Most, hogy megújult a fórum és teljesen összekeveredtek a kedvenceim, előkerült ez a jó kis topik. Megpróbálok beszerkeszteni egy gyerekkori emlékre mutató linket.
Mi 3 éves koromig a Bartók Béla úton laktunk az ötödik emeleten és később is jártunk oda vendégségbe. Ha elment ott egy villamos, nemcsak az ablakok, de a padló is beleremegett.
Aszongyák, ennek ősztől vége.
egy kis felhúzás:
---------------------------
Tegnap megint nagyot néztem a Kálvin téri építkezés láttán (szerintem egészen nagyvárosi képe lesz a térnek) és már két egymást átfedő emlékem is van arról a helyről, az egyik a Fabulon kép, a másik a kólás jegesmaci, valami világító északi fénnyel a háta mögött.
---------------------
és egy másik is beugrott, volt egy rövid időszak a 80-as (?) években amikor Budapest megpróbálkozott az iránytaxizással. Olyan Ford Transit-szerű fehér (?) kisbuszok, ha jól emlékszem 20-as (tényleg csak ennyi???) lett volna a viteldíj
Most hogy folyik a Könyves K.krt felujítása eszembe jutott amikor még a Lurdy ház helyén istállok voltak,meg olyan hogy Könyves K krt csak 1 macskaköves út.Nem is volt ez olyan rég.
De jo, hogy elobujt ez a topic!:-)
Multkor azon poenkodtunk egy baratommal, hogy hogyan neztek ki az atlag Bpestiek(de amugy mindenki) a 80-as evekben...itt csak oltozkodesrol lesz szo, slager volt a komosott, de foleg kockas farmer,flitteres bluz,feher csizma,lyukacsos, necc-szeru bluzok, es egyeb nyalanksagok;-)))
1984 nyaran minden masodik foldszinti ablakbol Modern Talking nyivakolt felerositve, mamam elvitt megmutatni a New Yorkot, es ekkor a Blahan lattam az elso punkot.
Uj kajak...Tudtatok, hogy nemzetkozi felmeres alapjan itt adtak a legrosszabb-mar akinek az:-), hamburgert? Hot dog,iszonyu hurkaszerusegek iszonyu kiflikbe gyurva...a Meggy Marka mar nem meno ekkoriban, ehelyett kolanak alcazott itokak a szaporodo gyorsbufekben.
A Skala Metroban az volt a nagy szam, hogy az elso emeleten virtualice kiprobalhattal kulonbozo frizurakat egy gep segitsegevel,belebamulva valamibe, oszt' johettek a tukorkep-fejed tetejere a frizkok...
1970:
Fehérvári út-Albertfalva utca kereszteződés, a sarkon a tejivó, mellette a kocsma, szemben a cukrászda, ahol hiába nyafogok anyámnak, hogy kettes fagyit vegyen, mert én már nagy vagyok.
1978:
Ganz-Mávag kajak-kenu szakosztály, Meder utca. A Váci úton csörömpöl a 3-as villamos, nyáron napközis rendszerű edzőtábor, délben ki a henteshez, kolbász, hurka, szemben a fagyizó (Váci út-Thalmann utca sarok)
1985:
Zugló, Kassák klub, minden második szombaton blues kocsma, házigazda Bodonyi Attila. Utána a zenélők-táncolók kirakaton keresztüli bámulása a Hermina étteremnél, a Kassai téri 17 emeletes mögött rituális pössenés, megivott sörök leeresztése, egyszer valaki felújította a lakását, és kidobott egy WC kagylót pont oda, ahol mi is mindig megálltunk, egy órát röhögtünk rajta.
Bérház a XII. kerületben, vasárnap de. 11 órakor, augusztusban, a hetvenes évekből.
