Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
Menjél inkább tiltakozni az alacsony bérek, nyugdíjak, a rossz ellátórendszerek, a katasztrofális demográfiai helyzet, az elhibázott nemzet- és gazdaságpolitika, stb. miatt.
Mintha ezek tekintélyes része nem Trianonban eredne...
És a legszomorúbb, hogy azóta nem az ország gyarapodott volna vissza területileg, de a hülyeség nőtt benne: a két világháború közötti revizionizmustól a mai "100 éve régen volt már" meg "megérdemeltük, mert mindig rossz oldalra álltunk" meg "tanuljunk meg kicsik lenni"-ig süllyedtünk, amin csak tovább rontott az Orbán-kormány nesze semmi-fogd meg jól politikája etéren.
A ballibbantak a Fidesz-KDNP-vel (vagy talán fordítva: a Fidesz-KDNP a ballibbantakkal) karöltve veszik el még a reményét is a feltámadásnak ebben az országban.
Azért mert tudjak hogy trianon egbekialto igazságtalanság volt , amihez mindannyian asszisztáltak , a Balkánon meg.....nem lehet tudni hogy melyik darab fold igazából kié....ott mindig lehet egy kis extra sz...kavarasba besegíteni , éppen aktuális erdektol/kedvtol függően.
>>Magyarországnak az 1910. évi – a háború előtti utolsó – népszámláláskor 18 264 533 lakosa volt. Ebből az utódállamok fennhatósága alá került 10 781 773 lakos, köztük összesen 3 727 205 magyar. A csonka országban maradt 7 481 954 főből – az 1920. december 31-én tartott népszavazás adataival kompenzálva – 7 156 727 fő volt magyar anyanyelvű, pontosan helytálló tehát az az állítás, hogy minden harmadik magyar ember idegen uralom alá került.
Az első világháború kitörésekor Magyarország területe 282 870 négyzetkilométer volt (a horvát megyék és Fiume nélkül), a trianoni békediktátum ebből 62 937 négyzetkilométert ítélt Csehszlovákiának, 20 956 négyzetkilométert Szerbiának. 102 787 négyzetkilométer jutott Romániának, ez egymagában nagyobb terület annál, amennyit Magyarország megtarthatott: az osztrákok annektálta 5055 négyzetkilométer híjával összesen 91 114 négyzetkilométert.
A Magyar Királyi Statisztikai Hivatal 1920 után felmért adatai szerint a magyar gazdaság az alábbi veszteségeket szenvedte el a trianoni döntés következményeként (...): 22,3 millió hold szántóföldből elveszett 12,7 millió hold (57 százalék), 10,3 millió hold legelőből 7,4 millió hold (72 százalék), elveszett félmillió holdnyi szőlő egyharmada. Oda-lett a 12,6 millió hold erdő 85 százaléka, összesen 10,8 millió hold, többnyire tölgy-, bükk- és fenyőerdők. A kenyérgabona, a takarmány- és kapásnövények termőterületeinek átlag 60 százaléka veszett el. Az 1918-ban számon tartott 1,6 millió lóból 850 ezer, 7,3 millió sertésből 3,5 millió, 6,2 millió szarvasmarhából 4 millió a veszteség. A 6,5 milliós juhállomány 1,8 millióra fogyatkozott. A középkor óta európai rangú sókitermelésünk, aminek évi mennyisége 2,5 millió mázsa volt, nullára apadt, mivel az összes sóbányánk a határon kívülre került, hasonlóképpen az évente 12,5 millió mázsa vasércet és a 105 ezer mázsa rezet termelő bányáinkhoz. A 80 millió mázsás évi széntermelés egyharmada elveszett, az összesen 1,7 millió lóerő energiát termelő vízi erőműveink több, mint 90 százaléka került az utódállamok birtokába. Hévízforrásaink, ásványvizeink, a fürdőhelyek és magaslati gyógyhelyek 70-90 százaléka elveszett.
