Na most légyszi tényleg ne higyjétek hogy baszkurálni jöttem ide!!!
De van egy nagyon nagyon kemény kérdésem. Ugyebár mittudomén ha fordított keresztet festek a templom falára, azzal megszentségtelenítem isten házát. De ha készítek egy pöpec hármasoltárt, pont ahogy kell, akkor még az is lehet, hogy bekerül a templomba. Namármost. Ha én veszek 3 falapot, levizelem, besározom, és fordított kereszteket festek rá, meg olyat hogy edda, meg hasonlók, aztán ráfestem a tutit, hogy hármasoltár legyen belőle, akkor lehet hogy a pap mégis beviszi a templomba, söt sokan imádkozni is fognak elötte. De az a dúrva ,hogy talán az is épp elég, ha egy mária szobor faragása közben pornóra gondolok. Na akkor most az-e a lényeg hogy mi van, vagy hogy mi van mögötte? Mert például én most Krisztusra gondolok, méghozzá tiszta szeretettel és ezt rajzolom hogy:
Ma délután, zöldbabfőzelék-melegítés közben, egy gondolat futott át rajtam, ami megvilágosította elmémet. A gondolat pedig az volt, hogy minden perc, minden óra, amit itt ISTEN-ről való eszmecserével, sokszor vitával töltök, az ISTEN-nel való kapcsolattartástól veszi, lopja, rabolja el az időt. Ha valaki, Isten Szentlelke Szent Szelleme vezethet Önmagához, nem pedig mi egymást. Nem mi fogjuk egymással Istent megismertetni, hanem Ő fogja megismertetni magát velünk. Épp elég időbe kerül létfenntartásunk, ezért a maradék időmet ezentúl az ISTEN-nel való beszélgetésre, azaz imára, és az ISTEN-re való hallgatásra, azaz meditációra fogom fordítani.
Köszönöm, hogy köztetek lehettem, s azt hiszem, minden velem szemben tanúsított megnyilvánulásotok a javamat szolgálta. Búcsúzom Tőletek! Áldjon meg mindnyájatokat az Úr!
"a tolerancia nem fogadhatja el az intoleranciát"
Nagyon jó megfogalmazás! Jézusra nagyon illik! Bárkit tolerált, vámos, örömlány, szelíd, békés volt, csak az intoleráns farizeusok pöcentették be.
Végre.
Különben ismerlek hegedü, jobban mint gondolnád és talán jobban, mint szeretnéd. Amit mondtam, igazából nem neked szólt - vagy nem csak neked -, hanem mindazokhoz, akik vakon követnek emberi tanításokat.
Én viszont folytatok 'szellemi párpajt', amit inkább együtt gondolkodásnak neveznék - megpróbálván megfelelni a kérdésekre, ezzel is követve Jézus példáját -, és csak a vitákat kerülöm,
2Tim.2.23 A botor és gyermekes vitatkozásokat pedig kerüld, tudván, hogy azok háborúságokat szülnek.
24 Az Úr szolgájának pedig nem kell torzsalkodni, hanem legyen mindenkihez nyájas, tanításra alkalmas, türelmes.
25 A ki szelíden fenyíti az ellenszegülőket; ha talán adna nékik az Isten megtérést az igazság megismerésére,
26 És felocsudnának az ördög tőréből, foglyokká tétetvén az Úr szolgája által az Isten akaratára.
de kérdezek és a kérdésekre feleletet várok. Az igazság relatív, kedves hegedü és ezt neked kell tudni a legjobban. Amit ma hirdetsz, holnapra tévedéssé válhat. Senki nem mondhatja, hogy ő az igazság birtokosa, mert megégetheti magát. Russel békét várt és háborút kapott cserébe - de gondolom ezt te is ismered -. Ma azt mondod A, de holnap ugyanilyen lekesen hirdeted a B-t, alázatosan tudomásul véve, hogy újból világosabban látsz valamit.
