"Egy nemzet nincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha aláírt - késsel a torkán - egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás…"
(Théophile Delcassé, egykori francia külügyminiszter)
"A m. kir. honvédalakulatok eközben hazaindultak, megkísérelve a lehetetlentA zárt rendben vonuló (szállított) hadosztályok legtöbbször elértek a határig, hogy ott az új hatalom által feloszlattassanak - holott zömükben készen álltak volna a Szent István-i határok védelmére. Bár a november 3-i padovai fegyverszünet előírta a tüzérségi anyag leadását, sok esetben magukkal hozták azt is.
A 11. hadsereg magyaroroszági feltöltésű seregtestei (cs. és kir. 16., 27. gyaloghadosztály, m. kir. 38., 39., 74. honvéd gyaloghadosztály) az Etsch-völgyben Bozebnen át Innsbruckba meneteltek, onnan tengelyen tértek haza, A Belluno-hadseregből a m. kir. 40. honvéd gyaloghadosztály a Cadin-hágón át Innsbruckba irányába, a cs. és kir. 17. gyaloghadosztály és a m. kir. 20. honvéd gyaloghadosztály a Corderole, illetve a Felső-Piave völgyeiben Toblachon át Spittal a. d. Drauba mentelt ahonnan vasúton tért vissza helyörségeibe. A 6. hadsereg cs. és kir. 31. gyaloghadosztálya, m. kir. 41. és 51. honvéd gyaloghadosztálya, a m. kir. 11. honvéd lovashadosztály, az Isonzó-hadsereg cs. és kir. 7., 14, és 33. gyaloghadosztálya részben a Piave, a fella és az Isonzó völgyében Villachba, részben Görzön át Laibachba menetelt, ahol bevagonírozott."
(Dr. Ravasz István: Magyarország és a magyar királyi honvédség a XX. századi világháborúban 1914-1945.)
Maga Böhm Vilmos (aki a leszerelést irányította) is elismerte:
"A legreakciósabb tábornokok és tisztek vezetésével egész hadosztályok vonultak be az országba zárt sorokban és mindenütt örömmel, lelkesedéssel csatlakoztak a forradalomhoz."
(Böhm Vilmos: Két forradalom tüzében.)
Ennyit a rendezetlen hazaözönlésről.
Rendezetlenné akkor váltak a katonák, amikor a határon leszerelték és szélnek eresztették őket.
Nem voltak rendezetten hazatérő alakulatok, csak a tíz évvel később memoárt író katonatisztek képzeletében. A felszerelés ott maradt a fronton, ahonnan rendezetlenül menekültek a katonák. Akik maradtak, azok bizony olasz hadifogságba estek. Nem működött a vonatközlekedés, a visszaáramló csapatok összekeveredtek, nem fogadták el a parancsokat a tisztjeiktől, maga a vezérkar is elvesztette a kapcsolatát a frontcsapatokkal.
Egyrészt, az alakulatok többsége rendezetten hazatért, azután estek szét, hogy a határon szétzavarták őket, és szélnek eresztették a katonákat, ezzel szabadítottak rá több százezer nincstelent a hátországra, akikről ezután senki sem gondoskodott.
Másrészt, senki sem mondta, hogy az összes leszerelt alakulat (1,2 millió fő) bevethető állapotban volt, értelemszerűen a nemzetiségek sem. De ezt is már sokszor elmondtam, szóval nem túl elegáns ezzel érvelned.
Azzal még mindig adós vagy, hogy bizonyítsd, egyetlen bevethető alakulat sem volt.
Nem volt hadsereg, szétesett hazatérő alakulatok voltak, amiknek az állományának fele nemzetiségi katonákból állt. Képtelenség lett volna a románokat, szlovákokat, szerbeket, ruszinokat rávenni arra, hogy önkéntesen magyar nemzeti célokért harcoljanak.
Azért vicces arra hivatkozni, hogy Károlyi idején nem volt hadsereg, miközben azért nem volt, mert a határon szélnek eresztették a hazatérő alakulatokat, utána meg megtiltották, hogy a parasztság soraiból toborozzanak. És ezek után csodálkoztak, miért nincs hadsereg.
"Darányit kinevezését az angolok szimpátiával fogadták, mert tudták, hogy Gömbös németbarát politikája helyett az angol vonalat erősíti."
Hát, nem sikerült.
