Nem tudom, miért kell felülni egy ilyen búzaégetésesdinak. Karsai pont olyan demagóg, és pont olyan eszközöket használ, mint Torgyán. Az üzenetváltásuk egymással az egymásra való féltékenység szülötte. Mindkettőjük szeret(ne) parasztvezér lenni.Erről szól az egész.
Gondolom milyen elégtételt jelentene Csontos János úrnak, ha Garsaiék november 7-ére is valami tor szerőséget szerveznének, akkor nemcsak becstelen, nemcsak földbitorló, főképpen ellenforradalmár, hanem még kommunista is lehetne.
Kicsit jelképekben gazdag olvasmányos mű, de aki a VIDÉK iránt érdeklődik, s nem az indulatainak habjában szeret kavarogni az inkább gyorsan felejtse el
Battonyát sokáig elsôsorban a II. ukrán fronttal kapcsolatban emlegették – manapság leginkább a búzaégetô Karsai József révén kerül a hírekbe. Ez az úr ugyan Fejér megyében, Velencén lakik, ám potom áron összevásárolt annyi földet Békésben, hogy magától értetôdôen „battonyai gazdaként” emlegesse a piromániára fogékony tömegkommunikáció. Ô az, aki merthogy nem tudja eladni a búzát – a tévékamerák kereszttüzében tüntetôen elégeti.
Boldogult nagyapám, ízig-vérig parasztember, aki már a friss tej csatornába öntésén is szívbôl megbotránkozott, most bizonyára forog a sírjában. „Mért fáj neki az égô élet?” – torkollhatnák le az öreget könnyedén a történteket pártpolitikai szemüvegen át nézô szakértôk és szakírók, akik talán soha nem is hallottak arról, hogy a kenyér ebben a kultúrkörben még a hitetleneknek is Isten teste: ha óvatlanul a földre esik, a magyar ember csókkal engeszteli meg. S hasonló tiszteletnek örvend a kenyérgabona is, ami (miként azt minden igazi gazda pontosan tudja) önmagában nem kap lángra: ahhoz elôbb gázolajjal kell megbecsteleníteni. Ezt még a gyújtogatós gazdajegyzô is sejti – annyit legalábbis bevallott, hogy „körbelocsolta” az elfüstölendô búzát.
Újabb akciója még az eddigieken is túltesz: a hamvasztás után búzatemetést akar rendezni. A búzát szabályos koporsóba teszi, lesz sírhant is (talányos okból kukoricagóréval díszítve), a fejfára pedig a rendszerváltozás után hivatalba lépett földművelésügyi miniszterek nevét biggyeszti, meg azt, hogy „itt nyugszik a magyar mezôgazdaság, élt nyolc évet”. (Azelôtt ezek szerint nem is élt?)
A valódi gazdák, akik a búzát a földbe nem temetni, hanem vetni szokták, bizonyára felfogják a kegyeletsértô terv súlyát. Ám az idôzítés tudatában talán azok is, akik nem kötôdnek szorosan a földhöz: az ízetlen médiaperformance tervezett idôpontja ugyanis november negyedike, az 1956-os szabadságharc vérbe fojtásának, eltemetésének gyászos évfordulója.
hát,84 mázsás országos átlag tutti hogy nem lesz, én olyan 5,5-6,5 közöttire tippelek. A Frici bácsinak sem kellett volna brókernek beállani tavaly, de ezt már írtam asziszem itt is,máshol is. Az Agrimill-per, ha arra a bizonyos triumvirátusra gondolsz, (nem fogok neveket mondani,hiába is kérleltek) tudtommal be lett fagyasztva, hogy kerüljék a botrányt. Hadd nem mondjak többet.
sot, a gazdak kevesebb buzatol kellet volna megszabadulniuk, ha a korabbi szakerto miniszter nem javasolja azt, hogy varjanak meg a tavalyi keszlet eladasaval, hiszen iden jobb ara lesz...
Siralom
Nemreg olvastam, hogy Franciaorszagban iden 84 mazsas rekord termes szuletett buzabol. Szegeny embert meg a francia ag is huzza.
Mit gondolsz Guga, iden kukoricabol mennyit aratunk atlagban hektaronkent?
Offtopic
Guga, mi ujsag az Agrimil-lel? Befejezodott a per?
Nekem is valami hasonló megérzéseim voltak, csak hát én nem szagértek hozzá, hiába vagyok falusi származású.
Amikor nemrég apósomnál jártunk "megütötte a fülemet" a parasztok káromkodása ez ügyben.
Ezért is érdeklődtem.
;-)
a kormány által propagált ÖSSZES gabonaüzletből csupán egy nagy kalap semmi lett. A gabonapiacon röviden a következő történik: A termelők egy része kezd belenyugodni abba, hogy idén hatalmasat bukik, és kezdik felajánlani az árut exportra. Az árak egy picit erősödtek ugyan, de még így is marad tonnánként vagy 2-4000 ft bukta a termelőknél.Jó esetben. Ha Torgyánék nem kezdik el a hülyítést a nagy üzletekkel, a termelők már régebben mexabadultak volna az árutól,ezzel teret és időt hagyva a kukoricának, amivel szintén lesz egy kis gáz.
