Maminti Te kedves,
Ez a porolódzás ez 1 igazán kedvesh cuclishta fölajálkodzás! :)))
Bár rám is rám férne némi kiporolásh. :)
De, ha már porolunk, folytassa ki tuggya:
"Hívok egy régi álmot,
Várom ki benne áll" ...
Már nem sírok, csak pihegek
két súlyos kezeddel vállamon,
egyetlen, szép szeretőm.
Vedd le rólam kezedet,
két szép súlyos kezedet,
engedj görnyednem önsúlyomtól.
Hogyha elmégy, összeroskadok,
de csak nélküled tudok felegyenesedni.
Láng emészti keblemet,
Láng, nem mondható,
Szenvedély, nagy és örök,
El nem oldható.
S oh kínok mély tengere !
Oh kemény egek !
Nem lehet kimondanom,
Amit érezek.
Nem lehet kimondanom,
Bárha eltemet;
Tiltja eskü, kárhozat
Szenvedélyemet.
Oltsd el, oh hatalmas ész,
Oltsd el lángomat,
Vagy szakadjatok le rám,
Oltár ! boltozat !
Az olajozást azér nem kell túlontúl óvatosan végezni. Jó dolog néha valami jót is érezni. :))
Zálogként a Nemes Úrnők leginkább kis hímzett kendőt, sálat, zászlócskát szoktak adni, hogy ha a lovagjuk csatába készül, akkor lándzsájára tudja tűzni azt, és lássa a vitéz mindíg kiért küzd.
(Kicsit furcsán festene a lándzsám hegyén fityegő, csörömpölő kanna, ha mégoly díszes is. :))) )
A stilus meg oly dolog, mit az idő és a hely eléggé befolyásol. A Törzsasztalon olvasva akaratlanul is ráragad az ember lovagjára egy-két jellegzetes formula, mit átvisz a saját írományaiba is.
Nem innen eredhet a hasonlatosság?
Maradok ki vagyok, a
Búsképű
Ps.: Hogy fogadjak el zálogot oly Hölgytől, ki másfelé is kacsingat?
1-2 vörösposztós "mai dal", méni latinos beütéssel. De mára már se hang, se húr.
:(
Ja, még némi kantri is belefért! Csupa 1xű nóta.
De 1-2 1/2es után jól szólt.:))))
Gala drágám :))) máris háromésfél nagyságrenddel srófoltad fel hangulatomat, mit átmeneti szalmaságom az elvárásokhoz híven alakitott banyánk varázstudománya végterméke feneke alá..