Péld.4.18 Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig.
Ismerős igaz ? De könyörgöm kedves hegedü, az igazság nem változik. Ha ma B-t mondasz becsaptad azt, akinek tegnap az A-t hirdetted. Sokkal, sokkal szerényebben és türelmesebben kell viseltetni mások iránt.
Olvasd el ismét és gondolkozz el azon, amit írni szerettél volna.
Máté 27.52 És a sírok megnyílának, és sok elhúnyt szentnek teste föltámada. 53 És kijövén a sírokból, a Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelenének.
Kedves Echo!
Furcsa ember vagy te. Azt mondod gőgös vagyok és hogy kényelmetlenek a kérdéseid számomra. Ezt megállapítani, néhány leírt gondolat alapján, szerintem egy kicsit merész. Lehet, hogy a leírt szavak mögé elképzelsz egy hangsúlyt, tónust, ez nem biztos, hogy a valóság. Megpróbálok jót feltételezni rólad is, hogy valóban a tanulás vágya ösztönöz. De vigyázz kedves Echo, mert nem ismersz, lehet, hogy hazudok. Én tőlem ne tanulj, főleg így ismeretlenül. Fel hívtad figyelmemet, hogy ismersz néhány olyan kiadványt amit én is. (?) Ha azok összhangban vannak a Bibliával, akkor azok segítségével tanulhatsz a Bibliából.
Nem akarok szellemi párbajban résztvenni, mert semmi értelmét nem látom, ezért nem válaszoltam a kérdéseidre. A sejtésem pedig az, hogy tudod a kérdéseidre a valaszt és az enyémet is. Ha nem így van elnézést kérek a helytelen következtetésért.
Minden kereszténynek tanítónak kell lennie. (Ennek véleményem szerint nagyon veszélyes formája az internet, mert nem tudod megismerni azt akivel beszélsz. Ezért nem törekszem itt beszélgetésekre.) A keresztény gyülekezetben más a helyzet. Erről itt olvashtasz. (A keresztről is. Ha megvan az 'Érveljünk az Írásokból' című kiadvány akkor a Keresztre ne is linkelj)
Megnyíltak a sírok, a holttestek a felszínre kerültek, néhány nap múlva (Jézus feltámadása után) szent emberek (tanítványok) Ezt látták a temetőben, és utána bementek Jeruzsálembe.
Kérdéseidet feltevésekor, nem figyelsz a topicok témájára.
A link egy ingyenes EXTRA weblap.
Végre egy hely, ahol minden kérdésemre választ kapok.
De nem teszem föl a kérdéseimet, mert félek a válaszoktól, és azoktól, akik mindenre tudják a választ.
Szkeptikus
Kérdésedre pedig annyit tudok mondani, hogy:
1. az apostolok miért kérik azt, hogy az Úr növelje a hitüket? Ez azért meglehetősen erős lenne, hogy még Jézus közvetlen tanítványai sem hittek benne igazán - ott volt pl. egy Tamás nevezetű is... (Akkor mit szóljak én?)
2. Különben is logikai ellentmondás gyanúja merül fel: abban hisznek, hogy az "Úr" növelni tudja hitüket? Hogyan képzelték ezt el? Ő az Isten, vagy mi? (Bocs.) Ha hisznek abban, hogy az Úr ezt megteheti, akkor az egész kérés értelmét veszti.
3. Némiképp módosítja az értelmét, ha az apostolok nem is magukra, hanem a hitetlen embertársaikra gondoltak. Akkor ugyanott vagyunk, mint az én eredeti kérdésemnél - tessék bizonyságot adni!
4. Valami olyasmit érzek ki belőle, hogy a hit az önmagáért jó dolog, és az embereknek, ha jót akarnak, maguknak kell ezt megszerezniük.