Hogy áll most az az óriási gabona üzlet?
Te mégis szagembernek számítasz.
Semmi hír a nagy eladásokról, csak ollanokat hall/olvas az ember fia, hogy ellopták a gazdák búzáját.
;-)
Természetesen nem az egy tag egy szavazat elvre céloztam. Hanem a szövetkezetben betöltött pozícióra.Olvass el mégegyszer. Másrészt - pont az egy tag egy szavazat miatt - FÖLÖSLEGES spekulatív tőkéről beszélni. Gondold át.
Miért ne adhatna tanácsot egy miniszter és miért ne vonhatná le a következtetést?
Gugo!
Mezőgazdaságból (EU norma szerint) az él, aki az adott földterület közelében lakik (nem papíron) és konkrét tevékenységet folytat. Ez többé kevésbé ellenőrizhető és nagyon kockázatos kijátszani, mivel évekre visszamenőleg megvonhatják tőlük a támogatást, ami nagyon sok tsz-tag létét fenyegetné, vagyis csalás ellen önkorlátozó, minden támogatásból élő termelő...
Azután, a szövetkezetekre az jellemző, hogy nem tőkearányosan, hanem egy tag egy szavazat alapján képviselhetik érdekeiket. Azaz hozhatna bárki hatalmas spekulatív tőkét, azzal már nem rendelkezhet szabadon.
"Ha korrupt bolsi káderek kilopják a tagság szemét, a szövetkezetet lerohasztják, kirabolják,
majd kiüldözik a korábban beüldözötteket, csak azért, hogy a közös földet megkaparintva
azt kiárusítsák és majdan nagybirtokosként cseléd gyanánt dolgoztassák a földönfutóvá tett
egykori szövetkezeti tagokat: ezt mezőgazdasági nagyüzemnek nevezik -manapság. "
Hát, az ilyen szövetkezetet ha életben tartja a tagság, az már NEM az erőszakos tszesítés következménye, hanem a tagság magánhülyesége, illetve szimpla bűnügy.
Igen, valóban jobb lenne visszatérni az általad EURO konformnak nevezett szövetkezéshez. Ezt próbálták is néhányan az utóbbi években Magyarországon.(Lejjebb írtam már róla valahol) Csak sajnos negatív diszkriminációval találkoztak, mert EGY KALAP alá vették őket a többivel. Pont ezért magyarázom, hogy 1., ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket is 2., Egyenlő feltételeket,támogatásokat, és AZTÁN szelektáljon a piac.És ne a politika.
Érthető?
Holló,
Félreértesz egy-két dolgot. Nem személyes problémáim vannak T.K.-val, N.F.-el, hanem elvi. Egy minisztériumi tisztviselőnek nem tartozik a kompetenciájába az üzleti tanácsadás. Ennyi. A spekulációról 1 szót sem ejtettem. Erről nincs mit vitázni, mert egyetértünk.
A tszek hatékonyságát enbloc a PIAC ítélje meg inkább. Lásd, amit speakernek írtam erről. Amit a szolidaritásról írtam, igazad van,kiegészíthettem volna az elemi károkkal, belvízzel,megmi. Na bumm, ehelyett satöbbit írtam. A lényegen nem változtat.
Kárpótlás: olvashattad a véleményemet. Nincs igazán eltérés köztünk.
Támogatás: egyet mondj meg: hogyan különíted el a spekulatív tőkét mondjuk a forgótőkétől?Milyen munkát szabad végezni annak, aki nagy pénzzel beszáll egy szövetkezetbe? (Ha mondjuk silót épít a pénzéből, akkor köteles elnök lenni?) Nincs ez így sehol, ahogy te ezt leírod.
A kulákozást meg párhuzamnak hoztam fel a lopóstésztraktoros, korruptbolsielnök demagóg ökörségek megvilágítása miatt.Ne add az ártatlant,légyszíves.Unfair.
Azt írod:"(Kis, gazdaságosan termelni képtelen földtulajdonosok, akik rájönnek, hogy együtt gazdaságosabban lehet termelni, megállapodnak, hogy a földet, gépeket állatokat közösen, egymást segítve használják.) Ilyen a szövetkezet a fejlett országokban. "
Ebben az a furcsa, hogy nem gazdaságosan, hanem más segítse nélkül nem boldogulók, azok akik szövetkezni kényszerülnek. A mai szövetkezetekben van egy réteg akinek van vesztenivalója és van egy réteg, akinek csak munkaereje van (meg részjegye).
Azt írod:"(Kis, gazdaságosan termelni képtelen földtulajdonosok, akik rájönnek, hogy együtt gazdaságosabban lehet termelni, megállapodnak, hogy a földet, gépeket állatokat közösen, egymást segítve használják.) Ilyen a szövetkezet a fejlett országokban. "
Ebben az a furcsa, hogy nem gazdaságosan, hanem más segítse nélkül nem boldogulók, azok akik szövetkezni kényszerülnek. A mai szövetkezetekben van egy réteg akinek van vesztenivalója és van egy réteg, akinek csak munkaereje van (meg részjegye).
