Na, akkor felteszem a kérdést: ha szögletet rúgsz, mondjuk, a bal oldalról, és kapura akarod csavarni a labdát, akkor bal lábbal rúgod, vagy jobbal?
Megmondom, miért kérdezem: azért, mert a Te magyarázatod is logikus, és hihető is lenne, csak éppen a valóságban a labda nem abba az irányba kanyarodik.
Miert zakatol a vonat?
A vonat all ugye mozdonybol es kocsikbol.
A mozdony ugyanugy zakatol, mint a kocsik, tehat az egyszeruseg kedveert nezzuk meg a kocsikat.
Egy kocsi all az utas-/rakodoterbol es a futomubol.
Az utas/rakodoter nem zakatol, tehat nezzuk a futomuvet:
Az all tengelybol es kerekekbol. (A felfuggesztesek meg miegymas nem zakatolnak.)
A tengely nem zakatol, tehat nezzuk a kereket.
Mint lathato, a kerek kor alaku, melyenek terulete r2pi. [Nemtom, hogy kell pit irni.] A pi konstans, tehat nem zakatol. Az r szinten nem zakatol, maradt a negyzet.
Na, ezert zakatol a vonat! [Ti. a negyzet "docogve" megy a sinen.]
".....ezáltal befolyásoljuk a mérés eredményét. mivel legtöbb esetben attól félünk, hogy pont a vajas fele ért földet, ezért ennek valószinüsége is nagyobb. ...."
??
tehát a félelmünkkel( tudattal) befolyásoljuk a dolog kimenetelét??
A légnyomással, annak különbségével is magyarázható!
A laszti a függőleges tengely körül pörög.
Az egyik oldalon a mozgási irányával megegyezőleg forgatja a "hozzátapadó" levegőt, itt a mozgási pályához képest a legevő sebessége nagyobb lesz mint a másik oldalon, aholis lassítja. A gyorsabb áramlat kissebb nyomást hoz létre, mint a lassabb.
A másik légnyomásos magyarázat az, hogy a labda elött a levegő torlódik, és mögötte ritkul. Ez fékezi is a haladását, de a pörgése miatt ezen az elöl lévő sűrűbb levegőn a labda "elgurul".
Azt írtam, ami az idézőjelben volt: copy-paste volt, csak a boldozást tettem bele. Azt hittem, hogy érthető volt. Ha nem, akkor sorry.
Részemről is le van zárva a téma, hiszen a lényeget illetően nincs köztünk nézeteltérés.
Viszont a csavart labda téma szerintem még nincs teljesen megnyugtató módon lezárva. Esetleg valaki hozzá tudna tenni még valamit?
Lehet, hogy félreértettelek, de akkor nem én kezdtem, én ugyanis ezt írtam:
"A kifeszített madzag nem rossz ötlet, de csak akkor, ha egy súlyt akasztunk az egyik végére, és azzal feszítjük ki, mert ha megfogjuk a két végét, és vízszintesen húzzuk, akkor soha nem lesz egyenes, mert a madzagnak is van súlya."
És ezt úgy értettem, hogy függőlegesen feszíti ki a súly madzagot. Természetesen igazad van abban, hogy mindegy, mivel húzzuk vízszintesen. Nem is kéne kinézni belőlem, hogy ennek az ellenkezőjét állítanám.
Nem kell magyaráznod, Te értetted félre a kritikám.Az elvben találtam, elvi hibát!
Figyuzz!
Annak a spagócának nem tökmindegy, hogy mivel húzom? A saját súlya, mint Te is írod mindig megmarad a feszítéstől függetlenűl, és lehet, hogy gyakorlatilag nem, de elméletben ez mindig belógást okoz!
Akkor lesz -már amennyire a spárga lehet- egyenes, ha függőlegesen húzom a súllyal! tehát ha a saját súlya azonos irányban hat a kifeszítő erővel!
Persze, az megint más kérdés mire jó így!
A robbantott lemezt ne feszegessük!(labda)
Kösz a nyelvtant! A „súlyjal”-t is rosszul írtam!
Nem tudom, mi nem volt logikus abban, amit írtam. Ha súlyt akasztunk a madzagra, és azzal húzzuk ki, attól még ugyanúgy megmarad a madzag súlya, de nem lesz belógása miatta.
Most már érted? Vagy magyarázzam még?
"Egyébbként" ezt a szót egy b-vel szokás írni...
A "belenézés" természetesen ismert dolog, és szerintem használható is. Nem valószínű, hogy a fénysugár annyit görbülne az általában előforduló esetekben, hogy ez hamis eredményre vezetne.
Ami a robbanást illeti, én ezt valamikor így hallottam, az igazságtartalmát nem ellenőriztem, de ha minden igaz, erre az előző hozzászólásomban is utaltam. De azért annyit hozzátennék, hogy az állítás nem az volt, hogy a robbanás paraboloidként terjed, hanem az, hogy a lemez lesz tőle paraboloid alakú. Remélem, érted a különbséget! Ha nem, akkor gondolj bele, hogy ha nagyobb a lemez, akkor hol mekkora lehet a görbületi sugár a robbanás után!
Abban persze igazad van, hogy ez a módszer technikailag nem sokat ér. Azt hiszem, én is jeleztem az ezzel kapcsolatos kétségeimet.
ilyet még én is csináltam csillagász szakkörön... még meg is van valahol a tükör, céziumporral csiszoltuk )ha jól emlékszem), aztán lefoncsorozták nekünk
sajna a távcsó, amihez készült, már sosem készült el
Én azt hittem, legalább logikus vagy, ha nem is értesz egyet mindennel amit a mai fizika mond!
Attól, hogy súlyjal húzatod a madzagot attól miért nem lesz saját súlya?