A fontosabb termékek után és a magyar ipar legjellemzőbb veszteségeinek felsorolása elé kívánkozik az a néhány számadat, ami a korszak legfontosabb szárazföldi infrastruktúrájára, a vasútra vonatkozik. A Magyar Királyság teljes vasúthálózatának hossza 19 723 km volt, ebből elveszett 11 359 km, megmaradt 8364 km (42,2 százalék). A felvidéki és erdélyi vasútvonalak ritkább és rövidebb hálózatával azonban fordított arányban állt a gazdasági jelentőségük a nyersanyag- és áruszállításban, értékük a személyforgalomban. A Budapestről a távoli országhatárokig sugaras rendszerben tervezett és megépített fővonalak mindegyikét elvágta a trianoni határ, a fontos összekötő vasutak – mint a Szatmár–Nagyvárad–Arad vonal – megszerzése céljából még az államhatárokat is beljebb tolták a magyarok lakta területre. A 11 028 km állami kövesútból 7865 km került idegen kézre (60 százalék), 6011 km hajózható vízi útból 3993 km veszett el (65 százalék). Az ipari ágazatok közül a fa- és papíripar szenvedte el a legnagyobb veszteségeket: millió koronában számolt éves volumenben a fafeldolgozás 186 milliójából elveszett 145 millió, a papírgyártás 50 milliójából 38 millió korona termelési érték. A vas- és fém-, a textil- és ruházati ipar, az élelmiszer- és vegyianyag-gyártás értéke „csak” a felére csökkent – a Budapesten koncentrálódott gyáripar miatt –, ám az alap- és nyersanyagok jóval nagyobb hányadát kellett importálnunk, mint 1920 előtt. Statisztikai források szerint a békekötés előtti Magyarországon 4224 gyár működött, ebből a határokon túlra került 2166, itthon maradt 2075 – ha az 1919 augusztusában a fővárosi üzemeket is kifosztó románok magukkal nem vitték. Súlyos kár érte a gazda- és fogyasztási, valamint a hitelszövetkezeteket is Trianon miatt: a 2292 hitelszövetkezetből 1805 elveszett (60 százalék)<<...
Hiányolom belőle a választ arra a kérdésre, hogy akkor a Délvidékünk és többi elszakított országrészünk mikor kerül vissza hozzánk, mit tesz ennek eléréséért a Fidesz-KDNP kormány?
Vagy semmit, mert nekik fontosabb a magyar érdekeknél az, hogy együtt bájologhassanak azon területrablókkal, akiket nem Brüsszel meg az USA irányít?
Mert most Bayer Zsolt szerint a románokat ők irányítják, azért balhéztak Novák Katalin ellen. Ezek szerint ha Románia nem lesz az USA meg Brüsszel befolyása alatt, akkor biztos velük is jól ki fogunk jönni - és akkor lehet majd velük is bájologni, Erdély visszaszerzése meg a székely autonómia elérése helyett.
A szótárban az El-specialista szónál az andalúz alakulat az illusztráció.
Ezt is tudja mindenki. De Székelyföldről sose lesz jelen "székely csapat" a nemzetközi köztudatban akkor se, ha CL-t nyernek véletlenül. És olimpia se lesz Székelyudvarhelyen.
Életképtelen nemzet vagyunk bolsevik irányítás alatt még mindig.
A legelső, csontból készült villákat a bronzkoriKínában fedezték fel (i.e. 2400–1900), a Sang-dinasztia (c. ie. 1600–c. ie. 1050) korából is találtak ásatásokon. A Kelet-Han korból származó sírfestményeken is ábrázolják.[1] Az ókori Görögországban, az ókori Egyiptomban[2] és a Római Birodalomban is széles körben alkalmazták, a rómaiak bronzból és ezüstből készítették.[3][4] A személyes használatra szánt evőeszközt a Bizánci Birodalomban vezették be a 4. században,[5][6] innen terjedt el a Közel-Keleten, majd onnan Dél-Európában, illetve Kr. u. 10. században Európa északi részén is. A villát itt elsősorban konyhai eszközként használták, evőeszközként a 18. század előtt nem terjedt el, míg Észak-Amerikában a 19. századig tartott, amíg a villa elnyerte méltó helyét az asztalnál.
Ez a hála, amiért megtanítottuk őket az evőezköz használatára, meg a hús megsütérére, stb., hogy ne kelljen nekik nyersen enni a húst, kézzel-labbal...
árgus szemekkel figyelte Mo.-ot, nehoy 1 m2-t is vissza vegyen
Na de ilyen fel sem merült, megnyugodva hátra dőlhetett. A szerbek reakciója jogos. Hiába volt 15 éve, még most sem adták fel. Elképesztő, hogy Trianon után nem voltak lázongások, attrocitások. Román vagyok? Hát jó. Csehszlovák vagyok? Hát jó. Furcsa nép a magyar.
Azért az jelzés értékű, hogy miközben € 1kedvűen nézte a balkán Trianonbóli felbomlását, sőt még segítette is, ugyanakkor árgus szemekkel figyelte Mo.-ot, nehoy 1 m2-t is vissza vegyen 1000 éves tulajdonából!!!!
