchwarriort mesélek.
Szerintem sincs semmi baj az RPG-vel. Egy kicsit szar csak, amikor az ember baráti társaságában mondjuk 6-ból 4 szerepjátszik és ha elkezdik, nem tudják abbahagyni (mittomén valaki beüti a könyökét: vesztettél 2 HP-t). Egy idő után a társaságnak az a fele, aki nem szerepjátszik, szeretné lecsapni a másikat. Sajnos én a szerepjátékos kategóriába tartozom (igaz, nem régen, csak pár hete). Mindenesetre a hátrányai (nem alvás, nem tanulás) eltörpülnek az előnyei mellett.
Félreértés ne essék: én IMÁDOM a szerepjátékot! /ezt fontos volt tudni/
Más: SZVSZ ez a dolog ugyanolyan, mint a 2000-es számítógép-mizéria. Ez egy az olyan dolgok közül, amit az újságírók megértenek. (bocs minden említett személytől...) A pszihológusok pedig mindent meg tudnak magyarázni. Aki meg a Blikkből szerzi az infokat, az meg higgye csak el az ott írtakat!
Megint más: Nem tud vki egy kezdő MAGUS csoportot Veszprém környékén?
Sics, realdako
Köszi a magyarázatot. Habár még mindig nem teljesen világos, mostmár legalább dereng valami. Eddig azt hittem, valami mükedvelö szinjátszás szerüségröl van szó:)))
Jellemzö, milyen naiv vagyok. Különben még nem találkoztam vele, de lehet, hogy azért, mert nem vagyok/voltam mostanában egyetemista.:))
Mi is a szerepjáték ? Erre hadd ne próbáljak itt válaszolni. Nekem nagyon tetszett Nyulászi Zsolt megfogalmazása ... fenn van a
http://www.nitor.hu
-n.
/ Egyébként 'realdoko' igen pontosan elmondta :-) /
***
Pszihológia: hm, ha valaki úgy nyilatkozik a szerepjáték általa vélelmezett hatásairól, hogy előtte nem csinált egy kellő reprezentativitást adó felmérést szerepjátékosok és nem szerepjátékosok megfelelő összetételű és számosságú csoportjának összehasonlításával ( máig se készült ilye ), sőt tulajdonképpen soha nem látott szerepjátékot... és így nyilatkozgat róla, akkor az szerintem marhaságot beszél. S legyen bármekkora szaktekintély is egyébként rejszburger, kénytelen vagyok kételkedni abbam hogy bármiféle értelem is bujkálna szavaiban - mármint azokban a szaviban, amikkel a témáról nyilatkozott :-) - lévén sose látott ilyet.
***
Ami az ismeretségi körömet illeti: játszom... 87 óta. Az egyik szilveszteri bulinkon körbenéztem. Láttam ott két kormányzati alkalmazottat ( eszerint valahogy átmentek a NBH-s átvilágításon, psziho-tesztren miegymáson... ), egy pesti jogászt, egy levéltárost, tucatnyi villamosmérnököt és számítástechnikust, egy középiskolai és egy egyetemi tanárt ( na jó, utóbbi, koránál fogva még csak tanársegéd ), zenészt, gyógynövényárust, keramikust és egy pszihológust ...
A jelenlegi partink úgy áll föl, hogy van két történelem-hittanár szakot végzett srác, egy lassan már végzős közgázos egyetemista, egy görögkatolikus lelkipásztor, valamint jómagam, vidéki kisvállalkozó...
Ugye mindegyikünket jól láthatóan tönkretett a szerepjáték, elbutított és nyomorba taszított... ?!
Mi a szerepjáték?
Nos, képzelj el egy kis csapat embert, amint üldögélnek. Van egy mesélő (lehet kalandmestem, játékmester vagy akármi a neve). A mesélő egy kitalált történetet mesél, aminek a főszereplői maguk a játékosok. A kalandban így szervesen részt vesznek, alakítják.
A mese általában kitalált világokon zajlik. A legnépszerűbben a fantasy világok (ez olyasmi, mint a mítoszok világai, varázslókkal, sárkányokkal, lovagokkal).
A mesélő helyettesíti a játékosok összes érzékszervét. Ő mondja el, hogy mit látnak/hallanak/éreznek stb. az adott szituációban. De az, hogy mit cselekszenek, már az ő döntésük. E döntéstől függően folytatódik a történet.
A döntések, lehetőségek száma végtelen.