Vannak témák ami annyira egyéni megitélés alá tartoznak, hogy igazán nem akarok leragadni velük. Ilyen a T.Károly szavahihetősége is. Szerintem mindenki beszélhet hülyeséget és meg is teszi, számomra nincs fehér vagy fekete. Neked viszont lehet, ha gondolod.
Nagy Frigyes szerintem csak arra figyelmeztette a gazdákat, hogy lehet spekulálni és akkor úgy érezte, hogy kell is. Biztatott, de talán nem jött be...
Különben jó lenne ha szembesülne vele mindenki: lehet ma Magyarországon spekulálni (ez nem volt mindig így), de ez kockázatos. Van egy olyan érzésem, hogy amikor '97-ben bejelentették az idei garantált árakat, akkor a békési gazdák azt mondhatták: "inkább felégetem, de ennyiért nem adom...", persze akkor majd dupláját igérték érte. Vagyis aki akkor nem jelentkezett, az spekulált egy nagyobb nyereségre és bizony ez nem jött be. Most azért fenyegetett a gabona tűz, amennyiért már tavaly beigérték, csak micsoda különbség a kettő között.
A tsz-ek hatékonyságával óriási baj volt, baj van és már nem sokáig lesz, mert vagy megoldják a problémát, vagy nem lesznek tsz-ek. Lehet, hogy gazdasági erejével lehet ezt egy kicsit tompítani, de óriási probléma, szerintem. Nem akarlak untatni, sorolhatnám a trükköket amivel csapolják a közös vagyont... Én ma is ezt látom, itt élek, elég csak az ablakon ki néznem... Itt vásárolhatsz 100 forintért gázolajt, féláron motorolajt, és még sok mindent, áááá Te ezt úgysem hiszed el.
A mezőgazdaság résztvevőinek szolidaritása nem szociális eredetű, nem arról szól, hogy mindenkinek jusson valami, hanem arról, hogy akit váratlan, jelentős kár ér (belvíz, jég, aszály), azt át kell segíteni a csapáson.
Azután van még itt több apróság, amit alig értenek a városlakók: nem minden földterület jövedelem termelő képessége azonos, vannak jobb és rosszabb földek. Mondj egy példát, amikor ezt figyelembevette az agrár kormányzat!!
A tsz földek kimérésekor a beszámított kárpótlási jegyeket a gazdaságok és nem az állam kapta meg. Ha ez nem így lett volna, akkor ma már alig lenne miről vitatkozni a tsz-ek jelenéről. És ezt az Antall kormány valósította meg, azt vette el a tsz-ektől ami nem illette meg, viszont mégis kifizette. Emlékezz csak minden hó 10-e táján mennyit esett a kárpótlási jegy a tőzsdén, hiába a tsz-ekl fizetés napjára lehetett spekulálni!
TÁMOGATÁSOK: csak az kaphat támogatást, aki spekulatív tőkét nem kockáztat, ez minden országban így van és így lesz nálunk is. Nincs másik kormány, aki megengedné, hogy csendestársakat pénzeljen nagyvonalúan, márpedig a mai gazdaságok televannak ilyenekkel kb 2/3-ukat csak a részesedésük érdekli, semmi más viszonyban nem állnak.
Mond ki kulákozott itt? Én vagy valaki más? Egyáltalán azok akik a parasztigazdaságot, a földmunkásokat védelmezik? Vagy azok akiknek az fáj a legjobban, hogy a mai tsz-ek már nem élvezhetik a szószerint ÖSSZERABOLT földeket?
Vannak szavak amivel csínján kellene bánni, mert Neked csak történelem óráról lehet ismerős a "kulák" szó, de vannak akiknél tragikus családi örökség, emlék.
A szövetkezet azért szövetkezet, hogy abban emberek szövetkezzenek közös célokért. (Kis, gazdaságosan termelni képtelen földtulajdonosok, akik rájönnek, hogy együtt gazdaságosabban lehet termelni, megállapodnak, hogy a földet, gépeket állatokat közösen, egymást segítve használják.) Ilyen a szövetkezet a fejlett országokban.
Ha szövetkezetet kreálnak állami, vagy pártcélokért és s abba a tehetségtelen dologtalan emberek "ankét" (pofonok) révén bekényszerítik a tehetséges dolgosokat, csak azért, hogy műveléssel már értékessé tett földjüket, állataikat, eszközeiket megkaparintsák ez nem nem igazi szövetkezet, ez volt a TSZCS.
Ha korrupt bolsi káderek kilopják a tagság szemét, a szövetkezetet lerohasztják, kirabolják, majd kiüldözik a korábban beüldözötteket, csak azért, hogy a közös földet megkaparintva azt kiárusítsák és majdan nagybirtokosként cseléd gyanánt dolgoztassák a földönfutóvá tett egykori szövetkezeti tagokat: ezt mezőgazdasági nagyüzemnek nevezik -manapság.
Talán egyszer már vissza kellene térni az első változathoz. Ez az EURO konform.
