" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Szebbek mint amilyenről a telefonos tájékoztatást kaptam. Mindkettőn van több bogyó is, csak a kisebb ami 36 cm-es, még nem virágzott el teljesen. Tehát jók lesznek egymást porozni.
A nagyobbik 64 cm-es, és egy kisebb ága tőtől 5 cm hosszan a földön fekszik, onnan ível felfelé.
Mit gondoltok, ha ültetéskor földdel takarom, le fog-e gyökeresedni ?
Az, hogy a kivijeid elfagynak télen, a Te bajod. Költözz a szomszédos román faluba és lesz kivid:-)))) Egyesek szerint ez ilyen egyszerű.
Nekem akkor nyílik ki a bicska a zsebemben, amikor azt hallom, hogy a kivi fagytűrése megfelel a nemes szőlő, barack...fagytűrésének. Te is említetted, én is, hogy még a csupasz kivivel sem tud versengeni. Akkor miről beszélünk????
Ugyanakkor Ninovarga számtalan esetben ábrázolja, hogy a fagyok ellenére sem a fagyzugokban, sem a környező sík területeken nem fagyott el semmi. Ezt a tárgyilagosságot megköszönöm neki. Tehát ezeken a helyeken nem az inverzió miatt menekülnek meg a növények. (????)
Az én esetemben a kertem egy külváros lakott területén, a város legmagasabb pontján, 20 méter magasan a a Berettyó völgyétől és a közelemben folyó pataktól, a kivi 7 éve az alapoktól kezdte.
Most, a nyolcadik évben, 1-1.5 méteres hajtásai szépen hajtanak, de már látszik, hogy ennyi év után nem fogok látni egy virágot sem. Azt sem, hogy porzós és termő párosom van.
Felénk a talaj kimondottan savanyú. 13O éve itt még hatalmas tölgyerdők voltak.A gabonaféléknek meszezni szokták a talajt.Az áfonyák,mézbogyók,fanyarkák,életbogyók és a minikivik úgy tűnik szeretik ezt a talajt.
Szeretnék pontosítani a kivi ügyben.Én nem azt mondtam ,hogy nálunk nem megy semmire a kivi,hanem azt,hogy mindíg elfagy.Nyáron nagyon szépen nő,eléri a megfelelő magasságot,és tavasszal ,amikor hajtani kellene,egyszerűen nem mozdul.Sajnos nem tudom bemutatni a már említett magról kelt kivim,ami tavaly gyönyörű termővesszőket hozott,pont olyanokat,amilyeneket Önök ajánlanak,és most nincs rajtuk egyetlen élő rügy sem.Ha megkaparom a kérget alatta zöld.Szerintem már nem hajt ki,mert a minikivik már lassan virágzanak,különben azok is eléggé elfagytak,nem most ,hanem valamikor a télen.Nagyon korán indultak,mert január végén amikor az összetekeredett ágakat lemetszettem ,már csepegett.Ezek a minikivik a 2O12 februári -27 fokot semmi károsodással túlélték.
Még hozzátenném,hogy a lugosi barátom kertje inkább a város belterületén van,és 2 épület között vannak a kivij
ei.Lugos különben melegebb hely ,mint a mi falunk,ott 2 héttel hamarabb van tavasz.
Sajnálom,hogy a példámmal vitát okoztam a fórumon,de ez a kivis vita már évek óta megy.Nem is lennénk magyarok,ha valamiben megtudnánk egyezni.Szerintem mindenki a saját belátása szerint döntse el,hogy akar-e kivi termeszteni.
A gödöllői kertészetben vettem, holnap kapom meg őket. Egy helyen tartanak 3 félét. Az enyém Altaj és Duet. Ezeket ismered? Van ahol azt olvastam, ezek egymás porzói, de így nem tudom. Egyébként holnap kapom meg.
Nem tudom, a te fajtád mennyire öntermékeny és mennyire nem. Valamitől ott is kötött, ahonnan vetted. Egyébként nekem nagynak tűnik a különbség a virágzási időben. Lehet, hogy nem ugyanott voltak...
Akkor elég bajban leszek, kettőt vettem, az egyiken már termés van, a másik még most virágzik. Akkor ők nem felelnek meg egymásnak, de ha szaporítom őket, úgy sem jó. Akkor hogy legyen? ha vennék más fajtát is, az sem biztos hogy egy időben virágozna a mostaniakkal.
Ezt jól megjegyeztem. Én is tudnám víz mellé telepíteni, de amit nem tudok az, hogy egy-két napos vízborítást kibír-e. Dió, szilva, körte - ezeknek nem számít, de a Haywardnál nincs infóm.
Az egyik ágacska 12, a másik 15 cm-nél jön. Akkor lehet hogy azt csinálom majd, hogy ha nem törnek majd eléggé felfelé, megsegítem felkötözéssel őket amíg meg nem erősödnek. A termés mégsem érhet le a földre. :)
Sziasztok! A bakonyi száraz homokon tartott kivijeim közül egy 4 év után virágbimbókat hoz. Gondolkodóba estem hogy az egy kinevelt száron közvetlenül a friss hajtásokon jönnek ezek. Tehát akkor ez jó eséllyel a porzós lesz ugye?
A másik nagy kérdés hogy van két nagy kopaszkivim de azoknak meg a porzója nem nőtt még meg és ha a szőrös porzó akkor vajon be tudja őket porozni. Persze feltételezem hogy egy időben virágzanak. A kopaszokat a Rappay kertészettől rendeltem pár éve. Callosa és egy zöld óriás kopasz kivi néven kaptam őket.
