A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Az égitestek mozgàsa a Nap körul is gravitáciòs hullámokat okoz, és a bolygók stabil pályáin Lagrange multiplikátorok hozták a "stabilitását"."
Gyula, ha az égitestek gravitációs hullámokat okoznának, akkor folyamatosan energiát veszítenének, és belezuhannának a Napba. Ennyit azért fel tudsz fogni, vagy nem?
Az igaz hogy megfigyelték a csillagászok a spirálisan egymáshoz tartò csillagpárokat és ezek egymással egyesültek is, de a potenciális energia vesztés onnan származott, hogy a csillagpár gravitáciòs hullámot bocsátott ki. Tehàt nem onnan hogy elfogyott a hidrogén!
Ez a jelenség teljesen hasonló az elektron mozásához a proton körul, de ott elektromágneses kisugárzás történik.
Az égitestek mozgàsa a Nap körul is gravitáciòs hullámokat okoz, és a bolygók stabil pályáin Lagrange multiplikátorok hozták a "stabilitását".
A gravitáciòs mezöt is megmaradò elemi töltêsek okozzák és a mezö is c-vel terjed!
Az atomisztikus fizika elméletböl következik, ami egyesítette a gravitációt az elektromágnesességgel és a gravitáciòt is beépítette a részecskefizikába.
LÉTEZIK egy MOND gravitáciòs elmélet is, de ez sem egy végsö elmélet!
Einstein gravitàció elmélete kiindulópontja NEM stimmel, a testek szabadesése NEM egyetemes!
A planetáris ködöknek nevezett szép égi látványosságok sem nem planetárisak, sem nem ködök.
Vagyis nem planetárisak, mert a planétákhoz (bolygókhoz) semmi közük.
És nem is ködök, csak vetített képek. Olyanok, mint a szivárvány, csak nem a légköreben keletkeznek, hanem a távoli égbolton, gravitációs lencsehatás eredményeképpen.
Erről szól az egyik tanulmányom, amit már több fizikus is olvasott, és azt mondták, hogy igazam van.
A mai csillagászok nem képesek elszakadni a régi dogmáktól, és az évszázados butaságokat szajkózzák, azt pofozgatják.
"Te, a sötét nevet onnan kapta, mert NEM tudják hogy mi!"
Aki valaha foglalkozott csillagászattal, az tudja, hogy a csillagok élettartama sem végtelen.
A mai tudásunk szerint, ha elfogy a csillag fűtőanyaga (hidrogén), akkor a csillag kialszik és sötét törpecsillag lesz belőle. Ez már nem világít, ezért nem látható.
A nagyeszű csillagászok egy galaxis tömegét a csillagok alapján becsülik meg, de csak a világító csillagok tömegét veszik számításba. Nem számolnak a kihunyt csillagokkal. Ezért nem stimmel a galaxisok tömegére adott becslésük.
Tehát a kihunyt csillagok alkotják a sötét anyagot. Ezt is hozzá kell adni a galaxis tömegéhez, és akkor már helyes lesz Newton gravitációs törvénye.
