" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Mindenképpen hoztam volna kivit. Ma a baromfiudvarban tanulmányoztam ugyanazt, amit múltkor Floo. Elképesztő, hogy a Haywardokon szinte kizárólagosan dupla, sőt többségében tripla virágok vannak. Zuccherelli professzor értelmezése szerint a nagyszámú többes virág a Hayward esetében a növény jó kondíciójának a jele. Teljesen egyértelmű, hogy ez az eddig ilyen fokon soha nem tapasztalt jelenség a tavalyi vegetációs időszak rendkívüli csapadékmennyiségének köszönhető. Egyben érzékelteti a kivi óriási vízigényét.
A lengyelek vagy nem értenek hozzá, vagy ez a termesztésmód valamilyen minikivire vonatkozik.
A Hayward-Tomuri esetében a tő kinevelésének legegyszerűbb módja az, ha függőlegesen olyan magasra neveljük az indát, hogy a kordonkart alkotó, vízszintesbe hajlítandó szakasz megfelelően erős és hosszú legyen.
multkor kerdeztelek a kaki ajanlott koronaformajarol es a karcsu orsot ajanlottad, ezek nekem inkabb vaza koronanak tunnek. gondolom a vaza hatranya lehet, hogy hasadasra hajlamosabb lesz, mi lehet az elonye ? konnyebb kialakitas es kezeles, tobb termes esetleg ?
Már én érzem magam kellemetlenül, de nagyon szeretném jól csinálni, úgyhogy inkább kérdezek megint! :)
Van 3 szőrös kivim, 2 Hayward, 1 tomuri. Ültetés utáni első év. A gondom az, hogy száz féle információt találtam és kaptam.
E szerint a kép szerint úgy értelmezem, hogy visszacsípjük, és függőlegesen növesztjük tovább. Itt fórumon viszont olvastam azt is, hogy merőlegesen kell, visszacsípés nélkül, és azt is vízszintesen visszavágással.
Most akkor melyik? Két vázkart alakítottam ki egy növényből, szóval végül is csinálhatom kétféleképpen is, de örülnék ha tudna valaki olyan válaszolni aki végig csinálta már a nevelését, egészen a termésig! Köszönöm!
"Mert erre felénk is terem kivi,van egy lugosi barátom,akinek mázsa szám teremnek a kivijei,most nem régen is hozott kóstolót..."
Mert ezek szerint nem csak délnyugaton lehet kivit termeszteni, meg nincs semmiféle ásvány a talajban, mert maguk felé elfagy, tavasszal lefagy, nem nő, nem megy semmire, odébb meg mégis megy és terem.
Mint ahogy "kertészpeti" írta, nála sem megy semmire, de odébb a dombon nem fagy el semmi, Lugoson meg mázsaszám terem.
Ha a te duet-ed már elvirágzott, ahonnan meg kapom kedden ott most virágzik, lehet hogy a hely is befolyásolja a virágzást. ha szerencsém lesz, nálam még egyszerre is virágozhat a kettő.
Nem tudnád a mézbogyóidat fotón megmutatni? Úgy szeretném látni milyenek ! :)
Így már reálisabb az összkép szerintem.A"helyi áramlásbeli előnyök" sokat segítenek, a nem pont dombi fekvésekben is.A kivivel példálóztok,de szerintem innen a meszes alföld közepéről nem gondolom,hogy nekem érdemes lenne megpróbálkozni.Inkább ültetek még dézsába fügét,meg várom,hogy kikeljen a répa:))) Még megpróbálkozom a nikitával,de ha az is el fog fagyni az már tényleg a világvége... az is kiderül lassan,hogy az asiminák kikelnek-e a meszes homokban.Üdv!
Nemrég panaszkodtam az idegen szavak használata ellen. Most eszembe jutott egy gyakran használt szó a paranoia. Ennek is milyen szép magyar megfelelője van, üldözési mánia. :-(
Köszi! ))
még van pár dolog ami nem tiszta, de majd kiserletezek.
(pl. akármelyik termővessző függőlegesen felkúsztava, majd lehajtva vázkarrá alakítható?)
"Max. gázon" úgy terem, hogy egy kiterjedt, hatalmas lugast fejlesztünk belőle, amelynek több hosszú vázkarja is van, pergoletta módjára kezelve, termővesszőkkel teli.
