A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"A mezo c hullám sebessége tehàt független a fényt kibocsátó anyag sebességétöl."
Gyula, a c az EM hullámok sebessége, nem a mezőé. A kísérletekben a fény sebességét mérték, vagy a rádióhullámok sebességét mérték. Mindkettő EM hullám. De semmiféle mező sebességet nem mértek. Ez csak a te agymenésed. Összekevered az EM hullámot a mezővel. De ezt már 15 éve csinálod.
Az a tény, hogy a fény sebessége független a fénykibocsátó test mozgásától, az valóban igaz. De vajon miért?
Azért, mert a fény hullámmozgás, amely a fényközegben terjed. A fény sebessége csakis a fényközeghez viszonyítva c, vagyis 300 000 km/s. Ez akkor is ugyanennyi marad (a közeghez viszonyítva), ha a közegben mozgó fényforrás bocsátja ki a fényt.
De a közegben mozgó fényforráshoz viszonyítva már nem 300 000 km/s a fény sebessége. Ez nagyon jól tudta Maxwell, és az egyenletei is ezt tükrözik vissza.
Az a tény hogy a hullám sebessége nem függ a hullámot kibocsátó test mozgásától, ugyanígy igaz a hangra is és a vízhullámra is. Minden hullámmozgásra igaz. És igaz a fényre is, mert az is hullámmozgás. De közeg nélkül mindez nem lenne igaz.
Einstein éppen ezzel ment szembe, amikor száműzte a fényközeget (fényétert) a fizikából. Einstein összezagyvált mindent. Te meg mész utána mint a birka, construct barátod meg helyesel a butaságaidhoz.
"Par keltés meg NEM létezik, a részecsék csak szétválni tudnak!"
Ezek szerint a neutrínók, nem párkeltéssel születnek? Milyen erő és helyzet kell ahhoz, hogy egy protont és egy eltont, proton-neutrínóvá "nyomjon össze" a környezete? Mivel gravitációsan taszítják egymást, az elektromosságnak van köze hozzá?
NEM csak korábban, most is ugyanannyi anyag és "antianyag van az univerzumunkban de ezek taszítják egymàst gravitációsan, ùgy hogy megsemmisülésröl szó sincs! Ebben is tévedett Katz Sándor!
Katz Sàndor is magyarul mondta el az elöadásàt, hogyan került az anyag az unierzumunkba. Ez egy nagy fantáza szülemény. és kimutatja a fizikànak halvány fogalma since mi az anyag!
Ebben a mozgásegyenletekben természetesen szerepelnek a Lagrange multiplikátorok is!
A Lagrange multiplikátorok stabilizálja a több részecske rendszereket, hogy ne essenek egymásba, mint pl a proton- elektron és proton-elektron-pozitron rendszereket!
Az atomisztikus fizikában a 7042- hsz utolsó egyenlete veszi át a Dirac egyenlet szerepét a kétfajta elemi töltésekkel, mint a gravitációs és az elektromàgneses mezök csatolási állandói, a részecskék mozgásegyenleteiben!
A Dirac-egyenlet az energétikus fizika kelléke, NEM tartozik az atomisztikus fizikába és NEM is a szabad elektron mozgásegyenlete, mint ahogyan néha interpretálni szeretnék a fizikusok!
Az elektronnak és a pozitronnak megmarad az elektromos töltése és a tömege is, de mivel a töltêsek elöjele ellenkezö, az elektomos töltese és a gravitációs töltese az elektron-neutrínókat nulla lesz!
A Maxwell egyenletéböl látható, invariánsan megfogalmazva,, hogy az egyenlet jobb oldalán az e.m.-hullamikat kibocsátó anyag négyes áram sürüsége áll és az anyag mozgása az egyenlet joboldalán a c-vel terjedö mezöt határoza meg. A mezo c hullám sebessége tehàt független a fényt kibocsátó anyag sebességétöl.
Ezt szuperfifikus nem érti és azt hiszi hogy fényközvetitö közegre van szüksêg. Pedig nem!
