A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Végre valamiben egyetértünk. Nem kellene hamisítanod.
Eddig azt magyaráztad, hogy nem kell fényközeg (éter).
Most meg beidézed, hogy mégiscsak létezik. Akkor ki hamisít? Szerintem te.
"...ebben az értelemben tehát létezik az éter..."
Tehát Einstein szerint is létezik az éter. Minden értelmes ember tudja, hogy Einstein korában fényéternek vagy röviden éternek hívták a fényközeget. Tehát az idősebb Einstein szerint is létezik a fényközeg. Örülök, hogy ezt tisztáztuk.
"ám ez egészen más, mint a fény mechanikai hullámelméletének éterfogalma. "
Hát éppen ezt magyarázom évek óta. Hogy a fényközeg egészen más mint a régi éter. A fényközeg nem lehet olyan, mint amilyennek Einstein előtt elképzelték. Nem állhat atomokból vagy molekulákból és nem lehet az abszolút nyugalom megtestesítője. Erre Einstein is rájött.
De tovább nem tudott haladni. Mert akkor meg kellett volna tagadnia a relativitáselméletet, és ki kellett volna mondania, hogy:
- Bocs, fiatal koromban tévedtem, fényközeg mégiscsak létezik
- A fényközeg nem atomos és nem abszolút nyugvó
- Nem nekem, hanem Stokes-nak és Miller-nek volt igaza az MM kísérlet magyarázatánál.
De ezt nem akarta vagy nem merte kimondani mert tudta, hogy akkor a relativitáselméletnek vége van. Ezt írta:
Hiszek abban, hogy valóban megtaláltam a kapcsolatot a gravitáció és az elektromosság között, feltételezve, hogy Miller kísérletei alapvetően hibásak. Egyébként az egész relativitáselmélet úgy omlik össze, mint a kártyavár (Forrás: Albert Einstein Robert Millikan-nak írt levele, 1921)
Tehát, ha valóban létezik fényközeg, akkor a relativitáselmélet úgy omlik össze, mint a kártyavár.
A fizikát nem lehet tekintélyek pár szavas idézgetésével művelni.
Persze tudom, te másra nem vagy képes, de hamisítani azért mégse kellene.
Mert bizony megtévesztés, amikor a szövegkörnyezetéből kiragadott egyetlen félmondattal azt sugalmazod, hogy Einstein itt valamiféle fényközegről beszélne. Hiszen azt a félmondatot a következők előzik meg:
"Az általános relativitáselmélet szerint a tér fizikai minőségekkel rendelkezik: ebben az értelemben tehát létezik az éter, ám ez egészen más, mint a fény mechanikai hullámelméletének éterfogalma. Erre az éterre nem szabad úgy gondolni, mint amely az időben nyomon követhetően mozgó részecskékből állna, tehát nem lehet rá a mozgás fogalmát alkalmazni, nem lehet neki semmiféle mozgásállapotot tulajdonítani."
A "fizikai minőségek" pedig, amelyekkel a tér pontról pontra rendelkezik, azok a metrikus tenzorban megadható adatokból származtatható különféle rendű és rangú görbületek.
Az viszont egyedül a te bornírtságod, hogy az áltrel meg a specrel bármiben is ellentmondana egymásnak. A specrel egyszerűen az áltrel azon esete, amiben elhanyagoljuk a gravitációt (ha az annyira jelentéktelen).
Azt a butaságot ismételgeted folyamatosan, hogy "az elektromágneses hullám (fény) az elektromágneses mező hullázása. Ez baromság.
Ugyanaz, mint ha azt mondanád, hogy a hang a hangmező hullámzása. Nem. A hang a levegőben terjed. A hanghullámok közege a levegő.
A fénynek is van egy közvetítő közege, amelyben terjed, de fogalmad sincs, hogy mi lehet az, ezért beszélsz butaságot. Einstein idős korában ezt az "új étert" kereste, mert bölcsebb korában már tudta, hogy ilyennek léteznie kell. Ezt írta: "... a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne a fény".
Csak téged elfelejtett értesíteni, hogy már nincs száműzve a fényközeg a fizikából, mert anélkül a fizika nem működik. Te és a hozzád hasonlók leragadtatok Einstein fiatalkori tévedéseinél, és már nem vagytok képesek képesek felfogni, hogy fényközegre mindenképpen szükség van a fény terjedéséhez.
Amennyiben az atomok által c vel kibocsájtott Em hullámok képezik a mezőt, akkor annak minden pontja c vel mozog. A mozgási irányokat pedig a detektálók "határozzák" meg ahonnan veszik az "adást".
"A mezo c hullám sebessége tehàt független a fényt kibocsátó anyag sebességétöl."
Gyula, a c az EM hullámok sebessége, nem a mezőé. A kísérletekben a fény sebességét mérték, vagy a rádióhullámok sebességét mérték. Mindkettő EM hullám. De semmiféle mező sebességet nem mértek. Ez csak a te agymenésed. Összekevered az EM hullámot a mezővel. De ezt már 15 éve csinálod.
Az a tény, hogy a fény sebessége független a fénykibocsátó test mozgásától, az valóban igaz. De vajon miért?
Azért, mert a fény hullámmozgás, amely a fényközegben terjed. A fény sebessége csakis a fényközeghez viszonyítva c, vagyis 300 000 km/s. Ez akkor is ugyanennyi marad (a közeghez viszonyítva), ha a közegben mozgó fényforrás bocsátja ki a fényt.
De a közegben mozgó fényforráshoz viszonyítva már nem 300 000 km/s a fény sebessége. Ez nagyon jól tudta Maxwell, és az egyenletei is ezt tükrözik vissza.
Az a tény hogy a hullám sebessége nem függ a hullámot kibocsátó test mozgásától, ugyanígy igaz a hangra is és a vízhullámra is. Minden hullámmozgásra igaz. És igaz a fényre is, mert az is hullámmozgás. De közeg nélkül mindez nem lenne igaz.
Einstein éppen ezzel ment szembe, amikor száműzte a fényközeget (fényétert) a fizikából. Einstein összezagyvált mindent. Te meg mész utána mint a birka, construct barátod meg helyesel a butaságaidhoz.
"Par keltés meg NEM létezik, a részecsék csak szétválni tudnak!"
Ezek szerint a neutrínók, nem párkeltéssel születnek? Milyen erő és helyzet kell ahhoz, hogy egy protont és egy eltont, proton-neutrínóvá "nyomjon össze" a környezete? Mivel gravitációsan taszítják egymást, az elektromosságnak van köze hozzá?
NEM csak korábban, most is ugyanannyi anyag és "antianyag van az univerzumunkban de ezek taszítják egymàst gravitációsan, ùgy hogy megsemmisülésröl szó sincs! Ebben is tévedett Katz Sándor!
Katz Sàndor is magyarul mondta el az elöadásàt, hogyan került az anyag az unierzumunkba. Ez egy nagy fantáza szülemény. és kimutatja a fizikànak halvány fogalma since mi az anyag!
Ebben a mozgásegyenletekben természetesen szerepelnek a Lagrange multiplikátorok is!
A Lagrange multiplikátorok stabilizálja a több részecske rendszereket, hogy ne essenek egymásba, mint pl a proton- elektron és proton-elektron-pozitron rendszereket!
Az atomisztikus fizikában a 7042- hsz utolsó egyenlete veszi át a Dirac egyenlet szerepét a kétfajta elemi töltésekkel, mint a gravitációs és az elektromàgneses mezök csatolási állandói, a részecskék mozgásegyenleteiben!