Anyám felrakta a húslevest rotyogni, éppen a panírt készíti elő a rántotthúshoz. Kaptam a zöldségekből néhány nyers szeletet, azokat ropogtatom a folyósón. Sok-sok lakásra van rálátásom az ajtó szegletében térdepelve. Mindenhonnan a nyitott ajtókon, vagy ablakokon tör elő a gőz. Vasárnap van, itthon vagyunk, főzünk és élvezzük a nyarat.
Sikerült a spájzból kicsempészni egy-két szál makarónit. Hamar keverek egy kis löttyet az Ultra Daisy-ból és buborékokat eregetek az udvarra. A legtöbb szivárvány színű gömböcske az ecetfa levelein landol. Kicsit lustálkodnak, majd hirtelen szétpattannak. Apró csöppek hullanak a betonra, majd szinte azonnal el is párolognak a rekkenő kánikulában.
A fokhagymás uborkasaláta hívószavára nem bírok magammal, beszaladok a konyhába. Anyám heseget -nincs még kész, épp' csak be van sózva.
Visszamegyek a folyósóra buborékot fújni. Sajnos a makaróni már elázott. Csak dús habot tudok fújni a pohárból. Akkora szakállam lesz tőle, mint a télapónak.
Apám dörög a nappaliból : Menjetek kezet mosni, kész az ebéd. Anyátok egész délelőtt főzött, ne hagyjátok kihűlni az ebédet!
Vita nincs. Ebéd közben eszembe jut, hamarosan jön az évnyitó. Délután megyünk a cukrászdába fagyizni. Este pedig kint maradhatunk a folyósón, hogy meghallgathassuk a tücskök ciripelését.
Este Cicavízió - Manócska és Tádé.
Aztán a plafonra vetülő narancsszínű utcai lámpák fénye egyre homályosabb, talán már alszom is. De a tücskök bírják még szusszal. Zzzzzzzzzzzzz ....
Én is újpesti vagyok, amit F írt, úgy igaz!
+ össze-vissza
Táncsuli az Április 4 téren - Brunó és Olga néni a tanárok, össztánc vasárnap du.
56: Búr telepi temető, innen hordtuk a géppisztolylőszert a városkapui lejtőhöz, az 55-ös sínjén milyen szépen pukkant, a széthordott szotyola hónapokig szőnyegként borította a mozik nézőterét, a szétlőtt Könyves Gimi
Népsziget - vízizsaruk szívatása (fürödtetek, gyertek ide - gyere te, fogjál meg)
Öböl - peca és pancsi (a hírdról mecsoda halak látszottak, de soha nem láttam kifogni ezeket)
Akkor még vót vízibusz Újpestről a Gellért térre
Az Áruház, a Könyvtár, a Szabadság mozi - ottan volt Újpest közepe
Fény mozi, Tündér mozi, Dallos Ida, Landler - itt is vót mozi
Vasárnap mesemozi a Ságváriban
Varieté műsor a mozikban + 50 fill.
Kabos-hakni az Alkotmányban
10-es villamos a Tungira (ahol most az a nagy füves rét van, ott 57-ben még a Duna öble volt, csónakkal pecáztak rajta és a strand kb. félszigeten volt)
Lidó - már akkor is!
Chinoin-szag
Bőrgyár-szag
Vasárnap jött a verklis
1,2 ft vót a krémes
Az első cigi - nem ízlett
Ücsörgés a gőzhajók (Deák Ferenc, Szent István, Petőfi, Körös stb. - mekkora hullámuk vót, és milyen szépek voltak!) kormánylapátján, s ha nem vették észre, a Duna közepén pancsi! 1x 1 bolgár uszály fölvett, megebédeltetett és Vácig vitt. Hát, kihűltem kissé, mire késő este hazaértem...
