A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Ezt a szedett-vetett ostobaságot már ide írtad. Ennek se keze-se lába!
A legnagyobb marhaság, az amit az anyag kettösségéröl irsz.
Meg arról, mi az anyag tulajdonsága!
Te evvel minden fizika vizsgán kidobnának, annak ellenere is, hogy a fizikusok SEM tudják mi az anyag. De legalább tudják mi a mozgás, csak éppen a testek mozgásegyenletét NEM tudták helytállóan levezetni.
Te összekevered a majolikát a majomlikával. Ebböl soha SEM lesz fizikal
AZT a fantázia szüleményt, hogy hogyan néz ki az univerzumunk meg még az ovodában SEM tudnád elöadni, hogy ki ne nevessenek!
- A gravitációs mezőben a testek természetes mozgásállapota a görbe vonalú egyenetlen (gyorsuló-lassuló) mozgás.
Ezek szerint, a mozgató gravitáció még ha néha kirepíti a vonzójától a testeket, (parittya hatás) akkor is a vonzók vonzásainak összegződése az eredmény. Csak idő kérdése az egybezuhanás bekövetkezése.
Gyula elméletében erre nem kerülhet sor, mivel az anyag eleve homogén eloszlású az univerzumban, és minden mozgásforma ellenére az is marad.
"Amennyiben a gravitációnak szervező ereje, és a keringések centrifugális ereje az univerzum mozgásainak a meghatározója, miért nem zuhant már egy pontba az összes test anyaga?"
Összehúzódáskor nő a keringési sebesség, a perdületmegmaradás miatt.
A növekvő keringési sebesség növekvő centrifugális erőt eredményez, ami nem engedi közelebb az égitesteket egymáshoz. Beáll az egyensúly.
Ez érvényes a bolygórendszerekre éppúgy, mint a galaxisokra, a galaxiscsoportokra, és így tovább felfelé. Ettől stabil az univerzum.
- Az univerzum teremtő és szervező ereje a gravitáció. A gravitáció hozza létre az égitesteket, és ugyanez szervezi hierarchikus rendbe őket.
Amennyiben a gravitációnak szervező ereje, és a keringések centrifugális ereje az univerzum mozgásainak a meghatározója, miért nem zuhant már egy pontba az összes test anyaga? Ha az anyag mennyisége véges, csak a mező formátuma miatt végtelen a kiterjedtsége, akkor is végtelen idő alatt, már egy pontban kellene lennie a korpuszkuláknak.
Milyen lesz a jövő fizikája? A Szuperfizika sszerint:
Kétféle anyagból épül fel az univerzum:
- a részecskékből álló anyagból (korpuszkuláris anyag)
- folyamatos fizikai mezőből
A anyagnak kétféle alaptulajdonsága van:
- a mozgás
- a vonzó hatás (gravitáció)
Ez a két tulajdonság tartja fenn a stabil univerzumot. A gravitáció létrehozta az égitesteket. Az égitestek vonzó erőt gyakorolnak egymásra. Az égitestek további összesűrűsödését a mozgás akadályozza meg.
Minden égitest egy nagyobb tömegű égitest körül kering. A keringés centrifugális ereje akadályozza meg, hogy az égitestek egymásba zuhanjanak. A centrifugális erő ugyanis kiegyenlíti a gravitációs vonzóerőt az égitestek között. Vagyis ennek a két erőnek az egyensúlya biztosítja az univerzum stabilitását. Ezért maradnak fenn évmilliókig stabilan a bolygórendszerek (pl. naprendszer), a galaxisok és a galaxiscsoportok.
Az univerzumban alapvetően kétféle mozgás létezik:
- a testek és mezők helyváltoztatása
- hullámmozgás (hang, fény, stb.)
Hogyan néz ki az univerzum a Szuperfizika szerint?
- Az univerzum teremtő és szervező ereje a gravitáció. A gravitáció hozza létre az égitesteket, és ugyanez szervezi hierarchikus rendbe őket.
- Az univerzumban egyre messzebbre és messzebbre látunk el, ahogyan a technika fejlődik. Eddig nem látszik hogy vége lenne valahol az univerzumnak.
- Amerre csak nézünk, mindenütt galaxisokat látunk.
- Az égitestek közötti vonzó hatást a gravitációs mező közvetíti (közelhatáselmélet)
- Az univerzum tágulása és az ősrobbanás csak egy mese.
- Az univerzum tele van világító csillagokkal, amelyeket látunk, és már kihunyt csillagokkal, amelyeket nem látunk.
