" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A tegnap este Lovásziból bemutatott üdítő példák mellett nem akartam ünneprontó lenni azokkal, amelyek most következnek. Többször tettem fel képet arról a fügepéldányról, amelyik az ukrán házaspár által vásárolt ház előtt van. Túlélését is annak köszönheti valószínűleg, hogy nem magyarok a vevők, akik "jó" magyar szokás szerint mindent azonnal letaroltak volna. Az ukránok viszont óriási lelkesedéssel fogadták ezt a számukra egzotikusnak számító növényt és szóba se kerülhetett, hogy megváljanak tőle. De mivel a házat csak nyaralónak használják, megbíztak egy illetőt a kert karbantartásával.
A fának eredetileg két törzse volt, illetve az egyik törzsről egy törzsvastagságot közelítő alacsony oldalága. Ezek megközelítőleg az eredeti korona felét alkották. A fa által elfoglalt szeglet nem szolgál semmi egyébre, mint arra, hogy ezt a növényt befogadja, közömbös, hogy annak ágai alacsonyabban, szélesebben, vagy szűkebben állnak-e.
Szó se róla, pofás kis koronás fa lett belőle a kertgondozó által végrehajtott drasztikus csonkolások után. De...
Többször leírtam és bemutattam, milyen következményekkel jár a füge vastag ágainak csonkolása, mennyire érzékeny egy kérget, majd a növényt tönkretevő betegségre. Kár lenne, ha ennek a fügének az évei is meg lennének számlálva emiatt...
Látható a képeken, hogy a drasztikus csonkolás miatt máris milyen sarjtenger indul a törzs körül.
Tudom, hogy /sajnos/ az itt fórumozók többségének a téli fagyok miatt ilyen típusú gondjai nem keletkeznek, ez az intelem azoknak szól, akiknél van esélye a fügének többéves törzses fává fejlődni. Ha korrigálni akarjuk a törzset/koronát, azt feltétlenül fiatal korban tegyük. Ha ez nem történt meg, idősebb korban hagyjuk békén!
Szia!Feltennél képet a goji növényeidről?Hogy mégis bokor vagy milyen habitusú.Én eddig kivétel nélkül csak rosszat olvastam róla,mármint lisztharmatra kényes, keveset termő stb.Saját tapasztalatom is ezt támasztja alá.2 éve kaptam a szomszédból,azóta nem megy semmire csak néz ki a fű közül.A szomszédnál fél kertet körbetarackolta 30-50 centis suhángokkal,termés semmi.
De lehet hogy csak a meszes homok nem tetszik neki.
Soha nem láttam ördögcérnát, de van egy erősen fejlődő goji bogyóm.
El tudnád mondani, hogy mi a különbség a kettő között? A talált irodalom eléggé zavaros. Valahol azt írják, hogy az ördögcérna tüskés (ez a mérgező), míg a goji bogyó nem tüskés. Na, az enyém nem tüskés. (?)
Valóban igazad van, hogy utána nézel a gojival kapcsolatos dolgoknak.
Az ördögcérna mérgező, bár helytelenül veszik egy kalap alá a Gojival! A bokor hasonló, de termése teljesen eltér! Öt éve foglalkozok Goji termesztéssel hobbi szinten, kb.30 tőről a tavalyi évben 5,7kg aszalványom lett. Igen bőtermő! Fogyaszthatod nyersen, gyümölcssalátába, teába, műzlibe, jughurtba és persze aszalva is. Mindenhogy finom, ha szereted az egzotikus ízeket! :) Jótékony hatását én is és az egész családom tapasztalja. Teljesen télálló igénytelen növény, csak kordában kell tartani metszéssel, mivel hatalmasra és terebélyesre nő. Szaporítása nem magról, hanem fejdugványról vagy oldalhajtásról, tavasztól késő őszig bármikor lehetséges (saját tapasztalat), a magról ültetett Goji nem örökli az anyanövény tulajdonságait, ezért későn terem, silányabb minőségű a termése és hatásában is gyengébb. Én heti 4x két nagyobb evőkanálnyit szoktam enni aszalva(20-25gramm), érésekor nyersen egy evőkanálnyit teszek a gyümölcssaliba. Lisztharmat nálam eddig nem fordult elő, nem támadja meg, mint ahogy a fórumban azt többeknél olvastam. Az csak helytelen kezelés eredménye, ha mégis lenne kártevő akkor a természetes, vízbe áztatott menta permettel lehet lekezelni a növényt. Ez egyébként sem árt neki, főleg ha az ember nem szeretne vegyszereket használni. Jótékony hatásáról még a blogomban olvashatsz. http://taylorblogja.blogspot.hu/2013/04/goji-bogyo.html
És az élő példa vagyok rá, hogy ezt a különleges egzotikumot bármilyen formában érdemes fogyasztani!
