A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Miközben olyasmiről pofázik, aminek mibenlétéről az égvilágon semmit se tud, minden fizikus és villamosmérnök képes sikeresen kezelni, s nagyon pontosan kiszámolni az elektromágneses mező hullámait több mint százötven éve. Ez az elektromágneses mező egyszerűen elektromos és mágneses erőkből áll a tér minden pontjában, ahogy azt a Maxwell egyenletek leírják. A fény pedig ezeknek az erőknek a tovaterjedően hullámzó változásaiból áll, ahogy a Maxwell egyenletekből levezethető hullámegyenlet leírja. A mező szerkezetének minden részletét pontról pontra megadják ezek az egyenletek, így pl. az elektromos és a mágneses erőeloszlások divergenciáit, rotációit, a potenciálok gradienseit, stb.
De a mi JimmyG-nk ehhez nem ért, amit maga előtt se képes elismerni. Sokkal jobb szeretne valamiféle felfedezőnek látszani, ezért beszél itt valamiféle rejtélyes fényközegről. Mint valami hittérítő próféta az égi mannáról.
Már akkor is tudták, hogy a hang terjedéséhez kell a levegő, amikor még nem ismerték, hogy miből áll a levegő.
A fizikai mező lehet folytonos, de az is lehet, hogy az elemi részecskéknél is kisebb részecskékből áll. Ezt ma még senki nem tudja.
Egyébként azt sem tudja senki, hogy a részecskékből álló testek végső soron miből épülnek fel.
A tudomány egyre mélyebbre halad az anyag megismerésében, de végső válasz sem a részecskés anyagnál nincs, sem a mezőknél.
A tudomány lépésről-lépésre halad előre a megismerésben. Nem szégyen azt mondani valamire, hogy még nem ismerjük a végső válaszokat. Sőt, csak ez a valódi tudományos megközelítés.
- a részecskékből álló anyag (korpuszkuláris anyag)
- fizikai mező (egyelőre nem tisztázott, hogy miből áll)
A anyagnak kétféle alaptulajdonsága van:
- a mozgás
- a vonzó hatás (gravitáció)
Ez a két tulajdonság alakította ki az univerzumot. A gravitáció hozza létre az égitesteket.
A mozgás (keringés) kiröpítő ereje (centrifugális erő) pedig kiegyenlíti a gravitációs vonzóerő hatását az égitestek között. Vagyis ez a két erő egyensúlya stabilizálja biztosítja az univerzum stabilitását, a bolygórendszerek (pl. naprendszer), a galaxisok és a galaxiscsoportok rendszerét.
Az univerzumban alapvetően kétféle mozgás létezik:
Te, szuperfifikus, az elton (ezt a fizika antiprotonnak becézi de a létezéset ki is mutattta) NEM én találtam ki, épp úgy NEM mint a neutrínók létezését SEM. Ezekböl a taszító gravitàció létezese kõvetkezik, ezt NEM kellett "kitalálni".
A NÉGY stabil elemirészecskét létezese onnan kõvetkezik, hogy a két elemi elektromos töltés, ±e, mellett négyféle elemi gravitációs töltés létezik: {±gme, ±gmP}. Hagyd Arisztotelészt békében nyugodni!
Gravitációs lencsehatás meg nem LÉTEZIK, a gravitációs mezö NEM befolyásolja az elektromàgneses mezöt.
Természetesen a téridö meggörbülése SEM létezik a tömegek körül!
A te elméleted sehol sincs, nem tudsz semmit SEM elöadni, amire a fizikàban szükség lenne. Te csak álmodozol!
Nagyon szépen osszefoglaltad az atomisztikus fizika elméletemet.
Én így szedném össze a legfontosabbakat:
A kiinduló pont a részecskefizikában megfigyelt NÉGY stabil elemi részecske e, p, P, E.
Mivel két hatást ismernünk, a gravitáciòt és az ektromágnesességet, én mindakét hatást a megmaradó elemi töltesekböl kiindulónak látom. Az elemi töltésekböl tehát c-vel terjedö, nem-konverzativ, a kölcsönhatásokat okozó mezök indulnak ki.
Megfogalmaztam a hatásintegrált, amiben csak öt természeti állandó szerepel c, e, me, mP és az általános gravitációs állandó G = G2/4π. A hatásintegralból tudtam levezetni a két mezö és a részecskék mozgásegyenleteit, a részecskék mozgásegyenleteben Lagrange multiplikátorok lépnek fel, mint a Planck állando h és a h0 = h/387. A h írja let az atomok elektronhéját. A h0 az atommagok, amik csak protonokbòl, elektronokból és pozitronokoból állnak és amiket a hatásintegrál és a h0-val modellezni tudjuk. Az összes megfigyelt összetett részecsket modellezni tudjuk, ki tudjuk számítani a részecskék összes fizikai tulajdonságát.
A mezök mozgásegyenletei kimutatják, hogy a mezök terjedési sebessége egy állando, a c, ami független a kibocsátó anyag (részecske) sebességétöl. NEM kell tehát semmilyen fényközvetitö közeg!
A gravitációt is beépítettem a részecskefizikába, az elemi gravitációs töltések segítségével és a gravitáciòt egyesítettem az elektromágnesességgel.