- Feketelyukak, féreglyukat, és egyéb mesebeli állatfajták nem léteznek.
- a gravitációs mezőben a fény nem egyenes pálxán halad, hanem a gravitáció által meghatározott görbe pályán.
- A gravitációs mezőben a testek természetes mozgásállapota a görbe vonalú egyenetlen (gyorsuló-lassuló) mozgás.
Így néz ki az univerzum tudományos igényű leírása.
Nincsenek multiverzumok, közöttük nincsenek féreglyukak, nincsenek időgépek és időutazók.
Te akarsz beszélni az elméleti dologrol? Te tanulatlan, semmit NEM értö amatör?
A te u.n. tudományos véleményedre, és NEM csak én, egy fityinget dem adok!
Én téged NEM tudlak és NEM is akarlak meggyözni semmiröl a fizikában. Az úgysem érne egy fabatkát SEM. Mert ismerem a téves u.n. tudományos véleményedre a KÖZVETÍTÖ közegrol, és azt is tudom, hogy a részecskefizikához, a fizikai ismeretek kezeléséhez a matematikával semmi SEM értesz.
Egyszóval van egy ejtőkísérleted, amit nem ismer el senki, és van egy vízmotorod, ami nem működik.
Hát Gyula, ez nem sok.
Gyakorlati eredmény szinte semmi.
Elméleti oldalról pedig azt lehet elmondani, hogy az atomisztikus fizikád tele van ellentmondással. Nem tudsz válaszolni a feltett kérdésekre, és ragaszkodsz Einstein tévedéseihez.
Emberileg pedig képtelen vagy értelmesen kommunikálni.
Kizárt dolog, hogy valakivel is együtt tudná dolgozni egy új fizika kidolgozásában.
Egy rigolyás vénember vagy.
Ez nem az az elmélet, ami a jövő fizikáját jelentené.
Az anonimitás itt azt jelenti, hogy aki nem akarja, annak nem illik firtatni a valódi nevét.
De nem azokra vonatkozik, akiket magad mögé tudnál állítani, ha lennének ilyenek.
De nincsenek ilyenek.
Azért beszélsz folyamatosan butaságot, hogy nem kellejen bevallani, hogy nincsenek olyanok, akik elfogadnák az elméletedet, és elismernék az ejtőkísérletedet bizonyítéknak.
Egy második prognózisa az atomisztikus fizikának, hogy e.m.-zavarás alatt why hidrogén atom átvaltozik why stabil neutronná 2.04 MeV kisugárzása mellett. Ez is a vízmotorokkal egy igazolt jelenség!
Az atomisztikus fizikám egyik prognózisa az, hogy a testek szabadesése NEM egyetemes és én ezt ejtökísértettel igazoltam is. Mindenkinek a rendelkezésére áll az ejtökísérletet megismételni, ami NEM nagy kunszt..
Az atomisztikus fizikát a NÉGY kisérletekben jól ismert stabil elemi részecske, e, p, P, E, szerepével, mindenki megértette, aki ismeri a részecskefizikát. A megmaradó elemi töltêsek szerepét is tudják a fizikusok, amikböl a mezök kiindulnak. Az ee!I részecskék elemi tóltések hordozói. A fizikusok meg ismerik a Maxwell egyenletet, mint az elektromàgneses mezöt leiró egyenletet.
Te szerinted, szuperfifikus, ezek mind hülyék a fizikához és NEM értették meg miröl is van szó. Itt óriásit tévedsz, mert magad tudatlanságából indulsz ki és ezt rá kened a másikokra.
Az igaz, hogy a 20. század elején nagy vita folyt az atomisztikus fizika (L. Boltzmann) és az energétikus fizika követöi között (Ostwald, Mach, Einstein), és tévedésböl az akadémikus fizika az energétikus fizikát követte, ezt fejlesztette tovább. Az atomisztikus fizikát meg teljesen elhanyagolta. Én visszatértem az atomisztikus fizikához és mindent megindokoltan cáfoltam, ami az atomisztikus fizikához köthetö. Ezt a hozzáállást is mindenki megérti.
Ebböl kifolyólag az elemi részecskéket fel kellett szerelni egy második elemi töltéssel, a megmaradò elemi gravitáciòs töltésekkel, amik elöjelével kapcsolatban én a kisérletekben megfigyelt neutrínòkat vettem például. Mivel a gravitàció a második ismert kölcsönhatás, ên ezt is beépítettem a részecskefizikába. Ez is megérthetö!
NEM is tudom elképzelni, hogy valakinek alapvetö problémája lenne az atomisztikus fizikám követésével!
