" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ki fog hajtani, de idén nem lesz rajta termés. Legrosszabb esetben a már erősen hajtó lótusz ledobja a héját, vagy épp a nemes. Mindeközben a virginianara oltott fák vígan várják a 1-1,5 hét múlva esedékes rügypattanást. :)))))
Lett úgy csinálva hogy mixerrel szétvertük és szegfűszeget*fahéj darabokat főztünk bele. Volt olyan amibe egész ánizs darabok kerültek./ez nem jött be/
Másik módszer amikor csak villával lett szétnyomkodva.
Cukor mindkét esetben lett téve bele ízlés szerint, mint szirup.
Lett fém fedeles és celofános. Úgy nézem a celofános kezd szikkadni.
Még nem bontottunk fel egyet sem.
Majd utána rangsoroljuk.
A lekvárokat/dzsemeket így tesszük.
A fém fedeles folyékony lesz a celofánost úgy 4-5 év után szelni lehet.
És gondolom, finom. Mivel nem savas gyümölcs, nem hiányzik a lekvárból egy pici citrom vagy citromhéj?
Arra gondoltam, hogy zselésítő helyett nem-e el lehetne készíteni sütőben. Tavaly kaptam az ötletet fügelekvárhoz. Kipróbáltam, gyorsan kész lett, nagyon sűrű, és nem puffogott a lekvár fővés közben mint fent a tűzhelyen szokása. Szerinted működne?
Zselésítőt azért nem teszek lekvárba, mert ha meleg palacsintába kerül a lekvár vagy sütnék vele, akkor elfolyik.
Szerintem oltható, azt hiszem tőled kaptam Cinebulli, üzbég ágakat, azok virginianara lettek oltva, jó eredménnyel. Mellett oltottam rá Szent Gellért és Tipo, costata fajtát is, azok is megeredtek rajta és jól nőnek. Nyilván, nem úgy, mint a lótuszon, de mit sem ér az, ha van egy nagy fád, ami folyton elfagy és nem hoz termést, néha meg azért tövig is fagy, mert miért ne. Persze ha eltalálod a szerencsés fekvést, akkor lehet sikered hosszútávon a kommersz fajtákkal is, de pl nekem a Fennio annyira közel van a házfalhoz(DNY domboldal, brutálisan meleg tud lenni már tél végén is, ha süt a nap), hogy amit nyert a védettséggel, azt el is vesztette azzal, hogy sokkal előrébb volt a kihajtásban mint a háztól távolabb lévők.....
Pedig az újabb enyhe tél reménykeltő volt, de ebben a formában, rosszabb, mintha rendes telünk lett volna.
Costata rügyei két ház között csekély fagykárral, de elég jól átvészelte a fagyokat. Mellette lévő Vaniglia pedig elfagyott, kiváncsi vagyok ezek után mikor hajt ki. Van még ugyan ott Mercatelli, azon látok zöld rügyeket, de sok a fagyott is. Ha sikerül a Costatának találni ilyen védett helyet mint nálám van esélye, de pár méterrel arrébb déli házfalának védelme nélkül biztos teljesen elfagytak volna a megindult rügyek. Virgyinia alanyon lévő nemes sokkal később fakad, ez igaz és most ebben a helyzetben nagyon előnyős, de abban nem vagyok biztos, hogy a Tipo, Vaniglia oltható e rá.
Ki kell próbálni. A virgyinia alany sokkal lassabb növekedést eredményez, kisebb lesz a fa koronája. Később fordul termőre a ráoltott nemes, de érdemes válalni, ha termésbiztonságot jelent.
Hát idén nem nagyon lesz nem hibrid datolyaszilva. Megint -5 fok volt. Minden sima ázsiai vagy olasz stb d.szilva fajta totál lefagyott, pedig még pattanás előtt voltak 1 héttel kb. Egyedül a Rosseyenka, Nikita vészelte át károsodás nélkül vagy minimális kárral ami lótusz alanyon volt, a virginiana alanyokon lévők teljesen sértetlenek. Ami érdekes, hogy a Costata és a Rosseyenka 2.5 méterre van egymástól és ugyan olyan stádiumban voltak, mégis az Costata totálra fagyott, a Rosseyenka pedig egyáltalán nem károsodott.
Tehát ha tavaszi kihajtás körüli fagyokat nézzük, akkor is ajánlott a hibrid fajok ültetése, vagy a hagyományos nemes fajták virginiana alanyra oltása. Remélem akik eddig védték a lótusz alanyt, azok most megvilágosultak. Én biztos, nem vetek több lótuszt alanynak és nem is oltok többet rá. Remélem a nagy kertészetek is követik majd a példát és előrébb veszik a termésbiztonságot a profitjuknál. :)
Sajnos nem csak barnásak,hanem szárazak is lettek a fagyos éjszakák után .Össze lehet őket morzsolni mint a szárított fűszereket. Ennyi fagyos éjszaka után már lehet,hogy egyetlen rügy sem marad életben abból ami így sietett. Talán a lustábbja még túl éli.
A kevés védelem is több, mint a semmi! Egy orvos okosan elmagyarázta, hogy miért is kell viselni:
1. Valamennyit mégiscsak szűr --még az otthon készített szövet maszk is!
2. Ha maszk van az emberen nem nyúl önkéntelenül a szájához-orrához /ugye itt jutnak a szervezetbe a vírusok/
3. Ha maszkos emberrel találkozol önkéntelenül tartod vele szemben a kellő távolságot, és beszédbe sem olyan könnyen elegyedsz vele, mintahogy a maszkos sem kezd el cseverészni másokkal.
A három ok talán már indokolja.
Persze mindenki maga dönti el, hogy mennyire parázik. Amíg nagyon fiatal az ember és fiatalok a szülei-nagyszülei is, talán könnyebben --megkockáztatom:felelőtlenebbül-- kezeli ezt a dolgot, hiszen akár tünetmentesen is áteshet rajta. Ha már van veszélyeztetett a környezetében akkor talán már jobban vigyáz. Én sem magam miatt hordom...