"Imrédyvel ugyanez a helyzet, kinevezésekor kifejezetten angolbarát vonalat vitt, és csak a kieli látogatása után vált a német orientáció kiszolgálójává."
Mást mondtam?
"Telekiről meg sok mindent lehet mondani, de hogy kifejezetten németbarát lett volna, azt nem."
Végülis csak aszonta beiktatásakor, hogy nem kíván Imrédy küpolitikáján változtatni.
Úgyhogy négyből négyet csak sikerált eltalálnom, dehát a matek nem (sem) az erősséged...
Szegénykém. Még mindig nem az enyim. Dehát mit is várhatunk attól, akinek a korabeli Pesti Hírlap dokumentumértékű újságcikkeinek bemutatása "fosás"...
A francia keleti hadsereg parancsnokának jelentése szerint a hadsereg mind morális, mind bevethetőségi szempontok alapján teljesen alkalmatlan volt Magyarország elleni hadműveletekre. Még a Stromfeld-féle felvidéki hadjárat idején is a csehek francia segítségért könyörögtek, amire azt a választ kapták, hogy nem tudnak segíteni.
"mivel eleve reménytelennek tartották a harcot a világháború győztes nagyhatalma ellen."
Aha. Tehát ezzel felmented Károlyit, ugyanakkor Horthyn számon kéred, hogy miért nem harcolt a "világháború győztes nagyhatalma" ellen.
A francia csapatok megjelentek 1919 elején Erdélyben és a Délvidéken, Szegedet tartós megszállás alá helyezték. Tulajdonképpen az ú.n. nevezett Nemzeti Hadsereg is egy a franciák által szervezett helyi mobil rendfenntartó egységből alakult ki. Francia tisztek segítették a csehszlovák hadsereget is.
Minden magyar kormány el akarta kerülni a konfliktust a franciákkal, mivel eleve reménytelennek tartották a harcot a világháború győztes nagyhatalma ellen.
"Anglia és Franciaország kivonult a térségből és odadobta Közép-Kelet Európát Hitlernek"
A Nyugat valahogy imádja odadobálni a térségünket másoknak: évekkel később megint eljátszották ezt, amikor Sztálin kezére adták országainkat.
Ezért is kellene Magyarországnak olyan haderő, hogy többé ez sohasem fordulhasson elő, mert képesek vagyunk megvédeni magunkat.
De szép is volt, amikor a magyarok kalandozásaitól rettegett Európa... ez kéne most is, csak sokkal korszerűbb köntösben. Akkor büszke lennék az országomra.
Engem tíz éve érdekel az 1918 végén Magyarország ellen harcba szálló amerikai, angol, japán, brazil stb. hadosztályok sora, de Glavingo tíz éve adós ezzel. Meg azzal is, hogy cáfolja a franciák azon állításait, hogy 1918 végén nem volt erő a Magyarország megtámadására ha a magyarok nem szerelik le hazatérő katonáikat.
Ha még tíz év múlva is itt leszünk, akkor sem fogok választ kapni tőle, azt hiszem. (egyszer jött nyolc görög hadosztállyal, de senki nem látta őket Baranyában :D)
"A határok egyáltalán nem Károlyi vagy Kun tevékenységei miatt lettek olyanok, amilyenek."
Na ebben egyetértünk, a románok Budapesten, a szerbek Pécsen, a három nyugati megye korridorját meg az egész kisantant követelte.... igazad van, szerencsénk van, hogy az antant megtalálta Horthyt.
Nem. Azért kerültünk kényszerpályára, mert a politikai vezetés mindvégig arra épített, London helyre hozza azt amit elkúrtak Trianonnal. Amikor kiderült, ez illúzió, akkor Hitler kapott jogot és lehetőséget arra, hogy igazságot tegyen.
A magyar katonai vezetés jó része áruló és a kormányzó személyével szemben hálátlan módon igyekezett szorosabb fűzni a szövetséget Németországgal Horthy háta mögött is. És teret kaptak vágyaikra ezek után. De még ekkor is a legkelletlenebb szövetséges volt Horthy.
Komolyan kérdem, nem unod még ezeket a számtalanszor elismételt ordas hazugságaidat?
Legalább annyiszor cáfolták már ezeket, ahányszor idehazudtad őket, történelmi tényekkel bizonyították, hogy Magyarország fegyveres erejét a Károlyi-féle balfék kormány és a Kun Béla-féle internacionalista, kommunista csőcselék nullázta le, de te ezek ellenére, mint egy elmebeteg, tovább hajtogatod ezeket az ocsmány hazudozásaid.