Ha éppen rád támadnak, te visszatámadhatsz, elmenekülhetsz, de elkezdhetsz játszani a kockáiddal vagy akár elkezdheteted túrni az orrod.
Nehéz elmagyarázni, ha egyet láttál már, akkor rögtön világos lesz.
Amúgy nem baj, ha nem vagy európai, mert az első szerepjáték Amerikából indult, s egyetemisták találták ki. :)
Most valami szörnyü hülyét fogok kérdezni. Mentségemre legyen mondva, hogy nem lakom Európában. Mi az a szerepjáték, és mi az az RPG (dióhéjban)? Jöhet emilben is. Koszi
Már a kisgyerekek is szerepet játszanak, alig tanulnak meg beszélni.Egyáltalán nem káros, és nem betegség felnőtt korban sem. Csak hát a piszológusoknak is köll kenyér....
Csak egy kerdes azoknak akik szerint az RPG ol butit es stb. Feltennem tehat ezeknak az embereknek azt a kerdest amit mar nalam sokkal okosabb emberek egyszer mar feltettek hogy ugyan :
Hany fanatikus rajongo oli meg magat egy egy elvesztt vb vagy akarmilyen focidonto utan?
Es nezzuk meg csak a magyar szurkolok egy reszet: Na akkor mi az ami ol butit?
kerdem en... Elnezest a focirajongoktol nem a sportjukat akartam leszolni... Egy egyszeru peldalozas volt.
A szerepjáték a legtökéletesebb játék, amit ismerek. 13 évesen ismerkedtem össze vele, s megunhatatlannak találom.
Mivel vannak, akik - az én szemléletem szerit - rosszul játsszák (pl. egyszerűen szabálykönyvcentrikusan), ezért nagyon sok negatív vélemény alakult ki. Ráadásul tapasztalatom szerint ők (akik harcokat szeretnek és tapasztalatipont gyűjtést és pont azokat a dolgokat, amiknek nem sok közük van a SZEREPjátékhoz) vannak többen, így az előítélet vígan terjed.
A szerepjáték fejleszti a fantáziát, a szókincset, a kifejezőkészséget, kommunikációt, feloldhat gátlásokat, összehozhat társaságokat, kialakíthat barátságokat, elindíthatja benned a tudásvágyat akár a történelem, akár pl. az angol nyelv, akár regények olvasása iránt.
Nem öl jobban, mint bármi más. A butítást azt hiszem letudtuk. Nyomorba dönt? Nos, a kiegészítők piszok drágák, de én ezeket egy idő után csak mankónak érzem, ha jól csinálod, már erre sincs szükséged.
Konkrétan nem tudom csak olvastam valahol. egyébként átestem egy-két egyházi ceremónián, de nem sikerült meggyőzniük ateista világnézeteim helytelenségében.
Ki volt az az egyházfő? Ufffffff !!! Nekem is mindíg elborul az agyam amikor ezek a pöcs, álszent faszok (ugyebár ők is emberből vannak) nekiállnak erőlködni, hogy a 400-500 éve megroggyant vallásukat (biztos megélhetési forrásukat)faltörő kos módjára védjék és mindennek nekiesnek ami egy picit is rontja a bizniszüket.
Lehet hogy picit agrasszívre sikerült és páran megorrolnak rám de nem bííííírom a korlátolt embereket. Remélem azért az egyház mereven elhatárolta magát ettől a megnyilvánulástól.
Nem öl, nem butít mégcsak nyomorba sem dönt, hanem felborítja a mai keresztény fiatalság istenhitét a mindenféle bálványok és többistenségek léte és netán velük való játék vagyis minden szerepjáték sátáni - nyilatkozza ezt egynémely magát komolynak tartó egyházfő.
Nnna ehhez képest a Blikk és tsai kismiskák. Eddig ez volt a legnagyobb ökörség RPG témában,amit hallottam. Igaz én nem játszottam még, viszont a MAGUS - talán - összes regényét, novelláját olvastam és még egyebeket is.
off
ha tud valaki kezdő MAGUS csoportot kérem írjon!
on
Ugyanmár, mióta megismertem Ravenloft-ot, nem félek a sötétben (sőt!).
De a Köd, az nagyon megrémít :-))
Komolya(bba)n: ha egy kissrác egy Ravenloft v. Cthulhu könyv hatására leöli a kishúgát, az megtenné ezt egy Koontz regény hatására is. A különbség csak az, hog az utóbbit többen ismerik ("egyszerű kis szaftos horror"), míg az előző ismeretlen (tehát eleve félni kell tőle).