Írod:
"Egy kérdés egyelőre: ha Isten legfontosabb feladata, hogy törvényeket adjon, és felelősségre vonjon, ha nem tartottad be, akkor miért nem ad bizonyosságot a létezéséről? Így tiszta ügy lenne... "
Figyusz, ilyet se mondhatsz, hogy "ha Isten legfontosabb feladata"... Ezt egy gépre mondhatja az ember, vagy egy munkahelyen a dolgozóra mondhatjuk. De nem ez a lényeg, értem mit akarsz.
Előbb olvasd el ezt:
(Luk. 17.5-től)
"És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket! Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok íme ez eperfának: Szakadj ki gyökerestôl, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek. Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezôrôl megjô: Jer elô, ülj asztalhoz? Sôt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te? Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom. Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük."
Légyszíves, olvasd el többször, nehogy félreértsd! Írd le, mit értesz meg! Írd le, hogy szerinted miért tettem ezt ide!
Az Ön által leírt esetek analógja, amikor a tolerancia hívein kérik számon, hogy miért vannak korlátai a toleranciájuknak. Nem értik meg, hogy a tolerancia nem fogadhatja el az intoleranciát, és az alapveto erkölcsi-etikai normák szándékos megsértését. Erre sajnos a Fórumon is tudnék példát mutatni.
bevallom, nem mindent értettem! Egy kérdés egyelőre: ha Isten legfontosabb feladata, hogy törvényeket adjon, és felelősségre vonjon, ha nem tartottad be, akkor miért nem ad mizonyosságot a létezéséről? Így tiszta ügy lenne...
tényleg, mi? És honnan tudod? A korai kereszténység szerint vajon ugyanaz volt Isten törvénye, mint ma? És különben mi a helyzet a kinyilatkoztatások előtt élő emberekkel? Ők már "nem emberek"? :)
Elnézést, hogy csak most válaszolok és idő híján most is csak felületesen!
Kérdésedre, miszerint "Tehát a Biblia szerint a nem hívokkel szemben a hívok részére nem kötelezo az erkölcsi alaptörvény, a tízparancsolat.":
1) Én nem ítélhetem meg igazán, ki a hívő
1)a. Mert sokan nem hívők, akik magukat akként hirdetik, holott gyűlölik testvérüket, és az ilyen János szerint gyilkos, halálra méltó
1)b. Hasonlóak az előbbiekhez a meg nem bocsájtók, akik majd szintén nem kapnak bocsánatot
2) Vannak, akik lelkiismerettel, rendesen élnek. Én magam írtam, sok keresztény nézettel szembehelyezkedve, hogy az ilyenek kárhoztatják a törvény ismerőit, mert a törvényismerőkkel szemben ők a cselekedeteik szerint vallást tesznek a szívükbe írt törvényről, az ilyen ember üdvözülhet
A 2) pont alapján szerintem sokan felebarátok, akik nem hívők, mert elismerik Isten törvényét, ami a szívükbe van írva. Csak nem hallották (belső emberük) az Igét.
Azonban egyértelműen nem lehet felebarát az, aki Isten törvényét megveti. Akkor sem, ha bármilyen nagy szükségbe jut. Hiszen sokan jutottak igen nagy szükségbe, de nem segítséget, hanem halált kaptak. János is írja, van nem halálos vétek is, nem a halálosért kell imádkozni.
Kedves F.B. I doktor!
Tévedsz abban, hogy az erkölcsi alaptörvény a Tízparancsolat lenne. Hanem a Típarancsolatból néhány parancsolatot bizonyos kultúrák jónak tartanak, vagy egyenesen elismernek.
De Te sem gondolod komolyan, hogy érvényes lenne a szombat megtarása, vagy az, hogy ne imádjanak más Istent? A Mózes törvénye szerint ezeket, a bűvőszeket, homoszexuálisokat, mágusokat, stb. halálra kellene adni, Mózes törvénye lényegében a Tízparancsolatra épül (szombat, Isten, stb dolgában).