Sajnos ezek megbocsáthatatlan bűne az, hogy országpusztító tevékenységük következtében, hazánkat teljesen védtelenül hagyták, kiszolgáltatva ezzel teületrabló szomszédaink kénye kedvének...
Ha Károlyi nem pacifista álmokat kerget, hanem megvédi az országot (amire a saját bevallása szerint is képes lehetett volna), ha Kun nem internacionalista célokért és a saját hatalma megtartásáért küzdött volna (ami ellen tiltakozásul lemondott Stromfeld) hanem az országért, akkor valószínűleg máshogy alakulnak a dolgok. Trianont nem lehetett elkerülni, de pont a török példa mutatta meg, hogy ahol volt ellenállás, ott lehetett eredményeket elérni.
Károlyi, Kun, Horthy közül Horthynak volt a legszűkebb mozgástere. 1918 őszén a cseh-délszláv-román erőkkel nevetségesen csekély erőkkel foglalták el az ország jelentős területeit. 1920-ra az erőviszonyok megváltoztak. Mégis, a Teleki és Bethlen kormányok érték el a legtöbbet, amit bárki is elért 1918 ősze óta.
És azt se feledd el, hogy azt nem Horthy mondta, hogy az ország bármekkora területéről lemond, ha Pesten és környékén fenn tudja tartani a proletárdiktatúrát, hanem a tk-s barátaid.
Nem egészen. K?árolyi puccsa után szétverte a hadsereget. Családja szerint egy jóformán írástudatlan, a nagyon buta és a szellemi fogyatékos mezsgyélyén mozgó lény volt. Azért tudott valamit németül, angolul és franciául, mert nevelőnőitől ráragadt pár szó, de egyiket sem beszélte folyamatosan. Magyarul dsem. Miatta találták ki, hogy az arisztokrácia a belterjesség miatt degenárólodott, vagy valami van is benne? Lehet mindkettő:) Kunbéci egy klinikai eset volt, gazdája Sztálin hazavágta:) Megérdemelte. Horthy sem volt nagy agy. A politikához semmit nem értett. Sem a gazdasághoz, sem a külpolitikához.Amíg Bethlen volt a miniszterelnök, jól mentek a dolgok., de a határrevyzió nem szerepelhetettr a kormányprogamokban, csak az ideoklógia, mivel Magyarország aláírta. Voltak próbálkozások a tárgyalásos módosításra, ami szerepelt benne, de nem vezettek eredményre.A törökönek volt hadseregük, mert a szultán elleni puccs után nem verték szét, hanem a szultánba és AÍllahba vetett vakhit helyett a nemzeti területi integritást helyezték előtérbe. Bevált. Ők is lopták az országukat a görögöktől, de az már elévült.
A határok egyáltalán nem Károlyi vagy Kun tevékenységei miatt lettek olyanok, amilyenek. A gyáva magyar vezetés tehetett róla, hiszen Horthy megelégedett egy sokkal kisebb Magyarországgal, ha azon ő lehet a kormányzó.
A törökök nem fogadták el a rájuk erőltetett békét, felkeltek, s kiverték az Antant csapatait az összes olyan területről, ahol a török lakosság volt többségben. Horthy gyáván meghunyászkodott.
Magyarország a 30-as évek közepétől került kényszerpályára, azzal, hogy a nyugatiak kivonultak a térségből, és odadobták az itteni államokat Hitlernek. Hol volt ekkor még a háború?
A nyugat-magyarországi területeket épp a békeszerződés ellenében szerezték vissza. De ezt te is tudod.
Az, pedig, hogy a határok a békeszerződés szerint ott húzódtak ahol, az nem kis mértékben Károlyin és Kunon múlott. És ezt is tudod.
Érdekes, hogy Károlyinak, akinek megvolt a lehetősége az ellenállásra (nem véletlenül mondta, hogy nem azért nem védi meg az országot, mert nem képes rá), nem veted ezt a szemére, ellenben Horthyt kárhoztatod azért, mert diplomáciával visszaszerzett területeket.
A területeket Horthy adta fel a trianoni béke elfogadásával. Addig csak fegyverszüneti vonalak voltak, ő viszont törvényesítette Magyarország felosztását.
Magyarország azért került kényszerpályára, mert mindent feltett arra, hogy a nácik győzni fognak. A zseniális magyar politikusok megérzése nem jött be.