Hello!:)
Én csak annyit szeretnék hozzátenni a korábban már elhangzottakhoz, hogy véleményem szerint a szerepjátéknak éppen úgy van jellemépítő mint ahogy jellemromboló hatása is.
Jómagam sajnos hiába probáltam olyan partit keresni - legalábbis lakóhelyem környékén - akik az általam favorizált játékkal játszottak volna, így játékos tapasztalataim nincsenek... néhányszor megpróbáltam mesélni, és minden tiszteletem azoké a KM-ekké, akik olyan hangulatot tudnak teremteni, hogy az ember még arról is megfeledkezik, hogy este 10 óra van...
Köszi, ennyit akartam mondani.
Kijan
Lányok talán azért vannak olyan kevesen, mert mi "férfiak" (fiúk:oD) elűzzük őket, viccen kívül eddig valahány hölgy csatlakozott hozzánk, a csapat férfiújaiból kibújt az a késztetés hogy elkezdjen a karaktere udvarolni a lány karakterének... egy idő után uncsi (a lánynak) .
Most van egy party ahol az egyik fiú (srác)női karaktert indított, fenomenális...Ja a srác amúgy teljesen normális (no homo). Korábban megtörtént, hogy karakter varázslát következményeképpen nővé vált... az volt a szerepjáték, azt kijátszani...
fantasztikus lehetosegek rejlenek ebben a jatekban es oriasi elmeny ezt normalis korulmenyek kozott jatszani. nem csak ad-d van hogy sarkanyt kell olni lehet ugy is jatszani hogy nem kell hozza semmi kocka meg ilyesmi egyszeruen ket ember leul az egyiknek van valami otlete.. kezdodhet barhonnan mondjuk hogy reggel elmegy dolgozni. szoval mindenkinek ajanlom hogy probalja ki.
a kerdesre valaszolva termeszetesen nem ol se nem butit mint ahogy a rozmarok se tudnak sakkozni.
hogy fuggoseg lenne? nem, csupan egy nagyon jo jatek, amit ha valaki megszeret akkor ertheto hogy meg jatszani akar.
gondolom itt inkabb az merulhet fel hogy tulsagosan azonosul a szerepevel... hat persze ha az ileto mar eredetileg is elmehaborodott akkor ilyesmi megtortenhet :)
szerintem amugy nem erdemes igazan sok szabalyt a jatekba vinni az csak elrontja.. ilyen szempontbol nekem a call of cthulhu tetszik abban alig van szabaly, nem kel kockakkal dobni meg ilyesmi, megis borzasztoan izgalmas.
es nem az a lenyeg hogy jon egy ork, es akkor sikerul-e 76 fole dobnom hanem hogy eljatszam a szerepet es beleeljem magam.
a laikusok sajnos ocsaroljak es irjak a cikkeiket az ujsagba, persze ok is csak annyit tudnak a dologrol hogy, vaganyfiuk osszeulnek es eljatszak hogy gyilkolnak (nem mintha errol szolna).
szerintem nem jatszik olyan keves lany, legalabbis ahoz kepest.. hogy mas dolgokat milyen keves lany jatszik:)
Alapvetően talán az a probléma, hogy az emberek nagyrésze szeret csípőből, azonnal véleményt alkotni a világ dolgairól (talán úgy gondolják, hogy a jörnyezetük elvárja tőlük) valamint ahhoz elég lusták hogy az ismeretlent ne megismerjék, hanem átvegyenek hamis vagy félinformációt. Innét már csak egy lépés az olyan cikkek megjelenése, hogy 'Mindíg halál a vége', stb. főleg az olyan igénye és csak ellenőrzőtt tényeket közlő lapokban mint pl a B**kk. A suliban tartottam egy kb 15 perces előadást a témában, a társaság 65-70 százaléka zsigeri alapon prüszkölt az előadás után... (levelező suliba járok - sokan vannak az idősebbek 35-45 év...). szóval a probléma itt van... Ja igen 7 éve játszom AD&D, Buck Rogers, MAGUS, StarWars rendszerekkel...
