Jajj, ezt a rovatot, izé, topikot még én indítottam egy előző életemben. Mert azóta párszor meghaltam. Sajnos újraszülettem, újra és újra születtem, hogy még rosszabb legyen ez a nyomorult létezés. Na mind1, vagyis nem, de mit tehetnék.
"Nem lenni nem jó, de nem jobb lenni sem"
Valamikor utaztam a moszkvai metrón, késő este volt. Amikor kiszálltam, akkor ott támolygott egy rendesen bepiált muzsikbátyó és miután észrevett engem, igy szólt:
- Testvér! Merre van az átszállás erre meg arra a vonalra?
Megnéztem a táblákat és mondom, hogy arra jobbra, erre azt mondja:
- Kisérj már el odáig a mozgólépcsőig, hogy el ne tévedjek.
Megfogtam a grabancát, aztán megpróbáltam úgy irányítani, hogy odaérjünk. Megálltunk az "exkalátor" alján és mondom neki, hogy na most itt vagyunk, és akkor most tovább mi lesz?
- Te csak lökjél rá... én meg majd továbbutazom...
- És hogy jutsz végül haza? - kérdeztem naivan.
- Jó emberek mindig akadnak!
Rátettem a mozgólépcsőre és még egy darabig csodáltam ezt a végtelen optimizmust :)))
Lehet, hogy saját magammal találkoztam és ő volt a ruszki Wágner? :))))
******************
A különféle képeket pedig úgy szerzem, hogy kószálok, illetve itt-ott szól valaki, hiszen "Jó emberek mindig akadnak!" :)))
Koszonom,ez jol esett, csak ne sztarolj tul, mert meg elbizom magamat ;o)
Wagner ur!
Ez igazan kedves, de mondja mar el kerem szepen,hogy honnan a turobol tud barmelyik temahoz nagyon jol odaillo jopofa abrakat (akar mozgo animaciokat is) odakanyarintani?
Egyebkent mar be is ultem az altalad kuldott cuccos moge es varom, hogy beszamolhassak (marmint a zenekar tobbi tagjanak, tudod : 1-2-3-es...).
Csak egy kicsit sotet van, nem lehetne lampat gyujtani, mert igy nem latom a csajokat? :o)
ha valakinek nincs oka a barátnőotthagyási dolgok miatti fájdalmakra, akkor az te vagy. Tök fiatal vagy, előtted az élet, anyagilag sem vagy lekorlátozva, "jócsávó" vagy (ahogy szörnyetegék mondották), és tök jó fej is.
A legjobb dolgok még csak ezután fognak eljönni az életedben.
Szóval, velem is megesett (mint talán mindenkivel),ráadásul pont úgy mint Wágner Úrral, Orosházán voltam párhetes lekibeteg katona mikor megkaptam a "felmondólevelet".
Ez most 28 éve (atyavilág!).
Aztán kb. tíz évvel később teljesen véletlenül találkoztam az illető hölggyel. 12 éve a feleségem!
Furcsa ez a világ.
A szitu egy kicsit hasonlo a Tiedhez, mert tudod en Pozsonyban melozok es csak hetvegere tudok hazamenni, ugyhogy a dolog nem szemelyesen tortent, hanem telefonon.
Remelem, azert szemelyesen is tudunk majd beszelni!
Dob az szinten nincs nalam, csak egy par dobvero es egy gumipad.
Nekem volt mar ehhez hasonlo ugy, hogy volt dob a kozelemben.A dobvero amugy is fogyoeszkoz, hat meg akkor...!
TaTTi!
Nem tudom, hogy ki veszit nagyobbat, de most ugy erzem, hogy en!
Ubi,
ha menni akar, akkor hadd menjen! Jobb, ha most derült ki, mint ha mondjuk összeházasodtok és azután dönt úgy, hogy neki nem O.K.
NAGYON SOK értelmes, kedves (és szép) lány van, akik közül kiválasztod majd azt, akivel tökéletesen passzoltok egymáshoz!
Zölduborka sztrovacsek, akkor most zenélni kell! Leülsz a dobodhoz és püfölöd!
Valamikor nagyon régen én is voltam hasonló helyzetben, ráadásul pont "kopaszként" a seregben, bezárva - eskü előtt semmi kimenő vagy eltáv. A dobom sem volt velem, de egy gitárom azért akadt, s annak ellenére, hogy nem is gitároztam valami szupermód és a hangom sem éppen egy énekesé, hirtelen azt vettem észre, hogy az egész század benn tolong a hálókörletben és csendben vannak....
Kedwes Zölduborka, ha most azt mondom neked, hogy "fel a fejjel!", meg hogy "ne hagyd el magad!", akkor talán elhajtasz a francba.
Mer' ugye milyen könnyű másoknak ilyen "tanácsokat" adni. Mondjuk itt, ezen a fórumon többre, másra nincs is lehetőség.