Koleszterinszint csökkentő hatását bizton állítom, mivel már nem kell szednem gyógyszert 4 éve, mert teljesen helyreállt a normál értékre!
Mindenképpen számolj be az eredményről, persze hogy érdekel. Gondolom azért nem válaszolt senki, mert nem tudjuk. Tőosztással könnyű szaporítani, erre már rájöttem. Sajna valóban csak pár szem bogyót termett nálam is, idén ráadásul késésben van ő is, mint az egész vegetáció. Gondolom több bokor kellene belőle. Ezen leszek a jövőben.
Örülök a sikerednek ! Remélem nekem is gyökeresedik. Ez esetben én 2 kis növényt fogok levenni. Mindkét kimetszésem előtt van pici felfelé törő ágacska.
Én is tapasztaltam és nem csak most, hogy nem az áruda címkéjével van ellátva a termék, hanem az előállító címkéjével.
Pl. bár most a Gödöllői kertészetből vásároltam, a növényeken a borostyán faiskola elérhetősége szerepel. Meg is néztem a honlapot. Csak nagyker kiszolgálás van náluk, és többféle mézbogyó is van a palettájukon.
Az éjszakai viharos szél letépett egy kis ágat az egyik növényemről 2 bogyóval együtt. Ültetéskor nagyobb ágait rögzítettem bambusz pálcákhoz, pont ezt nem, gondolván ilyen pici ággal úgysem történik semmi. És tessék.
Szerintem azért nem válaszolt senki, mert még senki sem próbálta. Majd számolj be az eredményről. :)
Tavaly rendeltem konténeres nektarint egy Gy-M-S megyei kertészetből. Rajta volt a "gyári" lengyel címke. ;) Szóval az lesz a mérvadó, amikor már nálad virágoznak jövőre.
NAGY VALÓSZÍNŰSÉGGEL IGEN, ÉN AZ ELSŐ ÉVBEN FŰRÉSZPORRAL TAKARTAM ÉS A KÖVETKEZŐ ŐSSZEL VETTEM LE RÓLA GYÖKERES HAJTÁST.
A KIVIKKEL KAPCSOLATBAN A SAJÁT TAPASZTALATOT ÍROM.
Nekem a 2009 decemberében magról vetett kivik közül néhányon van bimbó. hogy fiú vagy lány lessz az csak a virágzáskor derül ki. Tehát most 5 évesek ez alatt az idő alatt sok viszontagsággal kellett nekik megbirkózni. Volt aszály,csiga, tyúk , kacsa, vakond, pocok, szélvihar, áprilisi és májusi fagyok.
Ugyan abban az évben ültettem vett kb. méteres mikro szaporított kiviket amik közül sok kipusztult a legszebbek közül 2 fiú tavaly már virágzott idén 1-2 lány is mutatni szeretné magát. Amennyiben a fagy megkönyörül rajtuk akkor többet tudok írni. Jelenleg csak azt tudom ,hogy a legnagyobb ellensége a kora tavaszi fagy és a pocok.
Mivel még senki nem válaszolt a kérdésemre, megoldottam a magam módján a dolgot: A földön fekvő ágrész aljából 2 helyen pici kéreg darabot kimetszettem, bekentem hormonnal, és lefedtem földdel. majd beszámolok az eredményről, hátha érdekel valakit. :)
Egyébként mindkettőn 12 bogyót számoltam, de a dueten egymás tövében nagyon aprók is vannak, szerintem nem marad meg mind. És van még 1 virág is rajta. Az altajon nagyobbak a bogyók. Jaj de szépek, imádom őket. :)))
A kérdés jó és a fityeházi ültetvény láttán jogos is. Én sem értek egyet a vázakoronára alakítással. A jó példa itt van Tamás ültetvényében, íme milyen jól látszik az orsóforma a határozott központi tengellyel és a karácsonyfa módjára alakított oldalágakkal.