Vízbeugrás a vasúti hídról (én nem mertem)
Tujázás, lógás a villamos- és buszlépcsőn
Bambi
Magyar Banán
35 fill. a gyerekjegy, 50 fill a vonal és 70 fill az átszálló a villanyosra
50 fill. a fagyi
Tv-nézés a pártházban
1-es villamos (Marx tér-Vasúti híd)
Kötelező gimis diáksapka (1 csík - utáltuk, 4 csík - még tán éjjel is rajtunk volt)
sziasztok!
csak azert irok ide, mert ez az egyik kedvenc topicom (volt?) es hiaba nezem minden nap, mar senki nem ir bele. kerlek titeket irjatok meg ide, mert olyan jo olvasni a regi idokrol.
koszonettel
micmaci
Kedves Hölgyek, Urak, ide is lehet jönni olvasgatni, s mindazoknak akiknek az előző életükből is vannak székesfővárosi emlékeik, írni is:
Budapest anno...
zamardiban meg tavaly volt egy olyan langossuto,
mint amilyenek regen voltak. sot lehet kapni meg hazi tejfolt is a frissen fejt tej melle. de sajnos teljesen urbanizalodik minden es ezek a regi dolgok lassan a sullyesztobe vesznek.
szevasz
micmaci
Hasonlóan más kisdiákhoz, én is nyolcra jártam iskolába az első kerületbe. Azonban havonta néhány alkalommal korábban keltünk anyámmal, mint ahogy a pontos érkezés miatt szükséges lett volna.
Főleg pénteki napokon, iskola előtt elmentünk a Fény utcai piacra a hétvégére vásárolni.
Anyám megvette mindazt, amire szüksége volt, de engem csak egy dolog érdekelt, a hajnali lángos.
A szatyrok megtömése után együtt kerestük a maszekot. Szinte rituálévá vált, hogy az üres lángost bemutatva végigtarháltuk a parasztasszonyokat egy kanál finom tejfölért. Aztán, ahol a legjobban ízlett, ott vettünk egy befőttes üveggel. Mindenki szívesen adott egy kanál finomságot és míg megettük a lángost, jót beszélgettünk a nénikékkel.
Most más piac van, szigorú, kaki barnára festett szájú, fekete színű vastag talpas puncikkal és flegma arannyal borított üzletasszonyokkal, akik menedzserkalkulátorokkal számolják, hány balek múlva lesz meg a hatszázas merdzsó.
Azannya mindenit! NaNe, Te jobban tudod az emlékeimet, mint én! Az NDK a gyerekeknek elozékenyen külön kis muanyag szappanbuborékfújó készüléket készít. Kis nyél végén karika, azt kell bemártani a szappanoslébe. Minden bérháznak sajátos hangulata van. A teljes körfolyosós házakban megáll az ido. Sötét van, senki nem ül a gangon, mert minek is. A lakásokból edénycsörömpölés hallatszik, esetleg fojtott hangú veszekedés. Az ilyen házakból kizavartak minket, ha indiánosoztunk. Pedig ezek voltak a legjobbak, mert legalább két lépcsoház volt, az egyik a keskeny cselédlépcsoház, és körbe lehetett rohanni a folyosón. Arról nem is beszélve, hogy istenien visszhangzottak a lövések.
A tükrözés óra alatt is ment. Lehetoleg a tanár hajára, mellére stb., ahol nem veszi észre, de mindenki fuldoklik a visszatartott röhögéstol.
A Népstadionnál hatalmas grundok vannak. Egy csomó épületet lebontottak, illetve most bontanak. Állítólag itt lesz valami nagy sportcsarnok, meg valami szálloda is. Micsoda izgalom kikutatni a félig beomlott pincéket! Csak akkor megyünk haza, mikor már kiesik a szemünk az éhségtol. A csavargók idejárnak szórakozni. Üres üvegeket tesznek a téglafal tetejére, azokat kell ledobni kaviccsal. Mi is beállunk. Mi vagyunk a jobbak.
Egyszer a bátyámmal felmásztunk a Népstadion reflektortornyára, annak is egészen a tetejére, a lámpákhoz. Persze, nem meccs alatt. Rá lehetett látni az egész városra, a budai oldalra is.