/-/
Emberek, az én véleményem az, hogy ha valaki depressziós, az sérült, beteg. A mozgáskorlátozott is beteg, a rokkant, ráadásul tartósan. Assz'em ezt hívják krónikus betegségnek. A depresszió is lehet krónikus, elhúzódó. Ebben az a szörnyű, hogy a zember nem tud kimászni belőle, sőt, magamagának gerjeszti... Céltalanság, kedvetlenség - mind visszavezethető a depresszióra. Ha valakinek hosszabb távon nincs partnere: ez frusztráció vagymi. Nem vagyok szakértő, csak gyanítom, hogy az esetek nagy része az ilyen elfojtásokból eredhet. És azt gondolom, hogy a gyógyulást igen nagy mértékben segítheti egy türelmes, kedves, odafigyelő partner. A páciens - szerintem - nem képes önmagától kimászni.
(Tiszta pszichiáter-szöveg. ;)
Na abba is hagyom mára.
Egyszer a rádióban hallottam egy hasonló eszmefuttatás érveit. Az egyik férfi a következőket monda lényegileg:
Ha végképp elkap a gépszíj akkor ülj ki arra a padra, melyik ott van, ahol a hetvenes troli bemegy a ligetbe a Damjanich utca felé. (Kissé körülményes a hely meghatározása, de nem téveszthető el!) Egy órai ülés és nézelődés után ott annyi beteg embert láhatsz, (vakok, nyomorékok, süketek...) hogy rá fogsz jönni, arra, hogy amíg te normális(!) vagy, addíg inkább örülj, és a többi problémád megoldását magadon kívül még az idő is segítí.
Csak a kérdés a következő! Hová üljenek azok akik amúgy ott hivatalból járkálnak? Vakok, nyomorékok, süketek, ...?
Dehogyis! Sőt, eddigi tapasztalataim szerint (ismerősok, rokonok), minél szerencsétlenebb valaki, annál inkább ragaszkodik az élethez. Én a felsorolást úgy gondoltam, hogy valahonnan innen kezdődik az, ahol már el tudom fogadni a "nem lenni"-n való gondolkodást. Mert ezek már végleges, vissza nem állítható dolgok. És iszonyú tragikusak. És a legtöbb ilyen sorsú ember mégis élni akar. Úgy gondoltam, hátha Galine is elgondolkozik rajta, hogy nála szerencsétlenebbek is vannak. Legalábbis én mindíg erre szoktam gondolni, ha valami bajom van, rossz a kedvem, stb. Ha mindíg azt nézném, hogy mennyi embernek sokkal jobb nálam, azzal csak saját magamat tenném szerencsétlenné.
Bocsánat, ha félreérthető volt, vagy valakit megbántottam. Nem volt szándékos.
Halál, terítsd rám köntösöd, hisz fázom,
Gonosz szélvész s vihar dúl bennem és süvölt,
A vágy-sakálsereg az égre fölüvölt
S bús esten meztelen bőrig megázom.
Sáros hideg föld húzza, szíjja lábom,
A bátorságom is bizony inakba tört.
S rekedt torkom ha még keserves dalra hörg,
Ne hidd, hogy élet-ének zeng a számon.
Mert jaj, bizony kék minden tagom s reszket,
Szemem homályos, tért, útat tévesztek
És fázom - nézd Halál, hí mostoha fiad.
Szeretne köpenyedbe burkolózni,
Már úgy se tudna vígan lobogózni,
Szegény, a lelke fázik s az élettől riad.
Két gyermekkel és egy feleséggel a hátam mögött, hajlok arra, hogy nem lenni!
TaTTi: miér kérdezed valahogy így: "... vagy levágták a lábad? ...., vagy béna vagy?" Miért azoknak nem lenni?
Hey you! out there in the cold
Getting lonely, getting old, can you feel me
Hey you! standing in the aisles
With itchy feet and fading smiles, can you feel me
Hey you! don't you help them to bury the light
Don't give in without a fight.
Hey you! out there on your own
Sitting naked by the phone would you touch me
Hey you! with your ear against the wall
Waiting for someone to call out would you touch me
Hey you! would you help me to carry the stone
Open your heart, I'm coming home
But it was only a fantasy
The wall was too high, as you can see
No matter how he tried he could not break free
And the worms ate into his brain.
Hey you! out there on the road
Doing what you're told, can you help me
Hey you! out there beyond the wall
Breaking bottles in the hall, can you help me
Hey you! don't tell me there's no hope at all
Together we stand, divided we fall.
keresd csak tovább az élet értelmét. És elárulok egy titkot: az emberek többsége általában nem olyan boldog, mint amilyennek mutatja magát, de attól, hogy annak látszik mások szemében, sokkal jobb neki is.
Ne szívd mellre. Egyébként nyugi, majd megszabadulsz ettől az életérzéstől is.
És ne feledd: a helyzet reménytelen, de nem komoly :)
Kedwes Styx!
Valóban úgy van, ahogy írtad.
Hű de koncentrált vagyok! ;)
Tehát ha azt választom: "lenni", ezzel nyitva marad az út a "nem lenni" felé is.
Tehát igen, arra gondoltam, hogy nem biztos, hogy a "nem lenni"-változat nem "nyit" sehová.
/-/