Bocs mindenkitől, de hosszú leszek.Nem megy másként, oszt így tán még speakert is érdekli:-)))
„ha nincs export akkor hiteltelen Tamás Károly...(és ha sikerül, akkor korlátlan hitele lesz?)" Naná! (persze, nem „korlátlan") Miért, te hogy vagy ezzel? Szerintem az az információforrás ami nyilvánvaló valótlanságokat állít, ráadásul felelős pozícióban, az hiteltelenné válik. Én annak idején nagyon fogtam a fejem Frici bácsi bemondásainál is (mármint hogy ne adják el a népek a búzát...) Egy miniszter/államtitkár ilyeneket nem mondhat.Ez nem az ő dolguk. (Tehát Tamás Károly is duplán hüeséget csinált)
Hogy Tamás Károly lapáton lenne, erről nem hallottam. De díjaznám.
„A vegyes szerkezetű mg. ellen semmi kifogásom: most nagyon röviden: a mezőgazdaság
olyan sajátos ágazat, ahol a mertermelt javak egy részét rászorultsági, szolidaritási alapon
támogatások formájában újra kell osztani. Csak őket szabad támogatni, a többiek éljenek
meg ahogy tudnak."
Az első résszel egyetértek, a második résszel kevésbé. A szolidaritás ugyanis nem szakadhat az egyébként is nagy gondokkal küszködő agrárium nyakába. Szolidarizáljon akkor már az egész ország!! Szociális juttatások, satöbbi útján. A mezőgazdaságot NE keverjük össze a szociálpolitikával, egyelőre erre EBBEN a szektorban nincs annyi pénz (EU csatlakozás után vajon lesz-e?), és ne szítsunk ellenségeskedést a szektor résztvevői között. Nagy Tamás jól mondta: a szövetkezeti tagoknál nehéz dolog szegényebb embereket találni. Két szegény meg nem tud szolidaritni. Veszekedni annál inkább. Ezt meg el kellene kerülni.
Zsíros,Nagy Frigyes ügyekben - szerintem- egyetértünk: egy minisztériumnak semmi dolga nincs az agrárkereskedelem rövid távú érdekeivel. Én - ezt írtam már - nem voltam elégedett ezügyben semelyik FM vezetéssel. (Más ügyben sem nagyon..)
„veszélyezteti-e a hatékonyságot belülről, hogy a közös és az
egyéni érdekek keresztezik egymást."
Erre nagyon egyszerű a válasz: menedzsmentje válogatja. Egyéni példák persze vannak pro és kontra. Ezen tényleg nincs mit megvitatni, hidd el. Ez a dolog nem mezőgazdaságspecifikus. Ajakokkák meg sajna Béna Bélák , Panama Palik mindenhol előfordulnak. Lopós traktorosok: ne emeljük már a tszek „kiváltságai"közé a bűnözést. Demagóg.
A túltermelés problémaköre: hidd el, sőt, te is tanultad, ha kínálati piac van, a vevők fikáznak, és a seggüket is ki kell nyalni egy mínuszos árért. Ezért BIZTOS hogy az tudja ilyenkor eladni a búzáját, aki olcsóbb, megbízhatóbb, stb... Többek között ezért tartom nagy-nagy bűnnek a szerencsétlen kistermelői réteg mesterséges kialakítását, mert azóta csak szívnak. Ehelyett egy átmenetet kellett volna biztosítani, de ez hosszú téma szintén...
Kvóta: a „szívó ágon" ugyanúgy lehetnek kistermelők, mint tszek. Ha a kicsiknek nem teccik: SZÖVETKEZZENEK!!!
Nagy János tsz-tag meg behelyettesíthető xy „kulákgazdával":-)) aki bérbeadja a földjét zsíros pénzekért az ágrólszakadt tszeknek, a kamattámogatást megkapja, oszt mén Floridába:-)) De mint már mondtam, ne demagógoskodjunk.
„A tsz-ek monopóliuma régi eredetű, onnan származik, hogy erőszakkal, terrorral,
mindenáron megszervezték." Származni lehet, hogy onnan származik, de már nincs ilyen. Inkább negatív az a bizonyos diszkrimináció. Kárpótlás meg volt, ugye. Vagy akasztás is kellett volna? A szocialista téeszek problémái ugye, megszűntek a rendszerváltozással. A géppark kivitelében meg - való igaz - az erősebb kutya eszik elve érvényesült. Többek között ezért NEM kellett volna elkapkodni a tszek szétbaltázását.Így mindenki , aki alatt megingott a talaj, vitt amit bírt.
A szövetkezet definíciója nagyjából rendben -kivéve: MINDENKI dolgozzon. Nyugaton is vannak szövetkezeti menedzserek , (van ugyan, mikor - mert úgy illik - tagságot is kapnak) és vannak olyanok, akiknek a munkája (ha van egyáltalán) minimális értéket képvisel mondjuk az általa bevitt föld értékéhez képest. A szövetkezet MŰKÖDÉSE az, ami nagyon eltér (közgyűlés, satöbbi) a kft., bt., rt - hez képest . Persze, törekedni kell az általad vázolt elvre is. De ezt kötelezővé tenni nem is lehet, meg fölösleges is. Az élet ennél soxínűbb.