A Tízparancsolatot Izrael kapta!
A kihívottság, az elhívottság, a kiválogatottság nem megvetendő dolgok. Én semmiképpen nem értek egyet azzal, ha átkozódik egy gyűlölettel teljes ember, aztán rájön, amit másnak kíván, és én elkezdjek vele jótékonykodni.
Azzal sem, hogy varázslókra hallgatók, Istent tudatosan gyűlölők, vagy Izraelt gyűlölők, vagy bűnözők, akik nem bánják meg cselekedeteiket, hamisak, stb. ha szükségbe jutnak, hogy akkor én segítsem ki őket szorult helyzetükből. Milyen alapon? Jézus nem véletlenül mondott példákat (gazdag és Lázár, vagy a balga szűzek, stb.) Jézus példái nem hiábavalók.
Ám volt felekezetem tanítóival is szembeszállok azokért, akik lelkiismeretüktől (szívükbe írt törvény szerint) jót cselekszenek.
Azért senki ne vessen meg engem, ha a hitet, a választottságot Istentől való igen becses ajándéknak fogom fel. És azért sem, ha megvizsgáltam, hogyan is viselkedtek az apostolok, mit hirdettek, és miért is dicsérték a tanítványokat. Szó sem volt ott a vétkezőkkel való együttélésről, a megtérőkkel vállaltak közösséget, szó se volt vudukkal, stb. való összeborulásról, hamis istenekkel való közösségről, sem varázslásról, sőt, az ilyen könyveket elégették, akik hamisakat tanítottak azokkal nem kerültek közösségbe, Pál vakságot prófétált a hamis tanítóra, Péter halált a csalóra, elveszést kívánt a szellemi hatalomra méltatlanul, pénzért áhítozóra, stb. Tartottak is az apostoloktól rendesen!
Igazság szerint háborog ilyenkor a lelkem, mert látom, hogy számon kéri a világ sokszor, miért nem ölti fel a kegyesség látszatát a magát krisztusinak tartó ember. Holott a Mester se kegyeskedett, sőt, írva van, nem is tudott ott sok csodát tenni, ahol nem hittek benne. És a Mester sem kegyeskedett mindenkivel, bizony sokszor kiabálni kellett hozzá, Őt megvallani, stb. Nem az Úr rimánkodott, hogy jót tehessen.
Azért ne állítsatok a kegyetlen, félrehúzódó, gőgösök közé, de a Biblia képe bizony elég távol esik a humanitárius felfogástól.
Isten határozott egyéniség, az üdvösség útja is jól definiált (keskeny), milyen alapon hígítanák fel kegyesnek látszó tanításokkal emberek a fontos dolgokat, holott azok igencsak meg vannak határozva?
Nem lehet ezt itt jól kifejteni, de csalás a nagy biztonságba helyezés, a megnyugtatás. Éppen nem erről szól a Biblia! Bizony keskeny az út, és kevesen járnak azon! És nem a földinek kéne örülni hanem a mennyeinek.
Ha a Bagdadi főtéren bort iszol meg fognak büntetni. Hiába érvelsz majd azzal, hogy nem tudtál a törvény létezéséről.
Isten is megbünteti a bűnelkövetőket, de figyelembe veszi, hogy szándékosan, vagy tudatlanul tették azt
.
Luk.12.48 A ki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik. És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és a kire sokat bíztak, többet kívánnak tőle.
Figyusz, a kérdésed volt az egyik legnagyobb problémám, mielőtt keresztény lettem volna! De mivel megtaláltam a választ rá, próbálok segíteni neked.
Előrebocsátom, én nem úgy hiszek Istenben, ahogy a köznapi értelemben használják a hit szót, hanem úgy szoktam fogalmazni: "Én tudom, hogy van Isten.", illetve szerényebben megfogalmazva (mivel én se láttam Őt közvetlenül): "Én úgy tudom, úgy látom, hogy van Isten, és a Biblia igaz."