Szerintem az egyik legelvezetesebb jatekforma,amit valaha is kitalaltak. Valoban csak azok ocsaroljak nagyon, akik nem tudjak, hogy mirol is van szo. Kepzelem a csaladanyat, akinek a fiacskaja a barataival becsuccsen a szobaba, egesz nap ki se mozdulnak, es o csak annyit hall neha, hogy valami szornyekrol van szo, meg megolik, kifosztjak, varazsolnak ra, megidezik, stb. Szerencsetlen persze, hogy elretten!
Ezek utan hiaba hall-olvas olyasmit, hogy milyen jol fejlodik ettol a jatektol a fantazia, a kreativitas, a csapatszellem - mar nem fog hinni neki.
Csak sajnalni tudom azokat, akik elitelik a szerepjatekot. Valami nagyon jotol fosztjak meg magukat :)
De vajh' miert jatszik oly keves lany? Egyaltalan nem szegenyesebb a fantaziajuk, inkabb nem kerulnek olyan kornyezetbe, ahol megismertetnek veluk. Velemeny?
Nos hat talan a fuggoseg sem olyan komoly en egesz egyszeruen felre tudom tenni ha sok volt belole... Amugy megkerdeznem hany focirajongo lesz ongyilkos egyegy elvesztett VB donto utan... Jahh es meg valami ilyenrol meg nem hallottam hogy valaki gyilkolaszni kezdett volna RPG hatsara... esetleg RPG-vel. Az atlagpolgar meg azt hisz el amit hall, minek ezen problemazni? Sok lenne a jobol ha mindenki megertene az RPG-seket. (nagyon csapongora sikeredett de vasarnap hajnal van...sorry).
Velem még anno gimnáziumban megtörtént a következo:
Orvosi vizsgálat, lemegyek a rendelobe. Doki vizsgál, közben kérdez mindenféle hülyeséget. Egyik kérdés: "Szerepjátékozol?" Gyanútlan válasz: 'Igen." Erre elkezdtek vérben forogni a szemei és közölte velem, hogy aki szerepjátékozik az MIND sátánista, és megölik egymást a játékosok, ésatöbbi.
Honnan veszik ezeket az emberek?
Meg ami az újságokban is olvasható az RPG-rol. Rossz nézni ahogy egy hozzá nem érto ember (tipikus újságíró) ír egy cikket, amibol ordít hogy nem ért hozzá, a szintén laikus átlagolvasó viszont bedol neki. Tipikus példa a Blikk, ahol évente átlag két duplaoldalas cikk van RPG témában.
Függoség kérdésben egyetértek moga-val.
Szerintem aki kézzel-lábbal tiltakozik az RPG ellen, az 1., soha nem játszott életében, 2., túl buta és fantáziátlan a játékhoz, 3., irigyli hogy mások milyen jól szórakoznak vele.
Amúgy én 8 éve játszom, amit eddig nyomtam: ad&d, magus, shadowrun, kodex, earthdawn, Klári, Gizi (ja ok nem játékok :-)))) )
A pszihésen kevésbbé stabil embereknél ugyanúgy kialakulhat bármilyen játékkal való függőség mint a drog, vagy alkohol. (Erről egy hozzáértőbbet kellene megkérdezni.)
Persze, ügyes matematikai módszerekkel ki lehet mutatni, pl.: hogy az öngyilkosok x %-a szerepjátékos, de ugyanigy kimutatható, hogy egy boltban azon vevöknek akik sört vesznek y %-a vesz papírzsebkendőt.
Ugyhogy szerintem baromság az egész !
Teljesen egyetértek Veletek. Ezt próbáltam én is leírni, csak nem jutott eszembe... Hát igen, a fps-ek és a szerepjátékok sok mindenkiből kihozzák a gyilkolásvágyukat...más kérdés, hogy ezeknél a bizonyos személyeknél egy rosszul hajtogatott szalvéta ugyanezt teszi. Egyébként én is szerepjátszom, (Codex, MAGUS) és bátran mondhatom, hogy jó! És nem tudom ki mondta innen, hogy inkább hasznos. Mindenkinek a témában: RPG.RULEZ.ORG
Kerdes, hogy erdemes-e leszokni rola, hiszen egy jobb jatek olyan, mintha konyvet olvasnal tarsasagban, es raadasul te is befolyasolhatod a tortenetet. Szerintem ha nem lep tul egy bizonyos merteket, akkor egyaltalan nem karos. Ezzel az erovel azt is mondhatnank, hogy az olvasas is komoly fuggoseget okozhat, es nehez rola leszokni. Sot, a kenyer is :)