Egyébbként a műszaki életben az egyenet a mesteremberek "belenézéssel" ellnőrzik! Talán kicsit erőltetett, de az interferométeres mechanikai méréseket is tekinthetjük "belenézésnek"!:-)
És a robbanás nem paraboloidként terjed, hanem gömbformában, ha pontszerű a töltet. A korong alakú töltet sem pontos paraboloidot feszít, hanem valamit a henger, és a gömb között, a kúp nyomásalakja hiperbolaszerű. A félgömb-töltet az ami kb paraboloidot ad, de ezek technikailag túrót sem érnek. Főleg ha ebben még az olvadékot pörgeted....
Paraboloid tükröt két üvegkorong és némi csiszolópor segítségével lehet csinálni. A hatvanas-hetvenes években Kulin György hozta divatba Magyarországon is a távcsőtükrök házi csiszolását, több ezer darab (!) készült, ezek között voltak meglepően jó minőségűek is. (Igazán jót persze nem lehet csak úgy hipphopp megcsiszolni, sok-sok gyakorlás meg türelem kell hozzá). Néhány könyvben le is van írva a módja (A távcső világa, Távcsőtükrök házi készítése, stb.)
Szerintem nem nagy hülyeség, de van egy szépséghibája: eszerint is éppen az ellenkező irányba kéne kanyarodnia, mint ahogy teszi. Tehát kell lennie egy olyan erőnek is, ami ezzel ellentétes irányba hat.
Szerintem inkább a Lenz törvényhez lehet valami köze a megoldásnak. Valahogy úgy, hogy a közeg igyekszik megakadályozni a labda forgását, de az meg nem akar lassabban forogni a perdület miatt, és talán ez hat rá oly módon, hogy a pálya ívelésével is pörögni kezd.
Lehet, hogy ez is hülyeség, de legalább az irányt jól adná meg.
A kifeszített madzag nem rossz ötlet, de csak akkor, ha egy súlyt akasztunk az egyik végére, és azzal feszítjük ki, mert ha megfogjuk a két végét, és vízszintesen húzzuk, akkor soha nem lesz egyenes, mert a madzagnak is van súlya. (Ha valaki ezt nem érti, szívesen megmagyarázom.)
Paraboloidot tudomásom szerint úgy a legegyszerűbb készíteni, hogy fogsz némi robbanóanyagot, beásod a földbe, ráteszel egy vékony lemezt, és valahogy rögzíted (például földet szórsz rá, lehetőleg egyenletesen), majd robbantasz. Ha kész a tányér, lehet bele önteni az üveget, és foncsorozni. Csak arra kell vigyázni, hogy az üveg vastagsága egyenletes legyen. Nem gondoltam végig, de ha megpörgetjük a megfelelő szögsebességgel, az talán segíthet.
mert az előreforgó oldal mellett áramló levegő sebessége nagyobb, a hátraforgó oldal mellett áramló levegő (relatív) sebessége meg kisebb, és ez a gyorsabb áramlás felé téríti el? (mint a repgép szárnyánál?)
vagy ez hülyeség?
Koszi, a papirfelbehajtos is zsenialis...bar erre a madzag utan mar magamtol rajottem. Hiaba na, a tudomanynak a madzag adta a kezdo lokest! :)
Ellipszist tudok rajzolni, meg parabolat is (egyszeruen vegtelen tavolsagokra szurom le a szogeket... :) )
A gondom viszont tovabbra is az, hogy
a., mibol csiszoltak azokat a tukroket?
b., mihez viszonyitottak a terben a tavolsagokat? [ertsd: a gyujtopontot, a directrixt, meg az idom pontjait] hogyan valositottak meg mindezt technikailag?
Volt egy kerdes, amire nagyon sokaig nem jottem ra, es soha nem mertem senkitol megkerdezni:
Ha egyenes szakaszt szeretnek rajzonli, akkor ugye vonalzot hasznalok...de hogy csinaltak az elso egyenes vonalzot? A legkulonfelebb teoriakat gyartottam...mind santitott egy picit. Mignem osszeszedve minden batorsagomat megkerdeztem egy fizikatanart, aki igy valaszolt:
De hulye vagy te! Hat kifeszitettek egy madzagot.
BOING!
Ennel egy fokkal bonyolultabbnak tuno kerdes:
Hogy a fraszba csiszoltak a gorogok paraboloid tukrot? Sikerult paraboloidhoz kozelito idomokat csinalnom [anno, amikor mindenfele napkemenceket barkacsoltam kartonbol meg alufoliabol], de azok "tort feluletekbol" alltak. Szoval a gorogok mit tudtak, ami meg az interneten sincs fent? :)
Masik kerdes: novenytan.
Van egy ketlaki novenyem, amely termeseben millio-egy mag van. [Pl. Kiwi] Egy gyumolcson belul a magok mind egyivaruak vagy vegyesen vannak? [Tudom, hogy gaz ezt megkerdezni par szemeszter novenytan utan, de sehol nem talaltam ra valaszt, elmeletet meg mindket valtozatra tudok gyartani.]
Gondolom, ezt Te is ki tudod találni. De azért leírom az én verziómat:
A film másodpercenként n db képkockából áll. Ez azt jelenti, hogy két képkocka között 1/n másodperc telik el. Amennyiben ennyi idő alatt a kerék éppen annyit fordul el, amennyi egy (vagy több, de egész számú) küllőnek felel meg, akkor állni látod a kereket. Ennél kissé gyorsabb forgás esetén előre látod forogni, mig kissé lassabb forgás esetén hátra. A kettő között a másik átmenetet az képezi, amikor elmosódnak a küllők. Ez jól megfigyelhető pl. a helikopterek rotorjánál vagy a repülőgépek légcsavarjánál.