No, ez csak bevezető volt, bővebben lásd a "Bibliai hit<>logika?" című topicot és a honlapomat.
Tehát a válasz. Amit írsz, emberi nézőpontpól teljesen logikus kérdés. Ha van Isten, miért von kérdőre minket? A Bibliában benne van a válasz! Idekopizom neked: (kérlek, hogy figyelmesen olvasd el, akár többször is, mert a régies szöveg néha nehezen érthető)
(Róm. 9.13-tól:)
Miképen meg van írva: Jákóbot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem. Mit mondunk tehát: Vajjon nem igazságtalanság-é ez az Istentôl? Távol legyen! Mert Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, a kin könyörülök, és kegyelmezek annak, a kinek kegyelmezek. Annakokáért tehát nem azé, a ki akarja, sem nem azé, a ki fut, hanem a könyörülô Istené. Mert azt mondja az írás a Faraónak, hogy: Azért támasztottalak téged, hogy megmutassam benned az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész földön. Annakokáért a kin akar könyörül, a kit pedig akar, megkeményít. Mondod azért nékem: Miért fedd hát engem? Hiszen az ő akaratának kicsoda áll ellene? Sôt inkább kicsoda vagy te óh ember, hogy versengsz az Istennel? Avagy mondja-é a készítmény a készítônek: Miért csináltál engem így? Avagy nincsen-é a fazekasnak hatalma az agyagon, hogy ugyanazon gyuradékból némely edényt tisztességre, némelyt pedig becstelenségre csináljon? Ha pedig az Isten az ő haragját megmutatni és hatalmát megismertetni kívánván, nagy békességes tűréssel elszenvedte a harag edényeit, melyek veszedelemre készíttettek, És hogy megismertesse az ô dicsôségének gazdagságát az irgalom edényein, melyeket eleve elkészített a dicsôségre, mit szólhatsz ellene? A kikül el is hívott minket nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is. (...)
Na, most figyelj.
1. Isten szempontjából elmondható: "Én tudom, hogy mi lesz veletek, emberek! Mit fogtok tenni a jövőben, hogyan döntetek. Megtehettem volna, hogy pl. a Sátánt nem engedem a Földre Ádámhoz. Vagy megtehettem volna, hogy erősebb Ádámot teremtek, aki ellent tud állni a Sátánnak."
2. Az mi szempontunkból viszon ez mondható el: "Felelős vagyok a tetteimért. Megtehetem, hogy mostantól keresni kezdem Istent, az igazságot. De megtehetem azt is, hogy csak a szórakozásnak élek, és nem foglalkozok a jövővel. De azt nem mondhatom, hogy: nem tehetek semmiről, mert Isten engem ilyennek teremtett."
Gondolkodj el! Függ az életed attól, hogy te hogyan döntesz bizonyos helyzetekben? Bizony függ!!! Emberi szempontból szabad akaratod van! CSAK Isten mondhatja azt: ilyennek és olyannak teremtettem az embereket.
És hogy mégis felelősségre vonja őket? Hát igen! Ez kemény dolog. De erre is ott a válasz (meg lehet/kell változni).
Szóval ha segítettem valamit, annak örülnék. Ha kérdésed van, nyugodtan írj. Ja, és nehogy félreértsd: az, hogy kit csinált rosszra Isten, és kit jóra, csak Ő tudja!!! Tehát az ember még magáról sem állíthatja: "Ó, én rosszra vagyok csinálva." Hanem Isten parancsát kell tennie: keresni az igazságot, és megváltozni, ha kell.
lahangolóan gyér a topic látogatottsága, de azért mégis megpróbálom fenntartani a társalgást:
Hogy is van ez az egész a szabad akarattal, ill. a predesztinációval? Ha engem az Isten teremtett, akkor a tudatomat is ő alakította, nem? Tahát a bűn is az ő "bűne".