Palánk
"Ószeresek járják a házakat, meg köszörusök, a szikvizesnek triciklije van. "
És jön a jeges. A Szaratov még csak álom, spórolunk rá. Apám főnökének már van.
Az igazi jégszekrény. Hajdani fehér színe rég eltűnt. Most már csak némi jóindulattal hívható sárgának is. Kint áll a telken. Paradicsommag és csorba bögrég sorakoznak benne. Talán soha nem nyitjuk ki, inkább csak kerülgetjük és pakolunk rá.
Az udvarról hegedűs nyivákol. Újságpapírba csomagolt aprót dobálunk le neki és lelkesen kiabálunk. Mélyen meghajol, megköszöni.
Húsleves és rántotthús szag az összes emeleten. Legtöbben kint ülnek a folyosón, napoznak a lakások ajtai nyitva. Nem divat a rács és hevederzár. Mindenki köszön mindenkinek, a gyerekek műanyag indián tollba öltözve 78 Km-t rohangálnak óránként, ajtók csapódnak patronos pisztolyok csattannak.
A szemben levő tűzfalakra kis zsebtükrökkel vetítünk fényes foltokat. A harmadik emeletről Ultra Daisy szappanbuborékok érkeznek. Egy kislány fújja makaróni darabkával.
Élünk, vagyunk. Mikor lesz már ebéd? Fütyül a kukta. Délután préseljuk és vasaljuk az őszi faleveleket, hétfőn a harmadik óra környezetismeret. Apa lement a Dunához Trabit mosni.
A régi csuklós buszok és trolik mennyezeti lámpái olyan kis lencse-UFO alakúak. Az ajtók záródását a csengo mellett egy piros lámpa is jelzi. A vezetofülke ajtaja nem az utastérbol nyílik, hanem kívülrol, a fülke mögött van egy pad, menetiránynak háttal. Azon lehet térdelve nézni kifelé, a szélvédon.
Az új, kísérleti troli a 75-ös vonalán jelenik meg eloször. Sárga színe van, minden osztálytársam azzal akar utazni, inkább eéengedik a régit, hátha jön az új.
Az utcánkban alig járnak autók, lehet nyugodtan focizni. Csak kb. tízpercenként kell elengedni egy-egy trabit, vagy zsigulit.
Ószeresek járják a házakat, meg köszörusök, a szikvizesnek triciklije van.
A Batthiány téren az aluljáró automatájában nem csak szörpöket lehetett venni, de gulyáslevest is, ugyanúgy 2dl-es muanyag pohárban, két forintért.
Télen a közértekben meg a hentesnél iszonyatos a locspocs. A behordott sár felitatására furészport szórnak ki, amitol még gusztustalanabb az egész.
Vetítik a "Volt egyszer egy vadnyugat"-ot. Húúúú, a Claudia Cardinale micsoda no, a Charles Bronzon milyen markáns, a Henry Fondának meg micsoda vakító kék szeme van, oszt mégis hogy meghal a végén, de meg is érdemli.
Játsszák a "János vitéz" c. rajzfilmet is. Elképesztoen jó! Persze nem igazán gyerekeknek való, én végigrettegtem.
Jut eszembe, a mosikban nagyon gondosan ellenorzik a korhatáros filmeknél, hogy kit engednek be. A fenébe, pedig miket mondanak a "Dekameron"-ról...
A jobbnak ígérkezo filmekre alig van jegy, a mozik elott rengeteg a jegyüzér. Nagy üzlet, legalább háromszoros áron adják a jegyet. Mindenki háborog, de fizetnek.
A ligetben csoszök szedik a szemetet tüskés bottal. Nagyon mogorvának tunnek, szerintem nem szeretik a gyerekeket. A városligeti tóban goték laknak, és egész nagy kárászokat is lehet fogni.