Úgy nagyjából egyébként egy követ fújunk, úgy veszem észre, csak egy kicsit más-más oldalról fújjuk ugyanazt a követ:-)))
FVM tisztségviselőinek hitelessége: ebben egy kicsit általánosítasz, ha nincs export akkor hiteltelen Tamás Károly...(és ha sikerül, akkor korlátlan hitele lesz?) Nem tanácsot osztogatok, de egy információ hitelessége elsősorban nem a forrástól függ. Egyébként az én ismerősöm ma már nem hivatalnok, hanem az információiból él (nem rosszul-->ezt fejtsd meg!), és erről az egész ország meggyőződhet nap, mint nap.
Torgyán helyzete alapvetően megváltozott, ma vagy reál politikus lesz, vagy bukik, mint a ...(Simicska?) Ez miből látszott legelőször? Nos Tamás Károly már leadta "szerelését", amikor külön futár szaladt utána: "Kérem szépen, jöjjön vissza, különben Tí.Dzséj nagyon mérges lesz". Innen számít az új időszámítás (nekem),és innen már az sem furcsa ha Nagy Tamással is tud egyeztetni. Egyébként számomra ez alapvető elvárás is: harag alapján nem szabad tárgyalni.
A vegyes szerkezetű mg. ellen semmi kifogásom: most nagyon röviden: a mezőgazdaság olyan sajátos ágazat, ahol a mertermelt javak egy részét rászorultsági, szolidaritási alapon támogatások formájában újra kell osztani. Csak őket szabad támogatni, a többiek éljenek meg ahogy tudnak.
Az agrár biznisz és az FVM közötti kapcsolatra van, volt példa Zsíros Géza is, Nagy Frigyes is így vagy úgy szerepet vállalt: emlékszem tavaly ilyenkor azt tanácsolta, várjanak uraim lesz még drága a búza... Lehet, hogy egy ilyen jóslat nem következik be, de hatása rövidebb hosszabb ideig hat. A mostani T. Károly nyilatkozatnak is volt hatása.
A tonna kilométer téma nem érdektelen, viszont a költségeknek csak töredéke, gondolj arra is, hogy egy nagy gazdaságnak csúcsra kell méretezni a gépparkját: a legjobb év legnagyobb termését is be kell takarítani . Mivel azt szokták mondani, hogy 7 évből 3 közepes, 2 jó és 2 rossz év szokott lenni, ezért lehetne súlyozgatni, hogy ebből mekkora plusz teher nehezedik rájuk. Azután ott van a gépek amortizációja, az üzemanyag felhasználás, a nettó órabér, a közterhek...Mindenki számol, mire költsön. Nyilván a Te rokonaid is: utánfutóval forduljanak 4X, vagy bérautóval 1X ?
Azért ne dobd el a kérdést: veszélyezteti-e a hatékonyságot belülről, hogy a közös és az egyéni érdekek keresztezik egymást. Én azt láttam, hogy csak az a traktoros nem fűt gázolajjal otthon, aki pénzt kap a tankolásra. Aki viszont a telepen tankol, az vagy gyűjti a "megtakarítást" vagy 70%-on árulja. És ugyanez meg van a vetőmaggal, mútrágyával, vegyszerrél, csavarral, ékszíjjal. Az árubeszerző jutalékot kap vásárláskor, a vezetők külföldi tanulmányi utak vendégei ( "all exclusive"). A legrosszabb esetben pedig a képbe kerül egy kft, ami különös módon egy pontba exponálja a profitot. Pl. egy neves bortermelő gazdaság exportját a vezetők kft-je bonyolítja: a tsz százmilliós tőkéjét nem tudják kiváltani, de információk birtokában kis anyagi befektetéssel is megszerzik, ami nekik jár.
Senkinek a búzájára nem kiváncsi a piac, ha túltermelés van? Azért mint alapanyag csak szükséges a búza, ezért ez téves felfogás (nem biztos). Az adja el a búzáját, aki olcsó, aki megbízható, aki jó fizetési feltételeket biztosít... rengeteg szempont van még.
"Minden kvótajogosult megkapja a 3000 ft/t-t ha erre gondolsz. A legkisebb kistermelő is, ha bejelentette."
Ez a pénz egyenlőre még csak igéret és ezzel az a baj, hogy az is megkapja, aki már rég eladta, másrészt az is megkaphatja, aki a garantált ár felett fogja majd értékesíteni. Ennyi az én kifogásom és nem több.
Te írod: "Ne haragudj, de te itt most azt olvasod a tsz-ek fejére,amibe sajna belekényszerítették őket. KIZÁRÓLAG üzletrésszel rendelkezhetnek, mert földet egy dekát sem kaphatnak. Most akkor vagy EZ ne tetsszen, vagy AMAZ. De hogy mindkettő?????? Olvastad te a 22-es csapdáját??? "
A fentieket erre válaszoltad:"Azután (többször hangoztatom) az is egyedül álló a világon, hogy olyanok kapnak állami támogatást (a tsz-ek, KFT-k kapcsán), akik pénztőke fejében üzletrésszel rendelkeznek mezőgazdasági tevékenységet végző társas vállalkozásban: ma Magyarországon lehet valaki tsz-tag, rt, kft tulajdonos attól függetlenül, hogy falujában vagy New York, Wall street-en lakik (állami
támogatásra egyformán jogosult)."