Másrészről viszont, ha szabad akarattal rendelkezem, és a bűnt gondolom jónak, akkor milyen alapon lehet elítélni ezért? Nem tartottam be ISten törvényét, akivel én nem találkoztam, nem ismerem, nem hiszek benne. Na és? Ezért engem miért részesíthet más elbánásban, mint a "jókat"?
Lehet hogy egyszeruen csak tul sok az idonk? A normalis emberi eletkor a
35-40 volt amig be nem tort az orvos tudomany. Az idonk meghosszabbodasaval az unalmunk is nott. Ezt valahogyan ki kell tolteni es a legjobb ha kerdeseket teszunk fel amire nyilvanvaloan eleg nehez valaszolni s az ido igy halad.
Az elet maga feltetelezi a kerdes lehetoseget es annak nem fel teveset is.
Akozott is lehet donteni,es akkor az idonk nagyreszeben rajohetnenk, hogy a valaszok nem egyebek mint dontes a
kerdesek kozul. Vagyis azon ragodunk hogy melyik kerdessel foglalkozzunk.
En peldaul azzal foglalkozom hogy miert foglalkozom azzal a kerdessel hogy kerdes. Lehet hogy tul sok az idom?
Készséggel elismerem, hogy az emberek tudnak tévedni. Ezt kiegészíteném azzal, hogy nagy bizonyossággal a magukat hívonek tartó emberek is tudnak tévedni az Isten által levetett alapszabályok értelmezésében. Ezt a történelem is bizonyítja azzal, hogy ma már sok olyan dolgot elítélünk (nem tartjuk erkölcsösnek, etikusnak, bár az akkori törvényeknek éppenséggel megfelelhetett), amit magukat hívonek tartó emberek meggyozodéssel cselekedtek.
Vitatnám, hogy a törvények és az erkölcsi-etikai szabályok fennmaradása puszta emberi döntésen múlna, ami számomra nem jelenti azt, hogy Isteni sugallat szükséges hozzá. Ezeknek a szabályoknak a többsége, és foleg az alapszabályok, ahogy theo is írja, több évszázados vagy évezredes próbán mentek keresztül. Az ember által alkotott szabályok közül csak azok maradtak fenn, és egyúttal a különbözo vallások törvényeibe is beépültek, amelyek hasznosnak bizonyultak a társadalmi együttélés szempontjából. Így nem emberi döntés, hanem a társadalmi alkalmasság az, amely a sorsukat meghatározta. Ez a folyamat a frissen hozott törvényeknél is megfigyelheto. Ha a hozott törvény a társadalom számára nem alkalmas, akkor ez viszonylag hamar kiderül, és ilyenkor jobb esetben javítanak rajta.
Véleményem szerint a bibliai törvények is átestek ilyen folyamaton. Ezt mutatja, hogy Jézus idejében új szövetség köttetett Isten és ember között. Számomra ezt látszik igazolni az itt linkelt hozzászólással kezdodo vita során érintett bibliai példa.
Egy vallás szabályai és a társadalmi együttélés szabályai között akkor látok konfliktust, ha a vallás szabályai tagadják az emberek egyenjogúságát, azaz alacsonyabb rendunek, elnyomhatónak tartja azokat, akik nem tartoznak az adott vallás felekezetéhez, mert más felekezethez tartoznak vagy nem vallásosak. Az Ön véleménye alapján Önnel vagy felekezetével kapcsolatban ilyentol nincs okom tartani. De hogy létezik ilyen veszély, azt mutatja Az elnyomott egyház topic-ban található vita.
azt hiszem, az emberek igazi mozgatórugói az olyan (nevezd atavisztikusnak) érzelmek és ösztönök, mint a szaporodás, biztonságérzet, társaságkeresés. Ezek még a történelem előtti időkből, ill. az állati létből származnak. A társadalomban követni ajánlatos szabályok vagy hosszú idő alatt alakultak ki (nyilván nem véletlenül), vagy most vannak kialakulóban (hiszen most tényleg elég gyors a társadalom változása). A keresztény tanításokat meg pontosan akkor fogja felrúgni a társadalom, amikor úgy véli, hogy már nem igazán illeszkednek a kor követelményeihez.