Tejivó a Körtéren. Óriáskifli + Camping sajt + fél liter tej 12 Ft összesen. Mindennapi (diák)kenyerünk. Úgy lógtunk ki minden nagyszünetben a Kolosból. Után raport az ig.helyettesnél.
A Moszkva téren 12 Ft a hamburger, 10 a hotdog. Az egyetlen hely az országban, ahol kapni lehet.
(Azóta sem ettem olyan finomat)
A kenyér kenyér ízű és ropogós, cserepesen törik a sercli, finom az illata
A tej tej ízű, a parizernek, virslinek nincs mellékíze.
Banán csak télen, akkor is félre kell tetetni.
Ígérik, hamarosan lecserélik a 61-est új kocsikra. A 18-as vonalán már azok járnak.
Edzésekről jutott eszembe a hajnali kelés, amikor
lapáttal és térdelőpárnával a hónom alatt vonultam a szigetre és róttam a köröket kenuval és gyalogosan a sziget körül.
Taxis blokád, akkori belügyminiszterünk mata részegen szól a néphez a parlamentből. Szovjet kormányfők halála után kétnapos komolyzenei adásszünet a tévében. János bácsi integetése a néphez. Halászleves bulik. Fejesugrás a UK Subs
és AMD koncert közben a szinpadról. Elvtárs megszólítás és a kólaszörp népszerűsítése és egy idézet "Amikor az ember még csak kisgyerek, akkor is kell tudományos ismeret. A természet ajándéka énnekem, minden cseppjét külön élvezem"
Aluminium tálcás önkiszolgáló.36Ft-os puha dobozos Marlbor, míg a Szofi 12,50.Első S-Modell.
Hauer cukrászda. Napfény mozi a nyolcadik kerületben. Híradó minden film előtt a mozikban. Szeleburdi család, Égig érő fű Ulmann Mónikával.
(Milyen szép is volt még akkor.)Limbo-hintó, Keménykalap és Krumpli orr. Kommunista szombat és
május elsejei felvonulás. Sörrel virslivel.
Vasárnap állatkert, vidámpark(Angol park), nyuszilufi. Kétszinű nyalóka, alja narancsos, teteje málnás. Kojak nyalóka, kétforintos Túró Rudi. Robbanó cukor. "Vitamindús szörp, szomjat enyhitő ital" és a Traubi. És még mindig vár a papirgyár. (A Kretens meg is énekelte egy szép emlékű Lyukas bulin.)
1970
Szerda este hat óra előtt pár perccel készültem a zongora órára. Sálat, sapkát fel. A kottáim nylon szatyorban. A szatyron sok kis műanyag hólyag, amiket nyomkodva, azok egymás után pukkangattak ki. Már nemigen volt rajta egy sem, amit érdemes lett volna gyúrogatni.
A Márvány utcán gyalogoltam végig az iskoláig. A hideg, sötét novemberi estén megálltam a hídon, ami alatt a Déli-Pályaudvarról futottak a nedves sínek a távoli balatoni nyár felé. Vártam a vonatot. Már messziről láttam az egyre közeledő hatalmas gőzt, ami még a váltókezelők épületét is eltakarta a szemem elől. Pár másodperc után elpöfögött a mozdony a híd alatt és egy jó darabig narancs színű sűrű köd lepett el mindent. Még a cipőmet sem láttam. Csak a híd pilléreinél levő lámpák törtek át a langyos gőzön, mint négy ragyogó nap.
Aztán a pára rögtön ráfagyott a hideg vaskorlátra, eltűnt a varázs és a nedves korlátokon ismét csillogot a Pálya utca lámpáinak pontszerű fénye.
Öt perc múlva 6, sietnem kell, vár Lili néni. Készültem, egész biztosan tudom játszani a C dúr skálát. Két kézzel! (Megmutattam anyának is!)
Ezt nagyon kellemes volt elolvasni, közben mosolyogtam és boldog gyermekkoromra gondoltam és annyi minden eszembe jutott. Ide gyakran be fogok nézni, irjatok még sokat!