Itt azt kifogásoltam, hogy Nagy János tsz-tag kilépett, majd repülőre ült és Californiai farmján éldegél (:-), de otthoni üzletrésze révén az állami támogatás segítségével jövedelemre tesz szert.
Mond miért kényszerítették ebbe a tsz-eket? De ha kényszer is, meddig tartható ez fenn?
A tsz-ek monopóliuma régi eredetű, onnan származik, hogy erőszakkal, terrorral, mindenáron megszervezték. Később már csak a gazdasági hatalom összpontosult, mert annyira rossz hatékonysággal működtek, hogy teljesen eltorzulva (az elvekhez képest), a kulcsfontosságú termelő személyek, mind szerződéses bedolgozók lettek. Ők is tsz tagok maradtak, de nem részesedés illette őket, hanem külön megállapodás szerinti díj. Ezzel a szakmai tőke már a mezsgyére került, de az egész működőképes maradt, mivel a földdel és más anyagi erőforrással rendelkeztek. '89 után a kárpótlási jegyek fejében kilicitálták a földeket, de mivel eszközkkel csak ők rendelkeztek, ezért megfelelő bérleti szerződést csak ők kínálhattak, ugyan mára már jelentős konkurenciájuk van a magángazdaságok részéről, de még mindig szeretnék, ha 15-25 évre szóló bérleti szerződést köthetnének, ezzel lezárva a vitát: fejleszthetőek-e a magángazdaságok?
A másik, hogy ha egy határban bárki is korlátlan mennyiségű földet vásárolhat, akkor azon a településen lezár minden dilemmát: másnak nem érdemes mezőgazdasággal foglalkoznia.
Szövetkezetek? Mit jelent ez a számodra? Nekem annyit, hogy vannak emberek, akik különböző anyagi és (a kötőszón a hangsőly)szellemi tőkével együtt valósítanak meg valamit, amit külön-külön nem tudnának. Vagyis mindenkinek kell vagyonnal rendelkeznie és mindenkinek kell dolgoznia, mert ha ez másként van, akkor az nem szövetkezet, hanem bt, kft, rt (itt elkülönülhet a munkás és a haszonélvező tőkés).
Semmi kifogásom sincs a tsz-ek étvágya ellen. Mindenki béreljen annyi földet, amennyit csak tud. A 300 hektáros földterület csekélységét bizonygattam csak, ha valakinek csak ennyi földje van, azzal még nem kerülhet monopol helyzetbe, hiszen a tsz-ek sokkal nagyobb területtel is versenyre vannak kényszerítve.
Oké, nem kell mellreszívni, hogy csúsztatást mondtam, hidd el, nem képzeltem mögé koncepciót. Értelmezd akkor hát inkább tévedésnek. Minisztériumi tisztségviselőktől meg inkább sose kérdezz konkrétumokat, árakat meg főleg ne. Az FM - FVM apparátus élenjárói a rendszerváltás kezdete óta igen-igen gyöngén muzsikálnak. Most meg ugye van egy Tamás Károlyunk, 600.000 tonna tutti orosz exporttal.... Szóval ,ha valaki nem kompetens az agribizniszben, akkor azok a minisztériumi népek .
Hogy ki mit kap Torgyántól: a kisgazdik kevesebbet, mint vártak (nem tudták ugye beszállítani a kvótás búzát minőségi hajcihő miatt, stb.) a tsz-ek meg nem gondolták volna, hogy sikerül (végre-valahára) tárgyalóasztalhoz ültetni Torgyánt meg a „ződgróf" Nagy Tamást, és nem zárták ki őket a 3000Ft/tonna kvótavisszamondási bónuszból. Ha ez így folytatódik, sikerre vihető az (általam leginkább preferált) vegyes szerkezetű mezőgazdaság, melyben a tömeget azért a szövetkezetek viszik. Orbán Viki szavaival élve:-))) (NATO-ügy) egy ilyen szerkezetnek jóval több előnye lenne , mint hátránya. De sajna, félek, hogy ez nem volt más, mint kampányfogás.
Jómagam agrárközgazdász vagyok, dolgoztam állami gazdaságnál is, most meg agrár(külker) közvetítéssel foglalkozom.
Ez a tonnakilométer dolog még akkor is megéri, ha nem 2, hanem 6 tonnát visz el a fuvaros. A 6szoros különbségből hidd el, hogy jobban kijön a karbantartás is...
Ezt a - téesz traktorosa sokat tud rabolni - dolgot megy hagyjuk, mert erős hasonlóságot mutat a „kulákozással"....
Persze, egyedi esetekben bármi előfordulhat, mint ahogy vannak mindenhol rosszemberek. A nagy táblákon jobbat termelni című dologban meg másra nem tudok támaszkodni, mint a gyakorlatomban évről évre tapasztalt tényekre.