Egy példa, hogy megvilágítsam, mire is gondolok: az ember-állat általában szeretne biztonságos mennyíségű vagyoni javat felhalmozni. Jogos ez? Hiszen megoszthatná, meg kellene osztania a szegényekkel. Mégsem teszi ezt szinte senki (akik meg igen, könnyen "elmebeteggé" válnak a társadalom szemében).
Az egész társadalomtudomány azért született SZVSZ, hogy magyarázatot találjon az emberi viselkedés valódi okaira. Ennek ti. csak annyiban van köze a valláshoz, hogy a közgondolkodást, az emberi kultúrát valamelyest befolyásolja.
A keresztény erkölcsi tanítások alapjában véve nem sokban különböznek más vallások tanításától. Ez meg miért van így? Valószínűleg más ókori társadalmakban is kézenfekvőnek tűnt az a "rendszerkritika", amit az ókeresztények megfogalmaztak (nem feltétlenül "isteni sugallatra").
Kedves Doc.
A tarsadalmi egyutteles szabalyait emberek hatarozzak meg. Emberek akik nagyon nagyokat tudnak tevedni.Ezek a tevedekeny emberek hatarozzak meg azt is, hogy ma mi az elfogadhato es mi nem egy tarsadalom szamara. Ha szerencsenk van ezek azert alapjaban veve racionalis emberek is lehetnek, de a tortenelem nem sok ilyet produkalt.Foleg a mi hazunk tajan.
En ezert utolso mondatat igy fogalmaznam: Nekem az a fontos, hogy az oktatasban es torvenykezesben ne legyenek olyan tarsadalom altal meghatarozott rendelkezesek es elvek amelyek beleszolnak az Isten altal levetett alapszabalyoknak. (Torveny erkolcs, etika). Vagyis megprobaljak megakadalyozni a hit vallas megeleset. Fontos, mert azokat nem tartanam be, igy "tarsadalom ellenesse" valnek automatikusan. Nem kell messzire menni ilyen pl. fegyverviselet, haboru es sok mas tarsadalmi szabaly. Termeszetesen vallalva a kovetkezmenyeket.
Erdekesseg: A Biblia szerint a szentek uralkodni fognak ezer evig Krisztussal es ok fogjak akkor meghatarozni a tarsadalmi nivot. Ezt megteheik mert ok mar Isten torvenyei ala vetettek magukat es a szerint elnek meg ebben az ebmeri es satani civilizacioban is. Jobb tehat a programmal menni, mint probalni jobb torvenyeket fabrikalni mint amiket Isten levetett. Nincs jobb.
Életemben, és itt a Fórumon is nagyon sok, gyakran ellentmondó Biblia értelmezést láttam. Szívesen olvasom ezeket, de nem hívőként nincs kedvem és úgy gondolom jogom sincs ezekben a kérdésekben állástfoglalni. Csak megismerni szeretném őket. Most először találkoztam olyan értelmezéssel, ami szerintem ellentmond a társadalmi együttélés szabályainak (törvények, erkölcs, etika). Ezért kérdeztem rá, hogy ez a fajta értelmezés mennyire általános. Mivel magam nem kívánok állástfoglalni Bibliai értelmezésekben, ezért nem tudok válaszolni a kérdéseire. Remélem ezt megbocsátja nekem. Nekem az a fontos, hogy hitoktatásban, de egyáltalán az oktatásban ne legyen olyan anyag amely elfogadandónak tart társadalmi együttélés szabályaival ütköző elveket.