A perdöntö kísérletet is elvégeztem, mivel a sùlyos tömeget ki lehetett számítani és a tehetetlen tömeget meg tömegspektrumos kisérletekböl ismerjük egy ejtökíserletben kimutattam, hogy a líthium, a szén és az ólom is lassabban esik, mint az alumínium, vagyis hogy a testek szabadesese vákuumban nem egyetemes.
A szuperfifikus halandzsál amikor az mondja, az elméletem NEM teljes és hiànyzik belöle egy perdöntö kísérlet.
Gyula elméletében az anyag nem csak szimmetrikus, hanem kovariáns is a neutrínókon keresztül. Mindkét anyagtípus csomósodásában valamilyen arányban részt vesznek a neutrínó-félék, de nagyobb elkülönült halmazban a sötét anyagot jelenítik meg. Mivel az elektromosság jóval erősebb a gravitációnál, a taszító gravitáció hatása, csak galaktikus méretekben mutatható ki. (távolodó galaxisok) Nála nincs antianyag, kétpólusú univerzum, mert a globális homogenitás megmarad. Azzal, hogy a tartósan egybemaradó anyagokat Lagrange multiplikátorokkal magyarázza, nem kellenek a konkrét kölcsönhatási erők, (erős, gyenge). A gravitációs állandó, az elektromosan semleges anyagnál mutatkozik. A gravitáló tömeg, és a tehetetlen tömeg különbsége pedig a gyorsulásuk alapján. (ejtő kísérlet) Persze, ha jól veszem ki az lényeget Gyula elméletéből.
"Ami Gyula elméletét illeti, nagyon csábító az úgymond „egyszerűsége”."
Igen, csábító. Nem véletlen, hogy Arisztotelész korában is a 4 őselemben hittek. Föld, Víz, Levegő, Tűz.
Gyula elmélete azért tűnik egyszerűnek és vonzónak, már ismerős régebbről az a felállás, hogy 4 alapvető valamiből épül fel a világ. Ráadásul a 4 db elem lehetővé teszi az elmélet szimmetrikus felépítését, ami szintén vonzónak tűnik.
De ami egyszerű és vonzó, az nem biztos, hogy jó is. Mik a problémák?
- be kellett hozni negyedik elemnek az eltont
- ki kellett találni a taszító gravitációt, azért, hogy a vonzás-taszítás működjön a gravitációnál is, azért, hogy a gravitáció a villamosságnak a tükörképe lehessen
- két különálló mezőt kellett kitalálni, amelyek ugyanazokból a töltésekből erednek, de mégsem befolyásolják egymást
- így az egyenleteket csak át kellett indexelni, és már látszólag leírják a gravitációt is
- az elméletben teljes az analógia a villamosság és a gravitáció között, de a valóságban ez a két jelenség teljesen eltérően működik
- nincsenek kísérleti bizonyítékok, sem a kétféle gravitációs töltésre, sem a taszító gravitációra
- a mező és a hullám fogalmakat Gyula összemossa
- az elméletből levonható következményeket, pl. hogy a proton és elton alapú anyag taszítja egymást, nem igazolja vissza a természet, mert akkor kétpólusú univerzumnak kellett volna kialakulni
- azokat a jelenségeket, ami nem illik bele Gyula elméletébe, azokat egyszerűen letagadja (pl. gravitációs lencsehatás)
- stb.
Erre szokták azt mondani, hogy az elmélet több problémát vet fel, mint amennyit megold.
Ezt a válaszodat igen nagyra értékelem, mert őszinteségre vall. Remélem, hogy van olyan „ütős” az elméleted, hogy ledönti a fizika „elefántcsont tornyát”. Mondtam, hogy a remény hal meg utoljára. Ami Gyula elméletét illeti, nagyon csábító az úgymond „egyszerűsége”. Viszont az elutasítottsága miatt, ott van az alternatívák között, ahogy a tiéd is. Győzzön a jobbik! (de nem a párt!) :)
De úgy nem akarom nyilvánosságra hozni, ahogyan Gyula.
Az ő elmélete egy félkész elmélet.
Sok kérdésre nem tud válaszolni, nincsenek bizonyító erejű kísérletek, de vannak ellentmondások.
Így nincs értelme.
Én nem akarom 15 évig bizonygatni itt, hogy higgyék el nekem, jó az elmélet, csak a sok hülye nem érti.
Vagy bizonyítottan jó lesz, vagy nem érdemes nyilvánosságra hozni.
Te is tudod, hogy a mostani einsteini elmélet nagyon beágyazódott a fizikába, annak ellenére, hogy rossz. Hivatásos fizikusok százai védelmezik. Nem lehet nekimenni fakarddal.
Nekem van fegyverem ellene, de okosan akarom használni. Nem szabad csak úgy világba elpufogtatni a puskaport.
A türelem és a remény testvérek, akik soha nem hagyják el egymást. Csak azok hagynak fel a türelemmel, a reménnyel akik rájönnek, hogy átverték őket. Remélem nem versz át?
Ha ezt egy orákulum mondja nekem, aki már sok mindent előre jelzett, akkor elhiszem. De te még Einstein orákulumnak sem hiszel, a téridőt illetően. Állj elő most, a fényközegeddel, és hiszek neked!