Meg kell azonban jegyeznem, hogy EGYSZER már tényleg találkoztam olyan (a szakmában „maszek"nek nevezett) kistermelői búzával itt Békésben, ami javító minőségű volt, annak ellenére, hogy vagy 40 gazda hordta össze.Túltermelés esetén pedig SENKINEK a búzájára nem kíváncsiak a vevők.
Néhány tévedés:
„A tsz-eket pozitív diszkrimináció illeti túlnyomó részt: gondolj csak bele: azért kapnak pénzt,
hogy ne garantált áron (hanem drágábban) legyenek kénytelenek eladni a búzájukat."
Minden kvótajogosult megkapja a 3000 ft/t-t ha erre gondolsz. A legkisebb kistermelő is, ha bejelentette.
„Azután
(többször hangoztatom) az is egyedül álló a világon, hogy olyanok kapnak állami támogatást
(a tsz-ek, KFT-k kapcsán), akik pénztőke fejében üzletrésszel rendelkeznek mezőgazdasági
tevékenységet végző társas vállalkozásban: ma Magyarországon lehet valaki tsz-tag, rt, kft
tulajdonos attól függetlenül, hogy falujában vagy New York, Wall street-en lakik (állami
támogatásra egyformán jogosult)."
Ne haragudj, de te itt most azt olvasod a tsz-ek fejére, amibe sajna belekényszerítették őket. KIZÁRÓLAG üzletrésszel rendelkezhetnek, mert földet egy dekát sem kaphatnak. Most akkor vagy EZ ne tetsszen, vagy AMAZ.
De hogy mindkettő?????? Olvastad te a 22-es csapdáját???
„És akkor a Te sérelmed, hogy nem vásárolhat mindenki földet: Ugyan miből? Olyan sok az
aranykoronánkénti 18 kg búza, amit egyébként is takarmánybúza árában fizetnek ki? A világ
fejlett részén vagy állami tulajdonban maradt (vagy került) a föld, vagy természetes
személyek kezében van. Egyébként itt kell kimondani, hogy semmi sem tiltja, hogy a tsz
tagjainak vegyen földet."
Állami tulajdon, természetes személyek tulajdona, szövetkezeti tulajdon, satöbbi, mindenféle variáció előfordul. Mindenhol az adott országokbeli tradícióból, szokásokból, és a megfelelő mennyiségű agrártámogatásra való lóvét feltérképezve láttak neki az agrárreformnak. Nálunk lazán belefér a szövetkezet. Az utolsó mondatod meg egyszerűen nem igaz. Nem vehet a tsz a tagjainak földet.
„Egyébként a tsz-ek földszerzése csak a monopóliumokat erősítené és semmi más előnyt
nem jelentene (azért ennél több nem is kellene),"
Érvek?
„sőt a bérleti díj költség, míg a termőföldnek
még csak amortizációja sincs, csak a vásárlásra felvett hitelt kell törleszteni."
A költségeket előbb ugye ki kell gazdálkodni. Az amortizáció nem a tsz-ek sara. Hitelt meg az vegyen fel, aki úgy termel, hogy vissza tudja fizetni.
„Aztán
tulajdonostól függetlenül 300 hektár a felsőhatár, ami 3-mada, tizede a tsz-ek megmunkált
földjeinek (csak ott, ahol vannak tsz-ek), ebben nagy eltérés van régiónként."
Néhány csúsztatást dörgölsz az orrom alá! Ami lehetséges, az nem más mint hogy tévedek, de a tévedéseim nem koncepcionálisak, egyszerűen számomra megbízható forrásoktól származnak.
Pl.a búzaárakról olyan volt minisztériumi köztisztviselő (volt államtitkári rangban) tájékoztatott, akiért ugyan nem teszem tűzbe a kezemet, mindenesetre hiszek neki: egy viszont biztos: a nyáron csak az egyéni gazdák és a kereskedők kaptak T.J.-től. Vagy rosszul emlékszem erre is? (csúsztatni mindenesetre nem szeretnék-- viszont milyen érdekes lesz ez így, ha minden állításom után óvatoskodnom kell, hogy nehogy pofánvágjanak. Érdekes lesz?)
Most látom, hogy konkrétan csak egy csúsztatásról írsz. Akkor a többi, az elejétől:
Valóban Torgyán vagy erőszakosan optimalizálni szeretne (farmer gazd.) vagy egyszerűen csak szavazótáborát erősíti...
A következő téma a kukorica törés, de előtte szeretném tudatni, hogy agrármérnök vagyok és dolgoztam több tsz-ben is.
Szóval a 150 ft/tkm és a 9-11ft/tkm azért egy kicsit nagy különbség, lehet, hogy csúsztatok ( ez csak irónia), de ha a traktor két 6tonnás pótkocsit húz az akkor is csak 6-szoros mennyiség, vagyis a költség is csak ennyivel csökkenthető, továbbá a fogyasztás, gépidő, kopás is nagyobb... Lehet, hogy kevés tapasztalattal rendelkezem, de tudok mondani egy-két dolgot, ami más fényt vet a tsz-ekre: pl.: a rokonodnak a fuvarosa vagy a tsz traktorosa tud(ott), szokott többet zsákmányolni a más terméséből?
Arról írsz, hogy a gazdaságok, nagyüzemi táblákon jobb gabonát termelnek: azért ez nem lehet evidencia, viszont én arról írtam, hogy a tsz-ek nagy mennyiségű és homogén (azaz nem jobb, csak azonos minőségű) gabonát képesek szállítani. A kisgazdáknak lehet otthon sokkal jobb búzájuk, túltermelés esetén erre senkisem kiváncsi.
A tsz-eket pozitív diszkrimináció illeti túlnyomó részt: gondolj csak bele: azért kapnak pénzt, hogy ne garantált áron (hanem drágábban) legyenek kénytelenek eladni a búzájukat. Azután (többször hangoztatom) az is egyedül álló a világon, hogy olyanok kapnak állami támogatást (a tsz-ek, KFT-k kapcsán), akik pénztőke fejében üzletrésszel rendelkeznek mezőgazdasági tevékenységet végző társas vállalkozásban: ma Magyarországon lehet valaki tsz-tag, rt, kft tulajdonos attól függetlenül, hogy falujában vagy New York, Wall street-en lakik (állami támogatásra egyformán jogosult). Ez ugyanaz, mint alanyi jogon tandíj mentesnek lenni, gyest, családi pótlékot kapni.
És akkor a Te sérelmed, hogy nem vásárolhat mindenki földet: Ugyan miből? Olyan sok az aranykoronánkénti 18 kg búza, amit egyébként is takarmánybúza árában fizetnek ki? A világ fejlett részén vagy állami tulajdonban maradt (vagy került) a föld, vagy természetes személyek kezében van. Egyébként itt kell kimondani, hogy semmi sem tiltja, hogy a tsz tagjainak vegyen földet.
Egyébként a tsz-ek földszerzése csak a monopóliumokat erősítené és semmi más előnyt nem jelentene (azért ennél több nem is kellene), sőt a bérleti díj költség, míg a termőföldnek még csak amortizációja sincs, csak a vásárlásra felvett hitelt kell törleszteni. Aztán tulajdonostól függetlenül 300 hektár a felsőhatár, ami 3-mada, tizede a tsz-ek megmunkált földjeinek (csak ott, ahol vannak tsz-ek), ebben nagy eltérés van régiónként.
OFF ON
eomer
Működik az és a cikk is érdekes.
Igyekezz elolvasni, mert holnap már nem lesz elérhető a link.
(Ha nem tudod megnyitni akkor nálad van valaimi problem.
;-)
OFF OFF
Nem, nem találtam meg a megoldást, nem vagyok én egy Torgyán József:-)))
Az optimalizálásról azért van egy friss sztorim:
Rokonok (kis földterületen gazdálkodnak) kukoricát törtek. összesen kb. két tonnányit.Ezt a helyi fuharos a városhatárból (5 km) 1500 Ft-ért szállította le. Ez tonnakilométerben számolva: 150 forint. Ugyanez, ha nagy tételben viszed,mondjuk malomba 1-2000 tonnát, vagy uszályba borítani a kikötőbe, kb. 9-11 ft/tonnakilométer. De folytathatnám a sort egyéb logisztikai dolgokkal, azután előjöhetnék azzal, hogy a nagy teljesítményű mezőgépek (amik ugye kis területen abszolút nem hatékonyak) nagy előnnyel rendelkeznek hatékonyság terén a lovasekéhez képest,satöbbi. A PIAC meg MINDENHOL az egységes minőséget preferálja.Az optimális főldterület nagyon-nagyon sokmindentől függ(aranyakorona-érték, vetésszerkezet, satöbbi) ezért nem mindig van értelme erről beszélni. Az én saját véleményem : kb. 100-150 hektárt kell egységekben kezelni ehhez - minimum. Ez a sajátos magyar helyzetben leginkább szövetkezetekben valósítható meg.
Azonkívül írsz itt egynéhány csúsztatást:
mint pl.: "az augusztusi felhördüléskor még csendben lévő nagygazdaságok jót röhögtek a kicsiken,
mivel amíg azok a 18,5 eFt-os árért harcoltak, addig ők 20eFt körüli áron szállíthattak.(ez
ma sincs másképpen, persze erről nem beszél senki)" Ez egyedi esetekre lehet, hogy igaz, de összességében egy baromi nagy csúsztatás.
A malmi I-est beszállítva sok-sok malom 15 és 17.000 ft körül vette.
Az igaz, hogy a kistermelők nehezebben szabadulnak meg az árutól. Ugyanis nem egységes a minőség, ráadásul gyengébb is,mint a nagyüzemi. Hát..., a piac már csak ilyen, a jó búzát jobban szereti...
Aztán emlegetsz itt "potya" pénzeket... Hát, tisztelt Holló, nem tudom, hogy te mivel foglalkozol, de ha olyan diszkriminációknak lennél kitéve, mint a szövetkezetek (földje nem lehet ezért hatalmas összegeket fizet földbérlet címén, stb.stb.) akkor világos, hogy minden jogos lehetőséget megragadnál.
